Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-05 / 4. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Január 5., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 4.) Borsodchem 4 700 Ft ü Egis 10 600 Ft ff Matáv 943 Ft ff Mól 5100 Ft ff OTP 16 950 Ft ff Richter 15550 Ft ff TVK 3 200 Ft ff Zalakerámia 1565 Ft ű BUX : 7338,39 +2,38% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XII. 27-1. 4-IG 7300 ....„„>131,131.....716M3L#J 72 00 J7123.33J JT ; 7100 . .„.* ••• 7m3í 7000 , ; , i * ! « ' ! 6900 í J { í *1 ***** * * * * 1 pont i í i i 5 • l< oó CM CM —: ^ co *3­AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 392,55 Cseh korona 7,66 Euró 244,78 Japán yen (100) 208,25 Lengyel zloty 69,23 Svájci frank 165,49 Szlovák korona 5,71 USA-dollár 272,70 __________HÍREK__________ BI KA A TŐZSDÉN. Hosszú szünet után tegnap ismét igazi jókedv uralkodott a tőzsdén, a főbb papírok szinte mindegyike tetemes emelkedéssel zárta a napot. A legnépszerűbb OTP- részvény 4,63 százalékot emel­kedett. Az informatikai szektor­hoz tartozó Graphisoft 4,32, a Synergon 3,80 százalékot drágult. VEGYES ADAT. A munkanél­küliségi ráta 2001 szeptem­ber-novemberében 5,5 százalék volt, fél százalékponttal alacso­nyabb, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statiszti­kai Hivatal tegnap. Szeptember és novemberben között 227 ezer munkanélküli volt, ami 22 ezer fővel marad el egy évvel koráb­bitól. Csökkent viszont a foglal­koztatottak száma is, ez ugyan­ebben az időszakban 3 millió 882 ezer fő volt, míg 2000-ben 3 millió 901 ezer ember dolgo­zott. Az összes munkanélküli 47 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a mun­kanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap volt. A 15-24 éves fiatalok aránya az összes mun- kanélkülin belül 24,1 százalék. EURÓFÓRIA. Az újév második munkanapjára az előző napi 20-ról átlagosan 40 százalékra nőtt az euróövezetben az új készpénzzel bonyolított fizeté­sek aránya, és már a készpénz- kiadó automaták 97 százalékát is átállították a közös pénzre. A tagországok állampolgárai igye­keznek már az átállás első né­hány napjában megszabadulni a még birtokukban lévő nemze­ti valutától, emiatt a bankokban továbbra is hosszabbak a sorok a szokásosnál, a kiskereskedel­mi hálózatban viszont a kiszol­gálás már visszatért a rendes kerékvágásba. MARAD A BENZINÁR. Stabil, 200-220 forintos üzemanyag- árakra lehet számítani az idén - Geszti László, a Mól ügyvezető igazgatója szerint. Az elmúlt napokban kisebb áremelkedés indult meg a világpiacon, az olajcég azonban egyelőre nem lát okot az árváltoztatásra. A korábbi gyakorlatnak meg­felelően a Mól folyamatosan figyeli az árak mozgását. Becs­lések szerint az idén a kőolaj ára 20-24 dollár között mozog majd. _________ ■ Ko rlátozott tulajdonosi jogok Alkotmányossági aggályok az új földtörvénycsomagnál A földtörvény hatálybalépését követően több agrárszervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Azt kifogásolják, hogy a rendelkezé­sek értelmében a tulajdonos nem döntheti el szabadon, kinek adja el földjét. Ha érdeklő­dés híján olyan vevőt talál, aki nem a törvény által preferált körhöz tartozik, az állam há­rom éven belül kisajátítási eljárást indíthat. Budapest A kormány a földtörvény módosításával a csalá­di gazdaságoknak, a helyben lakó termelőknek és a - jelenleg ép­pen bejegyzés alatt álló - Magyar Nem­zeti Földalap Kht.- nak biztosít elővá­sárlási jogot. A jog­szabály módosítá­sának az volt a cél­ja, hogy elsősorban a helyben lakó gaz­dák, és a mezőgaz­dasági tevékeny­ségből élők művel­hessék a földet - ál­lítják az FVM illeté­kesei. Az ellenzék és több mezőgaz­dasági szervezet azonban más véle­ményen van, ők alkotmányellenesnek tartják a törvénycsomag több passzusát. A támogatott kör A jogszabály rögzíti, hogy termőföld vagy tanya vásárlásánál kik szerezhetnek előnyt. A preferált körbe tartoznak, azaz elővásárlási joguk van a családi gazdálkodóknak, illetve családtagjaik­nak. Őket követi a közös háztartásban élő család­tag, a helyben lakó szomszéd és a Magyar Nem­zeti Földalap (MNF). A tulajdonszerzésből nincs kizárva a haszonbérlő, a feles bérlő és a részes­művelő sem. A jogszabály azt is kimondja, hogy a helyben- lakók termőföldigényének kielégítése és a föld­spekuláció visszaszorítása érdekében - 2002. ja­nuár 1-jétől - az állam kisajátíthat földeket. Kivé­telt csak az a terület képez, amely az elővásárlás­ra jogosult tulajdonába került. Amennyiben a törvény által meghatározott körből nem jelent­kezik vásárló, és ezért más veszi meg a területet, az állam a szerződés aláírásától számított három éven belül kisajátíthatja azt. Emellett nincs lehe­tőség a föld elajándékozására sem, mert az MNF ebben az esetben is beléphet az ügyletbe. Bérleti korlátozás A földtörvény lehetővé teszi, hogy a gazdák a földalapból legfeljebb ötven évre földet bérelje­nek. Az egyéni gazdálkodók által bérelhető terü­let nagyságát azonban korlátozták - a saját tulaj­donú és bérelhető terület összesen legfeljebb 300 hektár lehet. Az elő-haszonbérleti jog sorrendje itt is hasonló: családi gazdálkodók, családtagja­ik, közös háztartásban élő családtagok, helyben lakó szomszéd, a MNF által kijelölt személy. Mások csak abban az esetben jöhetnek szóba bérlőként, ha a fentiek egyike sem érdeklődik a föld után. Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár vagy 5000 aranykorona értékű ter­mőföldet bérelhet azon a területen felül, amelyet a szövetkezet a gazdasági társaság a tagjától, illetve a névre szóló részvény tulajdonosától, valamint a MNF-től vesz használatba. A szabály a jövőben azokra is vonatkozik, akik már jelenleg is bérelnek egy területet. Ha nem felelnek meg a leírt feltételeknek, csak sze­rencsével tudják meghosszabbítani a bérleti szerződést. Bár ezek a rendelkezések elméletileg hátrá­nyos helyzetbe hozhatják a gazdasági társaságo­kat, szakértők szerint a tavalyi év végén azok tetemes része tízéves bérleti szerződést kötött. A kormány szándékai szerint a zsebszerződé­sek megelőzésében és a tulajdonszerzést korlá­tozó rendelkezések kijátszására irányuló szerző­dések feltárásában jelentős szerepe lesz a föld- használati nyilvántartási rendszernek: eszerint aki saját termőföldet használ, köteles a földrész­let adatait a használatbavételtől számított har­minc napon belül a földhivatalnál bejelenteni. Ugyanez vonatkozik a vele közös háztartásban élő személy, illetve közeli hozzátartozó tulajdo­nában álló terület használatára is. Minden mu­lasztás a szerződés érvénytelenítését vonja maga után, amit a földhivatal bírsággal is tetézhet. Mi is a földalap? A Magyar Nemzeti Földalapba kerülnek - a tar­tós állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytár­saságok kezelésében lévő erdők, és védett termé­szeti területek kivételével - azok az állami tulaj­donú termőföldek, amelyeknek a Kincstári Va­gyonkezelő Igazgatóság vagy az ÁPV Rt. volt a kezelője, és azok a területek is, amelyeknek nincs vagyonkezelőjük. Az MNF fölött a tulajdo­nosi jogokat a földművelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter gyakorolja, a helyi feladatokat a me­gyei földhivatalok és földművelésügyi hivatalok látják el. Becslések szerint a szervezet az idén 8-10 mil­liárd forintot fordíthat földvásárlásra. A társaság kasszáját gyarapítják az állami területekről be­folyó bérleti díjak is. Szakértők szerint a kht. a rendelkezésére álló összegből idén 45-50 ezer hektárnyi földet vásárolhat meg. A közhasznú társaság közvetít a föld adás­vételében, de élhet a törvény meghatározott sorrendje alapján elővásárlási jogával is. A termőföld értékesítése versenytárgyaláson történik, ha ez eredménytelen, nyilvános árveré­sen értékesítik. Hasonló rendszerű a haszonbér­beadás is. Azok a gazdálkodók, akik szeretnék eladni földjüket, az ellenérték megjelölésével vé­teli ajánlatot tesznek az MNF-nek. Nem lehet megvásárolni a felajánlott termőföldet, ha a tulaj­donos által közölt eladási ár a helyben kialakult piaci árnál magasabb. A termőföld értékesítésénél azonos ajánlatok esetén előnyt élvez a földtulajdonnal, illetve haszonbérlettel rendelkező, főfoglalkozásként mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- gazdálkodó. ÚJVÁRI GIZELLA Családi gazdálkodók a Viharsarokban fotó: békés megyei hírlap/archív > Uj agrárhitelcsomag BUDAPEST A földtörvénycsomaghoz il­leszkedő új agrárhitelprog­ram földvásárlás, telephely-, ültetvénykialakítás, új gép, illetve forgóeszköz beszerzé­sének támogatására szolgál. A kormány a földtörvénycso­maghoz kapcsolódó új agrár­hitelprogramot indít. A csomag a családi gazdaságok, valamint a 300 hektárnál kisebb földterüle­ten gazdálkodók "hitelhez és tő­kéhez jutását segíti. A földvásárlási hitelt a családi gazdaságok igényelhetik. Az 1-300 millió forint összegű, 5-20 év futamidejű földvásárlási hitelt 100 hektáros birtok kiala­kításáig kamatmentesen, 100 hektár fölött pedig 50 százalé­kos kamattámogatással igényel­hetik. Telephely-kialakítás, ültet­vénytelepítés, új gép, illetve tar­tós forgóeszköz beszerzésére 10 és 300 millió forint között támo­gatás vehető igénybe, 7 százalé­kos alapkamattal. A kamattámo­gatás mértéke az igényelt összeg nagyságától függően 50, 75 illet­ve 100 százalékos lehet. A pénzek folyósításával a kor­mány a Magyar Fejlesztési Ban­kot (MFB) bízta meg, és egyide­jűleg 22,6 milliárd forintos álla­mi garanciát rendelt a hitelprog­ramhoz. A hitelprogram várha­tóan februárban vagy március­ban indul, a hitelezés pedig már­ciusban kezdődhet meg. DÓCZY LÁSZLÓ Rendeződő viszonyok _____BUDAPEST A földrendező és földkiadó bi­zottságokról szóló törvény mó­dosításának célja, hogy segítse a földkiadások során létrejött kényszerű tulajdonközösségek megszüntetését. Az elmúlt évti­zedben ugyanis számos olyan földterület alakult ki, amelynek több (esetenként több száz) tu­lajdonosa van. Ilyen esetben nem határozható meg, hogy a közös földterületen belül hol fekszik egy-egy személy területe, és az ingatlant érintő döntések is csak a tulajdonosok közös egyetérté­sével hajthatók végre. Az osztatlan közös tulajdonok további kialakulásának, elkerülé­se céljából a kiadatlan aranykoro­na-értékkel rendelkező tulajdo­nosok kérhetik tulajdonuk önálló ingatlanként, vagy osztatlan kö­zös tulajdonként történő kiadá­sát. A már meglévő osztatlan kö­zös tulajdonok megszüntetését - ha a tulajdoni hányadokat már bejegyezték - az illetékes föld­hivatalnál bármely tulajdonos kezdeményezheti. A földhivatal a tulajdonostár­sak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sor­rendjéről, és újonnan kiadott földterület esetében is ez az el­járás. A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 négyzetméte­resnél kisebbek nem lehetnek, a zártkertnek minősített területe­ken a legkisebb terület 1500 négyzetméter. A megosztások költségeit az állam viseli. D.L. Fogalmak a földtörvényben A módosított földtörvény értel­mében a családi gazdaság legfel­jebb 300 hektár nagyságú termő­föld tulajdonával, illetve haszon- bérletével, használatával rendel­kező gazdálkodó család vala­mennyi termőföldje - és a hozzá tartozó leltárban megjelölt ingat­lanok és ingó vagyontárgyak - hasznosítása révén legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közremű­ködésén alapuló gazdálkodási forma. A családi gazdálkodó az, aki a j családi gazdaság vezetőjeként jo­gokat szerezhet és kötelezettsé­geket vállalhat, továbbá élethiva- tás-szerűen mezőgazdasági, illet­ve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat. További el­várás, hogy mezőgazdasági vagy erdészeti szakképzettséggel ren­delkezzék, vagy legalább 3 éve folytassa az előbb említett tevé- l kenységeket, és abból árbevétele származzon. Emellett szükséges, hogy bejelentett állandó lakhelye legalább 3 éve a családi gazdaság központjaként megjelölt telepü­lésen legyen. A gazdálkodó család tagjai kö­zé a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként be­jelentkezett nagykorú gyermeke, illetve szülője sorolható. Helyben lakó az a magánsze­mély, akinek bejelentett lakóhe­lye legalább 3 éve azon a telepü­lésen van, amelynek közigazga­tási területén, vagy annak határá­tól legfeljebb 15 kilométerre a ter­mőföld vagy tanya fekszik. Helyben lakó szomszéd az, akinek a tulajdonában vagy hasz­nálatában lévő termőföld közvet­lenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát ké­pező termőfölddel vagy tanyával. D-Ó Vélemények a földtörvényről Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: A parlament által megszava­zott földcso­mag az amúgy is nehezen mű­ködő mezőgaz­daságot vég­képp ellehetet­leníti. A törvé­nyek hatálybalé­pése azt eredményezi, hogy a mezőgazdaságból megélni szán­dékozó parasztember - mivel esélyei rendkívüli mértékben csökkennek - vesztesként lesz kénytelen csatlakozni az Euró­pai Unióhoz. A törvényalkotók a mezőgazdaság helyzetén javíta­ni szándékozó, átfogó koncepció nélkül, elhamarkodottan avat­koztak be a földpiacba. Lentner Csaba, a MIÉP gazdaságpolitikusa: A kormány a földtörvénnyel kapcsolatban azt a hibát kö­vette el, hogy egyszerre kívánt az EU és a ma­gyar vidéki la­kosság érdekei­nek megfelelni, majd e jogsza­bályok végül az európai uniós ér­dekeknek kedveznek. A Nemzeti Földalapba vont földeket a kor­mány akár nagyobb tömbökben is eladhatja - több ezer hektárt pedig szintén csak a tőkeerős kül­földi vállalkozások képesek meg­vásárolni. Néhány éven belül több százezer mezőgazdasági ter­melő esik el a földművelés lehető­ségétől s válik munkanélkülivé. Jakab István, a MAGOSZ elnöke: A gazdatársa­dalom életében mérföldkőnek számítanak a most megalko­tott törvények. Nem csak a föld- tulajdon végle­ges rendezését jelentik, hanem megteremtik az alapját a családi gazdaságok ki­alakulásának, versenyképes mű­ködésének. A földvásárláshoz biztosított támogatások és ked­vezményes hitelek, a gazdák szá­mára nyújtandó többlettámogatá­sok biztosítják, hogy olyan mére­tű és felszereltségű gazdaságok alakuljanak ki, amelyekkel már versenyképesek lesznek az Euró­pai Unióban. Orosz Sándor, az MSZP agrárszakértője:- A Magyar Nemzeti Föld; alap (MNF) lét­rehozásával ha­talmas állami vagyon felett el­lenőrizhetetlen módon rendel­kezhet a kor­mány. A földtörvény legkritiku­sabb eleme az elővásárlási és elő- haszonbérleti jog. Ez sérti az al­kotmányban rögzített tulajdon­nal való rendelkezés jogát. A me­zőgazdasági vállalkozók 65 szá­zaléka bérelt földön gazdálkodik, a haszonbérleti szerződések megújítása azt jelenti, hogy min­den esetben a földalapnak van elő-haszonbérleti joga az ott gaz­dálkodókkal szemben. Medgyasszay László, az MDF agrárszakértője: Az MDF elő­relépésnek tart­ja az elfogadott törvényt. Fon­tos a Nemzeti Földalap műkö­dése, és hogy a földtörvény mó­dosítása révén a helyben lakók elővásárlási jogot kapjanak. Egy éven belül át kell tekinteni, hogy e törvények meg­felelőképp szolgálják-e a kitű­zött célokat. A képviselő szerint ugyanakkor a most elfogadott törvénycsomag csak akkor lesz hatékony, ha megfelelő vásárló­erővel rendelkeznek a helyben- lakók s ha elegendő pénze lesz a Nemzeti Földalapnak a terület- vásárláshoz. D. L.

Next

/
Thumbnails
Contents