Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-11 / 59. szám

6. OLDAL TOLNA MEGYE 2 Ű 0 2 G E R J E N 2002. Március 11., hétfő Három a kislány Lehetnének persze többen is, mint hárman, hiszen a „bő­ség kosarából” válogathat­tunk. A Kenessey Albert Álta­lános Iskola diákjai felsorol- hatatlanul sok sikerrel dicse­kedhetnek, mind tanulmá­nyaikban, mind a művésze­tek és a sport terén. Máté Anna bi­zonyítványá­ban mindösz- sze két négyes van, a többi je­les. Az ötödik osztályos le­ány tavaly a Bendegúz nyelvészversenyen az országos 11. helyezést érte el, amelyre nagy büszkeséggel emlékezik. - Jobb itt élni mint v. sban - vall­ja. - Közel a természet, sokat le­het játszani. Annyit tesz még hozzá: egyszerűen csak jól ér­zem magam Gerjenben. Szebényi Ani­ta szintén ötö­dikes és neki sincs szégyen­keznivalója a tanulmányai­ban. Emellett még a sport­ban is jeleske­dik, mezei futásban szép eredmé­nyeket ért el a megyei korosztá­lyos versenyeken már három év­vel ezelőtt is, azóta is ott szerepel a ranglisták élmezőnyében. Novák Szilvia ugyanabba az évfolyamba jár, ő a súlylö­kés korosztá­lyos megye­bajnoka. - Vé­letlenül kerül­tem a csapatba - szerénykedik. - Persze hamar kiderül, hogy korántsem így volt. Éles szemű testnevelő tanára, Magó Zsuzsa fedezte fel tehetsé­gét és segítette a szép eredmé­nyekhez. - Nagyon jó érzés volt a bajnoki címet elnyerni - emléke­zik - azért is, mert tudtam, Zsu­zsa néninek is örömet szereztem. [Janis György A BUDAPESTEN ÉLŐ, gerjeni születésű nyugalmazott orvos kötete tudományos alapokon nyugvó történeti tényeket, jegy­zőkönyvekkel is alátámasztott történeteket, anekdotákat köt csokorba, magyarán népszerű, olvasható nyelvezetű, de igé­nyes munka, amelyben minden­ki megtalálhatja a neki tetsző fe­jezeteken ___ ■ Te rmészetes környezet, városi infrastruktúra A gerjeni emberek mindig is tudták, hogy csak önma­gukra számíthatnak. A történelem során számos csa­pás érte a falut, árvíz, tűzvész pusztította, török, la­banc tizedelte, mégis mindig talpra álltak. Az erőt a hagyományok is növelik, hiszen ötszáz éves múltra visszatekintő családok lakják a községet, amely ma virágkorát éli.- Gyakran elmondom, hogy a település kivételes adottságokkal rendelkezik, csak ezeket jól ki kell használni - mond­ja Molnár József polgármester. - Ha a „zűrös” körülmények között zajló szennyvízberuházás befejeződik, Gerjen infrastruktúrája teljes lesz. Az el- _ múlt években gyógyszertár, bank épült, települt a faluba, talán csak egy benzinkút hiány­zik, de erre is vannak elképzeléseink. Nagyon fontosnak tartom a kábeltelevíziót, hiszen ezzel hozzánk is beköszöntött a „politikai felvilágoso­dás” kora. Öröm számomra, hogy a visszajelzé­sek szerint az emberek többsége nem a szappan- operákat nézi, hanem a komolyabb csatornákat, az igényes műsorokat, természetesen ki-ki politi­kai ízlése, hovatartozása szerint. Szintén nagy örömmel jelenthetem, hogy „megtelt” a falu, mára nincs eladó ház. Jellemző A NEPESSEG ALAKULASA Molnár József 1998. márciusa óta Gerjen polgármestere. - Hobbim a munkám - mondja. - Sokan megerősíthetik, hiszen jöhet­nek gondjaikkal, ötleteikkel hozzám akár a hét végén is. A másik kedves időtöltésem a családi együttlét mellett az internet, amely informatikusi végzettségemből is adódik. Nagyszerű lehetőségeket nyújt, hiszen otthonról, utazgatás nélkül intézhetem teendőimet. Ez is egy példa arra, hogy ma már nem kell városban élni ahhoz, hogy az ember kite­kintést kapjon az egész világra. példa, hogy nemrégiben egy volt főisko­lás barátom ideköltözött Budapestről. Vett egy vályogházat „álomáron” három és fél mil­lió forintért, amely három éve még nem ért többet mint hét-nyolcszázezret. Az ingatlanárak emelke­dése jelzi, hogy a falu felértékelődött, a lakosság száma évek óta folyamatosan nő. A képviselő-tes­tület legközelebbi feladata építési telkek kialakítá­sa lesz. Van erre elképzelésünk, jelenlegi mező- gazdasági területen, pályázni kívánunk közműve­sítésre, ez lehetővé teszi hogy hazacsábítsunk a környékről az innen származó fiatalokat, hiszen Gerjen ma már mindazokat a kényelmi lehetősé­geket biztosítani tudja, amelyeket egy város, mellette pedig a csen­des, szép természeti környezetet. Döntést hoztunk már az iskola fej­lesztéséről, az alsó tagozat épüle­tét nem érdemes felújítani, ezért a falu központjában álló iskolát bő­vítjük, így egy helyen lesz az intéz­mény. Ha a lakosság növekedése tovább folytatódik, ennek kihasz­náltsága is optimális lesz, az okta­tás már most is jó színvonalát még tovább emelhetjük. ___________■ A révész Molnár Sándor: - Tizenkét éve üzemeltetem a kompot vállalko­zóként, az önkormányzattal már akkor is jó volt a kapcsolatom, mi­előtt alpolgármestere lettem vol­na. Évről évre pályáztunk közö­sen a rév, a komp fejlesztésre, amelyek önkormányzati tulajdon­ban vannak. Az idén kissé keser­nyés a szám íze, a tervezett rév­ház építésére nem ad­hattunk be pályázatot a terület tulajdonjogának tisztázatlansága miatt. A falu egyébként összes­ségében jó úton halad, a fejlesztések egyre ked­vezőbb életlehetősége­ket teremtenek. A sport­kör elnöke is vagyok, ezen a téren is komoly terveink vannak, az anyagi feltételeket az önkormányzat biztosítja. A fut­ballcsapatot egy osztál­lyal feljebb szeretnénk látni az ősztől, erre reá­lis esély van, hiszen a felnőttek is vezetik a ta­bellát, az ifjúságiak is és a legkiesebbek is re­ményt keltő, szép jövőt ígérő eredményeket hoznak, nemrégiben ép­pen egy országos teremtornán szerepeltek igen szépen. Nem vagyok csudabogár Csuprok, tányérok, kancsók a polcokon, az asztalon, a faze­kaskorong mellett a földön egy icike-picike korongocska, amelyen a csöppnyi Zsófi munkálkodik. Édesanyja, Ko­zák Éva pedig munka közben tájházról álmodik.- A gerjeniek születésüktől meg­szokták, hogy itt a Duna-part, számomra, aki nem itt szület­tem gyönyörűség, nem tudok betelni vele - mondja a faze­kas, miközben művészete egy­két fogását mutatja. - Jó ebben a kis faluban élni, én nem sze­retem, a nyüzsgést, dolgozni pedig igazán csak magányo­san szeretek. Kérdezték már többen, miért nincs becsaloga­tó tábla a házon, azt mondom, aki akar megtalál. Persze azt is szeretem, ha vevő jön, vagy csak érdeklődő. A faluban mit gondolnak rólam? Nem hi­szem, hogy csudabogárnak te­kintenének. Ugyanúgy bármit megcsinálok, látnak biciklivel rohangálni jobbra-balra, lát­nak kapálni, látnak palántát ül­tetni. Csak a foglalkozásom más, no meg irigyelnek, de jó neked, van munkahelyed! A munkáimat is elismerik, ha kimegyek a bú­csúba mindig akad vevőm, van úgy, hogy éppen a szomszéd vá­sárol ott. Születésnapra, névnap­ra rendelnek darabokat, akad aki csak úgy magának, mert tetszik amit csinálok. kozák éva i-»• • / • / • i ■ •ii’* Pm nem uj biciklije Kerek egy évtizede hordja az ebédet az idős embereknek Dudla Piri néni. Kezdetben szatyrokban, majd saját bicik­lijére erősített fémkosarak­ban. A kerékpár kevésbé bírta az idő megpróbáltatásait mint Piri néni, tönkrement, az ön- kormányzat jóvoltából lett he­lyette egy új „csodamasina”. Hamar megszokta az új járművet Piri néni. Először ugyan tartott tőle, kiderült, ok nélkül. Az új jármű valóban minden kénye­lemmel felszerelt, váltó, kitá­masztó van rajta, széles kerekek, stabil útfekvés jellemzi, gyári ko­sarak adnak helyet az éthordók­nak. A hatvankétezer forintot érő kerékpárral Piri néni - aki egyéb­ként szívbetegséggel bajlódik - munkája könnyebbé vált. - Szél­lel szemben is megerőltetés nél­kül tudom hajtani - mondja, mi­közben büszkén mutatja a váltót és azt is, hogyan kell kezelni. Ti­zenkét helyre viszi a csodamasi­nával az ebédet idős embereknek a napközi konyhájáról. Az éthor­dókra ragasztva feliratok: Livi né­ni, Dédi, ami azt jelzi a korszerű jármű sem jelent Gerjenben el­idegenedést, a technika moderni­zálódik, a kapcsolatok hagyomá­nyosak maradnak. A Hír Szent, a Vélemény Szabad A krónikás Máté Dénes pedagógus, a helyi lap szer­kesztője, az önkormány­zat sajtóta­nácsnoka: - Aki ma itt él, sok kedvező változást megélhetett. Az infrast­ruktúra fejlődése mellett a múlt­ról sem feledkezhetünk meg. Nemrégiben jelent meg a Gerjen című könyv, Danis György re­mek munkája. A magam mun­kájáról: négy éve kezdtem szer­keszteni a helyi újságot, azt gon­dolom a jövő helytörténészeinek ezzel és a Népújságban megje­lent sok cikkel könyebb lesz a munkájuk, ami azért is fontos, mert a jelen sok eseménye, ered­ménye egyszer történelemmé válik majd. ________________■ Ha lász, vadász Taba Béla: - Őseim több száz éve élnek Gerjenben, hogy is kép­zelhetném én is másutt az életemet? Gyermekko­rom óta kötődöm a falut körül­vevő csodálatos Duna-parti tér-' mészeti világhoz, halászok, va­dászok, amellett, hogy a saját kocsmámat vezetem. Az utóbbi években már nem csupán a múltra, de a jelenre is büszkék lehetünk, Gerjenben szinte min­den megtalálható, ami a XXI-ik században elengedhetetlen az élethez, azért a kevés plusz dolo­gért, amelyet a város biztosít, pe­dig nem kell túl messze autózni. Szóval én semmi pénzért nem hagynám el szülőfalumat. ■ A sikeredző Fenyves Fe­renc testneve­lő tanár U-14- es teremfoci csapatával egy országos ran­gos tornán, Keszthelyen, csupa városi csapat mellett remekült helyt állt, csupán büntetőrúgásokkal vesz­tettek a nyolc közé jutásért vívott mérkőzésen a Tatabánya ellen. - Összejött egy igen jó korosztály, mellette adott a falu sportcsarno­ka, ezért teremfociban jobban va­gyunk, mint nagy pályán - sze­rénykedik a tanár úr. A falu több­sége természetesen nem így gon­dolja, mert tudják, hogy a gyere­kek tehetsége mellett a sikerhez kellett az a hat éves komoly mun­ka, amelyet Fenyves Ferenc vég­zett. ■ Az iskolaigazgató Bánné Tóth E- rika, a Kenes­sey Albert Ál­talános Iskola igazgatója: - A gyerekek érzik és nagyra érté­kelik mindazt ami az iskolá­ban történik. - A kapcsolatunk a falu vezetésével nagyon jó, szo­ros, szinte mindennapos. A pol­gármester figyeli, mi történik az iskolában, a sikerek után azonnal jön, gratulál, így a gyerekekben tudatosul, hogy a faluhoz tartoz­nak, sikerekkel, kudarcokkal egy­aránt. A feltételeink is egyre job­bak, a költségvetésünkért persze meg kell küzdenünk, ám messze­menően figyelembe veszik igé­nyeinket. A falu vezetése iskola­párti, hiszen tudják, hogy a gyere- keka település jövőjét jelentik. ■ A fogathajtó Domsa Ferenc egy mezőgaz­dasági kft. ügyvezetője és megyeszerte ismert kettes­fogathajtó, sok szép eredmé­nnyel. Amire mégis a legbüszkébb - joggal - a faluban öt éve, mindig június ele­jén már megszokott rendezvény, a megyebajnoki fordulónak szá­mító lovasnapok, amelyet ő hí­vott életre és szervez családja se­gítségével. - Az első verseny után kiderült, hogy akkora az érdeklő­dés - emlékezik - hogy a követke­zőt már „muszáj” megrendezni. Sokan jöttek, hogy csináljuk to­vább. Á színvonalra különösen büszke vagyok, mert az elismeré- s nem csupán nekünk szól, de a falu jó hírét is öregbíti. _______■ t 1

Next

/
Thumbnails
Contents