Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-18 / 90. szám

SiSM 2002- Április 18., Csütörtök DÉL-DUNÁNTÚL: A DERŰS ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI 7. OLDAL Szennyvízkezelés, nyolcvan százalékos támogatás Gazdaságilag jó megoldás a térség kistelepülései számára A Dél-Dunántúli Régió komplex fejlesztési programjával összhangban elkészített Regionális környezetvédelmi prog­ram kiemelt feladatának tekinti a környezetvédelmi infrast­ruktúra fejlesztését, különös tekintettel a kistelepülések szennyvízkezelésére. A régió aprófalvainak - azaz a 2000 ezer főnél kisebb lakosság számú települések­nek, melyek besorolásuk szerint nem ki­emelt vívédelmi területek - ezen sajátos problémáira kínálhat műszakilag is megfele­lő és gazdaságilag is elfogadható megoldást az úgynevezett természetközeli szennyvíz- tisztítási technológiák, valamint egyedi kis­berendezések alkalmazása. Ezen technológiák alkalmazására már van támogatás a szaktárca részéről is, hi­szen a KAC keretében 2001-től jelentős [80 százalékos) támogatást nyújt az önkor­mányzatok számára a kistelepülések szennyvíz-ártalmatlanítási beruházásainak előkészítéséhez, 2002-től pedig a támogatás kiterjed a megvalósításra is [természetközeli technológiák esetében maximum 60 száza­lék, korszerű egyedi kislétesítmények eseté­ben maximum 70 százalék). Bár az EU-s követel­mények még nem te­szik kötelezővé szá­munkra, de tekintettel a régióban lévő apró­falvas térségek magas arányára, a regionális fejlesztési tanács to­vábbra is kötelességének érzi a segítség- nyújtást, egyedülállóan az országban, pél­dát mutatva a többi régió számára is. Ezen folyamat fontos lépéseként a DDRFT elnöke és a Környezetvédelmi Minisztérium között létrejött levélváltás eredményeként idén ta­vasszal a Környezetvédelmi Minisztérium­ban megbeszélésre került sor a szakmai se­gítségnyújtás lehetőségeinek egyeztetésére. Itt biztatást kapott régiónk, hogy az EU tag­gá válásunkat követően a kistelepülések al­ternatív szennyvíztisztítási beruházásaihoz - elsősorban az Európai Regionális Fejlesz­tési Alap (ERDF) keretből - jelentős támoga­tási források nyerhetők. Egyetértés született abban, hogy a csatlakozást megelőzően is a regionális fejlesztési tanács hatékonyan tud­ja segíteni a kistelepüléseket szennyvízkeze­lési gondjaik megoldásában, ha szakmai nap keretében informálja az érdeklődő ön- kormányzatokat az új támogatási feltételek­ről, lehetőségekről. Tekintettel a fenti témá­ban a régióban mutatkozó nagy érdeklődés­re, a regionális fejlesztési ügynökség a kö­zeljövőben tervezi egy környezetvédelmi szakmai nap rendezését. Ennek keretében a kistelepülési szennyvízkezelés kérdéskörén túl további tervezett témák lesznek: Támo­gatási lehetőségek hazánk EU-s csatlakozá­sát követően - A Nemzeti fejlesztési terv alapján a Regionális operatív program intéz­kedései által támogatott fejlesztési területek; A vidékfejlesztési célelőirányzat keretében elérhető támogatási lehetőségek (megújuló mezőgazdasági és erdőgazdasági eredetű energiahordozók komplex hasznosítása; ökológiai alapú komplex gazdasági fejleszté­si programok; helyi szennyvízkezelés kiépí­tése, alternatív szennyvízkezelési eljárások; vállalkozások célját szolgáló energiaellátás fejlesztése); Az 1NTERREG III. B - CADSES „Jövő régió” keretprojekt - Megújuló ener­giaforrások hasznosítása projekt lehetősége­inek bemutatása. Határtalan együttműködés Horvát-magyar közös programozási dokumentum Kapcsolatépítés Bécsben Tanácsadás egy millió euro felhasználásához Zágráb adott otthont április 11-én és 12-én annak a horvát és a magyar fél által közösen szervezett projekt menedzs­ment képzésnek, melynek célja a határmenti együttmű­ködési programok, valamint a projektmenedzsment, illet­ve a projekttervezés terén megszerzett tapasztalatok át­adása volt az érintett horvát szakembereknek. Magyar részről az FVM területfej­lesztési igazgatóságának munka­társai, a MÉH segélykoordinációs titkárságának szakértői, illetve az érintett Dél-Dunántúli és Nyugat- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségek kaptak meghívást, horvát oldalról pedig az EU-s tá­mogatási programokban - a CARDS-ban, Interregben - közre­működő minisztériumok, az együttműködésben érintett me­gyék, valamint a kisebbségek képviselői voltak jelen. Az első nap folyamán a ta­pasztalatok átadása történt meg. Az előcsatlakozási alapok, a határmenti együttműködési programok szerepének bemuta­tása után következett a magyar és a horvát fél által már tavaly el­kezdett, a Horvát-magyar közös programozási dokumentum (an­gol nevén Joint Programming Document - JPD) munkálatai­nak bemutatására. A második napon az együttműködésben érintett két magyar régió mutat­kozott be. Ezt követte a horvát európai integrációs minisztéri­um képviselőjének előadása a horvát helyzetről, a Horvátor­szágban működő CARDS prog­ramról. Délután egy konkrét projektelképzelés példáján ke­resztül, dr. Heil Péternek, a se­gélykoordinációs titkárság fő­osztályvezetőjének útmutatásá­val körvonalazódott a vendéglá­tók számára az együttműködés­ben kialakítandó projektek meg­alkotásának menete. A találkozó végén a két fél megegyezett a to­vábbi teendőkben, miszerint folytatódik a közös programozá­si dokumentum kidolgozása, il­letve a két oldal összehangolása, valamint ennek megvitatása egy májusban esedékes worksho- pon, melynek előreláthatólag Pécs ad otthont. A remények szerint ezt követően lehet eljut­tatni az Európai Bizott­ságnak a programozási dokumentumot, melyet, elfogadása esetén, kö­vethet a két fél által rég­óta várt együttműködés konkrét lépéseinek meg­valósítása. Dél-Dunántúli Régió Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. Az Európai Unió úgynevezett közösségi kezdeményezésű programjainak egyike az INTERREG program, amely­nek három fő fejlesztési irá­nya a határmenti együttmű­ködések, a transznacionális kooperációk és az interre- gionális együttműködések tá­mogatása. Magyarország a másodikként említett transznacionális koope­rációk tekintetében egyedüli ke- let-közép-európai országként már a csatlakozást megelőzően is teljes jogú tagként jogosult az együttműködésekben való rész­vételre. Ennek keretéül az INTERREG III B - CADSES prog­ram szolgál, amely Európa kö­zép-európai, adriai, a Duna men­tén elhelyezkedő és a délkelet­európai térségéhez tartozó EU tagállamait és EU-hoz csatlakoz­ni kívánó országait tömöríti. Idén április 4-én és S-én Bécs rendezte azt a kétnapos szeminá­riumot, amelynek fő célja a transznacionális együttműködé­sekben érintett országok terület- fejlesztéssel foglalkozó kormány­zati és regionális szakemberei­nek tapasztalatcseréje volt. A szeminárium főbb témái közül kiemelendő a transznacionális projektek INTERREG I1IB - CAD­SES célókkal való összhangja, il­letve az ezen feltéteknek eleget tevő közös (több országot érintő) fejlesztések, projektek kidolgozá­sa volt. A konferencián a régiót képviselő Dél-Dunántúli Regio­nális Fejlesztési Ügynökség mun­katársai naprakész információkat szereztek a sikeres együttműkö­désekről, egyúttal sok olyan, más országokból, régiókból érkezett szakemberrel is kapcsolatokat építettek ki, akiknek a közremű­ködésével értékes fejlesztések megvalósítására nyílik lehetőség. A bécsi találkozó fontosságát támasztja alá az a tény is, hogy Magyarország számára 2002-ben mintegy 2,6 millió EUR (Phare forrásból INTERREG célokra igénybe vehető) támogatás fel- használására nyílik lehetőség az INTERREG III programra való fel­készülés érdekében. Ebből a ke­retből 1 millió EUR forrás hasz­nálható fel a már jelenleg is futó INTERREG IIIB programban való magyar részvétel finanszírozásá­ra. Ez utóbbi forrás felhasználá­sában döntő szerepük lesz a ma­gyarországi régióknak, hiszen az ő közreműködésükkel kezdemé­nyezhetők és valósíthatók meg azok a hálózatos felépítésű -pro­jektek, amelyek a régiók fejlesz­tésekben érintett szereplőit (pél­dául önkormányzatokat, kama­rákat, gazdaságfejlesztési szerve­zeteket) összekapcsolják más or­szágok, régiók partnerszerveze­teivel. A Dél-Dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Ügynökség az INTERREG IIIB program követel­ményeinek eleget tevő projektek kezdeményezésével, együttmű­ködési lehetőségek feltárásával és tanácsadással segíti elő az 1 millió EUR támogatás minél haté- konyabb felhasználását. __■ Fe lzárkóztatás, gyorsítva „Egyre többen bízunk a közös jövőben” A választási időszak jellegzetessé­gei közül a politika előtérbe kerülése mellett azért az élet zök­kenőmentesen zajlik: ez állapít­ható meg a Dél-Dunántúli Regio­nális Fejlesztési Tanács által ke­zelt PHARE tükörprogramot te­kintve is. Koltai Tamás, a DDRFT elnöke, a legfrissebb hí­reket sorra véve aláhúzta: a tava­lyi, év végi, az első éves megvaló­sítást szorgalmazó döntés nyo­mán valamennyi szerződés aláírásra került. Az elmúlt napokban lezárult a második esztendő pályázati határideje, egyfajta előzetes értékelésre tehát ez esetben is van mód. A régióból ez alkalommal is a tavalyihoz hasonló nagyságrendű - azaz kereken száz - pályázat ér­kezett. A valamivel több, mint három milliárd forintot igénylő, s döntő többségükben támogatásra számítható pályaművek bőven le­fedik azokat a lehetőségeket, me­lyeket a fejlesztési tanács kínál. Baranya megye esetében egyéb­ként 1,3 milliárd, Somogy megyét tekintve 791 miüió, Tolna megye vonatkozásában pedig 931 millió forint igényről van szó. A számokat összehasonlítva megállapítható, hogy a régiót alko­tó megyék között továbbra is érvé­nyesül a partnerség és az egyen­rangúság elve. És most már nemc­sak a tanács jelszavában, mű­ködésében és elöntéseiben érhető tetten, hanem a fenti igények alapján a régió fejlesztésében érdekelt pályázók körrében is. A széles társadalmi és gazdasági együttműködés lehet a garanciája régiónkban már nem is a leszaka­dási folyamat megállításának - ez az elmúlt esztendőkben megtör­tént -, hanem a felzárkóztatás fel- gyorsításának. Ezt a törekvést és annak megvalósítását a remények szerint a tükörprogram mellett a 2002-2003-as PHARE program, a régióban megköthető források ex­ponenciális növekedése természe­tesen csak erősíteni fogja. Fontos a pályázati érdeklődés - osztja meg másokkal személyes véleményét Koltai Tamás, - s Koltai Tamás különösen az örvendetes, hogy a megkezdett úton való haladás­ban, a sikerek folytatásában sokan érdekeltek. Sőt, elmond­ható, hogy egyre többen bízunk a közös jövőben. Az elnök komoly előrelépésnek nevezte, hogy már a KAC-ból és a vidékfejlesztési célelőirányzatból elérhetőek azok a források, me­lyek a szennyvízkezelés kérdésé­ben a kistelepüléseket érintik. A központi támogatásokat tekintve ez - húzta alá az elnök - majd­hogynem történelmi lépésnek te­kinthető: ha ugyanis megvizsgál­nánk, hogy mekkora hányadot képviselnek az érintett kis­települések a teljes régiós népesség arányában, akkor komoly hányadot kapnánk eredmény­ként. A térség, azaz Baranya, So­mogy és Tolna megyék kistelepü­lésein a közeljövőben elérhető kö­zelségbe kerül egy régi célkitűzés megvalósítása: megtörténik az EU-ban is honos, modem, a har­madik évezred igényeinek megfe­lelő szennyvízkezelés, és csator­názás. Hiszen nem tehető különb­ség egy-egy honfitársunk között azért, mert esetleg egy kisebb, ám családias légkörű, a múlt öröksé­geit őrző kisközségben, s nem vá­rosban lakik. Ebben a kérdésben és kategóriában nem beszélhe­tünk megfelelő vagy elégséges mé­retű településről: mindenhol meg kell teremteni a kor színvonalá­nak megfelelő infrastmktúrát - zárta mondandóját az elnök, m PÁLYÁZATOK ÉS IGÉNYEK Beérkezett pályázatok (db) Támogatási igény “O Jövőrégióban a Dél-Dunántúl Együttműködés öt ország több mint tíz térségével Dél-Pannon Esély Szociális Közmunkaprogram Fórum Pécsett a szociális szféra szakembereinek részvételével Sitányi László, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynök­ség Kht. ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelent vendé­geket azon a közelmúltban lezajlott pécsi fórumon, mely a Dél-Pannon Esély Közmunkaprogrammal kapcsolatos leg­újabb ismereteket tárta a résztvevők elé. A rendezvényen a szociális szféra szakemberei találkoztak egymással, a region- alitás, a régiótudat formálása, a partnerség és a közös elképze­lések kimunkálása jegyében. Az Európai Unió várhatóan 2002 nyarán jelenteti meg az INTERREG III B CADSES prog­ram pályázati felhívásait. Az INTERREG (a betűszó jelentér se: transz-európai együttmű­ködés a kiegyenlített fejlődé­sért) program egyike az Euró­pai Unió Közösségi Kezdemé­nyezésű Programjainak (Com­munity Initiative Programmes, CIP). A program négy fő prioritás men­tén biztosít forrásokat: 1. Területfejlesztési elképzelé­sek kialakításának támogatása a társadalmi és gazdasági kohézió erősítésére, 2. Hatékony és fenn­tartható közlekedési rendszerek és az információs társadalomhoz való hozzáférés kialakítása, 3. A vidék, a kulturális és természeti örökség kezelése és népszerűsí­tése, 4. Környezetvédelem, gaz­dálkodás a természeti erőforrás­okkal és katasztrófamegelőzés A pályázatra való minél sikere­sebb felkészülés érdekében már az elmúlt évben megindult az együttműködés számos régió kö­zött. Az ausztriai Stájer tarto­mány kezdeményezésére indult el a Jövőrégió elnevezésű pro­jekt, amely öt ország több mint tíz régióját igyekszik integrálni - Stájerország, Karintia, Burgen­land (Ausztria), Friuli-Venezia Giulia, Veneto (Olaszország), Szlovénia, Horvátország északi zsupánságai, illetve Magyaror­szág dunántúli régiói vesznek részt ebben a projektben. Konkrét pályázat benyújtására várhatóan három területen kerül sor: a területi tervezés összehan­golása, közös módszerek kidol­gozása, a gazdasági együttműkö­dés és a megújuló energiaforrás­ok használata vonatkozásában. A program kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a régió szakem­berei bekapcsolódjanak a nem­zetközi vérkeringésbe, és gyü­mölcsöző együttműködést alakít- sanak ki a fenti régiókkal. ■ Első előadóként Sasvári Gábor, a Baranya Megyei Munkaügyi Köz­pont osztályvezetője az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájának lényeges jegyeit ismertette. Mivel a foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban is viszonylag kezdeti sza­kaszban van, Magyarország elma­radottsága ezen a területen nem számottevő. A problémák gyakor­latilag ugyanazok, nevezetesen, hogy az állástalanok közel 50 szá­zaléka tartósan munkanélküli, s magas a nők és az idősek aránya. A Baranya megyei kezdeményezé­sekről képet adva beszámolt a he­lyi közösség igényein alapuló, kü­lönleges programokról. Baranyá­ban jelenleg négy ilyen program fut, különböző célcsoportokkal. Ezek közül a két legjelentősebb a Pécsi Termelőiskola, valamint az Ormánsági Agrársuli. Szellő János, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ osztályveze­tője egyebek mellett elmondta, hogy Somogybán 18 ezer a mun­kanélküliek száma. Ez a szám nyáron 13 ezer 400 főre csökken. Az előrelépés feltételei: az infrast­ruktúra fejlesztése, munkahelyte­remtő beruházások, a foglalkoz­tathatóság növelése, forráskoordi­náció és programfinanszírozás. Liszicza István, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója ar­ra mutatott rá, hogy a munkanél­küliek döntő többsége sajnos a fizi­kai erején kívül mást nem tud fel­ajánlani a munkaerőpiacon. Tolna megyében 11-12 ezer munkanél­külit tartanak nyilván. A probléma az, hogy többségük szakképzetien, vagy elavult szakmát tanult. A továbbiakban tájékoztatás hangzott el arról a munkaügyi központ által támogatott Tolna megyei pályázatról, melynek ré­vén ötven fő megváltozott mun­kaképességű személyt foglalkoz­tatnak. Egy paksi vállalkozásról van szó, amelyet hosszú távon képzelt el a befektető, hiszen az 50 milliós támogatás mellé 25 millió forint saját erőt fektetett be. . Pirisi Péterné, a Munka Pécs- Baranyáért Kht. ügyvezető igazga­tója a szociálpolitika területén te­vékenykedő civil szervezetek sze­repéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatás területén a legfontosabb a piaci rés megtalálá­sa és ezzel összefüggésben a má­sodlagos - tehát támogatott - munkaerőpiacon levő lehetősé­gek kiaknázása. Kompák György a „Petra Nőj” Kaposvári Cigány­szövetség elnöke bemutatta a szerveződés eddig elért eredmé­nyeit. Az eredetileg hagyomány- őrzés céljából létrejött szövetség az igényekhez alkalmazkodva ma már kizárólag romák foglalkozta­tását szorgalmazza. Dr. Góczán Veronika, a dombóvári Humán Közszolgáltatások Irodájának ve­zetője először a térség munkaerő­piaci helyzetét részletezte. Ezen a vidéken sok a tartós munkanélkü­li, az alacsony iskolai végzettségű és a megváltozott munkaképessé­gű személy. Rendelkeznek egy re­habilitációs foglalkoztatóval, ahol kesztyűvarrást indítottak be. Nem hiányzik az eszköztárból a köz­hasznú foglalkoztatás sem, ered­ményként könyvelhető el, hogy már sok közhasznú munkavégző­ből vált főállású alkalmazott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents