Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-18 / 64. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2002 KAPOSPULA 2002. Március 18., Hétfő A polgárőrség Két évvel ezelőtt tizenkét férfi úgy gondolta, hogy a falu közbizton­ságának javítása érdekében meg­alakítja a Polgárőr Egyesületet. Az önkormányzat örömmel fogadta az önkéntes szerveződést, mely­nek vezetője - Kiss György - rövi­desen a körzeti megbízottal is fel­vette a kapcsolatot. Azóta az egye­sület tagjai nappal és éjszaka gyakran járőröznek Kapospula ut­cáin és a szőlőhegyen is. Figyelik a településre érkező idegeneket és ha valami rendellenességet észlel­nek, akkor azonnal riasztják a rendőrt. A vele való közös munka ered­ményeként je­lentősen csök­kent a község­ben a bűncse- lekmények száma. Nemré­giben részt vet­tek olyan akci­ókban, melyek során két - autóik­ban lopott műszaki cikkeket szál­lító - betörőt is megfogtak. Azt az ittas járművezetőt szintén előállí­tották, aki egy baleset okozása után a sérültet cserbenhagyva tá­vozni akart a helyszínről. Minden ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységük elnyerte a település lakóinak a tetszését. Ta­valy decemberben megtartott egyesületi közgyűlésen több mint húszán kérték felvételüket a szer­vezetbe. Az új tagok között nem­csak kapospulaiak vannak, hanem a közigazgatásilag a faluhoz tarto­zó Alsóhetényben élők is, akiknek minden segítséget megadnak ah­hoz, hogy az egykori uradalmi ma­jor helyén létrejött és jelenleg kö­zel 250 főt számláló községben is javuljon a közbiztonság. Kiss György elmondta, hogy a 35 tagúra bővült polgárőrcsapat számára egyenruhát szeremének a közeljövőben vásárolni. Tervük va­lóra váltásához reméli, hogy segít­séget kapnak a képviselőtestület­től, a közalapítványtól, a vállalko- zóktól és a cégtulajdonosoktól is. ■ A közalapítvány Az önkormányzati képviselők Markovits Géza polgármesterrel együtt megválasztásuk után úgy döntöttek, hogy a falu érdekében végzett munkájukért járó első ha­vi tiszteletdíjukat felajánlják az ál­taluk létrehozott „Kapospula Köz­ségért Közalapítvány” számára. Az adományozók többsége azóta sem veszi fel az említett összeget, hanem azt rendszeresen átutalja a közalapítvány számlájára. A település művelődési, kulturá­lis, művészeti és sportéletének szí­nesítésére, a falu arculatának és inf­rastruktúrájának fejlesztésére, va­lamint az egyházközség és a civil szerveződések támogatására szánt összeg növeléséhez a sikeres pá­lyázatokon szerzett jelentős támo­gatásokon kívül a helyi lakosok a jövedelemadójuk 1 %-ának felaján­lásával járultak hozzá és a nemes célok érdekében a vállalkozók is ki­nyitották a pénztárcájukat. A polgármester által vezetett kuratórium a közalapítvány pén­zéből többek között a Dombóvár­ra járó általános iskolás diákok autóbusz-bérletének és a faluban élő nyugdíjasok karácsonyi cso­magjának megvásárlásához, a fi­atalokból álló Vízmente Néptánc- csoport működéséhez, ületve a sokezer érdeklődőt vonzó millen­niumi ünnepségsorozathoz és a tavalyi évezrednyitó rendezvény- hez nyújtott jelentős segítséget. ■ A krónikás boldogsága Közösségfejlesztés, csapatmunkával Kapospula az utóbbi években a dombóvári kistérség egyik legdinamikusabban fejlődő településévé vált. A siker titkáról Markovits Géza polgármestert kérdeztük.- Emlékszem, hogy 1998-ban a képviselőtestü­let alakuló ülésén alig győztem lejegyezni azt a sok tervet, amiről Ön beszélt. Mit sikerült azok kö­zül megvalósítani mostanáig?- Rengeteg elképzelés vált valóra az elmúlt há­rom év során. A temetőben több száz tuját és fa­csemetét ültettünk el, lámpákat állítottunk fel, járdát és vízvezetéket építettünk, valamint a rava­talozó előtti tér is szilárd burkolatot kapott. A klubkönyvtárat is magába foglaló művelődési há­zat renováltattuk: új burkolatot raktunk a kiste­rembe és a folyosóra, konyhát alakítottunk ki, rendbe tettük a vizesblokkot és a fűtés korszerű­sítése is elkészült. Az óvoda teljes felújítása nem­régiben fejeződött be. A település központjában átadtuk azt a parkot, melynek létrehozásához a Millenniumi Kormánybiztos Hivatalától kaptunk segítséget. Az 1735-ben épült barokk stílusú ró­mai katolikus templomunk díszkivilágítást kapott. A biz­tonságos ivóvíz-ellátás érdeké­ben egy kutat fúrattunk Alsóhetényben. Az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatá­sával új játszótér is készült a közigazgatásilag hozzánk tar­tozó szomszédos településen. Két évvel ezelőtt elindítottuk a falugondnoki szolgálatot, mely többek között az idős és bete­gek emberek orvoshoz, vagy rendelőintézetbe történő szállí­tását végzi egy kisbusszal.- Honnan volt pénz ennyi fejlesztésre?- Minden évben az önkormányzat költségve­tésében néhány millió forintot elkülönítünk arra, hogy különféle pályázatokhoz önrészt tudjunk felmutatni. Ez a lépésünk meghozta a várt sikert, ugyanis több minisztériumtól és a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácstól is sok pénzt kaptunk céljaink megvalósításához.- Az 1000 lakosú falu utcáin és terein is látható a változás, hiszen azok kivétel nélkül mind meg­szépültek.- A polgármesteri hivatal közhasznú munkásai tartják rendben a közterületeket és a temetőt. Vi- rágosítanak, füvet kaszálnak, árkot tisztítanak, kijavítják a kisebb járda- és úthibákat. Ebben a munkában partnerek a családi házak tulajdono­sai is, akik a korábbiaknál nagyobb gondot fordí­tanak „portáik” szépítésére.- Mennyi a munkanélküliek aránya Kapospulán?- Közel hetven - mezőgazda- sági, ipari, kereskedelmi és la­kossági szolgáltatást végző - vál­lalkozás működik a településen. Akik helyben nem találnak állást maguknak, azok a jó autóbuszos és vasúti közlekedés jóvol­tából Dombóvárra és Kaposvárra járnak dolgozni. Örömömre szolgál, hogy a község keresőképes lakosságának jelenleg mindössze 2,6 %-a van munka nélkül.- Milyen rendezvényeket szervez az önkor­mányzat?- Az előző két esztendő sikerén felbuzdulva az idén is megrendezzük a gazdag programot kínáló falunapokat, melyekre a korábbiakhoz hasonlóan több ezer helyi és környékbeli szórakozni vágyót várunk. A ZSj -, | szüreti felvonulás, a kulturális M, . bemutatók és a bálok egyaránt sok érdeklődőt vonzanak. Ezek a rendezvények kezdik a ko- | rábbiaknál öszszetartóbb kö- t &Sm Markovits Géza Marcaliban született 1941. május 16-án. Közgazdasági technikumot végzett, később pedig hentes szakmunkás-bizonyítványt, majd húsipari technikusi oklevelet is szerzett. Kapospulába 1959-ben került, édesapját ugyanis ekkor helyezték ide tanítónak. 1961-től a Kaposvári Húskom­binát főraktárosaként dolgozott, majd tizennégy évvel később a Dalmandi Állami Gazdaság dombóvári vágóhídiénak lett a vezetője és ezen a munkahelyen dolgozott negyed századon át. Tiszteletdíjas polgármesternek 1998-ban választották lakó­helyén. A képviselőtestület vezetői tisztségét 2001 január el­sejétől főállásban látja el. Hobbija a sport. zösségé „kovácsolni” a falunk lakóit. A képviselő- testület köré egy napról napra bővülő csapat szer­veződik, melynek tagjai rengeteg társadalmi munkával támogatják Kapospula fejlődését.- Mit tervez az önkormányzat?- Hamarosan megkezdjük a templom renoválá­sát, a ravatalozó előterét lefedjük és rendbe tesz- szük a Millenniumi Park körüli járdákat. Az önál­ló otthonra vágyó fiatalokat azzal szeretnénk se­gíteni, hogy számukra közművesített telkeket ala­kítunk ki családi házak építéséhez. Biztos vagyok benne, hogy rövid időn belül nekifogunk a szennyvízhálózat kivitelezéséhez. A Kapospulát Alsóheténnyel összekötő út nagyon rossz állapot­ban van, azt is aszfaltozni kellene. A buszmegál­lókra és az ivóvízvezetékekre ugyancsak ráférne a felújítás. Korszerűsítem szeretnénk a közvilágí­tást és Alsóhetényben egy többfunkciós közössé- gi házat kívánunk létrehozni. _______________■ Az óvónő Ács Zsuzsan­na, az óvoda vezetője:- Amikor 1999-ben pá­lyázaton el­nyertem az in­tézményveze­tői állást, akkor csupán tíz óvo­dásunk volt. Megkérdeztük a szülőket, hogy miért viszik más­hova a csemetéiket. A válaszok­ból kiderült, hogy Dombóváron a miénknél jobb feltételeket biz­tosítanak a gyerekek számára. A kapospulai képviselőtestület megismerve a problémát úgy döntött, hogy renováltatja az óvodát. A tervet tettek követték és több millió forintos költség­gel három év alatt megújult az épület, melyben egy tornaszo­bát is kialakítottak. A változás­nak köszönhetően ma már ti- zenkilenc gyerek jár hozzánk. ■ A vadász Stemler Jó­zsef, a Gazda Vadásztársa­ság elnöke:- A jelenle­gi képviselő- testülettel na­gyon jó kap­csolatot alakítottunk ki és ápo­lunk. Az önkormányzat tagjai olyan emberek, akjk érzékenyek a település és az itt lakók problé­mái iránt. Nekik köszönhetően az utóbbi években „megmoz­dult” a falu. A költségvetésből jut pénz fejlesztésre és ennek köszönhetően egyre szebb lesz a községünk. Az emberek látják a jó szándékot és ők is önzetle­nül segítenek Kapospula csinosí­tásában. Vadásztársaságunk minden segítséget megad ah­hoz, hogy a nagy népszerűség­nek örvendő falunapok a jövő- ben is sikeresek legyenek. ■ A falugondok Simándi Gá­bor, az önkor­mányzat falu­gondnoka:- A néhány évvel ezelőtt bevezetett fa­lugondnoki szolgálat első­sorban az alsóhetényiek gondjait oldotta meg. Hetente kétszer kis­busszal a háziorvoshoz, illetve a dombóvári kórházba viszem az idős embereket és a gyógyszerei­ket is kiváltom. Az óvodásokat a szomszédos város uszodájába, valamint művelődési otthonába gyermekszínházi előadásokra is gyakran hordom. Emellett irá­nyítom az önkormányzat által al­kalmazott közhasznú munkáso­kat, akik sokat dolgoznak a tele­pülés közterületeinek karbantar­tásán. Az idén benevezünk a „Vi- rágos falu” mozgalomba is. ■ Ötven évig gyűjtötte az anyagot a falu történetéről Farkas József nyugdíjas tanító, akit a Millen­nium tiszteletére kért fel az ön- kormányzat a „Kapospula mo­nográfiája” című könyv megírá­sára.- Tizennégy esztendős voltam, ami­kor dr. Egerszegi Lajos plébános 1950-ben megmutatta a római kato­likus egyházközség régi dokumen­tumait, melyek igencsak felkeltették az érdeklődésemet a község múltja iránt - mondta beszélgetésünk ele­jén a „krónikás”. Középiskolás ko­romban is foglalkoztatott a téma, ezért sokat olvastam és jegyzetelni kezdtem. A tanítóképző elvégzése után tanulmányaimat az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen folytat­tam, majd tíz éven keresztül köz- művelődési felügyelőként dolgoz­tam. Ezen idő alatt lehetőségem nyűt arra, hogy múzeumokban, le­véltárakban, bibliotékákban és hiva­tali irattárakban Kapospula történe­tével kapcsolatban kutatómunkát végezzek. Azután szülőfalumban lettem tanító, ahol a könyvtár és a kultúrház vezetését is elvállaltam. A művelődési otthonban több mint egy évtizeden át nagy sikerrel mű­ködött az az ifjúsági klub, melynek tagjai a diákok mellett segítségemre voltak a honismereti gyűjtésben. A fiatalok velem együtt a község szin­te valamennyi házába bekopogtak, hogy a múlt tárgyi emlékeit elkérjék a házigazdáktól, akik szívesen ada­koztak egy falumúzeum létrehozá­sa érdekében. A padlásokról és a csűrökből az edények, a szer­számok, vala­mint a ruhák mellett értékes írásos doku­mentumok is előkerültek, me­lyeket szintén feldolgoztam. A település lakói szá­mára rendszeresen megjelenő újsá­got szerkesztettem, amelyben köz­readtam Kapospula históriájának egy-egy részletét. A lapokban az összegyűjtött népi rigmusokat, szü­reti dobolásokat, falucsúfolókat és lakodalmas köszöntőket is megje­lenttettem. Az értékmentő munkát később sem hagytam abba, folya­matosan bővítettem jegyzeteimet és rengeteg fényképet, illetve filmfelvé­telt is készítettem. A község 1998-ban megválasz­tott polgármestere, Markovis Géza is tudott a hobbimról és felkért ar­ra, hogy újam meg Kapospula mo­nográfiáját. Közel egy évig rendez­gettem a hatalmas anyagot, míg az nyomdakész állapotba került. A há­romszáz oldalas könyv, melyet több mint 100 fotóval illusztráltam, a falu Millenniumi Napjának tiszte­letére 2000 június 10-én jelent meg. A kötet iránt igen nagy volt az ér­deklődés, majdnem mind a három­száz példány elfogyott, mert a köz­ség lakói és a településről elszárma­zottak egyaránt vásároltak belőle. Boldog vagyok, hogy a község tör­ténetét feldolgozó írásommal sok embernek szerezhettem örömet - zárta tájékoztatóját Farkas Józsefe A színek szerelmese A faluban élő Deák Attila 1996-ban fogott először ecse­tet a kezébe és azóta szabad­idejének szinte minden per­cét azzal tölti, hogy tájképe­ket, virágcsendéleteket, vala­mint portrékat fest. A Somogy Megyei Rendőr-főka­pitányságon dolgozó alezredes gyerekkorától kezdve szívesen rajzolt grafittal. Már harminc­éves is elmúlt, amikor egyik kollégájának unszolására felke­resett egy dombóvári tanárt, akitől arról érdeklődött, hogy érdemes-e folytatnia a hobbiját. A bíztató szavak feleségét arra ösztönözték, hogy egy tempe­rakészlettel és néhány ecsettel lepje meg a párját. Deák Attila festegetni kezdett és gyorsan beleszeretett a színekbe. Képeit hamarosan elvitte a Mosdóson élő Riba Márta festőművészhez, aki megdicsérte kézügyességét és kompozíciós készségét. A helyi művésztelep vezetője - miközben szorgalmasan tanítgatta az ecset kezelésére a tehetséges fiatalem­bert - arra is rávette, hogy próbál­ja ki az olajfestéket. Deák Attila a vártnál hamarabb megbarátkozott az új anyaggal és egyre gyakrab­ban vette a kezébe palettáját és A gazdálkodó Retek Ferenc, a gazdakör el­nöke:- Huszon­nyolc agrárvál­lalkozó és ős­termelő 1994- ben alapította meg a gazda­kört azzal a céllal, hogy tagjaink különféle ismeretterjesztő elő­adásokon a megfelelő szaktudást elsajátíthassák, támogatást kapja­nak a növényvédő szerek, a mű­trágyák és a vetőmagok közös be­szerzéséhez, valamint a termé­nyek minél magasabb áron törté­nő értékesítéséhez. A főként föld­műveléssel foglalkozó gazdálko­dók kezdeti lépéseit hatékonyan segítő nonprofit szervezetet az idén újjászerveztük és egy olyan közösséget szeretnénk Idalakíta- ni, mely a falu fejlődése érdeké­ben is tenni kíván. ■ ecsetét, hogy az állványára felerő­sített farostlemezen tájakat, virá­gokat, állatokat és embereket örö­kítsen meg. Első kiállítását 1997 szeptembe­rében Dombóváron rendezte meg rendőrkollégáinak. Alkotásait az­óta lakóhelyén, a környékbeli fal­vakban, Szekszárdon, Tamásiban, Bonyhádon, Hőgyészen, Bikaion, Somogyváron, Szentendrén, Kalo­csán, fiáján és a németországi Kernenben is megtekinthették a művészetbarát érdeklődők. Családi házának tetőterében nemrégiben egy tágas műtermet alakított ki, ott készül következő tárlatára, mely hamarosan Ka- posváron nyílik meg. _________■ A kántor Visnyei Fe- rencné, a ró­mai katolikus egyházközség kántora:- Örömöm­re szolgál, hogy a képvi­selőtestület „lokálpatrióta” tag­jai nagy figyelmet fordítanak a temetőre, ahol az utóbbi évek­ben kerítés, kapu, világítás, jár­da és vízvezeték készült, kőbur­kolattal látták el a ravatalozó előterét, rengeteg tuját és dísz­cserjét ültettek. Hallottam, hogy a templomunk renoválására is ötmillió forintot nyert az önkor­mányzat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pá­lyázatán. Remélem, hogy jut majd pénz a negyven éve csak kisebb javításokon átesett Angster-orgona teljes felújításá­ra is. ■ i <

Next

/
Thumbnails
Contents