Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám

MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL 2002. Január 8., kedd Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Nehéz táskák Különös ellentmondás: a számítógépek mindennapivá válásá­nak világában egyre nehezebbek az iskolatáskák. Egy távol keleti városban a kisdiákok már kerekes, húzható bőröndöket kénytele­nek beszerezni, hogy azokban helyezzék el a könyveket és a füze­teket. A magyar gyermekek szerencsére még nem tartanak itt, de azért nálunk is meglehetős súlyt cipelnek a kezükben a jobb sors­ra érdemes nebulók. Ezen a téren még nem igazán érvényesül a megoldást kínáló computer technika: azaz, hogy egy tenyérben el­férő, pár dekagrammos lemez segítségével tankönyvet lehessen a monitorra telepíteni. Sőt, elvben még lemezre sem lenne szükség: hiszen ma már az iskolapadon elhelyezett számítógépen vagy lap­topon egyetlen gombnyomással be lehetne hívni bármilyen tan­könyvet. A lapozgatás is lehetséges, sőt, a részletek kiemelése, nyomtatása, de a multimédia alkalmazásával akár még az ábrák, képek megszólaltatása is. Persze, ez még a jövő zenéje, ha nem is a technikai, de a pénz­ügyi lehetőségek, pontosabban korlátok okán, legalábbis az okta­tás területén. S a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy bizony másutt is: hiszen elképesztő mennyiségű előterjesztés készüln rendszeres idő­közönként a különböző intézményekben, a hivatalokban, megtá­mogatva ezzel is a papíripart, s ezzel közvetve-közvetlenül hozzá­járulva a papír árának rendszeres emelkedéséhez, sőt, bármeny­nyire is különös és túlzottnak tűnő, az erdők és így a természet pusztításához. Az iskolatáska tehát nehéz és még egy jó darabig az is marad - és nemcsak mindössze azért, amiért egykor a dalban megénekelt Peti érezte annak azon a szép, napos délelőttön... ________ Megkérdeztük olvasóinkat;__________ Me nnyit érdemelnének a képviselők? Ez év január elsejétől ismét nőttek az országgyűlési képviselői fizetések: így egy „egyszerű” honatya a híradások szerint 230 ezer forintos havi jövedelmet és 215 ezer forint költségtérítést mondhat magáénak. A bizottsági tagoknak, alelnököknek, elnököknek természetesen még tetemesebb javadalmazásban van részük. Ön szerint mennyit érdemel­nének a honatyák, illetve ön mennyi fizetést adna a képviselőknek? - kérdeztük az utcán a járókelőket. Dúsa Gáspárné, nyugalmazott pedagógus, Gyünk: - Hónapok óta nem foglalkoztam politikával, annyit tudok mondani, hogy kérdés, megdolgoznak-e érte? Ennyi pénzt nem biztos, hogy érdemelnek, az átlagemberhez viszonyítva legalábbis nem. Farkas Ferencné, nyugdíjas, Simontornya: - Ők az ország elöljá­rói, nem ismerem a fizetésüket, de úgy gondolom, nekik több jár. Emelni kellene a bérét ezzel együtt a pedagógusoknak és a munká­soknak is. Winkler László, nyugdíjas, Szekszárd: - Szerintem úgy havi 300 ezer forint azért elég lenne nekik. Ha a minimálbér jelenleg 50 ezer forint, akkor ennek a hatszorosával csak be tudnák érni! Pintér Ferenc, nyugdíjas, Szekszárd: - Hogy mennyit adnék ne­kik? Annyit, mint magamnak! Én 27 ezer forintot kapok kézhez. Tu­dom, hogy fontos döntéseket hoznak a képviselők, de, hogy ezt te­hessék, ahhoz mi is kellünk, akik fizetjük őket. Fagykár: biztosat enyhülés után Az utóbbi 50 év leghidegebb decemberén vagyunk túl Az Alföldről érkezett hírek szerint jelentős kárt okozott az idei fagy a gyümölcsösökben és a szőlős ültetvényekben, kü­lönösen ott, ahol több alkalommal is mínusz 20 és 25 fokot mértek. Szerencsére Tolna megyében ilyen mértékű kárra nem kell számítani, de biztosat majd csak az enyhülés után lehet tudni, mondta a szakember. Megyei körkép A kemény fagyok meggyötörték a szőlőt és a gyümölcsfákat. A rügyek nagy része elfagyott. A mínusz 22-25 fokos éjszakai fagyok a kék- és a fehérszőlőket nagyon meggyötörték. A legpes­szimistább számítások szerint, az ültetvényeken egy átlagos termésnek talán a 15-20 százaléka ha meg lesz az idén, ezeket a megállapításokat a Bács-Kiskun megyei hegybírók tették. Tolna me­gyében nem ennyire rossz a helyzet. Eddig ilyen hideg volt: A megyei növény-egészségügyi állomás adatai szerint, a no­vember még egy átlagos téli hónap volt, előfordult ugyan mí­nusz 4, mínusz 6 fok is, de napközben nem nagyon maradt 0 fok alatt a hőmérséklet. December kitett magáért, Szekszárd belterületén a havi középhőmérséklet mínusz 3,3 fok volt, va­gyis december 8-a és 28-a között egyetlen nap sem mértek plusz értéket. A leghidegebb napok: december 25-e (éjszaka mínusz 22 fok volt, a külterületen ennél két fokkal hidegebb, 24-én mínusz 17 fok volt, 28-án pedig mínusz 14,5 fok volt.) De hasonló hőmérsékleteket mértek Dombóvár, Bonyhád, Ta­mási, Paks (itt mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet, mí­nusz 26 fokot) és Bátaszék környékén is. Dr. Diófási Lajos professzort, a Dél-Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet nyugdíjas igazgatóját a jelenlegi helyzetről és a várható ki­látások felől kérdeztük.- Addig amíg a fagy nem enged ki, nem lehet felmérni a tényleges kárt. Hiába vágok szőlőves­szőket és elemzem a rügykezde­ményeket, ahogy beviszem a meleg szobába, majd elkezdem vagdosni a rügyet, természetes, hogy megbámul. Ezek a vizsgá­latok nem mérvadóak. A fagyás mechanizmusát nem lehet kö­vetni az ilyen vizsgálatoknál, vagyis azt, hogyan ment be a vesszőbe a fagy, majd a termé­szetes közegben (kint a szőlő­ben, vagy a gyümölcsösben) hogyan megy ki a növényből. Legalább két-három náp olva­dás (éjszakai is) kellene ahhoz, hogy elemezni tudjuk a helyze­tet. Szerencsére így január elején, a szőlő mély­nyugalmi állapotban van, tehát nem indult még meg a vesszőkben a keringés, vagyis az élet.-Ez azt jelenti, hogy nincs is ok az aggodalomra?- Ezt nem állítanám, mert ilyen hideg decemberre az utób­bi 50 évben nem nagyon volt példa. 1963-ban a havi átlaghő­mérséklet mínusz 2,8 fok volt, és jelentős fagykárt is okozott ak­kor. A laborkísérleti tapasztala­tok alapján a kritikus küszöb mí­nusz 18 fok, de annyi minden más is számít még, hogy ez mennyiben árt a szőlőnek, pél­dául, túlterhelt volt-e az ültet­vény, betegek voltak-e a tőkék, a talajerő milyen, jó kondícióban van-e a szőlő! Az ősi népi tapasz­talat az, ha a Duna jege beáll, akkor országos ka­tasztrófára kell felkészülni a gyümölcsösökben és a szőlőkben. Szerencsére itt még nem tartunk. (1929-ben és 56-ban volt erre példa.) mauthner Ferike szépen gyarapodik A kórházból közvetlenül családba kerülhet Egészséges az a kisfiú, akit biológiai anyja a megyei kórház folyosóján hagyott. Belátható időn belül, a tervek és az ügyek állása szerint egyenesen a kórházból hazavihetik akik majd örökbefogadó, igazi szülei lesznek. Szekszárd Éppen egy hónappal ezelőtt talál­ták meg a kórházban Szekszár- don a kitett újszülöttet, akit a nő­vérek és orvosok a megtalálása­kor aktuális névnap okán Feriké­nek nevezetek el. Születésnapját az orvosok december harmadi­kára teszik. Dr. Schultz Károly, a megyei kórház gyermekosztályának ve­zető főorvosa elmondta, hogy a kisfiú jól van, a koraszülött osz­tályon tartózkodik. A súlya szé­pen gyarapszik, jól eszik, egész­séges, s nincs vele semmi gond. Tapasztalatai alapján a főorvos úgy látja, máris el van kényeztet­ve. A kórház elindította az ilyen­kor szokásos hivatalos eljárást. Mivel a kisbaba egészséges, ha ismertek volnának a szülei, már hazavihetnék. A főorvos is meg­említette, mint új fejleményt, hogy eseti gondnokot neveztek ki a csecsemő érdekeinek képvi­seletére. Vaszariné dr. Főfai Klára, a szekszárdi gyámhivatal vezetője elmondta, a kórház úgy tájékoz­tatta őket, hogy feltehetően janu­ár közepe táján engedik ki a kis­fiút a kórházból. Változatlanul azt tervezik, illetve készítik elő, hogy jövendő örökbefogadó szü­lei, mint ideiglenes nevelőszülők egyenesen a kórházból hazavi- hessék a kisfiút. Az örökbefoga­dási eljárást egyébként is csak két hónap próbaidő után lehet megindítani, de ez esetben en­nek a lehetősége akkor nyílik meg, ha a rendőrség eredményte­lenül zárta le az anya, illetve a szülők felkutatására indított eljá­rást. Közben a kisbaba természe­tesen az ideiglenes nevelőszülők­nél lehet. Hegedűs Endre, a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság nyo­mozó osztályának vezetője el­mondta, hogy az ügyben egyet­len bejelentést sem kaptak. Sok szálon indították el a nyomozást az anya felkutatására. A nyomo­zati határidő még nem járt le, s el­képzelhető, hogy meghosszabbí­tását is kérni fogják, ihárosi ibolya így szavaztak olvasóink Mit érdemel az a nő, aki a szekszárdi kórházban hagyta újszü­lött kisfiát, kérdeztük a Tolnai Népújság internetes honlapján. A szavazásban résztvevők 27,7 százaléka úgy vélekedett, hogy a gyermekről gondoskodott, tehát nem érdemel bünte­tést. Azzal, hogy magára hagyta, veszélyeztette a gyermek életét. Ezért felelnie kell, ha megtalálják. Ezt a válaszlehetősé­get a szavazók 17,5 százaléka választotta. A legtöbben 54,6 százalék azzal értett egyet, hogy mivel nem ismerjük az anya helyzetét, körülményeit, nincs jogunk ítélkezni felette. Véget ért a szirénacsend Háromhónapnyi csend után megszólaltak a szirénák az atomerőmű körzetében lévő te­lepüléseken, tegnap tartották a havonta esedékes, úgynevezett morgató próbát. A múlt szep­temberi terrorcselekményt kö­vetően a belügyminiszter úgy határozott, hogy az atomerőmű harminc kilométeres körzeté­ben kihelyezett szirénák hangos próbáját szüneteltetik, azért, hogy ne zavarják a lakosság nyugalmát. A Tolna Megyei Vé­delmi Bizottság, valamint a Tol­na Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kérésére felülvizs­gálták, majd feloldották a sziré­nacsendet, így a próbák régi rendje visszaállt és tegnap 13 órakor morgató próbát tartottak három megye hetvenhét telepü­lésén. Az új, korszerű berendezések jól vizsgáztak, a régiek közül Tolnában - Dunaföldváron és Pálfán - tucatnyi maradt néma. Az utóbbiak a feltételezések sze­rint a hangfrekvenciás vezérlésű átviteli rendszer hibája miatt nem működtek. VT Vízdíjemelés Tamási A lakossági vízdíj 7,64, a közü­leti díj valamivel mérsékelteb­ben, 7,44 százalékkal nő a Ta­mási Közös Víz- és Csatornamű Kft.-hez tartozó tíz településen. A kft. taggyűlése múlt héten el­fogadta a február 1-től életbe lé­pő díjakat. A lakossági ivóvízdíj köbmétere 154 helyett 165,70 fo­rint, a közületi vízdíj 271 helyett 291 forint lesz. A szennyvízel­vezetésért a lakosság 128 forin­tot, az intézmények, cégek 313 forintot fizetnek majd. _______■ Fal uról falura NAGYSZOKOLY. A Délkom Kft. ajánlatát fogadta el a hulla­dékszállításra a község képvise- lő-testülete. A kommunális szolgáltatás várhatóan február 1-én indul a településen. Sze­métszállítási díjat nem vezettek be, a kommunális adó összege lakásonként évi 2800 forint marad. NAGYKÓNYI. Fenntartja tulaj­donrészét az önkormányzat a Tamási környéki települések balatonszabadi-sóstói gyermek- üdülőjében - erről határozott legutóbbi ülésén a helyi képvi­selő-testület. PINCEHELY. Változatlan ma­rad ez évben a kommunális adó összege; a képviselő-testület nem támogatta az évi 3500 fo­rintos adó ezer forinttal történő emelését. ■ Nincsenek járványra utaló jelek Még nem késő beoltatni magunkat Drágul a tej Áremelés, megegyezés híján Tolna megye A tudósok évszázadok óta hábo­rút viselnek az influenza ellen, ám egy nagyon ravasz vírusról van szó, amely szezonról szezonra változik. Mi is az influenza? Olyan fertőző betegség, mely a felső- és alsó légutakban az orrot, a mandu­lákat, a torkot, a tüdőket és a kö­zépfület fertőzi meg. Az északi fél­tekén októbertől áprilisig kell szá­molni vele, jellemzője, hogy rob­banásszerűen tör ki a járvány, ami 6-8 hétig tart. A betegséget bárki megkaphatja, évente mintegy 100 millió ember fertőződik meg, az egészségügyi hatóságok felmérése szerint főleg felnőttek. Az influen­za emberről emberre terjed, cseppfertőzés formájában. A lap­pangási idő 18-72 óra, ezen idő alatt a fertőzött személy már maga is terjeszti a vírust, majd a tünetek megjelenése után még négy-hat napig. A fertőzés nagy százalék­ban jár szövődményekkel, első­sorban középfül-, arcüreg-, tüdő-, és mellhártyagyulladással, ritkáb­ban előfordulhat szívizom- és agy­hártyagyulladás is. Az influenza a munkából való hiányzás egyik fő oka. A számítások szerint az ösz- szes betegség miatti hiányzás egy- tizedéért felelős. A jellemző, influ­enzára árulkodó tünetek a követ­kezők: levertség, magas, tartós láz, erős fájdalmak, fejfájást is be­leértve, fáradtság, gyengeség, mellkasi panaszok és köhögés, na­gyon rossz közérzet. Influenza jár­vány minden évben kitör, csak ki­terjedése és súlyossága más évről évre. A vírus aktivitását folyamato­san figyelik az egész szezon alatt. A legtöbb országban, így Magyar­országon is, háziorvosi figyelő- szolgálat működik, amely jelenti, ha influenza-szerű eseteket észlel­nek. VEM Tamási Átlagosan tíz százalékkal emelte termékeinek árát a Dámtej Kft. Egy liter tej a ta­mási áfész-üzletekben 154, a környező boltokban 165 fo­rint. A város és környéke üzletei szá­mára január 1-től, a nagykereske­delem számára január 7-től, illet­ve 14-től szállít emelt áron a Dám­tej. Takács József kereskedelmi igazgató az alapanyagár-növeke- déssel, illetve a kötelező minimál­bér-emeléssel és járulékos költsé­gekkel indokolta a tíz százalékos áremelést. Mint ismert, a Tejter­méktanácsban a termelők és a fel­dolgozók nem tudtak megegyez­ni a termelői tej felvásárlási árai­ban. Az agrárrendtartás szabályai szerint így a földművelésügyi mi­niszter hirdeti meg a minimális felvásárlási árat. Takács József szerint ez nem tér majd el lénye­gesen a 2001-es infláció mértéké­től, azaz 6,5-7,5 százaléktól. A 2,8 százalékos zsírtartalmú tej literje szállítási ára 110-ről 122 forintra, az 1,5 százalékos tej literje 106-ról 118 forintra nő. A 20 százalékos zsírtartalmú tejfölt 55 forint he­lyett 61 forintért kapják a boltok, és hasonlóan nő a trappista sajt ára. A Kop-Ka Áfész üzleteiben hasonló mértékben nőnek a tej­termékek árai - mondta Jakab Ede kereskedelmi osztályvezető. Egy liter 2,8 százalékos tej a ta­mási áfész-üzletekben 139 helyett 154 forint, vidéken 149 helyett 165 forintba kerül. A 20 százalé­kos zsírtartalmú tejföl bolti ára 74, illetve 82 forint. ■ Védőoltás: évente Hatásos a betegség elleni harcban a védőoltás, amit évente is­mételni kell, mára azonban már olyan szert, az úgynevezett neuraminidáz-gátlókat is kifejlesztettek, melyek a vírus ellen lépnek fel. Ez a gyógyszer már nálunk is kapható, de igencsak borsos az ára, több mint 7 ezer forint. Mint azt dr. Sudár Géza szekszárdi tisztifőorvostól megtudtuk, egyelőre nem jeleztek influenzagyanús megbetegedéseket a háziorvosok, tehát sem influenzás megbetegedésre, sem járványra utaló jelek nincse­nek egyelőre megyénkben. Még nem késő az influenza ellen védekezni, a 60 éven felüliek és a krónikus betegek ingyene­sen igényelhetnek vakcinát a háziorvosuknál, akik nem tartoz­nak a fenti kategóriákban, azoknak a háziorvos Írja fel a védő­oltást, amit a patikában kell kiváltani, majd utána beadatni.

Next

/
Thumbnails
Contents