Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám

If HI 2002 • Január 7-> Hétfő MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét D. VARGA MARTA Korcsolyapálya Szép, nagy és régimódi emeletes házban laktunk, összetartó, egy­mással szeretettel törődő közösségben. Nyári estéken pokrócot terí­tettünk a gyepre, valamelyik felnőtt mesét mondott a kicsiknek, a nagyfiúk fociztak, a lányok meg illegették magukat. Amikor tél lett és hideg, Komád bácsi, a testnevelő tanár összeszedte a szülőket, kihúztak egy drótot, arra villanykörtéket aggattak, a slaggal pedig fellocsolták a focipályát. így lett nekünk korcsolya­pályánk, ahol megtanultunk siklani, koszorút írni, bógnizni a jé­gen, a fiúk meg seprűnyélből eszkábált hokiütővel és egy gumiko­ronggal vérre menő csatákat vívtak. Volt bakancsunk, korcsolya- kulcsunk és szíjunk, s amikor az ócska szerkezet leesett a cipőről, a fiúk előzékenyen babrálhattak a lányok lábán. Nem túlságosan messze egy középiskola sportpályáját öntötték fel, a szertárban melegedőt rendeztek be és teát árultak, sőt, egy nyekergő hangos­beszélőn szívküldit is lehetett küldeni az imádott bakfisnak. Szó­val, télen is zajlott az élet. Rég volt, igaz sem volt. Amikor mesélek ilyesmit, mindig meg­kérdezik, hogy vajon miért nincs jégpálya Tolna megye székhe­lyén is. Mindig csak tervezgetik, aztán nem lesz belőle semmi. Már megcsillant a remény nemrég, amikor Szekszárd mellett a Top-Center építéséről lehetett hallani, ahol sokegyéb mellett jég­pálya is lett volna. De hát nem lett belőle semmi, elkenődött, olaj­ra futott ez az elképzelés is. Most aki korcsolyázni akar Pécsre megy, Tolnára utazik a Dunára vagy Sötétvölgybe kormányoz­za az autót. Akinek meg nincs kocsija, csak szeretne a jó levegőn siklani a jégen, hát csak álmodozhat. Mindez akkor jutott az eszembe, amikor tegnap délelőtt ballag­tam lefelé Szekszárdon a Kadarka utcában és elmentem a Babits iskola sportpályája mellett. Üres volt. Megkérdeztük olvasóinkat Adna-e munkát külföldinek? Nagy vihart váltott ki az ország keleti felében élő munkavál­lalók körében, hogy az idei évtől román állampolgárok dol­gozhatnak Magyarországon. Ennek kapcsán kérdeztük meg olvasóinkat, adna-e munkát külföldinek? Amma László nyugdíjas. - A gazdaságban elfoglalt pozícióm ha­tározná meg, hogy alkalmaznék-e külföldit vagy nem. Ha vállalkozó lennék és megfelelő színvonalú külföldi munkaerőt kapnék olcsób­ban, akkor alkalmaznám, hiszen ez a gazdaság nem jóléti intéz­mény. Broviac István vállalkozó. - Ha rajtam múlna, én mindenképpen a belföldi munkaerőt preferálnám. Ha valami oknál fogva nem lenne elég jó a kínálat, akkor esetleg alkalmaznék külföldit, de csak törvé­nyes keretek között és akkor is elsősorban romániai magyarokat. “Egyébként nem értem a nagy felháborodást, hiszen minden munka- ■adó azt foglalkoztat, akit akar. Szilágyi Jenő reklám- és sportszervező menedzser. - Egysze­mélyes vállalkozásom van, ezért nem gondolkoztam ezen a kérdé­sen eddig. De ha mégis bővítésen törném a fejem, akkor szívesebben alkalmaznék helyi ismerettel rendelkező szekszárdiakat. Persze ha valamilyen csoda folytán akadna olyan román, aki jó focista és ért a sportszervezéshez, akkor esetleg jöhetne ő is. Cseh Gábor festőművész. - Nem jó üzlet volt ez beengedni hoz­zánk minden románt, ingyenes utazást és orvosi ellátást adni nekik! Egyoldalú ez a szerződés, túl sok mindent adunk mi magyarok és ahhoz képest semmit nem kapunk. A témával kapcsolatban várjuk olvasóink SMS-üzeneteit. Telefon­számunk a következő: 06-20-454-36-64. ■ Technikai látványpark, vízisport központ Turizmus fejlesztési program Pakson A fejlesztés költségei A tervezet a turizmus fejlesztésének fő irányait határozza meg, az operatív programokat két részre bontva. Az első az önkormányzat feladatait tartalmazza, meghatározva a várható költségeket is, az összeg hat esztendő alatt 720 millió forint­ra rúgna, ebből 410 milliót pályázatokon lehetne biztosítani, 310 millió lenne az önkormányzat hozzajaruíása. Az összeg­ből mintegy 100-140 millió forintot tenne ki az innovációs­technikai park megvalósítása. Paksi pincék fotói bakó jenö Gyenge évet zártak a méhészek A méz és a gyógyszer ára egyaránt emelkedett ^suyeöÁfluAuiost tóból* rirj >i A helyi és környékbeli méhészek egyesülete szombaton Dom­bóváron, a művelődési házban tartotta közgyűlését, ahol a szervezet elmúlt évi tevékenységét értékelte a tagság és szó volt az idei tervekről is. Dombóvár Menráth János elnök arról szá­molt be, hogy tavaly a korábbi esztendőknél kisebb volt a méz­termés. Adódott ez abból, hogy a késő tavaszi fagyok komoly káro­kat okoztak a gyümölcsösökben, így a méhek csak nagyon kevés nektárt tudtak gyűjteni á virágok­ról. Az akácot, a vaddohányt, a napraforgót és a magas arany­vesszőt egyaránt megviselte, a hársat, valamint a repcét viszont szerencsére nem bántotta a hi­deg. Rengeteg cukrot kellett fel­etetni a méhekkel. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium által fo­lyósított állami támogatás igencsak jól jött a méhcsa­ládok tulajdo­nosainak, hi­szen a kedve­zőtlen időjárás miatt a reméltnél kevesebb mézet tudtak értékesíteni. A termék ára ugyan emelkedett, ám még így sem érte el azt az összeget, ami hosszú távon is gazdaságossá te­hetné a méztermelést. A gyógy­szerekért és a különféle vizsgála­tokért is többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. A száz­harminchét Tolna, Somogy és Ba­ranya megyei gazdát tömörítő egyesület tagjainak a raktárai je­lenleg már teljesen üresek, ugyanis a méz iránt nagy volt a kereslet a hazai és a külföldi piac­ról egyaránt. A méhészek többsége nem vál­lalkozó, hanem őstermelő és so­kan csak a főállásuk mellett hob­biból foglalkoznak a rengeteg tö­rődést igénylő „zümmögő rova­rokkal”. A Menráth János által irányí­tott szervezet a dombóvári és kör­nyékbeli gazdáknak rendszere­sen szervezett ismeretterjesztő előadásokat, ahol a legújabb technológiákról, valamint eszkö­zökről adtak tájékoztatást a szak­emberek. Az egyesület tagjai kö­zül harminchatan tavaly méhész szakképesítést szereztek azon a tanfolyamon, melyet a Kaposvári Egyetem oktatói tartottak szá­mukra. -GR­Vendéglátó családok kerestetnek! Kárpátaljai, beregszászi magyar gyerekek érkeznek Szekszárdra január 10-én, csütörtökön. A szervezők olyan családok jelent­kezését várják, akik január 10-től 23-ig családjukban vendégül lát­nának gyerekeket. A vendéglátók jelentkezését dr. Hegyi Attiláné a 06-30-489-8397-es telefonon, dr. Tóth Csaba pedig a 06-30-9319- 428-as telefonon várja. _______■ So lymosi József Párizsba utazott Bonyhád Dr. Solymosi József országgyű­lési képviselő tagja annak a de­legációnak, amely január 6-án Párizsba utazott. A küldöttség tíz napig tartózkodik a francia fővárosban. Kiutazásuk célja az uniós csatlakozással kapcsola­tos ismereteik bővítése, vala­mint francia nyelvtudásuk elmé- lyítése. ____________________■ In gyenes madáreledel A Duna-Dráva Nemzeti Park ge- menci tájegysége ingyen ad ma­dáreledelt a téli hidegben éhező madarakért tenni kész emberek­nek. Osztás minden hétfőn van, délelőtt fél 9 és fél 10 között az intézmény Baja, Szentháromság tér 3. szám alatti irodájában, az erdészeti székházban. Érdek­lődni lehet a 06-30-37-73-383-as mobilszámon, illetve az iroda 79/326-806 számú telefonján. ■ Véradás A Vöröskereszt helyi szervezete kedd délelőtt kilenc órától fél ti­zenkettőig Csikóstőttősön, a megyeszéli falu sportcsarnoká­ban véradásra várja azokat, akik segíteni szeretnének embertár­saikon. A Tolna Megyei Véradó Állomás munkatársai kedd délután egy órától fél négyig Kaposszekcsőn az általános iskola sportcsarno­kában véradásra várják az em­bertársaikon segíteni szándéko­zókat. ■ Nincs árvízveszély A bajai és pécsi vízügyi hatósá­gok tájékoztatása szerint árvíz- veszélyt jelentő jégtorlaszok és jégdugók nem alakultak ki a hét végén sem a Dunán, sem a Drá­ván. A Dunán Bajától a határig a víz felületének ötven százalékát fedik a darabos jéglapok. Nem kell tartani jégtorlaszok gáttá ala­kulásától, így áradás sem fenye­get. Mindenesetre Baján nyolc jégtörő hajó áll készenlétben. Csurgón rendezik a víz világnapját Csurgón ülésezett a 2002. évi víz világnapját előkészítő regio­nális szervezőbizottság, Lov- retity Mária, a dél-dunántúli re­gionális vízügyi igazgatóság fő­tanácsosa vezetésével. A márci­us 21-i rendezvény lebonyolítá­sának jogát Csurgó nyerte el, annak ellenére, hogy tavaly is somogyi település volt a házi­gazda. A szervezőbizottságot a dél­dunántúli vízügyi igazgatóság, a baranyai és Tolna megyei hidro­lógiai társaság, valamint a csur­gói önkormányzat alkotja. Az összejövetelen szó esett a terve­zett programokról: többek között ünnepi konferencia, rajz­és fotókiállítás, rendhagyó osz­tályfőnöki óra várja majd az ér­deklődőket. VARGA ANDREA Fagyok, kátyúk a főutakon A hibákat ideiglenesen, de egy napon belül kijavítják A tartós fagy miatt több úthiba is nehezíti a megye közlekedését. A legtöbb gond a főútvonalakon van, igaz a mellékutak minősé­gének felmérése majd csak tavasszal kerül sor. Megyei körkép Kisebb-nagyobb kátyúkkal, útburkolati hibákkal szinte minden autós találkozik a megye főútvonalain. Elég egy rossz moz­dulat vezetés közben és a kerekekben, felnikben kisebb károk keletkeznek és ak­kor még szerencsésen megúszta a sofőr a kátyúval való találkozást.- A kisebb hibákat folyamatosan javít­juk, így a 6-os, a 61-es, a 63-as, a 65-ös utakon dolgoztunk eddig, tájékoztatta la­punkat Kaiser József, a megyei közútke­zelő kht. műszaki igazgatója. Jelentősebb munkákra majd az enyhülés után kell számítani, akkor derül majd ki, mekkora pen az útépítés holtsze­zonja, de a kialakult ká­tyúkat, gödröket azon­nal ki kell javítani, hogy nagyobb kárt ne okozzanak a közleke­dőknek. Ilyenkor ideig­lenes kátyúzó anyagot használunk, és majd ha az időjárás engedi, ak­kor javítjuk ki a hibá­kat. A 6-os főút bony­hádi szakaszánál, a vasúti felüljáró környé­kén is most fejeztünk be egy ilyen munkát. kárt is oko- Az útellenőreink autóikkal folyamatosan zott eddig az járják, figyelik az utak minőségét és ha idei tél. A tél észreveszik a hibát azonnal jelzik. A ta- tulajdonkép- pasztalatunk az, nem a fagy okozza a leg­Megtérítik a kárt A kátyúk okozta károkat az út fenntartója köteles megtéríte­ni, de csak akkor, ha az autós hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy járművében a kárt a javítatlan úthibák okozták. Mindehhez káreseti jegyzőkönyv és rendőrségi helyszíne­lés szükséges. A felelősség megoszlik, vagy egyenesen az autóst terheli, ha kiderül: nem az útviszonyoknak megfe­lelően hajtott, vagy nem tett meg mindent a baleset elkerü­lése érdekében. Éppen ezért a szakemberek a téli közle­kedés alapelveinek szem előtt tartását, továbbá az úthi­bákra figyelmeztető jelzőlámpák maximális figyelembevétel­ét javasolják. több gondot, hanem az olyan időjárás, amikor az enyhülés és a nagy hideg állan­dóan váltja egymást. Ilyenkor a víz beszi­várog a repedésekbe, majd megfagyva szétfeszíti azt. A korábban a benzinárba épített útalap e kormányzati ciklusban megszűnt, tulajdon­képpen a benzin jövedéki adó­jába épült be. Az idei évre csak az üzemeltetésre és fenntartás­ra 700 millió forintot kapott a megyei közútkezelő kht. Ez az összeg nem változott a múlt év­hez képest, viszont tartalmazza a 179 dolgozó munkabérét is. Fejlesztésre, beruházásra, utak építésére szánt összegről ké­sőbb születik majd intézkedés. 1 Hosszú távú stratégiai programot fogadott el decemberben a képviselő-testület a turizmus fejlesztésére. A tervezet meg­valósítása az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb felada­ta lesz a város vezetésének elképzelése szerint. programban szintén szereplő elképzeléssel, amely szerint vissza kéne állítani az Erzsébet szálló eredeti funkcióját, a szál­loda mellet helyet adva kávé­háznak, étteremnek, konferencia teremnek. A Deák ház helyreállítása után abba költözhetne a Város Képtár, felújítanák a bazársort is, sétányt alakítanának ki a Szent István tér és a Templom Paks A programot a PannonRemark Kft. készítette, építve a hagyományokra, a meglévő értékekre, ugyanakkor egy úgynevezett „dinamikus forgatókönyvet” is kidolgoztak. Ez utóbbi egy inno­vációs-technikai tematikus park megépítése lenne, amely egy­részt bemutatná a vüág új ered­ményeit, kiemelve a magySr fel­találók szerepét és szórakozásra is lehetőséget adna. A tervezet kidolgozói szerint ez a létesít­mény komoly nemzetközi vonz­erővel is bírna, hiszen valódi att­rakciónak számítana. A hagyo­mányos értékek sorában az első helyen a víziturizmus fejlesztése áll, a horgászat lehetőségeivel, kishajók fogadására alkalmas ki­kötővel, vízisport központtal a Dunán. A program a város turiz­musát összekapcsolja a kistér­séggel, hiszen a környező tele­püléseken is számos érdekes látnivaló található. A rendezvényturizmus is jelentős helyet kap a tervezetben, így például a Gasztroblues Fesztivál, a Duna-parti családi napok és számos már élő rendezvény, mellettük szerepel egy új is, a Nyári Duna Fesztivál. Sok paksi álma valósulna meg a tér között. Külön fejezetben foglalkozik a prog­ram a borturizmussal. A Sárgödör tér (amelyen présházak sora található) különleges hangulatát kihasználva ugyancsak komoly vonzerőt jelent­het az idelátogatók számára. A présházak gazdái is felismerték ezt és egyesületet alakítva kívánják fejleszteni a közműveket, kialakí­tani saját borházaikat. A tervezet meghatározza azt is, mely felada­tokat kell az önkormányzatnak magára vállalnia és melyeket vál­lalkozói alapon megoldani. A becslések szerint a megvalósulás nem csupán a város jó hírét erősí­teni, de komoly gazdaságélénkítő hatása is lehet, hasznot hozhat. RÁKOSI

Next

/
Thumbnails
Contents