Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám

8. OLDAL 2002. Január 29., kedd HUH G A Z D A S Á G I TÜKÖR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 28.) Borsodchem 4 650 Ft Egis 11895 Ft Matáv 1010 Ft Á Möl 531011 ü OTP 19505 Ft Richter 17030 Ft I | TVK 3105 Ft Zalakerámia 1715 Ft ü BUX: 7947,03-1,85% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX I. 22-28-IG 8100 ::1 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 397,55 Cseh korona 7,65 Euró 244,27 Japán jen (100) 211,25 Lengyel zloty 68,09 Svájci frank 165,80 Szlovák korona 5,76 USA-dollár 282,49 HÍREK HASZNÁLTLAKÁS-HITEL. Februártól alacsonyabb, akár 7-8 százalék körüli használt- lakás-hiteleket nyújt a Raiffei­sen Bank, amelyhez a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. által kibo­csátott jelzáloglevelek biztosít­ják a kedvező forrást. Az állami kamattámogatású hitel az elképzelések szerint ötéves fu­tamidőre, fix 7-8 százalék körü­li kamattal, vagy 9-10 százalé­kos változó kamattal vehető majd igénybe. A konstrukció legfőbb előnye, hogy használt lakáshoz is igényelhető, mti DRÁGUL A BENZIN. Szerdán literenként négy forinttal emeli a motorbenzinek árát a Mól Rt., így az ismét átlépi a 200 forin­tot. Az emelést követően a 91-es oktánszámú motorbenzin listaára 200,50 forint, a 95-ösé 203.50 forint, míg a 98-asé 212.50 forint lesz. A gázolaj továbbra is 193 forint, mti VÁLASZT VÁRNAK. Az ÁB Aegon nem adja ki a biztosítot­tak címlistáját, míg választ nem kap arra a levelére, amelyben a Pénzügyi Felügyeletet kérte an­nak eldöntésére, hogy az árvíz- kockázat miatt felmondott bizto­sítások címlistája jogszerűen át- adható-e más biztosítónak. Az ügy minél hamarabbi megnyug­tató rendezése érdekében a biz­tosítótársaság a felügyelet soron- kívüli állásfoglalását kérte, mti VÁLTÓÁRAM. A Gazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozik februártól a Magyar Villamosipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. A céget a Magyar Villamos Művek Rt. hozta létre, jegyzett tőkéje jelenleg 629 mil­lió forint. A jelenlegi elképzelé­sek szerint a Mavir áthelyezését erőművi portfólió cseréjével kompenzálná az MVM-nek a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. A javaslatról mai ülésén dönt a kormány, mti REKORD. Már januárban meg­haladta a 40 millió forintot a magyar lóverseny első három napjának forgalma. A Nemzeti Lóverseny Kft. szerint ez első­sorban annak köszönhető, hogy idén 20 forintról 100 Ft-ra nőtt a fogadási alaptét. A legnagyobb nyereményt az a fogadó vihette el, aki 587120 forintot keresett 100 forintos alaptétre, bep és nem nőtt jelentősen a részfog­lalkoztatás. Kiemelte, hogy a ta­valyi 2 milliárd forinttal szemben az idén 15 milliárd forint áll a mi­nimálbér-emelés többletköltségé­nek kompenzálására, és bővül a támogatásra pályázók köre. A tá­mogatást még az első félévben kifizetik. A gazdasági miniszter szerint vállalkozói szektor egy részénél többletterhet jelent a minimálbér­emelés. Emellett az erősödő fo­rint is jelentős többletterhet ered­ményezett az exportáló mikro-, kis- és középvállalatok számára, valamint a 2001 második felétől tapasztalható világgazdasági re­cesszió is érződik az üzleti szektorban. Matolcsy György szólt arról, hogy a negatív hatásokat a kormány igyekszik ellensúlyozni: a recesszió el­leni küzdelemben a fogyasztói keresletet növeli és az állami beruházást dinamizálja. Szakértők ugyanakkor arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy a gazdaság egyes szereplői a mi­nimálbér emelését követően nem tudták meg­tartani a korábbi létszámot. Ezért sok munka- vállaló most már csupán részmunkaidőre van bejelentve, míg azokról nem is szól a statisztika, akik bérüket vagy annak egy részét „zsebbe” kapják meg. ________________ __ europress Ja vuló húsipari jövedelmezőség Tavaly javult a hazai húságazat jövedelmezősége a Vágóállat és Hústerméktanács összesítése szerint, ám a megoldatlan problémák miatt a szakértők a szektor EU-csatlakozását elő­készítő komplex program elkészítését sürgetik. Budapest A növekvő nyugat-európai hús­import, az exportkvóták megha­tározása körüli viták, az egy éve ingadozó takarmányárak jól mu­tatják, hogy nincs nyugalom a hazai húságazatban. Ennek elle­nére a Vágóállat és Hústermék­tanács (VHT) összesítése szerint az elmúlt esztendőben jó évet zártak a szektor szereplői, ám a tanács komplex programot sür­get az ágazat EU-csatlakozásra való felkészítésére. A VHT összesítése alapján a tisztázatlan kérdések ellenére az elmúlt évben javult az ágazat jö­vedelmezősége. Az előzetes ada­tok szerint a hazai sertés- és mar­hahúságazat együttesen mintegy 400-410 milliárd forintos árbevé­telt realizált tavaly, ami mintegy 10 százalékkal haladja meg az előző évit. A kivitel tekintélyes részét a sertéshús adta, amelyből mint­egy 320 millió dollárnyi árbevétel származott, míg a marhahús- export volumene ennek 10 száza­lékát sem érte el. A hazai húságazat két belső té­nyezőre reagál különösen érzé­kenyen: az állatállomány, illető­leg a takarmányárak alakulására. Tavaly a takarmányárak az év el­ső felében csökkentek, majd a második félévben változatlanok maradtak. Ez a tényező nagyban hozzájárult az állattartó termelők jövedelmezőségének növekedé­séhez. Az állatállomány a 200^, évi kedvezőtlen hatások miatt tavaly is csökkent, ám a termék- tanács várakozásai szerint a je­lenleg nyilvántartott 4,5 millió sertés száma idén várhatóan újra növekedni fog. Egyelőre nincs kormányzati döntés a húságazat idei állami tá­mogatásának mértékéről. A VHT javaslata szerint a tavalyi 9 milli­árdos szubvenció esetleges 1-1,5 milliárdos központi csökkentését a terméktanács önsegélyezési alapjából lehetne pótolni. Hason­lóan bizonytalan a helyzet a WTO világkereskedelmi szerve­zet által engedélyezett exporttá­mogatási keret ügyében. A 3,8 milliárd forintos keret biztosnak tűnik, ám a támogatás az élő-, il­letve hasított félsertések mellett már nem minden feldolgozott húskészítményre adható. A tá­mogatott termékek listáját még nem hozták nyilvánosságra. Zöldszám az utasokért Budapest A szigorodó előírások követ­keztében az elmúlt évben nem volt a korábbiakhoz ha­sonló utazási botrány. Szak­mai körökben arra hívták fel a figyelmet, hogy biztonságu­kért maguk az ügyfelek is sokat tehetnek. Tavaly léptek életbe az utazás- szervezést érintő kormányrende­let módosításai. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy 2001-ben nem maradtak külföldön magyar utasok, illetve nem érte nagyobb kár az utazókat. A kedvező folyamat tartóssága érdekében a felügyeletet gyakor­ló Gazdasági Minisztérium a vál­tozásokhoz kapcsolódó ellenőr­zések folytatását tervezi. Ennek során elsősorban a minőségi szolgáltatás szakmai és gazdasá­gi feltételeinek (kaució, biztosí­tás) meglétét vizsgálják. Az el­lenőrzési munka koordinálásába bekapcsolódik az utaztatók szak­mai csúcsszerve, a Magyar Uta­zásszervezők és Utazásközvetí­tők Szövetsége is. Szakmai körökben egyre mar­kánsabb az a vélemény, amely szerint az ágazat tisztasága érde­kében sokat tehetnek maguk az ügyfelek is, ha nem fordulnak az illegálisan működő, az alapvető garanciális feltételeknek sem megfelelő utazásszervezőkhöz. • Az ilyen* magatartás jelentősen beszűkítené a „feketén, illetőleg szürkén” tevékenykedő utazta­tók mozgásterét. A tilosban tevékenykedők el­len a jog szigorával is fellépnek. Azok a vállalkozások, amelyek­nek nincs tevékenységi engedé­lyük, nem felelnek meg a változó jogszabály követelményeinek, büntetőjogilag is felelősségre vonhatók, és súlyos esetben akár az ügy részesei akár szabadság- vesztésre is ítélhetők. A feketén működők elleni vé­dekezés érdekes formáját terem­ti meg a Pécs-baranyai Kereske­delmi és Iparkamara idegenfor­galmi tagozata által indított kí­sérleti program. Már a szezon beindulása előtt ingyenesen hív­ható, zöld számon tájékoztatják az érdeklődőket az utazások szervezése kapcsán felmerülő kockázatokról, szükség esetén pedig akár hatósági - APEH, fogyasztóvédelmi, jegyzői - vizs­gálatot is kezdeményezhetnek. A baranyai pilótaprogram sikere esetén elképzelhető, hogy a gaz­dasági önkormányzat megyei idegenforgalmi tagozatai orszá­gos . hálózatként működtetik majd az ágazat tisztaságáért kialakított zöldszámot. KASZÁS ENDRE 7,7 milliárd forint mozdonyra Varga Mihály pénzügyminiszter és dr. Fónagy János közlekedés- ügyi és vízügyi miniszter aláírta azt a felelősségvállalási nyilatko­zatot, amely lehetővé teszi, hogy a MÁV a kormány által támoga­tott vasútfejlesztési program ré­szeként 13 darab ikermotorkocsit szerezzen be. Ezt követően Baranyay László, a Magyar Fej­lesztési Bank Rt. elnök-vezér­igazgatója és Kukely Márton, a MÁV vezérigazgatója szignálta a beruházás 7,7 milliárd forintos hitelszerződését. A MÁV a hitel törlesztésére a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatánál elnyert pályázat alapján 2,5 milliárd fo­rint vissza nem térítendő támo­gatást kap évi 500 millió forintos összegben. Baranyay elmondta, hogy az MFB a német KfW Bankkal jó együttműködést alakított ki, a MÁV hitelét 14 év futamidőre adta kedvező kamatfeltételek mellett. A visszafizetést négy év türelmi idő után kell megkezdeni. A tervek szerint az új szerelvé­nyek Budapest-Keszthely, Buda- pest-Szekszárd-Baja és Buda- pest-Salgótarján vonalszakasz­okon állnak majd forgalomba. Az első jármű átadási időpont­ja a szállítási szerződés megköté­sét követő 16. hónapban, az utol­só pedig a 22. hónapban lesz. KOÓSTAMÁS Nincs többé gulden Hollandiában tegnap óta az euró az egyedüli érvényes fizetőesz­köz, miután a monetáris unió or­szágai közül elsőként a holland királyság intett búcsút a nemzeti valutának. A guldent, mely 776 évig volt hivatalos fizetőeszköz az országban, április elsejéig a pénzintézetek még ingyen be­váltják, utána pedig jutalékot szá­molnak. Aki nem akar fizetni ma­radék guldenjei beváltásáért, az még harminc évig a központi bankba viheti a kimúlt nemzeti valutát. Hollandia után Írország követ­kezik az átállásban, ott február 9-től kizárólagos fizetőeszköz az euró, míg a francia frank feb­ruár 17-től megy nyugdíjba. Feb­ruár végétől a monetáris unió minden országában kizárólagos fizetőeszköznek akarják látni az eurót. Eközben Ausztria polgárai azért aggódnak, mert a közös pénz révén jobban látni az árkü­lönbségeket az EU-tagállamok között. Mivel Ausztriában igen magasak az adók, az osztrák árak nem épp vonzók az összehason­lításban. Ausztria gazdaságának képviselői szerint a magas adóte­her okozta árkülönbségek hátrá­nyos helyzetbe hozzák az orszá­got a nemzetközi versenyben. Sok fiatal munka nélkül Budapest Szerény mértékben csökkent a munkanélküliségi ráta, mely ta­valy október-decemberben 5,6 százalék volt, ez 0,4 százalék- ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban - közölte a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Tavaly az utolsó három hó­napban a munkanélküliek száma 226,5 ezer fő volt, ez 22 ezer fő­vel marad el az egy évvel koráb­bitól. A foglalkoztatottak száma is kissé alacsonyabb lett, október és december között 3 millió 849 ezer fő dolgozott. A vizsgált idő­szakban a munkavállalási korú népesség 64,1 százaléka volt jelent a munkaerőpiacon. Az EU-országokban novem­berben a munkanélküliségi ráta átlagosan 7,8 százalékos volt. Az utolsó negyedévben az összes munkanélküli 46,6 száza­léka keresett állást egy évnél hosszabb ideje. A munkanélküli­ség átlagos időtartama 16,2 hó­nap volt. Az átlagosnál jóval magasabb a munkanélküliség a 25 éven alu­li fiatalok körében. Közülük ke­rül ki az összes állástalan 23,8 százaléka, ebben a korcsoport­ban a munkanélküliségi ráta 10,7 százalékos volt, ami csak 1,2 szá­zalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Az adminisztratív forrásból származó statisztika szerint de­cember végén a regisztrált mun­kanélküliek száma 343 ezer volt. Közülük 126 ezer fő kapott mun­kanélküli-járadékot, 27 ezren jö­vedelempótló támogatásban ré­szesültek, míg az ez utóbbit fel­váltó rendszeres szociális segély­re 86 ezren tarthattak számot. ■ a 1 A többletteher támogatása A tavalyi 2 milliárd után idén 15 milliárd forint jut kompenzációra Idén 15 milliárd forint jut a minimálbér-eme­lés miatti többletköltségek ellentételezésére. A pályázatokat február 15. és március 18. között lehet beadni - jelentette be tegnap Matolcsy György gazdasági miniszter. Budapest A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének (MAT) döntése alapján pályázatot írnak ki a 2002. évi minimálbér-emelés miatti többletkölt­ségek ellentételezésére. A pályázatokat február 15. és március 18. között lehet beadni - jelentet­te be tegnap Matolcsy György gazdasági minisz­ter. A MAT május 15-ig dönt a rendelkezésre álló 15 milliárd forint felhasználásáról, a rászorultság és a normativitás elve alapján. Minimálbérért tavaly 676 ezer fő dolgozott, ebből 490 ezer a versenyszférában, 186 ezer a közszférában végzi munkáját. Idén a minimál­bér 50 ezer forintra emelése 880 ezer alkalma­zottat érint, közülük 660 ezren a versenyszférá­ban, 220 ezren a közszférában dolgoznak. ■ Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta, hogy a gazda­ság szereplői üdvözlik a minimálbér-emelés többletterhének ellentételezését. Emlékeztetett arra, hogy a minimálbér-emelés kapcsán nagy viták voltak arról, hogy mekkora terhet jelent ez a vállalkozásoknak. Parragh utalt arra, hogy a munkanélküliek aránya 12 százalékkal csökkent Nincs hatása a státustörvénynek Január első négy hetében egyetlen olyan munkavállalási enge­délyt sem adtak ki külföldiek részére, amelyet a kedvezmény­törvény keretein belül nyújtottak be. Hamarosan azonban fokozódhat az érdeklődés, hiszen a Vajdaságban eddig már csaknem tízezren igényeltek magyarigazolványt. Az Állami Foglalkoztatási Szol­gálat január első négy hetében 2726 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgárok részére, 12 százalékkal többet, az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiadott engedé­lyek között még egyetlen olyan kérelem sem szerepelt, amelyet a kedvezménytörvény keretében nyújtottak be. Az idén eddig kiadott engedé­lyek száma az ugyanezen idő­szak alatt rendelkezésre álló, be­jelentett szabad álláshelyek 4,3 százalékát jelentette. Az idei ada­tok alapján feltételezhető, hogy az engedélyek száma az év során nem éri el a felső határként meg­határozott 81 ezret. A kiadott en­gedélyek többségét Budapesten és Pest megyében adták ki, tíz megyében az előző évhez képest csökkent a kiadott engedélyek száma. Hamarosan azonban olyan en­gedélyek is várhatóak, amelyeket már a kedvezménytörvény kere­tében nyújtanak be, hiszen az elmúlt három hét alatt csaknem tízezer igénylést töltöttek ki a Vajdaságban a magyarigazolvá­nyok igénylésére. Az ott működő öt információs iroda folyamato­san továbbítja a kérőlapokat a szabadkai főkonzulátusra. A je­lenleg működő irodákban napon­ta összesen mintegy ötszáz igénylőlapot töltenek ki. mti/ep Tízezer új munkahely jött létre Budapest A Magyar Befektetési és Kereske­delemfejlesztési Kht. (ITDH) ta­valy mintegy 800 millió euró érté­kű zöldmezős beruházás megva­lósulását segítette elő, ez 47 pro- jectet jelentett. Ezzel az összeg­gel tízezer új munkahely jött lét­re - mondta el Sknltéti Vilmos, az ITDH vezérigazgatója. A legtöbb új munkahelyet az amerikai Jabil Circuit teremtette meg Tiszaúj- városban, ahol nyomtatott áram­kör összeszerelésével 2000 em­bert foglalkoztat. Az elmúlt négy évben az ITDH összesen 2,6 milliárd eurónyi befektetési döntést segített elő. A legtöbb tőke Koreából érkezett hazánkba, innen a tavalyi beru­házások fele származott, míg a hollandok 13, az Egyesült Álla­mok tíz százalékkal részesedtek a tőkeimportból. Tavaly a szer­vezet súlypontot változtatott a befektetésösztönzés irányaiban. Erősítette befektetői kapcsolatait a tengeren túli, valamint az ázsiai fejlett országokkal, növelte prog­ramjainak számát az Egyesült Államokban, valamint a keleti térségekben. Az ITDH idei tevékenységének központjában a zöldmezős ter­melő-beruházásokra való ösztön­zés, a K + F központok és a szolgáltató regionális központok magyarországi telepítése áll. Kiemelt fontosságúnak tartják a nagy felvevőképességű távoli piacok (USA, Oroszország, Ja­pán, Kína) exportjának fejleszté­sét. Ezen célok elősegítésére mintegy 320 rendezvényt tervez­nek. Idén lehetővé válik az ex­portcélú elektronikus partnerke­resés az ITDH honlapján. A kor­szerűsített honlapon valamennyi kereskedelmi szolgáltatási iroda rendelkezik a naprakész informá­ciónyújtás lehetőségével. Skultéti azt is kiemelte, hogy egyedül a Samsung 800-850 mil­lió dolláros magyar beruházást tervez az idén, melyből LCD- és plazmatévégyárat építenek. Ez a cég tavaly már 300 millió eurót fektetett be gödi gyárának létre- hozásába. ■

Next

/
Thumbnails
Contents