Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

TOLNA MEGYE 2 0 0 2 ■ TAM Á S I 7. OLDAL 2002. Március 14., Csütörtök Negyven 2002-ben negyven esztendeje, hogy megalakult a tamási Városi Fúvószenekar elődje. A Hemerle János vezetésével létrejött 35-40 fős úttörőzenekar annak idején szép sikereket könyvelhetett el számos hazai és külföldi fellépé­sén. Működésének fénypontját a hetvenes évek végén érte el. A nyolcvanas években néhány éves szünet után 1988-ban alakult újjá. Azóta az együttes fejlődése töret­len, amelynek első fontos állomá­sa 1994-ben a Markovics Gábor vezetésével alapfokon szerzett el­sőrangú minősítés a németországi / r / • • /1 eve fújjak Erke-lenzben. 1997-ben Brilon- ban középfokon kiemelt aranyat kapott a zenekar, majd 1999 feb­ruárjában az első hazai minősítő koncerten show és koncert kate­góriában is kiválóan szerepelt. 2000-ben Mönchengladbachban ezüstdiplomát szereztek, 2001- ben a XXIV. Siklósi Várfesztiválon aztán első helyen végeztek a ta­másiak. A negyven éves jubileu­mot egy újabb minősítő koncer­ten ünnepelte a zenekar: legutóbb ismét felsőfokon kiemelt aranymi­nősítést szerzett tamási koncert­jén. A Tamási Városi Fúvószenekar Mönchengladbachban, 1999-ben A könyvtár fél évszázada Ötvenéves fennállását ünnep­li idén a Könnyű László Váro­si Könyvtár. A könyvtárat 1952. május 1-én nyitották meg a* nagyközönség előtt, a megyében elsőként járási könyvtárként. Kezdetben a könyvtárosoknak művelődési fel­adatuk is volt a tamási járásban, eleinte oldalkocsis motorkerék­párral, majd autóval vitték ki a falvakba a könyveket, mozifilme­ket, s ők alakították ki a községi könyvtárakat - idézi fel a múltat Miskolczi Zoltánné igazgató. Több szervezeti átalakulás után ma öt könyvtáros dolgozik az öt­venezer dokumentummal könyvekkel, audiovizuális, digi­tális, helytörténeti anyagokkal, térképekkel - rendelkező intéz­ményben, ahová 80-90 folyóirat jár. Miskolczi Zoltánné nagy elő­relépésként értékeli, hogy a Hungarnet segítségével sikerült olcsóvá tenni az internethasz­nálatot, amely szolgáltatás a jö­vőben bővülni fog. Szintén ezt követően teszik akadálymentes­sé mozgáskorlátozottak számára az épületet. A könyvtár eddig is szívügyének tekintette a hátrá­nyos helyzetű olvasókkal való tö­rődést: a vakoknak és gyengén- látóknak olvasógép, nagyító, pontos könyv, hordozható mag­netofon áll rendelkezésükre. ■ Fejlődő konfekcióipar A dombóvári székhelyű Pas­ha Kft. két éve települt Tamá­siba a svájci Blacky-Páva Kft. helyére. Ma a város egyik leg- fejlődőbb és legstabilabb cé­ge, amely jelenleg kilencven­öt főt foglalkoztat. A francia tulajdonú cég varrodáiban előál­lított női fehérneműk ­első útja Franciaor­szágba vezet, majd onnan a tengerentúl- gJt ra, a világ távoli üzle- ■ teibe is eljutnak. A kft- t__ nél szerencsére jók a kilátások, a siker a cég profiljától is függ - mondja Szabolcs Imre ügyvezető igazgató. A Pasha Kft. varrónői által készített terméke­ket magasabb árkategóriában ér­tékesítik, és nem az átlagfogyasz­tók vásárolják. Ez biztosabb pia­cot jelent, és fontos az anyaválla­lat százharminc éves piaci és technológiai tapasztalata is.- Fontosnak tartjuk, hogy a dol­gozók számára a legszükségesebb feltételeket megteremtsük - teszi hozzá Szabolcs Im­re. Az összesen nyolcszáz főt foglalkoztató Pasha Kft. idén, ha minden a ter­vek szerint alakul, még két lépcsőben bővíti tamá­si varróüzemének létszá­mát, ezzel öt csoportban mintegy százötvenen dol­goznak majd itt. A bérek teljesít­ményhez kötöttek, ugyanakkor nem a konfekcióipari, hanem az ipari átlagbérekkel vannak egy szinten. * m Egy város nem csak lakóterület- Három csoportba sorolhatjuk azt, ami az elmúlt három évben történt - értékeli eddigi munkáját Hajdics József polgármester. - Volt, ami egyértel­műen sikeres, más váltakozó sikerrel történt, és volt olyan, amit nem kísért siker. Annak idején azt tűztem ki célul, hogy a város ne csak egy lakó­terület legyen, ahol lakik tízezer ember, hanem valamiféle közösségi lét is kialakuljon. Ebből a szempontból a kulturális rendezvé­nyek azok, amelyek a tamásiakat közösséggé ala­kíthatják. E téren sikerült eredményt elérnünk: egyre több lett a program a városban, és a lakos­ságnak erre igénye is van. Korábban mindig izga­lommal készültünk, tele lesz-e a tér emberekkel, lesz-e elég érdeklődés. Ettől mos­tanában nem kell tartanunk, szí­Névjegy Hajdics József 1998 óta Tamási polgármestere 49 éves közgazdász társadalmi tisztség: a Tolna Megyei Labdarúgó Szövetség ellenőrző bizottságának elnöke vesen és nagy számban jönnek el a programokra. Ez megkérdőjelezhetetlenül pozitív folyamat.- Váltakozó eredményességgel küszködünk a város gazdasági helyzetével, pénzügyi gondjai­val. Eredmény, hogy az egyesek által megjósolt problémák nem következtek be, de olyan átütő sikert nem értünk el, amit szerettem volna. Ami­re a mostani önkormányzati ciklus kevés volt, az a termálfürdő fejlesztése. Ha azt nézem, honnan indultunk - a fürdő tulajdonos önkormányzatai­nak polgármesterei szinte beszélő viszonyban sem voltak -, akkor siker, hogy száz százalékos közös döntéssel létrehoztuk a Tamási Termál Kft-t. Ma folyamatban vannak a tárgyalások arról, hogy előteremtsük a pénzt a Széchenyi Terv pályá­zathoz. Ez hosszú út volt, de én nem gondol­tam ilyen göröngyösnek, örültem volna, ha lényegesen gyorsabban haladunk. Lelki szemeim előtt egy komoly, szép fürdőt látok, vadona­túj medencékkel, szép épületekkel, gyógyszállóval és szállodával, üzle­tekkel, szolgáltató helyekkel, és nyáron rengeteg külföldi vendég­gel. Ilyennek képzelem a tamási termálfürdő jövőjét. Termálfürdő: jótékony oldott sók Jövőre lesz harminc éve, hogy megépült Tamásiban a ter­málfürdő, amelyet napjaink­ban évente százötvenezren keresnek fel, javarészt minő­sített gyógyvize miatt.- Ma két különböző -méretű me­dencében, eltérő hőfokú termál­víz várja a vendégeket. A késő ta­vasztól kora őszig tartó szezon alatt a két ülőpados medence fo­lyamatosan üzemel, az úszóme­dencét az időjárástól függően az előszezon vége felé szoktuk fel­tölteni, a 32 méteres medence pe­dig kifejezetten a forgalom függ­vényében áll a közönség rendel­kezésére - mutatja be a fürdőt Barkóczi Ferenc, a Tamási Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója. A ter­málfürdőt két kút látja el vízzel. Az 1. számú kút minősített, 54 fo­kos gyógyvizet ad, ez tölti fel a két ülőpados medencét. A 2. szá­mú kút 52 fokos vizével főleg a strandmedencéket, gyermekpan­csolókat látják el. A hőmérséklet­ben nem sok eltérés van, az ol­dott sók tekintetében viszont igen. A minősített gyógyvíz első­sorban mozgásszervi megbetege­désekre van jótékony hatással, il­letve rehabilitációs kezeléseknél hatásos. A gyógyvizet külön szol­gáltatásként masszázs is kiegé­szíti. A fejlesztési célok egyike éppen a gyógyászati szolgáltatá­sok bővítése. A szezonzárást kö­vetően a két strandmedence víz­visszaforgató rendszerének kiépí­tését kezdik el. A tamási fürdőt több, mint tíz éves átlagban évente százötven­ezren keresik fel, a hozzá tartozó kempingben pedig tizenkétezer vendégéjszakát töltenek el. A kem­ping vendégei ingyen látogathatják a termálfürdőt is. Itt tartják évek óta visszatérően találkozójukat a Camping és Caravaning Club Tol­na megyei tagjai. Az idény hagyo­mányosan pünkösd előtt kezdő­dik, idén várhatóan április 27-én nyitja meg kapuit a Dél-Dunántúl egyik legszebb fekvésű fürdője. Nyári programok 2002-ben: májusr4: 50 éves a Városi Könyvtár május 19: Bárdos Lajos megyei kórustalálkozó június 1: Tófesztivál július 19-28: regionális fúvószenei tábor augusztus 2-5: XIV. Nemzetközi Kerékpáros Napok augusztus 7-12: Pintér István Országos Sakkverseny augusztus 3-11: Művészkert alkotótábor augusztus 19-20: Tamási Lovas Napok Érdemes Pedagógus Kórusbarátság Kaszás Dezső- né, a Béri Ba­logh Ádám Gimnázium bi­ológia-kémia szakos tanára 2001-ben lett a Város Érdemes Pedagógusa. Harminchat éve tanít a gimnáziumban, 1980- tól pedig Tolna megye pedagógiai szaktanácsadója is.- A két tantárgy, különösen a kémia nem tartozik a gyerekek kedvencei közé, mégis sikerori­entált a pályám. Minden évben vannak, akik továbbtanulási szándékkal választják a kémiát és a biológiát, és sikerrel szerepel­nek versenyeken is. Szerencsés helyzetben vagyok, mert a gyere­kek szívesen veszik az akadályo­kat, és a csillogó szemek doppin- got jelentenek a tanárnak is. ■ Harmincöt éves múltra tekint­het vissza Ta­mási vegyes kórusa, a Pro Cultura Hu­mana. Az énekegyüttest Békefi Stefá­nia zenetanár alapította 1967-ben; azóta több kórusvezető irányítása mellett működött, jelenlegi karnagya dr. Teszler Jánosné (képünkön). A Pro Cultura Humana- 1998- ban aranyminősítést szerzett ta­mási koncertjén, és több külföl­di hangversenye is volt. A jubile­umot a közeljövőben négy me­gyei kórus társaságában ünnep­li, és április végén olasz „testvér­kórusuk”, a velencei Alpino meghívására Velencében éne­kelnek. Okleveles óvónő- Négy éve fo­galmazódott meg ben­nünk, hogy mindenkinek, a cigány gye­rekeknek is joguk van megismerni sa­ját kultúrájukat - mondja a Pádban dolgozó Cs. Mayer Ka­talin óvónő, akinek tavaly okle­véllel köszönte meg a cigány gyerekek nevelésében végzett munkáját Pokorni Zoltán, akko­ri oktatási miniszter. Mint mondta, számára nincs magyar, cigány, sváb gyerek, hanem gye­rekek, akiknek mind megvan a maguk értéke. Cs. Mayer Katalin pedagógusi munkája mellett ré­szese a pári közösségi életnek a Pári Ifjúsági és Nemzetiségi Egyesületben, és költőként is is- mert Tolna megyében._______■ A természetet is tanítja Molnár Zol­tán, a Béri Ba­logh Ádám Gimnázium matematika­földrajz sza­kos tanára, a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjának el­nöke 1980-tól foglalkozik a Pacs- magi-tavak madárvilágával. Pacsmag a kutatások eredmé­nyeként 1990-ben országos vé­dettséget élvező, 1997-ben a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó terület lett, ma teljes va­dászati kíméleti terület. 1985 óta rendszeresen szerveznek gyűrű­ző táborokat. Miután a nomád kereteket kinőtték, létrehozták a pacsmagi erdei iskolát, ahol SO­TO gyerek, fiatal ismerkedhet a környék természeü értékeivel. ■ A Találkozás festője Bicskey Zsolt festőművész a napokban fe­jezte be a meg­újuló Vályi Pé­ter Szakképző Iskola számára készített nagy­méretű fest­ményét. Címe: Találkozás.- Hogy milyen találkozásról van szó, azt mindenki eldönthe­ti, Kelet, Nyugat, Ég és Föld ta­lálkozhat - mondja művéről az alkotó, akinek Bartók Béláról készült festményét a Lajtha László Zeneiskolában, Szent Or­solyát ábrázoló művét pedig a pincehelyi kórházban láthatják. Bicskey Zsolt emellett rovásírás­kutatóként is ismert, több elő­adást tartott már Tamásiban és környékén a témában főként di­ákoknak. ■ A megye legjobb kerékpárosai Kocsis Anita, a Béri Balogh Ádám Gimnázium kilencedikes diákja három éve űzi a ke­rékpársportot, ami ahhoz ké­pest, hogy je­lenleg a me­gye legjobb női kerékpá­rosa, nem hosszú idő.- Nagyon sok munka, és renge­teg lemondás van benne. Ami­kor elkezdtem kerekezni, el kel­lett döntenem, hogy edzek, vagy barátaimmal töltöm a szabad­időmet - mondja a diáklány, aki egyelőre nem tekinti életcéljá­nak a kerékpározást, a tanulást legalább olyan komolyan veszi. Amellett, hogy 2001-ben az or­szágos hosszú távú bajnoksá­gon második lett Tamásiban, a kritérium országos bajnokságon negyedikként végzett, a Tolna megye legjobb női kerékpárosa címhez megkapta Tamási város jó tanuló, jó sportolója, és a Köztársaság jó tanulója, jó spor­tolója címet. Szollár Márton nagyobb sportolói múlttal büszkélked­het: kilenc éve kerékpározik a Koppány SE színeiben. Húsznál is több országos bajnoki címet szerzett or­szágúti és pá­lyaversenye­ken. A gimnázium végzős diák­ja eredményei között a legjelen­tősebbként a 2001. májusában rendezett erfurti pálya EB-n szerzett ötödik helyezést említi. Márton szintén a város jó tanu­lója jó sportolója cím birtokosa. Tanulmányait Budapesten ter­vezi folytatni, műszaki, vagy ag­rármérnöki pályára készül, ugyanakkor a hivatásos sporto- lói pályától sem idegenkedik. ■ Híres tamásiak Gyeney László dr. ■ (Budapest, 1940 - ) Fül-orr gégész, a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa. Kelemen Elemér dr. (Eger, 1937 -) Főiskolai tanár, az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolájának főigazgatója. Mű­velődés- és neveléstörténeti ku­tató, az MTA Pedagógiai Bizott­ságának tagja. Tarján Jenő dr. (Budapest, 1935 -) Az orvos- tudományok kandidátusa, bel­gyógyász, kardiológus, nephro- lógus, a Vas Megyei Kórház osz­tályvezető főorvosa. Németh Géza (Pincehely 1954 -) Geográfus, újságíró. 1978-tól A természet vi­lága c. folyóirat szerkesztője. Tildi Béla (Kémes, 1948 -) Faipari mér­nök, belső építész. Több magyar bank- és irodaház tervezője. Kersák József (Tamási 1919 -) Költő. 1984- től publikál, öt magánkiadású könyve jelent meg, több irodal­mi kör tagja. Gyenei Judit (Tamási 1942 -) Szobrászmű­vész. Köztéri szobra Tamásiban, művei hazai köz- és magángyűj­teményben megtalálhatók. Horváth Jenő (Budapest 1956 -) Költő. Folyó­iratokban, antológiákban publikál, kultúrtörténeti gyűjtést végez. ■

Next

/
Thumbnails
Contents