Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

10. OLDAL Ü N N E Pl M A G A 2 I N 2002. Március 14., csütörtök g|| Mesés angol vetélkedő „Story Land” az ötös iskolában Csapatmunka a javából SZEKSZÁRD Vidám, az angol mesevilág hangulatát idéző vetélkedő­nek adott otthont a szekszár­di 5. számú Általános Iskola, ezzel kapcsolódva a megye- székhely angol nyelvű prog­ramsorozatához. f A városi levelezős fordulók után a legjobb 3. és 4. osztályos csapatok vettek részt a vetélkedőn, a csapa­tok mindegyike értékes jutalom­ban részesült a Longman kiadó, a FOTÓI GOTTVALD KÁROLY Garay János Ének-Zenei Általános Iskola és az 5. számú Általános Is­kola jóvoltából. A vetélkedőn a „Super Kids” csapat (Dienes Valé­ria Általános Iskola) lett az első, a második helyet megosztva sze­rezte meg a „Dogs” csapat (Babits Mihály Általános Iskola) és a „Master Crock” csapat (5. számú Általános Iskola), a harmadik he­lyet pedig szintén megosztva a „Little Witches” (Garay János Ének-Zenei Általános Iskola) és a „Stars” (5. számú Általános Isko- la) csapata szerezte meg. v. m. Kossuth Lajos nyomában A kis szónok nagy eredménye Bonyhád A szónoki beszéd élőszóval elmondott próza. Célja általá­ban a hallgatóság meggyőzé­se. Nem könnyű tudomány, amelynek műveléséhez nem kevés adottság, felkészültség és gyakorlás szükséges. Vízin Balázs A Széchenyi István és Kossuth Lar jós nevét viselő iskolák diákjai számára országos szónoklat ver­senyt hirdettek. A bonyhádi Szé­chenyi István Általános iskola 7. osztályos tanulója, Vízin Balázs az országos döntőn a dobogó má­sodik fokára állhatott.- Érdekes hangulata lehet egy ilyen vetélkedőnek. A versenyző­nek magának kellett beszédé ki­találnia, vagy más előírások vol­tak?- A kürás szerint kötelező volt Kossuth Lajos alföldi toborzó be­szédét kívülről megtanulni és el­mondani. Ezen kívül szabadon választott szónoklattal kellett elő­állni. Én ezt is tőle választottam, a Szeged népéhez intézett beszédét mondtam el.- Hogy lehet egy ilyen versenyre felkészülni? Keresel magadnak kö­zönséget és kipróbálod hogy hat a beszéded? Mire figyelsz, mit tar­tasz a meggyőzés fontos eszközé­nek?- Sokan kérdezik, hogy nem je­lentett-e gondot a tőlünk kicsit már távol álló, veretes nyelvezet megtanulása. Én inkább élvez­tem, nem jelentett nehézséget az elsajátítása. Jó gyakorlási lehető­ség volt, hogy házi versenyeket rendeztünk az iskolában, ugyanis többen vagyunk, akik szívesen műveljük ezt a műfajt. Felkészí­tőm, Márton Antal tanár úr folya­matosan segített, ellátott taná­csokkal. Teljesítményünk értéke­lésénél meghatározó szempont volt a szöveg értelmezése, hangu­lati felépítése, a szép beszéd, de talán leghangsúlyosabban a kö­zönséggel való kapcsolattartás esett latba.- A saját gondolataidról is meg tudnád győzni a hallgatóságot?- Úgy gondolom, igen. Remé­lem lesz alkalmam kipróbálni olyan körben, ahol ez igazán ér­dekes, ugyanis a második hellyel járó tárgyjutalom mellett aján­dékként kaptam, hogy nyáron ott lehetek a monoki Kossuth-tábor­• ban. -pal­Pálinka, pityóka, pénz Sógor Csaba a romániai politikai helyzetről, a státusztörvényről Bár előkészítetlensége miatt sokat bírálták a kedvezménytör­vényt, mégis, ha nem is jogilag, de lelkileg olyan hatása van, amely sok erdélyi magyart szülőföldjén tart. Ezt Sógor Csaba, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének Hargita megyei szenátora mondta a közelmúltban a Székelyföldön járt Szekszárd környéki polgármesterek előtt, akik segesvári, csíkcsicsói, gelencei, madéfalvai kollégáikkal találkoztak. mond”. Ami a kormánypártnak tetszik, azt egyből megszavazzák, például az ortodox egyháznak szánt juttatásokat, de ha a gyes­törvényről van szó, akkor meg­- Romániának az a legnagyobb gondja, hogy aránylag fiatal or­szág, úgy vették át a francia ál- lammodellt, hogy zsigereikben megmaradtak balkániaknak - vélte Sógor Csaba. - A polgár- mesterek most is kértek minket: intézzük el Bukarestben, hogy valamivel több pénzt adjanak út­építésre. Ha megyünk, pálinkát, pityókát és pénzt - ezt a három dolgot kell vinni, de 1989 előtt még benzint és húst is vittünk - jellemezte a romániai közállapo­tokat a szenátor.- Romániában nem volt meg a rendszerváltás. Van egy erejét összeszedett, és sorait megtisztí­tott baloldal, amely fegyelmezet­tebb, mint a jobboldal. A felső­házban ott ül a szélsőjobb részé­ről Corneliu Vadim Tudor, de nem ő a legveszélyesebb, hanem Paunescu, a volt diktátor, Ceausescu udvari költője, aki ké­pes lenne Milosevicsnek is ta­núskodni Hágában. Paunescu minden hétfőn fél órát üvölt a mikrofonba, mert azt hiszi, hogy még mindig a régi, stadionbeli népünnepélyeket tartja a fiata­loknak. Nekünk ezekkel az em­berekkel kell végrehajtani a mo­dernizációt, ami százötven éve nem sikerült Romániának.- A parlament fura, sajátos ro­mán demokrácia alapján műkö­dik: a felsőház ugyanazzal szóra­kozik', mint az alsóház - folytatta az RMDSZ-es politikus. - Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, melyik kezdi el tárgyalni, minden törvény átmegy a túlsó házba is. Ha másképp szavazzuk meg, mint alsóház akkor egyeztető bi­zottság elé kerül, utána vissza­megy mind a két házba. Van úgy, hogy nem a józan ész dönt, ha­nem azt mondják, „most már sza­vazzuk meg, amit a képviselőház Sógor Csaba magyarázzák, hogy csak Hargita megyében alkalmazzák rosszul. (Romániában a szülés előtt 6 hó­napos munkaviszonynyal kell rendelkezni a kismamának.)- A románok valamivel politi- kusabbak voltak, mint a szlová­kok - mondta a státusztörvény kapcsán Sógor Csaba. - Rájöttek arra, hogy rájuk fogják sütni a bé­lyeget, hogy a magyarok kiegyez­tek az oroszokkal, az ukránok­kal, szerbekkel, horvátokkal, szlovénokkal, csak pont a román­nal és a szlovákkal nem. Bele­egyeztek a törvénybe, de azért igyekeznek valamiféle vizsgáló- bizottságon keresztül állandóan lesni, nehogy véletlenül nem ma­gyarok is kapjanak státusz-iga­zolványt. A törvényt sokan bírál­ták, bíráltuk, mert voltak nem kellően előkészített fejezetek. De valami olyasmit rendez, ha nem is jogilag, de lelkileg bennünk, ami nagyon sok embert itthon fog tartam. Tehát éppen az ellen­kezője lesz annak, amitől nagyon sok magyarországi félt: hogy az erdélyiek áttelepednek. Aid ezt meg akarta tenni, eddig megte­hette, megtette. A csángókról tudjuk, hogy ők nem Magyaror­szágra mennek dolgozni, hanem Olaszországba, mert ott több pénz van. Már most is kézzelfog­ható előny, hogy a gyulai vagy a békéscsabai gimnáziumba sza- lontai gyerekek járnak. Ingáznak naponta, mert ott jobb körülmé­nyek vannak. GOTTVALD KÁROLY „A nyelvművelés nem kirekesztő” Magyarul is lehet érthetetlenül beszélni A magyar nyelv védelmében hozott törvény kapcsán nyelvé­szek már-már a politikusokéhoz hasonló gorombaságokat vágnak egymás fejéhez. Balázs Géza, nyelvész, az ELTE do­cense védelmébe veszi a nyelvművelést, amelynek többen r- főként a szociolingvisztika felől - létjogosultságát is vitatják. A nyelvművelés nem kirekesztő - mondta a nyelvtudós. nyelv leírásában egymásnak el­lentmondó iskolák. Mindegyik szeretne magának nagyobb tért hódítani, az iskolai oktatásban, tankönyvekben. Ez jó, hogy így van, mert az egysíkú nyélvtudo- mánynál a világon nincs rossz­abb. A baj az, ha az egyik iskola azt mondja a másikról, hogy őrá nincs szükség. Most leggyakrab­- A nyelvtörvény előkészítése alatt is viták középpontjában állt, az egyik legtekintélyesebb magyar nyeWéstf Kiefer Fererié’ÉárcztGé- zát idézte, aki szerint nem lehet különbséget tenni magyar és ide­gen szó között. Lehet-e tudomá­nyosan vitatott fogalmakra tör­vényt alapozni?- Nem tartom jónak a nyelv törvényi szabályozását, különö­sen Magyarországon, ahol a nyelvtörvénynek rosszul cseng a neve. De a törvény megszületett, és ha megnézzük, vállalható. Kér­désére válaszolva: nem tudjuk, hogy az idegen szónak, jövevény­Variációk kukacra Balázs Géza több példát - köz­tük saját újításait - említett a számítástechnika angol eredetű kifejezéseinek magyarítására, e-mail: drótposta, villámposta, villanyposta, emil kurzor: helyző, helyőr @: kora, kígyófarok, kukac hand out: kiosztmány szónak és a magyar szónak hol a határa. De mondok még néhány dolgot: nem tudjuk, mi a nyelv, a mondat,"a szöveg; a stílus; és azt hiszem, azt sem tudjuk, mi az anyag, az atom. Nehéz meghatá­rozni őket, de a gyakorlatban ren­geteget használjuk. Örülök an­nak, - és ez az én javaslatom volt, a nyelvtörvény vitájában -, hogy az Akadémián önálló testület dönt a vitás kérdésekben. Ez nemrég jött létre, elnöke Kiefer Ferenc, akire ön hivatkozik, tagja a Nyelvtudományi Intézet igazga­tója, jómagam, és nemcsak nyel­vészek, hanem író, pszichológus is van benne. Ez a bizottság garancia arra, hogy nem tör­ténik túlkapás. A törvény li­berális, megengedő. Én nem vagyok a tiltás híve, a nyelv élő valami, az a szép, hogy változik, megújul. Tudomá­sul kell venni azt is, ha vala­mire nincs magyar szó.- Utalt arra, hogy megosz­tott a nyelvésztársadalom. Mi van emögött?- Sok oka van. Vannak a Balázs Géza: Intézményes nyelvművelés kellene ban a nyelvművelésre mondják ezt. Azt állítják, hogy a nyelvmű­velés kirekesztő, de ha valaki is­meri a történetét, ilyet nem mond. Lehet találni ilyen jeleket, de nem Lőrincze Lajosnál és Grétsy Lászlónál, hanem laiku­soknál. Ők viszont nem kerültek olyan pozícióba, hogy tév- tanaikat, nyelvi babonáikat ter­jesztették volna az egész ország­ban.- Napjainkban egyre inkább egy technokrata nyelvezet kezd el­uralkodni, nehezen érthetőek a tudományos nyelvváltozatok, a jog nyelve szinte köszönő viszony­ban sincsen a köznyelvvel. Ez talán kicsit jobban érintheti a magyar nyelv használóit.- A bürokratikus nyelv ter­minológiájának magyarítása mindig programja volt a nyelv- művelésnek, de ez egyéni prog­ramok voltak. Intézményes háttér kellene. Más országok­ban ez megvan, sokkal komo­lyabb • nyelvápoló mozgalmak léteznek. A törvények és jogi kifejezések magyarítására ter­mészetesen szükség van. Mon­dok egy példát: a biztosítási szaknyelvben van egy ilyen ki­fejezés, hogy „a veszélyközös­ségi díjat porlasztjuk”. Gyönyö­rű magyar mondat, de senki nem érti. Azt jelenti, hogy vala­miből valamilyen engedményt adunk. Nemcsak az idegen nyel­vekkel van baj, hanem magyarul is lehet úgy beszélni, hogy hal­vány lila gőzöm nincs, hogy mit akar az illető mondani. TÓTH FERENC Ajándék az előfizetőknek! A Tolnai Népújság és a Tolnai Népújság Vasárnap Reggel együttes előfizetői vasárnap ajándékba kapják az Ügyes legújabb számát. Keresse a lapban! Miért ne fizetné elő Ön is? Hívjon minket a 74/511-503-as telefonszámon! Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet ÉPÍTÉSÜGYI ELŐADÓ MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE Pályázati feltételek:- egyetemi vagy főiskolai szinté építészmérnöki, építőmérnöki (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnök) szakképzettség, főiskolai szintű településmérnöki (városgazdasági mérnöki)- magyar állampolgárság- büntetlen előélet. A pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázó legfontosabb személyi adatait,- részletes szakmai önéletrajzát, addigi munkaköreinek ismertetését,- jelenlegi munkakörét, beosztását. A pályázathoz tsatolni kell:- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,- a képesítést igazoló dokumentumok másolatait. A pályázni elbírálásánál előnyt jelent:- több éves közigazgatási gyakorlat,- közigazgatási alapvizsga. Az állás betöltéséről Szekszárd Megyei Jogú Város jegyzője dönt. Az illetmény megállapítása a köztisztvi­selők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. alapján történik. A kinevezés határozatlan időre szál. Az állás a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. A pályázatot „építésügyi előadó” jeligével ellátott zárt borítékban Szekszárd Megyei Jogú Város jegyzőjéhez 7100 Szekszárd, Béla tér 8. kell benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje: 2002. április 2. A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidőt követő 15. nap. A betöltendő munkakörről felvilágosítást dr. Kilián Orsolya jegyző nyújt a 74/504-120-as telefonszá­Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet KÖZGAZDASÁGI IRODAVEZETŐ MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE Pályázati feltételek:- egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség- magyar állampolgárság- büntetlen előélet. A pályázatnak tartalmaznia kell:- pályázó részletes, szakmai tevékenységét bemutató önéletrajzát addigi munkaköreinek ismertetésével- jelenlegi munkakörét, beosztását- koncepciót az ellátni kívánt munkakörről és a Közgazdasági Iroda működéséről. A pályázathoz csatolni kell:- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt- képesítést igazoló dokumentumok másolatait. Az állás betöltéséről Szekszárd Megyei Jogú Város jegyzője dönt. Az illetmény és egyéb jutta­tások megállapítása a köztisztviselők jogállásáról száló 1992. XXIII. tv. valamint a vonatkozó helyi rendeletek alapján történik. Az irodavezetői kinevezés a Ktv. 45. §. (9) bek. c.) pontja ér­telmében főosztályvezető-helyettesi szintnek felel meg. A kinevezés határozatlan időre szól. Az állás a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. A pályázatot "közgazdasági irodavezető" jeligével ellátott zárt borítékban Szekszárd Megyei Jogú Város jegyzőjéhez kell benyújtani. (7100 Szekszárd, Béla tér 8.) A pályázattal kapcsolatban további információt dr. Kilián Orsolya jegyző nyújt (74/504-120). A pályázat benyújtásának határideje: 2002. április 15. A pályázat elbírálásának határideje: A benyújtási határidőt követő 30 nap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents