Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-30 / 75. szám
ItilHIH 2002• Márc1us 30., Szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét SZERI ÁRPÁD Vendégek, vödörrel Imádnivaló lehet ilyenkor, Húsvét idején (is!) nőnek lenni. Már legalábbis azokon a vidékeken, ahol a hagyományokat állhatatosan őrző férfiemberek éldegélnek: szűkebb pátriánk ebből a szempontból előkelő helyen szerepel a tradíciókat híven ápoló megyék listáján. Mert az mifelénk is sok helyen meggyökeredzett, vidám (nép)szokás, hogy a gyengébbik nemet illendő nemcsak kölnivel meghinteni, de alkalomadtán frissítő szódavízzel - mintegy mozgó célpontra rátartva a szifonfejet - lespriccelni, sőt, a kútból, csapból frissen csorgatott, hús ivóvízzel is leönteni. A régi jó, nemzedékek óta kipróbált és bevált műveletet víg nevetgélések közepette érdemes végrehajtani, azon persze senki se akadjon fenn, hogy ilyenkor általában a teremtés koronáinak húzódik mosolyra a szájak. Elvégre, ez már csak ilyen mókás játék! A meglocsolt, átázott ruhájú lányok, hölgyek, a kikerülhetetlen fátam által felkészítve szerepüket már remekül ismerik, így a húsvéti „keresztelőhöz” általában jó képet vágnak, úgyhogy aggodalomra semmi ok. Sőt, ahogy illik, kora reggeltől napestig serényen kínálgatják a kölnis üveggel vagy éppen vödörrel beállító vendéget, aki a hatodik porta megjárása után már némileg akadozó nyelvvel fejti ki a világról vallott nézeteit. Kész öröm, valóságos szellemi felüdülés lehet ilyen eszmecseréknek részese lenni. Mindig akadnak persze hálátlan teremtések is, akik több óra elteltével idő előtt tessékelnék ki a házból a becses látogatót, aki viszont már kényelembe helyezte magát a puha kanapén. Bizony, fájdalmas szembetalálkozni ezzel a szívtelen magatartással: boríthatunk a szebbik nem ezen képviselőire sorozatban fél üvegnyi kölnit, zúdíthatunk az áldásból tucatnyi vödörszámra is a nyakuk közé, mégsem értik meg, hogy Húsvétkor (is!) milyen imádnivaló nőnek lenni! Mi lesz a húsvéti nyulakkal? A kisállatok elhelyezhetők a menhelyen Sztárborászok és a hazai piac A borvidéket fel is dobhatják, de vissza is húzhatják Manapság divat lett minden területen sztárokat választani, ez alól a borászat sem kivétel. Ennek ezen a területen is megvannak az előnyei, hiszen az adott borvidékre ráirányítja az emberek figyelmét. Dr. Diófási Lajos professzort, a szakma egyik tekintélyes képviselőjét erről a témáról kérdeztük. Szekszárd- Önnek mi a véleménye arról, hogy a borászat is életre hívta a maga sztárjait?- Az élenjáró borászokat a legkülönbözőbb jelzőkkel látták el az utóbbi években, egyik ilyen kifejezés a sztárborász. Ezzel nincs is baj, ha a legkiválóbbak kapják ezt az elnevezést. A minősítés egyben versenyt is jelez és ez a borászatnak csak az előnyére válik. Azt viszont nem tartom szerencsésnek, amikor azt hangoztatják, csak akkor lehet kiváló minőségű szőlőt termelni, ha a termés felét ledobják a földre, vagyis hektáronként 3-4 tonna szőlőt hagynak csak beérni. Magyarországnak olyanok az ökológiai adottságai, hogy egy átlagosan karbantartott ültetvényen a 8-10 tonna szőlőt minden erőlködés nélkül meg lehet termelni. Teljesen felesleges ebből a földre dobni, abban a hitben, hogy túlterheljük a tőkét.- Nyilván aki a kevesebb termés mellett dönt, abban a hitben teszi, így jobb minőségű bort tud előállítani.- Ez így nem igaz. Franciaországban, Olaszországban 10 tonnás hektáronkénti átlagokat jelölnek a gazdák, és ott is vannak kiváló minőségű borok. Németországban, Ausztriában még ennél is több az egy hektáron megtermelt szőlő. A másik tévedés, hogy a trágyázás azért minőségromboló, mert csak a mennyiséget növeli. Ha azt kap a föld, amire igénye van, akkor az hasznos. Sok olyan megnyilatkozást hallottam sztárborászok szájából, hogy a cél a termés visszafogása, mert így jutunk kiváló minőséghez. Ezeknek köszönhető, hogy Magyarországon jelenleg hektáronként 5 tonna körüli az átlagtermés, holott az adottságaink a 8-10 t/hektáros áltagot diktálnák.- Szükséges-e, hogy a híresebb borvidékeken minden második termelő sztár borász legyen?- Az jó, ha az ember arra törekszik, hogy a legjobbak között tartsák számon. A baj viszont az,' hogy nálunk a sztárság azt jelenti, hogy horribilis összegeket kérnek egy palack borért, mert az X-é. A 4000-5000 forintos borokat a hazai piac nem tolerálja. Csak egy nagyon szűk réteg vevő erre, és nem biztos, hogy ők azért, mert értenek hozzá. De Franciaországban is csupán a borászok 5 százaléka tartozik az úgynevezett sztár kategóriába, a többség korrekt, megbízható és nagyon jó bort készít. Az nagyon jó, ha sok jó termelő van egy-egy borvidéken, hiszen ettől piacképes a szekszárdi bor is, de higgyék el, az legalább akkora érdem, ha valaki évről évre, jó minőségű bort készít. Nem sztárokra, hanem kiváló szakemberekre, borászokra van szüksége minden borvidéknek. MAUTHNER Kárpótlás felvidéki áttelepítetteknek A bukovinai székelyekre is vonatkozhat a törvény Tolna megye Élő nyállal hozatják sok kisgyermeknek a húsvéti ajándékokat, vagy maga az ajándék az igazi nyuszi. A kisállatok egy részének sorsa a biztos pusztulás. A nyúl kiskereskedelmi árusítását egyébként az állategészségügyi szabályok sem engedik meg. A Húsvét előtti napokban Tolna megyei piacokon, kiskereskedelemben is vásárolhatók voltak néhány száz forintért növendék nyulak. A kisállatok egy része biztosan elpusztul, akkor is, ha az ünnepeket túlélik, és tenyésztőhöz kerülnek. Az általában az anyaállattól korán elszakított, kéthetes nyulakat ugyanis sokszor házi koszttal etetik, és a velük való foglalkozás következtében súlyos sérüléseket szenvednek. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint Húsvét után néhány nappal nem egy esetben magukra hagyják a megunt ajándékot, Tamásiban az előző évben szemeteskonténerekben is találkozhattak állattetemmel, néhány éve pedig Szekszárdon, a Prométheusz parkban engedték szabadon a feleslegessé vált húsvéti nyulakat. Bár ilyenre tavaly nem volt példa, szekszárdi állatvédők meghirdették, hogy a megyeszékhelyen működő állatmenhelyen átveszik a nyulakat, és tenyésztőnél helyezik el őket. A felhívásra azonban senki nem jelentkezett - mondta Fiáth Szilvia, az állatmenhely vezetője. - Mi arra kérjük az embereket, hogy ne élő állatot, inkább plüssnyulat vásároljanak ajándékba - tette hozzá. Az állatvédők szerint azért nem veszik komolyan a figyelmeztetéseket, mert a nyúl esetében az állat kisebb értéke miatt csak szabály- sértésnek minősül nem megfelelő tartásuk. A szekszárdi állatmenhely ezúttal is átveszi a kisállatokat, a jelentkezéseket a 06-20- 9810-558-as telefonon várják, t.f. Kerékpáros Húsvét kupa Kárpótlást kaphatnak az 1946-ban lakosságcserével áttelepített felvidéki magyarok. Az Igazságügyi Minisztérium tervei szerint részleges kárpótlásra lennének jogosultak mindazok, akiket vagyoni hátrány ért az 1947-es párizsi békeszerződéssel, illetve a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény- nyel összefüggésben. A tervezet nem számol a bukovinai székelyekkel, de nem kizárt, hogy a törvény rájuk is vonatkozzon. A törvénytervezet szerint azokat a vagyoni sérelmeket kívánják orvosolni, amelyek amiatt keletkeztek, mert a magyar állam nemzetközi.szerződésekben vállalt kártalanítási kötelezettségét elmulasztotta. A törvény érintené az 1946-ban Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere következtében vagyoni hátrányt szenvedetteket. A kárigényről a magyar állam az áttelepítés után az ún. Csorba-tói Tények számokban egyezményben lemondott. 1946- ban több ezer szlovákiai magyar családot telepítettek át Magyarországra, akik részben az innen kitelepített német nemzetiségűek ingatlanjaiban találtak új otthonra. Tolna megyében a Hegyhát és a Völgység falvaiban ma is élnek a felvidéki áttelepítettek és leszármazottaik, akik a már elhunyt jogosult után szintén kaphatnának pénzt. A törvény részleges vagyoni kárpótlást nyújta1947 áprilisában kezdődhetett meg a magyarországi szlovákok önkéntes áttelepítése és a csehszlovákiai magyarok kitelepítése. 1948 áprilisáig 73 273 szlovák hagyta el önkéntesen Magyarországot, illetve 68 407 magyart telepítettek ki Csehszlovákiából. Ez utóbbihoz csatlakozott még 6000 személy, akik hivatalosan ,,önként" távoztak Csehszlovákiából. A lakosságcsere gazdasági oldalát nézve: a magyarok a Felvidéken hátrahagytak 170 ezer kát. hold földet és közel 16 ezer házat. A szlovákok Magyarországon hagytak 15 ezer kát. holdat és 4400 házat. (Az adatokat és a történeti áttekintést dr. Izsák Lajos professzor, az ELTE tudományos rektorhelyettesének tanulmányaiból idéztük, aki a kornak, a történelem ezen részének is tudós kutatója, a FeMdék, Negyed szülötte.) na, egyelőre azonban csak a jogosultak körét határozná meg, a kárpótlás mértékét és módját az igények ismeretében egy újabb törvény szabályozná. A törvény- tervezetben nem szerepelnek a bukovinai székelyek, a minisztérium neve mellőzését kérő munkatársa azonban nem tartotta kizártnak, hogy ők, vagy leszármazottaik is a hatálya alá kerüljenek. A bukovinai székelyek 1941- ben települtek a később Jugoszláviához került Bácskába, ahonnan 1944 őszén voltak kénytelen menekülni, s a Dél- Dunántúlon, Tolnában, Baranyában és Zalában telepedtek le. A szakértő felhívta a figyelmet: a kárpótlás elsősorban olyan vagyoni sérelmekre vonatkozik, amelyeknek volt jogi előzménye, annak tekinthető ugyanakkor bármilyen nyilvánosságra nem került, államok közti megállapodás. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke, Potápi Árpád országgyűlési képviselő elmondta, nem kapott előterjesztést a törvénytervezetről, így arról érdemben nem tud nyilatkozni. Tolna megyében körülbelül tizenötezerre tehető a bukovinai székelyek és leszármazottaik száma, ennél jóval kevesebben, mintegy ötezren lehetnek a Felvidékről áttelepítettek és leszármazottaik. VÁLASZTÁS 2002. „Teret a családi gazdaságoknak” Tóth Ferenc országgyűlési képviselő és Dr. VONZA ANDRÁS földművelésügyi- és vidékfejlesztési miniszter vár minden érdeklődőt 2002. április 2-án (kedd), 19 h-tól Dunaföldváron, a Művelődési Házban (politikai hirdetés) *si%9* * * Dr. Nemes Árpád a MIÉP országgyűlési képviselőjelöltje meghívja Önöket a Paksi Művelődési Ház színháztermében április 2-án (kedden), a 19.00-kor megrendezésre kerülő kampányzáró nagygyűlésére és az azt követő Bocskai Színpad előadására, melyre a belépése díjtalan. A nagygyűlés díszvendége D.Dr. Hegedűs Lóránt püspök úr a Magyar Útkörök tiszteletbeli elnöke, vezérszónok Csurka István a MIÉP elnöke. A rendezvény helyszínére ingyenes autóbuszjárat indul 17.40-kor Szekszárdról a Béla tériől, és Tolnáról 18.00-kor a buszpályaudvarról. További ingyenes buszjáratokkal kapcsolatos információ: 06-30/233-0326 (politikai hirdetés) *52094* Hírek BOGYISZLÓ. Kárpátaljai gyerekeket lát vendégül Bogyiszlón a református egyház, illetve a családok. A diákok - akik a szabadidős programok mellett a bogyiszlói iskolai oktatásban is részt vettek -, a múlt héten érkeztek, és a húsvétot is itt töltik. DÖBRÖKÖZ. A 100 éves Szent Imre templomban a vasárnap délelőtt fél tizenegykor kezdődő ünnepi szentmise után Várady János plébános nyitja meg Csepeli István, dunaföld- vári fafaragó népi iparművész kiállítását. Ebből az alkalomból a helyi zeneiskola fúvósegyüttese és Tolnay Gábor kürtművész ad műsort. NÉMETKÉR. Német nyelvű szentmisét celebrál április elsején, húsvét hétfőjén délelőtt kilenc órakor Kolbert Mátyás esperes-plébános a község római katolikus templomában. A misén a Németkéri Német Nemzetiségi Kórus német nyelven előadott egyházi énekekkel vesz részt. DOMBÓVÁR. A József Attila Általános Iskola aulájában vasárnap este nyolc órakor locsolóbál kezdődik, ahol a Golden's zenekar muzsikál. TENGELIC. Locsolóbált rendeznek Tengelicen, a művelődési házban ma, szombaton 20 órától, a Treff zenekar közreműködésével. Heten vehettek át kitüntetést Dombóvár várossá avatásának 32. évfordulójára rendezett meghitt ünnepséget az önkormányzat a polgármesteri hivatal érdeklődőkkel zsúfolásig telt dísztermében, ahol a képviselőtestület által adományozott kitüntetéseket nyújtották át olyan helybelieknek, akik sokat tettek a városért és annak lakóiért. Dombóvár A Művelődési Ház Kht. által szervezett műsorban a Boglya Néptánccsoport tagjai, valamint az Illyés Gyula Gimnázium és a Molnár György Általános Iskola diákjai léptek fel. Azután Tóth Attila polgármester mondott köszöntőt, A település várossá avatására emlékeztek aki a település történetének ismertetésekor elmondta, hogy az itt élők mindig nyitottak voltak az új iránt. Dombóvár várossá avatása óta a Tolna, Somogy és Baranya megye találkozási pontjánál található kistérség központjává nőtte ki magát. Az ön- kormányzat vezetője ösz- szefogásra szólította fel a település lakóit a szép jövő érdekében. Tóth Attila ünnepi beszéde után átnyújtotta azokat a kitüntetéseket, melyeket a képviselőtestület adományozott olyan helybelieknek, akik sokat tettek a városért és annak lakóiért. A „Pro Oppido DomA kitüntetettek és a polgármester: Győré István, Karászi Kálmánná, Galambos István, özvegy Bodai Józsefné, Tóth Attila, Váradi Józsefné, Takács Istvánná és Miszlai József bóvár” (posthumus) díszpolgári címet néhai Bodai József özvegye vehette át, akinek férje alapítója és két évtizeden keresztül művészeti vezetője volt a kitűnő produkcióival nemzetközi hírnevet szerzett Kapos Néptáncegyüttesnek. Dombóvár Város Elismerő Díszjelvényét hatan érdemelték ki: Karászi Kálmánná, az Apáczai Csere János Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Váradi Józsefné, a Vöröskereszt helyi szervezetének titkára, Takács Ist-vánné, az Illyés Gyula Gimnázium tanára, Galambos István labdarúgó- edző, Miszlai József, az Apáczai Csere János Szakközép- iskola pedagógusa, valamint Győré István birkózó- és karatetréner.-GRTilos a gaz égetése Mi legyen a zöld hulladékkal1 Szekszárd Tilos a hulladék égetése a határban és otthon, a kiskertekben is. Kormányrendelet tiltja a szántóföldeken, háztáji gazdaságokban és kiskertekben a növényi eredetű hulladékok égetését - tájékoztatta lapunkat írásban Kiing István, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. Sőt, mi több, tilos a hulladékok égetése nemcsak a nyílt téren, hanem a „ háztartási tüzelőberendezésekben” is. A bírságok is igen szigorúak, magánszemélyek 100 ezer forint levegőtisztasági bírságra számíthatnak, ha megsértik a jogszabály előírásait, míg a gazdálkodó szervezetek 300-500 ezer forintig büntethetők ha égetnek, s ugyanennyi pénzbüntetés fenyegeti a magánszemélyt is, ha a hulladék meggyulladását nem akadályozza meg, vagy nem gondoskodik az oltásról. Á környezetvédelmi bírság nem mentesít a szabálysértési és büntetőjogi, valamint a kártérítési felelősség alól. Tilos tehát a gaz égetése, marad a kérdés, hogy akkor mi legyen az úgynevezett zöld hulladékkal, különösen, hogy most tavasszal a többsége nem is zöld, hanem elszáradt gaz. A kérdésre a környezetvédelmi felügyelőség igazgatója az alábbiakat válaszolja: a települési hulladékgazdálkodás megszervezése, így a zöld hulladékok elszállítása az önkormányzatok feladata. Ahol ez nem megoldott, ott a lakosoknak azt javasoljuk, hogy forduljanak a képviselő-testületekhez. ■ SZEKSZÁRD A kerékpáros Húsvét kupa mezőnye ma 11 órától rajtol Szekszár- don, a volt Húsipari vállalat épületétől. A szálkai beérkezés után az eredményhirdetés 14.30 órától várható a Berták Bútorháznál (Szekszárd-Ebes), mely üzlet ebből az alkalomból, nyílt nap keretében, 17 óráig várja a vásárlókat. __ _■
