Tolnai Népújság, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-02 / 28. szám
2002. Február 2., Szombat Tolnai Népújság Hétvégi Magazin 9. OLDAL Tizennégy települést menedzsel „Az üres szócséplés nem az én műfajom” szesítette. A jövőt illetően elmondja, szeretné megtalálni és erősíteni a kistérség arculatát, elérni, hogy Paks jobban bekapcsolódjon a társulás munkájába. Reméli, hogy az országgyűlési és helyhatósági választások nem zúzzák szét az eddig elérteket, és munkáját háborítatlanul végezheti tovább. Melinda igen talpraesett fiatal hölgy, nem riad vissza az újabb és újabb feladatoktól, de azt a felvetésemet, hogy ő egy tipikus menedzseralkat visszautasítja, mégpedig azért, mert egy valami van, amit nem képes menedzselni. Ez pedig önmaga. Elárulja, hogy van még egy Ferencziné Mérei Melinda Született: 1968. december 2-án Szekszárdon Általános iskolába szülőfalujában, Pálfán járt, a bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szak- középiskolában érettségizett, mérlegképes könyvelői képesítést szerzett. A Pécsi Tudományegyetem első éves hallgatója művelődésszervező szakon Munkahelyei: menedzser asz- szisztens Budapesten, képesítés nélküli tanító a pálfai Általános Iskolában, majd ugyanott élelmezésvezető, kistérségi foglalkoztatási, majd vidékfejlesztési menedzser Férje: Ferenczi Gergely építésügyi előadó és falugondnok Nagydorogon Gyermeke: ifj. Ferenczi Gergely hat éves, óvodás A megye egyre több településén cseng ismerősen Ferencziné Mérei Melinda neve, hisz’ néhány éven keresztül a Tolna Megyei Munkaügyi Központ „egyszemélyes kirendeltségeként”, foglalkoztatási menedzserként négy községben igyekezett munkához juttatni az állást keresőket, egy éve pedig a tizennégy települést tömörítő Paks-Dunaföldvár Térségfejlesztő Önkormányzati Társulás vidékfejlesztési menedzsere. Munkájáról beszélve elmondja, hogy a vidékfejlesztés korántsem csak a gazdaság élénkítését jelenti, hanem jóval többet, kiterjed a kultúra, a civil szféra területére. A hangsúly azonban valóban a gazdaságon van, ezért készítették el egyebek között a kistérség operatív SAPARD programját. Ezen túl tucatszámra írja a pályázatokat, és a szervezet elnökének keze alá dolgozva intézi a kistérség ügyes-bajos dolgait, mégpedig olyan szinten, hogy a foglalkoztatását biztosító Föld- művelési és Vidékfejlesztési Minisztérium - egyéves beszámolóját megismerve - dicséretben rédolog, ami távol áll tőle, ez pedig az érdekből való „jópofizás”. Könnyen teremt kapcsolatot, könnyen kommunikál, de csak akkor, ha van miért, az üres szócséplés nem az ő műfaja. Jó szervezőkészsége a falujában régóta ismert. Ő egy több évtizede job- ban-rosszban összetartó baráti társaság lelke és a Pálfa Jövőjéért Egyesület kulcsfigurája. Ez utóbbira mostanában kevesebb ideje jut, hiszen úgy döntött, hogy felsőfokú képesítése mellé diplomát szerez, ezért jelentkezett a Pécsi Tudományegyetemre, ahol szeptembertől tanul - művelődésszervező szakon. VIDA TÜNDE A decsi általános iskola sem marad ki az olvasás éve alkalmából tartott adományozás sorozatból. A Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány által, a különböző megyei intézmények, cégek és magánvállalkozók és magánemberek önzetlen segítsége révén összegyűjtött köteteket - ifjúsági és ismeretterjesztő irodalmat, nyelvkönyveket - dr. Braun Márton, Szekszárd és körzete ország- gyűlési képviselője adta át az intézmény kisdiákjainak. Ezt követően Biczó Ernő decsi polgármesterrel együtt rendhagyó osztály- főnöki órát tartott, más témakörök mellett a parlamentről, az ön- kormányzatokról, illetve hazánk Európai Uniós csatlakozásról. ■ Hetvenhat éves apa és apró gyermekei Ebben a családban érezhetően össze-vissza áramlik a szeretet A családalapítás, a gyermek- nevelés általában huszonéves korban kezdődik, s úgy általában negyvenes éveink közepére véget ér. Általában. Mint mindenben, ebben is vannak kivételek. Mórágyon Janicsek Tibor az utóbbi kategóriába tartozik. Mórágy A mórágyi buszmegállóban várok a hetvenhat éves Janicsek Tiborra, aki Szekszárdról érkezik haza. A kórházban volt. Meglátogatta kicsi lányát, aki három hete született. Az előírtnál alacsonyabb súlya miatt néhány hétig ott kellett maradnia. A várakozás percei alatt elképzelem, hogy a menetrend szerinti járatról leszáll egy töpörödött apóka, aki már közelebb van a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez. Tévedtem. Két megrakott szatyorral, fürgén ugrik le egy középkorúnak látszó férfi. Kézfogása szorító, beszéde pörgő, s úgy tűnik, útja sietős.- Ne haragudjon, Iduska vár az óvodában. Elszaladok érte, aztán nyugodtan beszélgethetünk - mondja, s már túl van egy kanyaron. Néhány perc múlva feltűnik egy szőke, kékszemű kislánnyal. Útban hazafelé kérdezi mindenféléről. Mire autóm felkaptat az emelkedőn mindent tud. Tudja, hogy kivel mit játszott a leány az óvodában, mit énekeltek a foglalkozáson, mi volt az ebéd. A gépkocsi dohogó hangjára egy fiúcska fut a kapuhoz. Édesapja nyakába ugrik a három éves Tibi. Diána hogy van - kérdezi, s máris a szatyrok egyikében turkál. Tovább lépünk. A házban mosolygós, negyven év körüli feleség fogad. Nehezen jár. Mozgássérült. Először a kislány felöl érdeklődik férjétől, aztán hellyel kínál, majd a konyhába indul kávét főzni. A legidősebb gyermek, Kati - húsz éves - a szoba egyik sarkában hat hónapos kislányát rendezgeti. Ők is itt laknak, míg a renoválás alatt álló házuk elkészül. Csitítgat- ja a gyermeket, hogy nyugodtan szót válthassunk édesapjával.- Nem szokványos dolog, hogy hetven éven felül valakinek három gyermeke születik. Ennek biztos különleges története van.- Jók a génjeim. Édesapám ki- lencvenegy, édesanyám hetvenhat évig élt. Ha átlagot számolok, van még tíz évem. Ifjabb koromban mindig azt mondogattam: majd ha nyugdíjas leszek ráérek gyereket nevelni. így történt. Most legalább fiatalon tartanak a lurkók, meg a dolog. A feleségem rokkant, sokat kell segíteni, hogy minden rendben legyen. Főzni, mosni, takarítani, bevásárolni, gyerekeket ellátni, kéznél lenni Katikának, az unokámat fürdetni. Ennyi minden mellett nem érek rá megöregedni. Az eszemnek is folyton járnia kell, hogy mit miből teremtsünk elő. Állandóan keresgetem mi, hol olcsóbb, mert szükség van a beosztásra. Nem panaszkodom. Van nyugdíjunk, kapunk szocpol segélyt és önkormányzati támogatást, a faluból sok ruhaneműt, a Vöröskereszt is szokott segíteni. A zöldségfélék egy részét a kertben megtermelem, néhány tyúk is kapirgál az udvaron. Addig nyújtózunk, amíg a takarónk ér. Közben Iduska édesanyja segítségére siet, hozza a gőzölgő kávét. Katalin asszonynak így van ideje bekapcsolódni a beszélgetésbe, akit a negyedik szüléséről faggatok.- Ahogy elnézem mozdulnia sem könnyű. Hogy birkózott meg a szüléssel1- Éppen akkor kutya idő járt ránk. A férjem három vödör hamut szórt fel a szurdikon, hogy a mentő fel tudjon kapaszkodni. Diána a mentőautóban született. Az előírásoknál kisebb súllyal jött világra, de egészséges. Hálával és köszönettel tartozom a mentőorvosnak, segítőinek. Most már nagyon várjuk, hogy köztünk lehessen a kicsi. A szilveszteri pezsgőt eltettük - egyébként csak üdítőt szoktunk inni -, hogy azzal koccintsunk az egészségére. Tibit hajtja a kíváncsiság. Rendre kipakolja a Szekszárdról cipelt csomagokat. Kenyér, banán, kedvenc cukorka, új zokni és bugyi kerül viharos gyorsasággal az asztalra. Apja intő szavára a „mindennapival” elindul a konyha felé. Belebotlik a fekete macskába, s azt mondja, ne haragudj, és már fordul is. Ebben a családban érezhetően össze- viszsza áramlik a szeretet minden élőlény felé. Innen oda, onnan vissza. Jó helyre születtél Diána. PÁL ÁGNES Jó hír Ne öntsd ki a „babát!”-NJem tudom mikor vágnának rusztikusabb kivitelezésű grimaszt tizenéveseink, akkor, ha arról faggatnám őket, hogy mit gondolnak a múlt században felbukkanó nica- raguai étkezési szokások változásáról, vagy pedig akkor, ha a gyertyaszentelő boldogasszony ünnepe kapcsán próbálkoznék dialógusba elegyedni velük. Szó mi szó, talán jogosan fújnák képembe a Harry Potteres rágógumit, mondván „hagyjon már a gyíkságaival!” Bálványok ezrei tarolnak maguknak követőket, vagy sokkal inkább egyéni üzleti fogásokat kiszolgáló áldozatokat. Élvezd és tompulj, szerezd meg és ne gondolkodj. Talán ennyire leegyszerűsödött minden az új évezred küszöbére? Miért tobzódik a kiábrándultság, a közöny, az örömöt szűk marokkal mérő újhullám? A gyerekek sokszor olyan ízetlenek, mintha a lelkűk helyett egy internet csatlakozó árválkodna. Egyre többen kínlódnak azzal, hogy üresjárat az élet, s olyan üres az üres, hogy pelyhedző állal felnőttes módra próbálkoznak a legkülönfélébb tompító módszerekkel. Visszaszoríthatjuk Istent a tánti poros imakönyvébe, de ezzel nem az ésszerűség diadalát vívjuk ki, hanem a fürdővízzel öntjük ki a kisbabát. Boruljunk le őnagyságunk előtt, szép volt fiúk, wunderbar! Az évszázad királyaként emlegetett magyar énekes mondja valahol, hogy „ha sejteném, hogy a szívem miért fáj, megoldanám az életem”. A mai erntfer nem is sejti, hogy a szíve miért fáj. Ott tátong egy mérhetetlen űr, s nincs mi/ki betöltse. Kedves Olvasó! Ma az Úr Jézus Krisztus bemutatásának az ünnepe van. Vehetnék nagy levegőt, hogy egy perc alatt mindent elmondjak Isten Fiáról, de nem vagyok mosópor ügynök. E rövidke cikkben mindössze tanúságot szeretnék tenni arról, hogy Isten Fia be tudta tölteni életemben azt a bizonyos űrt, mégha bűneim el-el is távolítanak, boldog vagyok. Azért tudom, hogy mit jelent a megváltás, mert én sem mindig engedtem át magamból az Úr Jézusnak. Minden nap fohászkodom Hozzá, hogy nyissa meg szívemnek a még elzárt csatornáit, hogy ott is jelen lehessen. Olyan szoros egységbe tartozik az ember lelke meg a szerető isteni jelenlét, mint a borsó meg a héja. Nem akarlak meggyőzni, csak szeretném ha megadnád lelkedben a lehetőséget Istennek, hogy megmutassa, „bemutassa” magát. „Bizakodjatok, jó az Ur, jósága éltet.” Gyerekek! Szeretettel várunk benneteket szüléitekkel együtt február 2-án délután 5 órára a belvárosi templomba. Legyünk egyek az örömben és az ünneplésben. TENCZ KÁROLY KÁPLÁN Jubilált a Kertbarát Kör Sokhelyütt jártak, vendégeket fogadtak A művelődési házban ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját a Kertbarát Kör. Dombóvár A civil szervezet örökös tiszteletbeli elnöke, Éles Simon elmondta, hogy a városháza dísztermében tizenhat helyi kiskerttulajdonos azért hozta létre a klubot, hogy elméleti és gyakorlati ismereteiket gyarapítsák. Az elmúlt években olyan országosan ismert szakemberek jöttek el Dombóvárra, mint például dr. Diófási Lajos, a Pécsi Szőlészeti Kutatóintézet igazgatója, dr. Kiss Ervin, a Badacsonyi Állami Gazdaság tudományos munkatársa, dr. Sípos Lajos, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanára és dr. Hajdú Klára, a Kecskeméti Szőlőnemesítő Intézet vezetőhelyettese. Sok helyre a Kertbarát Kör tagjai látogattak el. Jártak többek közt Keszthelyen, Cserszegtomajon, Pécsen, Kecskeméten, Badacsonyban. Vendégeket Jászberényből, Nagyatádról, illetve Zalaszentgrótról fogadtak az elmúlt három évtizedben. A Kertbarát Kör új elnöke, Spreitzer Lajos arról beszélt, hogy egy olyan - jelenleg közel hatvan tagú - csapat választotta őt nemrégiben vezetővé, melyet az elért sikerek kovácsoltak ösz- sze. Azután átnyújtotta azokat az elismerő okleveleket, melyeket a Kertbarát Körök Országos Szövetsége adományozott a mozgalomért végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként Éles Simonnak, Tieger Károly nak, Micheller Józsefnek, Kertész Jánosnak és F. Bodó Imrének, -gr# % * * t Képviselő, könyvekkel
