Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-16 / 63. szám

12. OLDAL 2002. Március 16., szombat S P ŐRT Az elrontott születésnap A 902-28-17-08 nem változhat 902-29-18-09-re /I Tudják-e, sport! ssrtí első a sportban bap iár_ nak, és tárcsázzák a 902-28-17-08-as szá­mot, akkor ki veszi fel a' telefont? Nem tudják? Pedig a válasz roppant egy­szerű: a készülék a Real Madrid telefonközpontjában csörög majd. A szám ugyanis úgyneve­zett bűvös, de legalábbis különle­ges jelentéstartalommal bíró nu­merus, s azonnal meg is adjuk a megfejtését. A 902 arra utal, hogy a királyi gárdát, azaz a Real Mad- ridot 1902-ben (egészen ponto­san március 6-án) alapították. A 28 a fehérmezesek bajnoki címe­inek a számára utal, a 17 a Spa­nyol Kupában aratott diadalokat idézi fel, míg a 08 azt jelenti, hogy a Real eddig nyolcszor dia­dalmaskodott a legrangosabb eu­rópai klubkupában, a Bajnokok Ligájában, illetve elődjében, a Bajnokcsapatok Európa-kupájá­ban, a BEK-ben. Az idei, jubileumi év alkalmá­ból az egyesület elnöksége úgy döntött, hogy „emberes” felada­tot tűz ki a Zidane-, Figo-, Raúl- féle csapat elé: a Reálnak meg kell (ett volna) nyernie az összes sorozatot, amelyben elindul: a Spanyol (vagy más néven Király-) Kupát, a spanyol bajnokságot és persze a Bajnokok Ligáját. A klub illetékesei pedig már arról is in­Raúl, Figo és Helguera tézkedtek, hogy az egyesület megkapja a madridi telefontársa­ságtól a 902-29-18-09-es számot, hiszen minden győzelemszám eggyel úgyis nőni fog. A Deportivo azonban (népie­sen szólva) beleköpött a levesbe. A Spanyol Kupa döntőjét - időrendben ez az első trófea, amelyet a Real elhódíthatott - ép­pen március 6-án a királyi gárda alapításának 100. évfordulóján rendezték meg, ráadásul a „sem­leges pálya” ezúttal az Estadio Santiago Bernabeu, a Real Mad­rid otthona volt. Itt várt a tizenegy fehér mezes legény és a csaknem százezer né­ző a Deporra, amelyre ezen az es­tén az áldozati bárány szerepét akarták osztani. A La Coruna fut­ballistáinak azonban valahogy nem akaródzott feltartott kézzel pályára lépni, sőt: amint a Sportl televízió által élőben közvetített mérkőzésen mindenki láthatta, Javier Irureta mester fiai kifejezet­ten bátran futballoztak, és ennek köszönhetően a szünetben már 2-0-ra vezettek a Real ellen, amely­nek a játékosai szinte meg voltak sértődve, hogy az ellenfél el akarja rontani a „szülinapi bulijukat”. A második félidőre aztán ma­gukhoz tértek Zidane-ék, ám ez csak arra volt elég, hogy szépítse­nek, a hosszabbítást érő döntet­lent már nem tudták kiharcolni, így esett, hogy a Real Madrid el­bukta a születésnapi ünnepség- sorozat első - igaz, legkevésbé fontos - állomását, és már „csak” két célja maradt: a bajnokság és a Bajnokok Ligája. Őszintén szólva a madridiak egyikben sem állnak rosszul: a BL- ben az övék volt az egyetlen csa­pat, amely a második csopórtkör- ben már négy forduló után kihar­colta a negyeddöntőbe jutást, míg a hazai pontvadászatban folyama­tosan ott lebzselnek az élmezőny­ben a Valencia mögött, de a Betis, Depor, Barcelona trió előtt. Egyszóval, ha valaki a nyáron Madridba utazik, a 902-29-18-09- es számot egészen biztosan nem érdemes tárcsáznia, de az bőven elképzelhető, hogy a 902-29-18- 08-ason felveszik a kagylót... Nagy foci - nagy pénzből Ötvenmilliárd forintba került az FC Schalke 04 kihúzható pályás új szuperstadionja polna is helyet kapott, ám tudva, hogy példá­ul a tavaly kupadiadallal hazatérő csapat él­tetésére a 300 ezer lakosú Gelsenkirchen 250 ezer polgára vonult az utcára, és hogy a szurkolók „kemény magjának” gyerekei álta­lában előbb lesznek klubtagok, semmint megkeresztelnék őket, már érthetőbbnek tű­nik e beruházás is. Mindezek az adatok Gerhard Rehberg úr­tól származnak, aki egyrészt a város polgár- mestereként, másrészt a klub elnökeként szavatolja a valódiságukat. Rehberg úr a na­pokban Magyarországon töltötte a szabadsá­gát, és közben itteni baráti kapcsolatait ápol­va Pécsett is megfor­dult. A dél-baranyai túrán kalauzul mellé szegődő Gonda Ti­bor, a PMFC labdarú­gó-csapatának után- pótlás-szakágvezető- je, mint mondta, bír­ja a német üzlet- és sportember azon ígéretét, amely egy­részt tehetséges fia­tal pécsi labdarúgók­nak ígér edzőtálporo- zási lehetőséget a patinás együttesnél, másrészt saját tehet­ségkutató akciójukra is meghív pécsi fiata­lokat (a Schalke ko­rábban is „fedezett föl” magyar labdarú­gó-palántát, Hajnal Tamás például az el­ső csapat kispadjáig jutott). Rehberg úr, úgy is mint a 2006-os né­metországi vb egyik fő házigazdája, a 2008-as kontinensvi­adal magyar pályá­zatával kapcsolat­ban úgy vélekedett, hogy bár hazánk labdarúgása valóban inkább csak az emlékeire, semmint mostani eredményeire apellálhat, az talán a külön­ben nívós kandidálók sorában mellette szól­hat, hogy az EU-ba akkorra frissen felvett or­szágok közül mégiscsak a legelőkelőbb he­lyen jegyzik, márpedig az öreg kontinens e régiója talán politikai (!) szempontból felér­tékelődik. SZ.ZS. Miközben idehaza néhány városban im­már a stadionrekonstrukciós program árnyoldalait feszegetik, és a még meg sem kapott Eb-rendezési jog kapcsán a szocialista pécsi polgármester, dr. Toller László bejelentette, mivel az Eb-stadio- nokkal kapcsolatban politikai döntés született, kormányváltás esetén a nyolc helyszín felülvizsgálatát kezdeményezi, Gelsenkirchenben 370 millió márkáért (csaknem 50 milliárd forint) szép csend­ben fölépült a világ pillanatnyilag legmo­dernebb, kihúzható pályás (!) labdarú- gó-szuperstadionja. szes (42 ezer) bérlet a szezonkezdet előtt, elővételben elkelt. Már az építés fázisában az utolsó darabig lekötötték a 72 VIP-páholy mindegyikét, amely a meccsnézés mellett számos egyéb kellemes tevékenységre nyújt lehetőséget, lévén fürdőszobával is fölsze­relt luxusirodaként rendezték be őket. Pedig a bérleti díjuk évi 72-160 ezer ezer márka volt, ráadásul öt évet előre kellett fizetni... Ennyi pénzért ugye, természetesnek te­kinthető, hogy a stadion teljes gyepszőnye­ge, a maga 11 ezer tonnájával egy sínszerke­zeten, amolyan tálcaként mindenestül ki­húzható a nyitható-zárható csarnoktető alól. A bevezetőben emlegetett szám a magyar fo­civalóságon edződött szurkoló szemében akár lázításnak is tűnhet, főként, hogy még fokozható: a németek egyik kedvenc gárdája már a BL legjobb 32 csapata közé jutásért 30 millióval márkával gazdagodott, és a nemré­gen avatott, 62 ezres stadion már meg is kezdte a kivétel nélkül magánbefektetők pénzének „visszatermelését”, hiszen az ösz­Erre nem másért van szükség, mert a fedél alatt a fű nem kap elég napfényt, és a kihú- zósdival megspórolható a más hasonló léte­sítményekben megszokott, ámde alkalman­ként ötmillió márkába kerülő évi két-három gyepcsere. Miután a világon egyelőre egy brazil példa van rá, valószínűleg nem csak magyar fejjel tűnik furcsának, hogy a stadionban egy ká­Előtérben a Schalke új szuperstadionja, mögötte a bontásra váró régi Formálódó sikercsapat A Tatabánya Tatai Cserép KC férfi kézilabda-csapata az NB I./B Nyugati csoportjában ötpontos előnnyel vezeti a mezőnyt, és esélye van rá, hogy újból a legmagasabb osztályba kerüljön. A Tatabányai Bányász SC férfi kézi­labdázói két évtizeden át - a vüág él­mezőnyéhez tartozó - magyar kézi­labdázás élcsapatai közé tartoztak. Négyszer nyertek bajnokságot (74, 78, 79, 84), kétszer Magyar Kupát (69, 78), többször voltak az NB I. ezüst- valamint bronzérmesei, a ku­pában szinte minden évben érmet szereztek. A klub a magyar és a vi­lágválogatottnak is éveken át adott játékost. Az 1986. évi svájci vb-n ezüstérmes válogatottban öt tatabá­nyai - dr. Hoffmann, Bíró, Kontra, Marosi, Debre - kapott helyet. Az 1970-től 1990-ig terjedő idő­ben a sikeres kézüabdázáshoz a szénbánya biztosította az anyagi hátteret, a bánya megszűnése után a város állt mögéjük, ám később e tá­mogatás is egyre jobban elapadt. Ekkor a Tatai Cserépgyár segített a nehéz időszak átvészelésében. Többször került ugyan az NB I-be a csapat, de képtelen volt gyökeret verni a legjobbak között. Több jó já­tékos igazolt más NB I-es csapathoz (Kuzma, Himer, Lengyel), sokan alacsonyabb osztályú külföldi gár­dához távoztak. Az elmúlt évben 9 évi németor­szági, majd egyévi dunaújvárosi profiskodás után hazatért Tatabá­nyára Marosi László, és bekapcsoló­dott az egyesület munkájába. Meg­választották klubigazgatónak, és mint játékos is segíti a csapatot. Ka- nyó Antal edző együttesében újból kézüabdázik a régi tatabányai csa­patból a 196-szoros válogatott Maro­si, Sibalin (119), a Fülöp (2) és Szo- tyori (19). Ha a tatabányaiaknak sikerül megnyerni az NB I. B-t, kényes dön­Nyelvmesterek is lesznek Végéhez közeledik az UEFA Pro-licences edzőképző tanfolyama. Az írásbeli és gyakorlati vizsgákra már az ősz végén sor került, ám ezzel nem ért véget a kur­zus. Az edzőknek angolból szakmai nyelvvizsgát is le kell tenniük, csak ez után vehetik át diplomájukat. A tanfolyam hallgatói (Geüei Imre, Róth Antal, Komjáti András, Csonk János, Garami József, Egervá­ri Sándor, Verebes József, Simon Tibor, Poloska Gá­bor, Keszd Ferenc, Kiprich József, Csongrádi Ferenc, Reszeli Soós István, Varga István) hetek óta a Testne­velési Egyetemre járnak angolórákra, és hamarosan eljön a vizsga ideje is. Az edzőknek most írásban, jö­vő héten periig szóban kell beszámolniuk az angol nyelvin - /érzett jártasságukról. ■ tés elé kell nézniük. A jelenlegi anyagi támogatásnál ugyanis nagy­ságrenddel nagyobbra lenne szük­ség. A TTCSKC-nél első .lépésként azon gondolkodnak, hogy a most más NB I-es klubokban játszó tata­bányai kötődésű játékosokat vissza­igazolják, és tehetséges fiatalokat hoznak az együtteshez. Jó példa a pécsi és a győri együttes, ahol első­sorban a saját nevelésű fiatalokra építenek, de ehhez meg kell terem­teni a nem olcsó utánpótlás-nevelési bázist. Nem véletlen, hogy stabü el­ső osztályú csapatoknak szoríthat­nak itt a szurkolók. Az NB I-hez a városnak és a tá­mogatóknak is jobban a zsebükbe kellene nyúlni, úgy mint Esztergom­ban, ahol a megye egyetlen NB I-es női kézüabdacsapatát a városa évi 30 millió forinttal támogatja. Lesz-e újból sikeres NB I-es csa­pat Tatabányán? Ez már nemcsak a játékosokon múlik. ANTALÓCZY ALFRÉD Tökölivel skótul bántak A napokban Magyarországon túrázik a Tököli Attilát Cipruson figyelő két angol menedzser, Billy Jennings és Berry Gold. Továbbra is csatárt keresnek, Kispesten például Sasut figyelték. Mint elmondták még nem mondtak le Tököliről, igaz, nem az angol bajnokság­ba szerették volna vinni a csatárt.- Bár Attila jó képességű labdarúgó, a Premier League még erős lett volna számára - közölték. - Mi­vel már nem valószínű, hogy létrejön az üzlet, elárul­hatom, a skót első osztályú Heart of Middlothian sze­melte őt ki magának. Amikor azonban megtudták, hogy az 1860 München is figyeli a csatárt, lemondtak róla, mondván, úgysem versenyezhetnek egy német ajánlattal. _________________________________■ Aut ósport______ FER RARI-HAGYOMÁNY. Ha több, mint negyed évszázadot visszamegyünk időben, rádöb­benhetünk, hogy a Ferrari már nem először játssza el, hogy a tavalyi autóval indulva sikert sikerre halmozva kezdi az új évadot. 1976-ban a világbajnok Niki Lauda az 1975-ös 312T- modellel állt rajthoz és simán megnyerte a Brazil és Dél-Afri­kai Nagydíjat, majd hogy ne le­gyen olyan unalmas a dolog, csapattársa, Clay Regazzoni győzött a USA-GP-n Long Beach-ben, itt Lauda csak 2. lett. Maranellóban valószínű­leg nem haragudnának érte, ha a hagyomány folytatódna. MCRAE NEM RÉMÜLT „MC”. Törött ujja ellenére ott lesz a március 22-én kezdődő Kata­lán-ralin Colin McRae, aki va­sárnap Korzikán szenvedett szerencsés kimenetelű balese­tet. A skót pilóta a hétvégi vb- futam záró napján a 4. helyen autózva lesodródott az útról és egy fának ütközött. Navigáto­rával, Nicky Gristtel együtt en­nek ellenére majdnem sértetle­nül mászott ki az alaposan összetört Fordból. Később ugyan kiderült, hogy bal kezé­nek egyik ujja eltörött, de ezen és néhány zúzódáson kívül ko­molyabb baja sem neki, sem társának nem esett. A 33 éves versenyző 2000-ben Korzikán már túlélt egy súlyos balesetet: akkor az útszéli vízmosásba borult és állkapocscsonf-törést szenvedett. PARALIMPIKONOK A „PORONDON”. A többnapos szél és havazás után jó időben folytatódtak a küzdelmek a Salt Lake Cityben zajló té­li paralimpiai játékokon. Szinte az összes viadalra elkeltek a jegyek, a legnagyobb népszerűségnek az ülőjégkorong örvend: a 18 találkozó­ból egyre sem lehet már belépőt kapni. A megjavult időjárási körülmé­nyeknek köszönhetően a monosíző Navratyil Sándornak is kiadósabb edzésre nyílt lehetősége. Az egyetlen magyar résztvevő kategóriájában (LW11) 15-en indulnak. Képünkön a német Michael Hipp az LW2-es kategória Szuper-G számában egyensúlyoz fél lábbal.____________■ í í * ( 1

Next

/
Thumbnails
Contents