Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-30 / 25. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Január 30., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 29.) Borsodchem 4615 Ft ű Egis 11500 Ft ű Matáv 1011 Ft ú Mól 5 305 Ft ű OTP 19 305 Ft ű Richter 16900 Ft ű TVK 3 080 Ft ö Zalakerámia 1715 Ft O BUX: 7906,18-0,51% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX 1. 23-29-IG S2QQ ! í 396,88s 8100.. £079.59 ( 1 80 00 ' I 7900 7800 '985,19 s i *7947.03; | pont ré ■g S 6 & í K $ III AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 396,99 Cseh korona 7,62 Euró 242,92 Japán jen (100) 211,84 Lengyel zloty 68,70 Svájci frank 164,94 Szlovák korona 5,73 USA-dollár 282,07 HÍREK DRÁGULÓ LEVELEK. A Ma­gyar Posta Rt. által kizárólago­san végezhető postai szolgálta­tások díja idén éves szinten összességében legfeljebb 5,33 százalékkal nőhet - közölte a Miniszterelnöki Hivatal Infor­matikai Kormánybiztossága. Február elsejétől egy szabvány levél továbbításának díja helyi viszonylatban 33 forint lesz, a távolsági díja pedig 38 forint. A képeslapok továbbításáért mindkét esetben 30 forintot kell fizetni. Mn VISSZAESÉS. Az ipari terme­lés novemberben nem érte el az egy évvel korábbi szintet és az építőipar növekedési üteme is elmaradt attól, az ország külső egyensúlyi helyzete azonban tovább javult - áll a Központi Statisztikai Hivatal összefogla­lójában. A folyó fizetési mérleg tizenegy havi egyenlege csupán a harmada az egy évvel koráb­binak, míg az államháztartás hiánya nagyságrendileg meg­egyezik az előző évivel, mti FOGY A TŐZSDE. A Második Deviza Factory Rt. rendkívüli közgyűlése jóváhagyta a társa­ság részvényeinek tőzsdei kive­zetését. Az eddig kockázati tő­kealap jelleggel működő társa­ság fő tevékenysége a jövőben gabonafélék és egyéb növények termelése lesz. A kivezetés dá­tumáról később határoznak, mti BÚZASTOP. Románia cáfolta, hogy akadályozná a magyar bú­zaimportot az új licenckövetel- mények ürügyén. Ezzel szem­ben a magyar Külügyminiszté­rium elfogadhatatlannak tartja a román kormány döntését, mi­szerint január 17-től búza- és a lisztbevitelére engedélyezési eljárást vezetett be. Hazánk vé­leménye szerint a román lépés gyakorlatilag lehetetlenné teszi az exportot, mti AFGÁN DOLLÁR. Az afgán kormánynak valószínűleg a dollárt kell bevezetnie fizető- eszközként, amíg nem sikerül forgalomba hozni a nemzeti valuta, az afgani új változatát - közölte a Nemzetközi Valuta­alap. Hosszabb távon a kor­mány új valutát akar bevezetni, miután felállítják a jegybankot. A szakértő szerint két-három év múlva kerülhet sor az új afgani bevezetésére, mti ■ Jelölnének, ha tudnának Várhatóan áprilistól lépnek életbe az élelmi­szer-ipari árucikkekre vonatkozó új jelölési szabályok, amelyeket az Európai Unió követel meg. A piaci szereplők egyelőre kételkednek abban, teljesíthetők-e a kilátásba helyezett követelmények. Budapest A hús- és tejtermékekre, a tojásra és a legtöbb nö­vényi eredetű élelmiszer-ipari árucikkre is új jelö­lési eljárásokat léptet életbe az agrártárca - közöl­te Németh Antal országos főállatorvos a Világgaz­dasággal. A változtatásokat - amelyek több ezer, kereskedelmi forgalomba kerülő terméket és elő­állító céget érinthetnek - az unió követeli meg. A rendelet tervezete tárcaközi egyeztetés alatt áll, a jogszabály várhatóan március 31-én lép hatályba. A módosítások lényege, hogy a jobb azonosít­hatóság érdekében részletesebb származási ada­tokat kell tartalmaznia minden olyan árucikknek, amely a fogyasztókhoz kerül. Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok az adatok alapján könnyebben indíthatnak nyomozást az árueredet megállapítására. Németh szerint az EU számára éppen azt kell demonstrálni, hogy a ter­mékek származása rövid időn belül a mezőgazda- sági termelőkig visszavezethető. Egyes élelmi­szer-ipari cégek az új jelölési eljárást már ma is al­kalmazzák, de több helyen komolyabb fejleszté­sekre és szervezési munkákra lehet szükség. A piaci szereplők egyelőre kétkedéssel fogad­ják a kilátásba helyezett változtatásokat. Zádori László, a húságazati szervezeteket tömörítő Vágó­állat és Hús Terméktanács (VHT) titkára elmond­ta: az eredet nyomon követése addig nem lehet sikeres, amíg a sertés- és a marhaszektorban nem működik hatékony állatazonosítási rendszer. A Vüággazdaság beszámolt arról is, hogy a hatósá­goknak ma nincs megbízható információjuk csak­nem százezer szarvasmarha sorsáról a nyilván­tartás hiányosságai miatt. A sertések esetében még rosszabb a helyzet, mivel országos azonosí­tási rendszer egyáltalán nincs. A tojáspiacon 2002. január elsejétől kellett vol­na alkalmazni egy új jelölési módszert, mivel többszöri halasztás után végül hatályba léptek a magyar élelmiszerkönyv rendelkezései. Ágazati vélemények szerint a rendszer azért nem műkö­dik, mert az FVM nem tette meg a szükséges el­lenőrzési előkészületeket, illetve nem regisztrálta a tojástermelő telepeket és csomagolóüzemeket. Németh Antal szerint a hiányosságokat itt is a je­lölésről szóló új FVM-rendelet oldja majd meg. A Baromfi Terméktanács (BTT) mindenesetre úgy ítéli meg, hogy évente mintegy 1,5 milliárd darab tojást kellene valamilyen módon megjelöl­ni. Földi Péter, a BTT mezőgazdasági titkára sze­rint azonban ehhez előbb azt is tisztázni kellene, mi számít a tojásértékesítés szempontjából helyi piacnak. Itt ugyanis bizonyos feltételek mellett ez­után sem kellene a tojásokat jelölni, de a pontos fogalommeghatározást az FVM a terméktanács többszöri kérésére sem adta meg. ___________■ A lengyel börze már döntött Varsó-Budapest A varsói értéktőzsde február 8-án szándéklevelet készül aláírni az együttműködésről a párizsi, a brüsszeli és az amszterdami tőzs­dék egyesülésével 2000-ben létre­hozott Euronext nemzetközi tőzsdével. Ezt Piotr Szeliga, a GPW alelnöke közölte Varsóban, megerősítve a holland Hét Financieele Dagblad című lapban megjelent értesülést. Szeliga szerint a varsói tőzsde a szándéklevél aláírását követő egy éven belül kölcsönös tagság­ról szóló megállapodást készül kötni az Euronexttel, amely lehe­tővé tenné a GPW és az Euronext tagjainak a befektetéseket a part­nertőzsdén. A lengyel bróker­házak ügyfeleinek ez azt jelenti majd, hogy megbízásokat adhat­nak az Euronext tőzsdén is. A hazánkban elfogadott, és ja­nuár elsejével hatálybalépett új tőkepiaci törvény immár a hazai tőzsdéknek is lehetőséget nyújt a társasági formába történő átala­kulásra. Ahhoz ugyanis, hogy egy börze egyesülni tudjon bármely másikkal, részvénytársasággá kell alakulnia. Mind a Budapesti Ér­téktőzsde, mind a Budapesti Áru­tőzsde évekkel ezelőtt megkezdte felkészülését az átalakulásra, ám erre egészen mostanáig nem volt módjuk. A két piac közlése sze­rint nyárra részvénytársasági for­mában működnek majd. Az önál­ló túléléshez túlzottan kis forgal­mat bonyolító BÉT egyelőre nem határozott arról, hogy a jövőben melyik európai börzéhez csatla- kozik majd. _________•_____ ■ Az AB előtt a földcsomag Budapest A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ) az Alkot­mánybírósághoz (AB) fordult a termőföldről szóló törvény mó­dosításának, illetve a földalapról szóló törvény egyes rendelkezé­seinek utólagos alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezve. A MEDOSZ a diszkriminációt kifo­gásolja, amely alkotmányos in­dok nélkül különbséget tesz vál­lalkozási, tulajdoni és gazdálko­dási formák között. A munkavál­lalói szervezet megítélése szerint a jogszabályok jelentős számú mezőgazdasági munkahely fenn­maradását veszélyeztetik - to­vább súlyosbítva az ágazat foglal­koztatási válságát. A Centrum Párt szintén eljut­tatta beadványát az Alkotmány- bíróságnak - azt indítványozva, hogy földtörvényt módosító jog­szabályból törölje a föld elővásár­lására és előhaszonbérletére vo­natkozó sorrendet, illetve a hely­ben lakó fogalmának meghatáro­zását. A kifogásolt paragrafusok szerintük nem csak diszkrimina­tívak, hanem a jogbiztonság elvét is sértik. Mint rámutatnak, a me­zőgazdasági beruházások meg­térülési ideje rendszerint tíz év­nél hosszabb, ezért ilyen fejlesz­tésekbe földhasználó, gazdálko­dó bérlő felelősen csak akkor fog bele, ha elő-haszonbérleti jogával élhet s így a földet legalább olyan időtartamig használhatja, hogy beruházásai megtérülnek. A föld­törvény módosítása azonban vál­tozat ezen az elven - olyan sze­mélyeknek biztosítva elő-haszon­bérleti jogot, akiknél sem a föld- használat, sem pedig a korábbi mezőgazdasági tevékenység vagy gazdálkodásban való jártasság nem feltétel. A Centrum Párt szakértői kifej­tik: jelenleg a mezőgazdaságilag hasznosított földterületek közel 60 százalékát bérlők művelik, az elő-haszonbérleti rendszer miatt középtávon ellehetetlenülő szö­vetkezeti társas vállalkozások száma meghaladja a kettőezret, e vállalkozások 200 milliárd forint hitelállománnyal és 30 milliárd forint tagi és tulajdonosi kölcsön­nel rendelkeznek. A haszonbérle­ti rendszer megváltoztatása e vállalkozói körben - megítélésük szerint - viszonylag rövid időn belül számszerűsíthető anyagi veszteséget okoz. DÓCZY LÁSZLÓ A beruházást fizeti az állam A Széchenyi-terv idei pályázatait az előző év tapasztalatai tükrében több fontos módosítással tették közzé. Budapest Az idei programban három jelen­tős újdonság szerepel, amellett, hogy az infrastruktúra építésére kürt pályázatok támogatási kere­tét megemelték - mondta el Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Mi­nisztérium helyettes államtitkára. Tavaly arra helyezték a hang­súlyt, hogy a befektetők az egye­temekkel, főiskolákkal közösen építsenek parkokat. Ha az ipari vállalkozások mellé települnek la­boratóriumok, kísérleti üzemek, abból hasznos együttműködés alakulhat ki, amely akár jelentős kutatógárdát is visszatarthat, lete­lepíthet a városban. A cél érdekében, kivételesen magas összeggel támogatják a kezdeményezést, pályázni a költ­ségek teljes térítésére is lehet, en­nek felső határa 300 millió forint. Ez abban az esetben is igaz, ha az egyetem gazdasági társasággal együtt vállalkozik Egyetemi Ipari Park építésére. Feltételként csu­pán annyit szabtak, hogy az egye­temnek kell birtokolnia a tulajdon legalább 51 százalékát. Idén hangsúlyos feladat a vál­lalkozói házak építése is. A tervek szerint ilyen létesítményt az ön- kormányzatok, közhasznú társa­ságok, kamarák és ipari parkok hozhatnak létre. A cél az, hogy ezekbe kis- és középvállalkozáso­kat telepítsenek be. Ez esetben a költségek felére, legfeljebb 100 millió forintra lehet pályázni. Ha a kezdő vállalkozásoknak műkö­dési lehetőséget teremtő, úgyne­vezett inkubátorházat építem'' a támogatás akár a 125 millió forintot is elérheti: Az eddigiektől bizonyos mérté­kig eltérő feladatot töltenek be az Innovációs Központok, hiszen ide a csúcstechnológiát képviselő, például biotechnológiai, informa­tikai cégek kerülhetnek. Az inno­vációs központ épülhet az ipari parkon belül és a település más pontján is. A támogatás a beru­házás fele, maximum 300 millió forint lehet. Idén kiépül az ipari parkok kö­zötti összeköttetést biztosító on­line rendszer is. Ez amellett, hogy az ipari parkok között teremt kap­csolatot, olyan adatbankot is je­lent, amelyből valamennyi ipari parkról lekérhetőek az informá­ciók, így a meghatározott termé­ket keresők, a vállalkozók, a mun­ka után érdeklődők egyaránt in­formációhoz juthatnak. KOÓS TAMÁS Visszafognák Budapest A csatlakozási tárgyalások irányelveit ma hozza nyilvá­nosságra az Európai Bizott­ság. A kiszivárgott hírek sze­rint azonban az újaknak 2013-ig kell várni a jelenlegi tagokéval azonos mezőgaz­dasági támogatásra. A csatlakozási tárgyalások véghaj­tására vonatkozó irányelveket ma hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság. A Frankfurter Allge­meine Zeitung brüsszeli irodájá­hoz kiszivárgott hírek szerint azonban az új tagoknak 2013-ig kell várniuk arra, hogy a jelenlegi tagországok mezőgazdasági ter­melőivel azonos támogatást kap­janak Brüsszelből. A regionális támogatások terén az újak legko­rábban 2007-ben lesznek egyen­rangúak a régi tagokkal. A lap szerint különösen éles vita forrása lehet a bizottság agrárpolitikai ter­ve, ennek értelmében - a kiszivár­gott hírek szerint - az új tagok a támogatást csatlakozásuk első évében mind­össze a jelenleg szokásos EU- szubvenció negyedét kapnák. Az Unió a művelt hektárok számához igazítaná a csatlakozás előtt álló országoknak szánt ag­rártámogatást. Ennek oka első­sorban az, hogy a jelöltek már most többletet termelnek például gabonafélékből, sertéshúsból és a csatlakozás után ez alaposan ösz- szekuszálhatja az EU piacát. A hektárok számához igazított tá­mogatás azonban elejét venné annak, hogy tovább növekedjen a termelés. Az érvek közt szerepel a már elfogadott Agenda 2000 program, ami 2006-ig szabályozza a 40 mil­liárd eurós mezőgazdasági költ­ségvetés alakulását. Valamennyi pénzt ugyan elkülönítettek a bőví­tésre, ám ezt még hat új tagra szá­molták, miközben a jelöltek szá­ma tízre nőtt. Az Agenda 2000 alapján 2004-re 2,7 milliárd, 2005- re 3,3 milliárd, 2006-ra 3,9 milli­árd eurót különítettek el. Optimistább a jegybank Budapest Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az idén 5-5,5 százalékos inflációval számol. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában teg­nap úgy fogalmazott: a jelen­legi információk alapján 5,2 százalékra lehet számítani. A GKI Gazdaságkutató Rt. sze­rint viszont 6,5 százalékkal kell számolni. Járai szerint a havi inflációs rá­ták az év első felében erőteljes- ebben mérséklődnek, júliusra akár 5 százalék is kialakulhat. - Az év második felében a pénz­romlás mérséklődése lelassul - véli a jegybank elnöke. Járai Zsigmond elmondta: a szakértők egyetértenek abban, hogy az olajár az idei év első felében vár­hatóan 20 dollár alatt marad hor­dónként, a második félévben vi­szont az egyre jobban nekilen­dülő világgazdaság miatt 20 dol­lár fölé emelkedik. Az MNB úgy tervezi, hogy Ma­gyarország 2006-ban csatlakozik az Európai Monetáris és Gazda­sági Unióhoz (EMU), és 5 év múl­va a forintot felváltja az euró. A csatlakozás érdekében 2004- 2005-re az inflációt 2-3 százalék­ra kell mérsékelni. A jegybank 2002 végére 4,5 százalékban, 2003 decemberére pedig 3,5 szá­zalékban határozta meg az inflá­ciós célt. A jegybank szakértői szerint idén 4 százalék körül várható a GDP bővülése. A magyar gazda­ság 4,5-5,5 százalékos éves gaz­dasági növekedési lehetőséggel rendelkezik, de ezt a sávot felfelé és lefelé is korrigálhatják világ- gazdasági hatások - hangsúlyoz­ta Járai. A GKI prognózisa szerint idén az infláció 6,5, a GDP-növekedés 3,5 százalékos lesz az idén. Az ipari termelés növekedése tovább lassul a GKI szerint: a 2000-ben el­ért 18,6 százalékkal szemben 2002-ben. csupán 3 százalékkal nő a termelés. A külkereskedelmi mérleg ez évi hiányát a kutatók 6 müliárd euróra teszik, 7 százalé­kos export- és 9 százalékos im­portnövekedés mellett. A kutató- intézet idén 5,9 százalékos mun- kanélküliségi rátával számol, ep Hitel a kicsiknek Budapest A HVB Bank Hungary Rt. 60 mil- lió euró összegű hitelkeret-megál­lapodást írt alá a Kreditanstalt für Wiederafbau (KfW) "bankkal. A kedvezményes kamatozású hitel kis- és középvállalkozások beru­házásaira, önkormányzati infrast­rukturális projektek, környezetvé­delmi beruházások és lakásépítés finanszírozására használható fel. A hitelkereten keresztül a bank­nak lehetősége lesz a kis- és kö­zépvállalkozások hitelezését tá­mogató uniós pénzügyi alapból származó források igénybevételé­re is. Az alap segítségével az Unió a 250 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató, 40 millió eurónál kisebb éves árbevételű vagy 27 millió eurónál kisebb mérlegfő- összegű vállalkozások hitelezését, finanszírozását ösztönzi. ■ Százmilliárd Mol-veszteség A Mól Rt. gázüzletágon elszenve­dett vesztesége tavaly kis mérték­ben meghaladta a 2000. évi 117 milliárd forintot - mondta Moso- nyi György, a társaság vezérigaz­gatója. A Mól továbbra sem vál­toztatott azon a múlt év novem­beri előrejelzésén, hogy az olaj­üzletágon realizált nyereség nem kompenzálta a gázüzletág nega­tív eredményét - mondta a vezér- igazgató. Mint emlékezetes, a Mól veszteségeit az okozta, hogy a kormány hatóságilag szabá­lyozta a gázárak lehetséges eme­lését. így a cég az általuk szüksé­gesnek tartott mérték helyett csu­pán egyszeri, éves hatszázalékos emelésre kapott felhatalmazást. A kormány beavatkozása a gáz­üzletágon elszenvedett vesztesé­gek mellett komoly érvágást je­lentett a Mól részvényeseinek is, hiszen a papír az elmúlt két év során rendkívül olcsón forgott, és hosszabb szünet után csak a közelmúltban tudta újra átlépni az ötezer forintot. A cég várakozásai szerint az idei évben a veszteség már nem lesz olyan nyomasztó mértékű, mint az elmúlt két évben, ennek ellenére a gázüzletág értékesíté­se továbbra is a stratégiai célok között szerepel - közölte a vezér- igazgató. Az új gázárképzés, amely a kormány jóváhagyására vár, már biztonságosabb környezetet te­remt, azonban továbbra is szabá­lyozott körülmények között. A Mól Rt. pedig minél nagyobb mértékben szeretne megszaba­dulni a szabályozott piac alapján működő gázüzletágtól, mert to­vábbra is nagyobb lehetőséget lát az olaj- és vegyiparban. Her­nádi azt is hangsúlyozta, hogy a gázüzletág eladásánál az érték maximalizálása a lényeg, nem a minél hamarabbi bevétel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents