Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám

Rémtörténet a libegőn Rosszul kezdődött az új esztendő egy szabadságát Ausztriában töl­tő német asszony és két gyerme­ke számára. A zimankós hideg­ben ugyanis órákat kellett egy kelet-tiroli libegőn ülve eltölteni- ük, mert a kezelőszemélyzet nyilván megfeledkezett róla, hogy vannak még utazók és ki­kapcsolta a felvonó hajtóművét. Több óra elteltével az anya le­ugrott a libegőről, hogy segítség után nézzen 10 és 14 éves gyerme­ke számára. Egy hókotrógép veze­tője órák múlva talált rá a kime­rültségtől és a nagy hidegtől ösz- szeroppant asszonyra, és riasztot­ta a hegyi mentőket. Az anyát sú­lyos, a két gyermeket könnyebb fagyási sérülésekkel szállították kórházba - jelentette az APA. Kiállítás, egy kicsit másképp Interaktív tárlat a Goethe Intézetben A modern technika segítségé­vel szórakoztató utazást te­hetnek a látogatók a német nyelv és kultúra világában a budapesti Goethe Intézetben január 8-tól. _______Budapest A tárlat a szervezők szándéka szerint bemutatja, mit érdekelhe­ti az embereket a német nyelv­ből, függetlenül attól, hogy be­szélik-e, vagy sem. Igyekeznek kedvet csinálni a német nyelvhez és ahhoz, hogy Németországgal foglalkozzon a látogató. A kiállí­tás három részre, három házra oszlik: a piros, a kék és a sárga színek az érzést, a megértést és a felfogást szimbolizálják. A piros házban szerelemről szóló filme­ket láthatnak és megtudhatják, hogyan becézik a németek a ked­vesüket, illetve A-tól Z-ig milyen káromkodásokat használnak. A kék házban középkori dalokba lehet belehallgatni, s áttekintést kapnak a német nyelv fejlődésé­ről. A sárga házban a legújabb slágerek hallhatók, valamint a legdivatosabb szavak és kifejezé­sek, példaként meghallgatható egy elbeszélés a Nibelung- mondából, mégpedig a német fi­atalok által használt nyelven. A „Németország-képek” pavilon­ban az is kiderül, hogy mikor fog­lalta el helyét a kerti törpe a né­met előkertekben és miért futott be a gumimaci ilyen nagy karri­ert. A „Mellesleg-hullám” pavi­lonban nemcsak német nyelvtö- rőket, hanem más furcsaságokat is megismerhetnek, például az állatnyelvi kifejezéseket (p. nyá­vogás), német, angol, vagy kínai nyelven. A kiállítás felnőtteknek és diákoknak egyaránt nagy él­ményt jelent, főként a németül tanulóknak, de más érdeklődők­nek is. A budapesti Goethe Inté­zetben (Andrássy u. 24.) január 8-22-ig, minden nap 9-18 óráig tart nyitva a rendhagyó kiállítás, amelyre a belépés díjtalan, vem Nem kapnak náthát? Nem tudni, az anyukájuk vagy a kedvesük megkérdezte-e ezeket a skót fiatalokat, hogy kapnak-e náthát vagy sem. Annyi bizonyos, hogy hóesésben, hideg szélben, fagyban sem riadtak vissza attól, hogy megfürödjenek a jéghideg vízben. Lehet, hogy egy kicsit me­legÜk VOlt? _________________________________________________________FOTÓ: EPA ÍV­ÉLET A TOLNAI JÉGEN. Vastagra hízott - mondják a helybeliek -, tehát biztonságos a tolnai Holt- Duna jege. A korcsolyázók hosszú kilométerekre elmehetnek a várostól, egészen Dombori térségébe, de másra is jó a jég. A túlsó parton heverő uszadékfát, jóféle tűzifát is át lehet hordani a jégen, könnyen csúszik, de van aki a kerékpárján tolja. Hideg van, fűteni kell. Ez is egy megoldás.________fotó bakó jenő Varsói panoráma Varsó központjában, a Galéria Centrum bevásárlóközpont falán, a Marszalkowska utcai oldalon szilveszter este nagy hűhó köze­pette leplezték le a lengyel főváros óriásfényképét, a Varsói Panorá­mát. A11 méter magas, 133 méter hosszú látkép - Európa legna­gyobb üyen alkotása - a Gazeta Wyborcza című napilap és a város- vezetés újévi ajándéka a lengyel főváros lakóinak. Marek Ostrowski a Kultúra és Tudomány Palotájának 45. emeletéről öt hó­napon át mintegy ezer fényképet készített a fővárosról, majd ezek­ből állította össze fáradságos mun­kával az óriásplakátot. A két, egyenként 300 kilogramm súlyú részből álló panorámaképet alpi­nisták helyezték el és takarták le az óesztendő utolsó napjaiban a Galéria Centrum falán. A Gazeta Wyborcza versenyt is hirdetett a lengyel fővárost reklámozó leg­jobb jelmondatra. Olvastam - Láttam - Hallottam VENTER MARIANNA Szeretünk csevegni Egyes kutatók párhuzamot vonnak a majmok „kurkászása” és az emberek mobiltelefonálása között - olvasom a minap. Az ominózus tanulmány szerzői arra hivatkoznak, hogy a majomhordán belül az egyedek közötti kapcsolattartás, új barátságok kötése, a régiek meg­erősítése az úgynevezett kurkászással zajlik, azaz a majmok egy­más bundáját tisztogatják, eltávolítva az élősködőket. Az emberek ugyanezt a mobiltelefon segítségével teszik, a mi „hordánkban" ugyanis a csevegés helyettesíti a kurkászást, s a maroktelefonoknak köszönhetően ezt most már bármikor és bárhol megtehetjük. Nem tudom, mennyi a tudományos igazság ebben, az viszont biz­tos, hogy fajunk „egyedei" imádnak társalogni. Nem csak a roko­nok, barátok, ismerősök kommunikálnak egyfolytában egymással, vadidegenek is könnyen szóba elegyednek, mondjuk buszon, vona­ton, vagy egy hosszabb hivatali várakozás alatt. Elvitathatatlan, hogy ahogy reggel a szemünket kinyitjuk, mindjárt közölni aka­runk valamit a környezetünkkel. Még az olyan szigorú szerzetesren­dekben is, ahol némasági fogadalmat tesznek a bentlakók, van évente egy „csevegőnap’’. Hiteles források szerint ilyenkor kora reg­geltől késő éjszakáig leginkább a bolondokházára hasonlít a zárda, mindenki egyfolytában beszél. És mondani sem kell: egyszerre. Földigiliszták takarítják el a hulladékot Egy jelentős ökológiai kísérlet ré­szeként földgilisztákkal etetik meg és alakíttatják át értékes biotrágyává a kommunális hulla­dékot Peking elővárosaiban. Egy kiló földigiliszta 24 óra alatt saját súlyával egyenlő hulladékot ta­karít el - idézi az AFP az Új Kína hírügynökség jelentését. A gilisz­ták majdnem mindenre rávetik magukat, ami az útjukba kerül, de főleg a konyhai hulladékot és az élelmiszermaradékokat tünte­tik el szívesen. A még ezután is megmaradó, a giliszták számára emészthetetlen anyagokat végül a hagyományos ipari módszerrel ártalmatlanítják. A magas táp­anyagtartalmú gilisztaganéjt mű­trágya helyett használják majd a pekingi veteményeskertekben. ■ Erzsébet királynő bárányhimlős volt II. Erzsébet angol királynőt sem kerülte el - a bárányhim­lő. A kedden Londonban közzétett hivatalos iratok szerint 1971-ben, 45 éves korában kapta meg a fer­tőző betegséget. Az érvényes elő­írások szerint az ilyen jellegű ok­mányok csak harminc év eltelté­vel hozhatók nyilvánosságra Angliában. Az akkori brit miniszterelnök, Edward Heath levelére a királynő ezt válaszolta 1971 novemberé­ben:.„Igazán nevetséges, hogy az ember ilyen betegséget megkap­jon, különösen, ha saját gyerme­keitől nem fertőződött meg” - áll az AP jelentésében. Orvosai azonban megállapították, hogy Erzsébet királynő - felnőttek ese­tében enyhe lefolyású - bárány­himlőn esett át. Felnőtteknél gyakran jóval súlyosabb a beteg­ség lefolyása, mint gyermekek­nél. „Ez azonban sovány vigasz, ha az ember egész testét pörse- nések borítják” - írta a királynő. Furcsa páros A kanadai rendőrség keres egy láb nélküli férfit, aki nadrágo­kat lopott egy ruházati szaküz­letből. A tolószékhez kötött férfit 10 pantalló elcsenésével gyanúsít­ják szemtanúk vallomásai alap­ján. Bűntársa segített neki meg­szökni egy autón, amelyről ké­sőbb kiderült - mint a Reuters ír­ja -, hogy szintén lopott. A bolti szarkák Vancouver egyik elővárosi bevásárlóközpont­jában garázdálkodtak, kihasznál­va a karácsony előtti tülekedést. A furcsa párost összesen 1600 dol­lár értékű nadrág és dzseki eltulaj- donitásával gyanúsítják. _______■ Eu rók a Trevi-kútban Annak a szokásnak jegyében, hogy a Rómába látogató turisták hagyományosan pénzérméket ha­jítanak a híres Trevi-kútba, mert így hitük szerint újra visszatérnek majd a városba, Szilveszter estéjén külföldiek százai állták körül a ku­tat, várva az éjfél beköszöntét, és az újév beköszöntekor az új euróérméket dobták a vízbe. „Néhány nappal elhalasztot­tuk elutazásunkat Rómából, hogy eurót vethessünk a Trevi- kútba” - mondta egy japán hölgy, aki éjfél után öt perccel, a hagyománynak megfelelően a kútnak háttal állva, a válla fölött annak barokk márványmeden­céjébe hajította euróérméit. A turisták évente mintegy 130 000 eurónak megfelelő összegű különféle pénzérmét dobtak ed­dig a Trevi-kútba. A világ legkü­lönbözőbb részeiből származó pénzt az olasz Vöröskereszt jó­tékonysági célokra fordítja - je­lentette az APA. ■ Ötven csokor csillagvirág Ausztráliában • 160 éve kipusz­tultnak vélt növényre találtak. Bob Makinson botanikus beje­lentette, hogy 50 csokorra való, két méter magas Asterolasia Buxifoliát fedezett fel a Blue Mountains vidékén, Sydneytől 80 kilométerre nyugatra. Valójában már tavaly rábuk­kant az aranysárga, csillag alakú virágot hozó növényre, de prob­lémái voltak a fajta meghatározá­sával, mivel az újabb kiadású bo­tanikus könyvek nem is tartják nyilván. Makinson egyik kollégá­ja végül DNS-vizsgálat segítségé­vel megállapította, hogy a másfél évszázada kipusztultnak hitt Asterolasia Buxifoliáról van szó. A Blue. Mountains vidékén egyébként hét évvel ezelőtt rá­bukkantak a krétakorban elter­jedt „Wollemi” erdei fenyőre is, amelyről úgy tudták, hogy már ötven millió éve kipusztult. ■ Csalogató osztrák tájak Látogatás a világ legnagyobb Rolls-Royce múzeumában Rendezett környezet, gondosan megművelt földek, érintetlen természet, barátságos helybéliek; pénzéért azt kapja az em­ber, amit vár: kiváló minőségű szolgáltatásokat. Mindezek erősségei Vorarlbergnek, a Boden-tó és az Arlberg-Silvretta között elterülő legnyugatibb osztrák tartománynak. Vorarlberg méltán tartja magát a kultúra, a családbarát üdülés és a kulináris élvezetek területén élenjáró térségnek. Ez a világhírű Bregenzi Ünnepi Játékok és a Schubertiade hazája, ahol ezen a nyáron ezernél több kulturális rendezvényből választhatott az igényes nyaraló. A „családi ldub”-szervezet szálláshelyein el­sősorban a gyermekes családok érezhetik jól magukat. A „vorarl- bergi gyermekvarázs” rendezvé­nyei a hat üdülőkörzet program­jainak állandó részei. Több ezer kilométernyi, jól jelzett túra- és kerékpárút a völgyek sík részein, a Boden-tó mellett és a hegyek­ben, 31 nyári hegyi vasút, amely a vendégeket szebbnél szebb túra­területekre szállítja. A szórako­zásról egyebek között a múltat időző közlekedési eszközök (a Bregenzerwaldban meg a Rajna- gáton pöfékelő nosztalgiavasút, a Hohentwiel gőzhajó) és számos rendezvény gondoskodnak. Sza­badtéri népzenei fesztivál; a ná­lunk is népszerű André Rieux és zenekarának gálaestje; lovas­sport-napok Montafonban; old- timer omnibusz-találkozó Klos­tertalban, július végén bűvész­fesztivál Feldkirch középkori ut­cáin. Egy „titkos tipp” a Vorarlberg- be látogatóknak: érdemes turista­kártyát váltani. Néhány száz schillingért különösen nagy és rengeteg kedvezményt élvezhet­nek közlekedési eszközökön, múzeumlátogatáskor, vezetett tú­rákon, hangversenyeken. Nagyon sok a gyermekkedvezmény is, amelyek iránt szintén érdemes érdeklődni a helyi idegenforgalmi kirendeltségeken. Dornbirnt, ez a korábban több faluból álló Raj- na-völgyi települést, ma kert- és vásárvárost, éppen száz évvel ez­előtt emelte városi rangra az ural­kodó. Ott található egyébként a világ legnagyobb Rolls-Royce múzeuma. ■ A világ legpontosabb órája Az atomórát is alaposan lekörözi Az amerikai Colorado Egyetem fizikusai egy egyedülálló hi­gany-ionra alapozva, elkészítették a világ legpontosabb órá­ját. Hihetetlennek tetszik, ám igaz: az időmérő másodpercen­ként 1064 billiárdszor ketyeg! A mágnes- és lézercsapdába zárt gerjesztett ion ezerbillió hertznél is nagyobb frekvenciá­jú fényimpulzust bocsát ki. ^ kutatók állítása szerint az új típusú időmérő eszköz 20-szor pontosabb, mint az eddig legpon­tosabbnak tartott cézium-atom­óra. A továbbítási frekvencia 1015 (10 a 15 hatványon) hertz, a rez­gés periódusa pedig egy fem- toszekundum, azaz a másodperc egy billiárdod része - olvasható a Science sciencemag.org című tu­dományos folyóiratban. A világ legpontosabbnak tartott óráját 1967-ben állították elő fizi­kusok. A cézium-133 által kibo­csátott mikrohullámú sugárzás ki­lencmilliárdnál több (pontosan: 9 192 631 770) rezgése felelt meg egy másodpercnek. Ily módon az idő­mérő eszköz pontossága egy milli­árdod másodperc tizedének felel meg. A higanyion-óra ezzel szem­ben a még gyorsabb optikai továb­bításon alapul. Az optikai fogaske­rékként szolgáló lézer révén 100 billió év alatt fog egyetlen másod­perccel eltérni az abszolút időtől. Az átlagember számára fölfog- hatatlannak tetsző pontos időmé­réssel a fizikusok nem valamiféle akadémiai-elméleti pontossági re­kordot akartak fölállítani. A kuta­tómunka közben végbemenő el­képesztően gyors folyamatok (pél­dául atomalapú kémiai reakciók lefolyása) méréséhez a lehető leg­pontosabb órára van szükség. Az irányítástechnika, továbbá az elektronikus távközlési alkalma­zások jórésze is pontos időjeleken alapul, mivel ezeken a területeken az elektromágneses jelek pontos futamidő-mérése alapvető jelentő­ségű. Természetesen a csillagá­szok is nagy hasznát veszik az új­donságnak a világűrben objektu­mai távolságának a meghatározá­sában. A tudósok szerint csupán idő kérdése, hogy mikor sikerül előállítani azt az órát, amelynek pontossága éppen ezerszerese lesz a ma legpontosabbnak tartott cézium-atomóráénak. . ■ i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents