Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-19 / 91. szám
Hl 2002. Április 19., Péntek TOLNA MEGYE 2002 - MEDINA 9. OLDAL A Sárenác (el) ismertsége A két éve megújult Sárenác szerb hagyományőrző táncegyüttes egyre nagyobb elismertségnek örvend a közönség körében és szakmai berkekben egyaránt. A Balogh Erzsébet elnök és a dusnoki művészeti vezető, Kovács Gergely által irányított táncegyesület a közelmúltban jelentős folklór fesztiválokra is kapott meghívást, és visszatérő vendége a mohácsi busójárásnak, de idén horvátországi és franciaországi fellépés is kilátásban van. A 30 fős gyermek- és a 20 fős felnőtt csoport legközelebb májusban táncol Deszken, ahol Guiness-rekord készül: több órán át kétezren ropják majd egyszerre, köztük a Sárenác táncosai. Összefogni a gazdákat A lassan tíz éves múltra visz- szatekintő medinai gazdakör fő feladata a helyi szőlősgazdák összefogása, szakmai ismereteinek bővítése. A szervezet elnöke, Mester Béla azt mondja, a „nagy ugrás” két éve következett be, amikor Medina visszakerült a történelmi szekszárdi borvidékhez. A medinai szőlők összesen nem érik el az 50 hektárt, emiatt Medina a zombai hegyközség „fiók részlege”. Az itteni gazdákat Rafajlovics Péter képviseli a zombai szervezetben. A medinai borok versenyét - 5070 minta szerepel általában - minden évben megrendezi a gazdakör. A rendezvény sikeréhez a helyi vadásztársaság is hozzájárul, a vacsora alapanyagának biztosításával. A szőlészet mellett Medinán a kukorica, a búza, az olajos magvak termesztése jellemző - mondja az elnök. A sertés és a szarvasmarha tartás mára jóformán kiszorult a faluból, a valaha nagy forgalmú tejcsarnok is bezárt. A családi gazdálkodás terén viszont élénkülés mutatkozik, öt gazda kérte eddig az induláshoz szükséges gazdaköri ajánlást. _________■ Sz erb hagyományok őrzői Újból a Sió gyöngyszemévé válni- Visszavezetni a megye köztudatába Medinát. Négy évvel ezelőtt ezzel a céllal kezdtük meg a munkát, és most elmondhatjuk: községünket ma már sehol nem kezelik másodrendű településként - értékel Szalai László, Medina polgármestere. A NEPESSEG ALAKÚ LAS A 1000 800- 1998-ban, megválasztásom után jó tíz éves lemaradást tapasztaltunk a faluban az elvárható szinthez képest. Hozzá kellett kezdenünk az ön- kormányzati épületekben a gázfűtésre történő átállásra, ami a későbbiekben jelentős megtakarítást jelentett. Lépni kellett a leromlott állagú önkormányzati épületek felújításának érdekében is. Meg kellett győzni a lakosságot a szennyvízcsatorna szükségességéről. Ez a beruházás is már a befejezéséhez közeledik. A község egyik legnagyobb problémája a foglalkoztatás, a szociális helyzet. A termelőszövetkezet fokozatos megszűnésével egyre több lett a munkanélküli. Olyan rendszert akartunk kialakítani, amely nem elsősorban a segélyekre koncentrál, hanem megpróbál segíteni az elhelyezkedésben. Ennek révén sokan találtak alkalmi, vagy állandó munkát. Névjegy Medina polgármestere 43 éves, nős, felesége honvédségi közalkalmazott. Gyermekeik: Dániel 12, Ágnes 10 éves. Végzettsége: kertésztechnikus. Hobbija: sakk, lovassport. Kedvenc étel: házias izek, vadételek. Ital: Canada dry gyömbér, az ételekhez illő bor. Színész: Kabos Gyula, Bajor Imre. 600 400 200 ■ 850 co CD CO 854 1 2001 2002 Megoldottuk az iskolafinanszírozási problémákat Szedres és Medina között. Az idősek segítése érdekében házigondozó szolgálatot állítottunk fel. Ami Medina rangjának visszaállítását illeti: a társulásokban a korábbiaknál jóval aktívabban vettünk részt, mindig megjelenítve településünk véleményét, érdekeit. Újraélesztettük hagyományainkat a sport, a rendezvények, táborok terén, táncegyüttesünk is megújult, mindez hozzásegített ahhoz, hogy megmutassuk magunkat az országnak és a világnak is, hiszen nemzetközi kapcsolatok kiépítését is megkezdtük. Idén az infrastruktúránk teljes lesz (amit Szőlőhegyre még ki kell terjeszteni), a lemaradásunkból jó néhány évet sikerült behoznunk. A következő legfontosabb feladat a falukép javítása. Medinát valaha a Sió gyöngyszemének mondták, nagyon takaros kis település volt. Jó lenne, ha községünk az átutazók, a falusi turizmus révén az itt pihenni vágyók és az idetelepülni szándékozók számára egyaránt vonzó településsé, újra a Sió gyöngyszemévé válna. A szőlőhegyi kutyafarm „Nem szeretem a markomat tartani” Medina Tolna megye egyetlen olyan települése, ahol szerb kisebbség él.- „A szerbek 1720 körül települtek Medinára, a törökök elől menekülve. Itt fatemplomot építettek, ami az évek során kicsinek bizonyult, 1856-ban aztán elkészült a ma is meglévő téglatemplom. A szerb lakosság száma valaha 350-400 körül alakult, ma 30-an élünk a községben, de anyanyelvűnket, vallásunkat, kultúránkat, hagyományainkat ápoljuk. A szerb családokban ma is túlnyomórészt szerbül beszél felnőtt, gyerek egyaránt, a kicsik az óvodában tanulják meg a magyart. 1978 óta a régi szerb iskolában szerb klub működik. Itt van a már 8 éves szerb kisebbségi önkormányzat székhelye, és itt tartjuk hagyományos összejöveteleinket is, mint pl. a pünkösdi búcsú, az újév várás, a karácsony vagy a húsvét. A község neve cirill betűkkel is olvasható a falu határában, és a legfontosabb közintézményeken is kint van a cirill betűs felírás.” Aki mindezt közzétette: Szo- kics Elekné, a medinai szerb kisebbségi önkormányzat elnöke. Hajdú András az egyik „nyugdíjas” ebbel Negyven felnőtt, számos kölyök kutya, de kecske, görény, nyúl és sertés is él azon a farmon, amelyet hét éve alakított ki Hajdú András rokkant- nyugdíjas Medina-Szőlőhegy szélén. A kutyatartás, -tenyésztés több, mint negyven éve „bolondériája” a gazdának, aki azt mondja, hogy ő nem szereti a „markát tartani”, rokkantnyugdíjasként is képes értelmes munkát végezni, amellyel kiegészítheti az állami apanázst. A farmon levő. kutyák egy része Labrador, de van itt máltai selyemkutya és Jack Russel fajtájú „foxi” is, „akik” a vadászgörényekkel igen hatásos patkányirtópárosokat alkotnak. A kecskék tejét isszák a kiskutyák, a csüngőhasú disznók pedig megeszik a maradékot, amit az ebek meghagynak. Hajdú András szerint ahhoz, hogy jól menjenek a dolgok a farmon, a 365 napból 366- ban kell folyamatosan odafigyelni. A figyelem a jelek szerint nem lankad, hiszen a birtokon minden rendben, ami vonatkozik a kutyák magaviseletére is: látszik, hogy sokat foglalkoznak velük. A Hajdú-kennel tehát még véletlenül sem kutyagyár, inkább egy nagy család, amelyben például a tenyésztésből kikerült ebek „nyugdíjba vonulnak” és életük végéig szeretetben élnek a szőlőhegyi farmon. ■ Az iskola élén Mester Béláné 1975 óta vezeti a medinai iskolát.- Harminc- három éve dolgozom az intézményben, amely az óvodával közös igazgatású. Konyhánk látja el az óvodát és a nyugdíjasokat is. Az iskolában csak alsó tagozat működik. 3-4. osztályban németet, elsőtől kezdve pedig fakultatív angolt tanítunk. Minden osztályban számítógép áll rendelkezésre. Lelkes a pedagógusgárda, a szakos ellátottság teljes mértékben biztosított. Körülményeink az elmúlt négy évben sokat javultak, és az is biztató, hogy átmeneti hullámvölgy után a jövőben nő az óvodás és az iskolás gyerekek létszáma Medinán. ■ A lelkész Keresztes Hajnalka református lelkész nyolc éve kezdte szolgálatát Medinán. Sokrétű munkájában számára a gyerekekkel történő foglalkozás a legszebb feladatok egyike, a hitoktatást már óvodás kortól kezdve fontosnak tartja.- Évek óta épül gyermek- és ifjúsági táborunk. Az 1999-ben kezdett konferenciatelep-bővítés most is folyamatban van. Az itt folyó munkát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is elismerte: benyújtott pályázatunkat két alkalommal is támogatta. Az idén is szervezünk turnusokat tolna megyeiek részére. A már ismert programjaink mellett színjátszó hetünk is lesz. ■ Kertész, tanár Rafajlovics Péter a palánki mezőgazdasági középiskola kertészmérnök-tanára. Viszonylag kis területen szőlőt, gyümölcsöt termeszt, amit akkor is csinálna, ha nem érné meg, mivel a kertészet szórakoztatja, és amit tanít, azt szereti maga is megcsinálni, nem szeret a levegőbe beszélni. A helyi szövetkezet feloszlása, a családi föld „kikerülése” után pedig immár szántóval is „kénytelen” foglalkozni. Rafajlovics Péter nem csak diákjainak, hanem a helyi gazdáknak is szívesen adja át ismereteit, például a nyugalmasabb téli estéken. Mint mondja: ha már csináljuk a szakmát, akkor csináljuk jól. _ _ m Sz óda és méz Kuner János 18 évig az ÁFÉSZ szó- dása volt, majd 26 évig saját üzemében állította elő a szódát, ellátva Medinán kívül a környező településeket is. Nyugdíjba vonulása után fia vette át a vállalkozást. A szikvizes mester életében a szóda mellett a méz is fontos szerepet játszik. 11 évesen (!) kezdte a méhészkedést és máig, immár 61 éve csinálja. Annak idején idősebb méhészek mondták róla, hogy ő a „méhész király”. Mindemellett a református egyház gondnoka is. Az elmúlt évek folyamatos előrelépésének állomásai között említi az új imaterem elkészültét és a temp- lomtorony felújítását is._______■ A juhász Valóságos juhász-dinasztia. Ez a kifejezés jól illik a szőlőhegyi Kocsis János családjára. Igaz, a hagyomány vélhetően megszakad, mert a juhász fia inkább az autó- szerelést választotta. Kocsis János már gyerekkorában kezdte gyakorolni a hivatását, és 20 éves korától önállóan gazdálkodik. Mint mondja, erre a munkára születni kell, csak az tudja eredményesen csinálni, akinek a vérében van a juhászat. Most 400 darabos nyája jól él a saját, illetve a bérelt legelőkön. Pillanatnyilag a gyapjúnak nincs nagy értéke, a báránynak viszont jó ára van, Kocsis úr Olasz- országba adja el jószágait. ■ A megye laktanyája A megyében ma egy laktanya működik, a Medinán található „Magyar Honvédség 64. Veszprémi Radar Ezred Réskitöltő és Kiképző Radar Százada.” „Civilre” fordítva ez annyit tesz - adott felvilágosítást Lakatos Tibor őrnagy, parancsnok -, hogy az alegységnél működő lokátorok a nap 24 órájában folyamatos rádiófelderítést végeznek, illetve két mobil szakaszuk, ha kell, az ország bármely pontjáról rövid idő elteltével képes radarinformációt szolgáltatni. Medinán zajlik az ország honvédségi radar szakkiképzése, valamint a tiszti és a tiszthelyettes állomány szakmai képzése is. Mint Lakatos őrnagy elmondta, régi hagyománya van a település és a laktanya jó kapcsolatának. Az alakulat számára a legfontosabb, hogy bármilyen probléma merül fel a faluból, a környékről bevonult katonákkal, adott a lehetőség a személyes kapcsolat felvételére. Ha a községnek van gondja a kiskato- nákkal, van mód a gyors intézkedésre. Az önkormányzat helyet biztosít a laktanyai dolgozók rendezvényeinek lebonyolítására, a laktanya pedig rendszeresen részt vesz a községi ünnepeken, színesítve azokat. Végül, de nem mellékesen: a medinai laktanya a település második legna- gyobb foglalkoztatója. _______■ Leg ek A legidősebb asszony Varga Józsefné, 93 éves. A legidősebb férfi id. Siklósi András, 87 éves. A legnépesebb család Tausz Jenőéké, akiknek nyolc gyermekük született. Az első újszülött a XXL században: Baranyai Luca. A legkülönlegesebb foglalkozás Kőszegi Istváné és Lászlóé, akik népi hangszerkészítők. ■ Aktív idősek Az öt éve alakult Medinai Nyugdíjas Érdekszövetség népszerű az idősek körében, 80-90 fős tagsággal rendelkezik. A szervezet elnöke, Csizmadia János szerint a tagság aktív, nem csak a szabadidős programokon vesz részt, hanem például olyan, a szövetség által szervezett „szedd magad” akciókon is, amikor alkalom nyílik a téli tüzelő saját erőből történő, kedvezményes áron történő összegyűjtésére. Az összetartás más téren is megmutatkozik: tavaly pénzt gyűjtöttek a tiszai árvízkárosultak javára. Az elnök örömmel említette, hogy a polgármestertől ígéretet kaptak egy klubszoba kialakítására és berendezésére a felújítás alatt álló művelődési házban. Ha meglesz ez a helyiség, rendszeresen tartanak majd klubrendezvényeket is, ahová - lesz, aki bottal, lesz, aki csak nagyon lassan, de mégis - elmegy majd remél- hetőleg minél több nyugdíjas. ■ 4 v * > í
