Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-08 / 57. szám

!|| 2002. Március 8., Péntek TÜKÖR 9. OLDAL CSALÁDI Program tíz évre, az egészségért Az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat szervezésében konferenciát ren- • deztek Egerben az Egészséges Nemze­tért Népegészség­ügyi Programról. Az Eszterházy Károly Főiskola dísztermé­ben megtartott ta­nácskozáson első­sorban a program megvalósításában érdekelt gyakorló szakemberek vettek részt. A kérdés ak­tualitásáról a szer­vező Heves megyei ÁNTSZ vezetőjét, dr. Gombkötő György megyei tiszti főor­vost kérdeztük. Nikotinteszt. A gépnek nem árt 1 fotó, gál gábor- Tudomásunk szerint a 10 évre szóló nép­egészségügyi program meghirdetését a magyar lakosság rendkívül rossz egészségi állapota is indokolta.- A magyar lakosság egészségi mutatói az 1960-as évektől kezdődően mutattak egyre romló paramétereket, melynek viszonylag pon­tos jelzője, hogy a hazai át­lagéletkor mindmáig stagnál főleg férfiaknál, de nőknél is csak enyhén emelkedik. A nem fertőző megbetegedé­sekre vonatkozó folyamat az 1980-as évektől nemzetközi és főleg a fejlettebb országok­kal való összehasonlításban krízisjellegűvé vált. WHO ér­tékelések szerint daganatos megbetegedések­ben, halálozásokban jelenleg férfiaknál és nők­nél egyaránt „világelsők” vagyunk, de az egyéb nagy gyakoriságú, nem fertőző megbetegedé­sekben is a kétes élcsoporthoz tartozunk, s ez­zel megelőzzük térségünk sok országát, Euró­pában pedig kiugró a pozíciónk. A rendkívül rossz hazai helyzet egyik legfőbb összetevője a 65 éves kor alatti férfiak igen nagy mértékű ha­lálozása.- Az okokat illetően van-e valami támpont az egészségügy felelős tényezői számára1- Ha az okokat nézzük, elmondható: lénye­gében több évtizede kezdtek körvonalazódni. Csakhogy - szemben hazánkkal - főleg a fejlett világban sokkal nagyobb gondot fordítottak az aktuális tudományos ismeretek alkalmazására éspedig interszektoriálisan, beleértve az egyé­nek tudatos szerepvállalását is. Ezekben az or­szágokban különös gondot fordítottak a széles körű lakossági informálásra is. Ennek észlelhe­tő tüneteit külföldi látogatásaink során mi is ta­pasztalhatjuk, egyre kevesebben dohányoz­nak, italoznak, kerülik a túl zsíros élelmisze­reket, sok zöldségfélét fogyasztanak, a test­mozgás pedig reneszánszát éli, stb.- Válaszából az tűnik ki, hogy a probléma nemzetközi szinten jelentkezett, csak mi más­ként reagáltunk.- A WHO az összegyűlt tudományos infor­mációk figyelembevételével az 1980-as évek­ben egészség célprogram javaslatot készített a tagországok részére, mely alapja volt az ezt követően készült számos nemzeti program­nak. Ebbe a sorba illeszkedik a 2001. évben ha­zánkban elkészült „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program”, tehát ha később is, de mi is reagáltunk. Az eredményes végre­hajtás leglényegesebb eleme, hogy miután az egészségre káros tényezők az élet minden terü­letén komplex módon fordulnak elő, ezért ki­küszöbölésük is csak multiszektoriális beavat­kozással lehetséges. Nem elhanyagolható esz­közökkel rendelkeznek az állami intézmények, az önkormányzatok, az oktatási szféra, a mun­káltatók, a tömeg- és civil szervezetek, behatá- roltan a gyógyító orvoslás stb. és nem utolsó­sorban maga az egyén is. _______________________________ HMI Tüdőrák halálozási trend 65 év alatt 1986-tól Májbf 90 80 itegség halálozási trend 65 év alatt 1986-tól Magyarországon ------- “unióban £ 60 í i 1 50 j o 1° 4n ' < ! ! x: °° on 20 10 0­1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Egészségügyi helyzetkép AZ ÉLETTARTAM. Több mint három évtizede folyamatosan romlik a hazai lakosság egész­ségi állapota. 1999-ben a szüle­téskor várható átlagos élettar­tam férfiak esetében 66,37 év, nőknél 75,24 év volt, messze elmaradva az Európai Unió át­lagától, de alacsonyabb a kör­nyező közép-kelet-európai or­szágok idevonatkozó adatainál is. Különösen magas - világvi­szonylatban is - a középkorú férfi lakosság halandósága. INFARKTUS. A halálokok kö­zött kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer betegsé­gei, közöttük is kiemelten a szív koszorúereinek betegsé­gei, elsősorban a szívinfarktus. 65 évesnél fiatalabb korban minden harmadik haláleset oka a keringési rendszer beteg­sége. Az önpusztító életmód - a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel -, a figyelembe nem vett vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magasvérnyo- más-betegség és sokszor az akut ellátás hiányosságai kü- lön-külön és együtt veszélyez­tetik vagy tovább rontják mind­annyiunk esélyét egy teljesebb, egészséges, alkotó életre. DAGANAT. A keringési betegsé­gek után a daganatos megbete­gedések okozzák a legtöbb ha­lálesetet Magyarországon. 1999-ben az összes magyaror­szági halálozás 24%-át okozták a daganatok, amelyek 34.255 beteg elvesztését jelentették; s a szervek szerinti gyakorisági listát a légcső-, hörgő-, tüdőrák vezeti (7883), majd a vastag- végbél (4912), az emlő- (2387) és a száj-garat-nyelőcső tumo­rok (2341) követik. A gyomor rosszindulatú daganata okozta halálozás kisfokú csökkenésén kívül minden más daganat ha­lálozási mutatószámaiban stagnálás vagy emelkedő ten­dencia figyelhető meg. KÜLSŐ HALÁLOZÁSI OK. A külső okok miatti halálozás a hazai haláloki statisztika har­madik helyén áll. A külső okok miatti halálozás legnagyobb ré­szét a halálos kimenetelű ott­honi balesetek teszik ki. A gyermekeket érő balesetek megelőzése érdekében jelen­tős lépés lehet a gyermekbiz­tonsági zárókupakos gyógy­szercsomagolás bevezetése. Az öngyükosságok miatt bekö­vetkező halálozás arányszámá­ban - mely 1984-ben volt a leg­magasabb (45,9 százezrelék) - ugyan fokozatos csökkenést le­hetett regisztrálni (1999-ben 33,1 százezrelék), ennek mér­téke még így is az Európai Unió átlagának háromszorosa. m Miért kell a program? Tíz évre szól az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Prog­ram, melynek elsődleges célja, hogy csökkentse igen súlyos elmaradásunkat az egészséges élet mutatóinak számos terü­letén. Az Egerben megtartott konferencia nyitóelőadásán a Népegészségügyi Programiroda igazgatója vázolta a legfonto­sabb teendőket.- Az „Egészséges nemzetért nép­egészségügyi program 2001-2010” ugyan tíz évre szól, de nem ér vé­get annak elteltével - fogalmazott dr. Jávor András, a Népegészség­ügyi Programiroda programigaz­gatója az Eszterházy Károly Főis­kolán február végén megtartott konferencián. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Heves Me­gyei Intézetének szervezésében zajló esemény előadója - megin­dokolva a program szükségességét - kifej­tette: lakosságunk egészségi állapota az 1950-es évekig nem tért el az európai átlagtól. A '60-as években történt valami, amikortól meg­állt az átlagéletkor növe­kedése, s ma már a fej­lettebb országokéhoz viszonyítva tíz évvel elmarad a születéskor várható életkor.- Nem genetikai determinált- ságról van szó - közölte a szak­ember. - Lemaradásunkban a tu­dományos eredmények nem kel­lő alkalmazása nagy szerepet ját­szott. A tanácskozás munkaanyaga nem nélkülözte a beszédes ada­tokat: A 65 évnél fiatalabb korban be­következett (ún. korai) halálozás­ban (hasonlóan az összhalá- lozáshoz) a halálokok között ve­zetnek a kerin­gési rendszerbe­tegségei, közü­lük is a szívko­szorúér-beteg­ségek (jórészt szívinfarktus) és az agyér- beteg-ségek (agyvérzés és egyéb agyi ka- tasztrófák), döntően magas vérnyomásos eredettel. A ma­gyar lakosság körében a szív­koszorúér-be­tegségek miatti korai halálozás mintegy három­szorosa, az agyérbetegségek miat­ti halálozás pedig közel négyszere­se az EU-átlagnak. A rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás is messze meghaladja az EU- átlagot hazánkban (1,8-szerese an­nak). A férfiak daganatos halálo­zásában a leggyakoribb a tüdőrák, a nők esetében pedig az emlőrák és a méhnyakrák. Különösen kiugró az EU-átlaggal szemben a férfiak tüdőrák- és a nők méhnyakrák- halálozása hazánkban: a tüdőrák­halálozás 2,5-szer, a méhnyakrák okozta korai halálozás pedig 3,5- szer magasabb az EU-átlagnál. Ugyanakkor mindkét nemben emelkedik a vastagbél és a végbél rosszindulatú daganatai okozta korai halálozás. Különleges gon­dot jelent, hogy az elmúlt 30 év­ben 7-8-szorosára emelkedett a - jórészt alkoholos eredetű - króni­kus májbetegségek és májzsugor okozta korai halálozás, mely az 1990-es évek közepére mintegy hétszerese volt az EU- átlagnak. Az erőszakos halálozást a felére kelle­ne csökkenteni hazánk­ban ahhoz, hogy megfe­leljen az EU-átlagnak. Az erőszakos okokon belül az öngyilkosságok miatti korai halálozás - bár folyamatosan csök­kent az utóbbi évtizedben - még ma is több mint kétszerese az EU- népesség körében észlelhető átla­gos szintnek. Az okok hátterében éppúgy je­len van meghatározóan az egész­ségtelen életmód, a hiányos egész­ségkultúra és a környezetszennye­zés, mint az ország gazdasági fej­lettségének, teljesítőképességének hiányosságai, a társadalmon be­lüli egyenlőtlenségek, valamint az egészségügyi ellátás kifogásolható színvonala. Nagyon sokan és so­kat dohányoznak, egészségtele­nül táplálkoznak, keveset mozog­nak, mértékte­lenül fogyaszta­nak alkoholt, önpusztító élet­módot folytat­nak, nem törőd­nek egészsé­gükkel, nem ve­szik igénybe a szűrővizsgála­tokat, de az egészségügyi ellátás más for­máit sem. Az életmód lehető­ségeit eleve dif­ferenciálják a társadalmi egyenlőtlensé­gek - a legsze­gényebb és a leggazdagabb rétegek egymástól való távolságának mértéke -, első­sorban az iskolázottsági, a foglal­kozási és a jövedelmi viszonyo­kon keresztül. A társadalom egyes leszakadt csoportjai, a rendszer- változás vesztesei között halmo­zottan fordulnak elő egészségi problémák. Fellazultak a tradicio­nális kapcsolatok és megszakad­tak az évszázados generációs kö­tődések. A falun élők betegebbek, mint a városi lakosok. ■ Helyes táplálkozással megelőzhetők a betegségek Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program megvaló­sítása kapcsán tartott egri konferencián a résztvevők megis­merhették a dr. Rodler Imre vezette szakmai csoport táplálko­zási ajánlásait. Az alábbiakban a tanulmány néhány elemére hívjuk fel a figyelmet. Magyarországon a halálozás há­romnegyed részéért táplálkozással és életmóddal összefüggő betegsé­gek felelősek - állapítják meg a szerzők -, elsősorban a szív- és ér­rendszeri, másodsorban a dagana­tos megbetegedések említhetők itt. Más szóval: a nem megfelelő táp­lálkozás és életmód jelentős mér­tékben hozzájárul a lakosság ked­vezőtlen egészségi állapotához és a következményes nagyarányú ha­lálozáshoz. A fentiekből következik, hogy egészséges táplálkozással és élet­móddal ezek a betegségek jelentős részben megelőzhetők. Az egész­ségmegtartó, betegségmegelőző táplálkozás és életmód ajánlásai egyszerűek, megtartásuk nem igé­nyel különösebb erőfeszítést, többletkiadást, csak éppen meg kell ismernünk és alkalmaznunk kell életünkben a legfontosabb alapelveket. Talán a legfontosabb elv. az egészséges táplálkozás öröm, de nemcsak a táplálkozás, hanem az egészség is az, rajtunk múlik, med­dig van birtokunkban ez a hatalmas kincs. Az egészséges táplálkozás ü- lusztrálására egy ház képe a legal­kalmasabb. Ez a „ház” a gabonafé­lékre - mint alapra - épül, a zöld­ségfélék és a gyümölcsök alkotják az oldalfalakat, a tető pedig húsok­ból és húskészítményekből, vala­mint tejből és tejtermékekből áll. Ezekből az élelmiszercsoportok­ból naponta többször is kell étkez­ni. Azok a táplálékok, amelyek zsi­radékban és cukorban igen gazda­gok, nem szerepelnek a mindenna­pi táplálkozás házának szerkezeté­ben, ezeket inkább hetente vagy rit­kábban célszerű fogyasztani. Gabonafélék: Az egészséges táplálkozás alapja a gabonafélék rendszeres fogyasztása.-Naponta tüuoször célszerű enni gabonából készült ételt, de úgy állítsuk össze a választékot, hogy abban legyen teljes értékű, korpát is tartalmazó lisztből készült, illetve magvakat is tartalmazó termék. Zöldség-főzelékfélék, gyümöl­csök: Naponta legalább három­szór fogyasszunk zöldség- és főze­lékfélét, illetve ugyanennyiszer gyümölcsöt. Gyakran együnk sö­tétzöld leveles főzelékféléket, cit­rusféléket, paradicsomot, valamint hüvelyes főzelékeket. Mindig friss, terméket (aludttej, kefir, joghurt)! Fogyasszunk gyakrabban sovány, vagy félzsíros túrót, együnk rend­szeresen sovány sajtot. Húsok, húskészítmények, ha­lak, tojás, szója: Együnk rendsze­resen sovány húsokat, zsírszegé­nyen elkészítve. Keressük a so­vány felvágottakat. Fogyasszunk rendszeresen - hetenként legalább egyszer - tengeri halat. Zsiradékok: A túlzott zsiradék­bevitel növeli egyes betegségek kockázatát. Használjunk kevesebb zsiradékot ételkészítéshez, ke­nyérkenéshez. Az állati eredetű zsírok helyett inkább növényi ere­detűeket használjunk. Májat, máj­ból gyártott húsipari termékeket legfeljebb 7-10 naponként egyszer fogyasszunk, tojásból pedig heten­ként 3-4 darabot. ép gyümölcsöt fogyasszunk, a pe­nészes, sérült termékeket ne hasz­náljuk fel. Tej és tejtermékek: Naponta igyunk fél liter tejet, válasszunk minél gyakrabban savanyított tej­Gyümölcsök: legalább háromszor napjában ________________ fotó:gálgábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents