Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám

2002. Január 3., csütörtök GAZDASÁGI 9. OLDAL T U KOR Euró kisebb Kedd óta az EU tizenkét tag­országában 304 millió ember fizethet euróval. A változás a hazai pénzintézetek forgal­mán is nyomott hagyott, az év utolsó napjaiban kisebb ro­hamot álltak ki a bankok. Az utolsó banki munkanapokon kisebb ügyfélrohamot álltak ki a pénzintézetek. A Postabank ügy­felei a szokásos valutaváltási for­galom négyszeresét bonyolítot­ták le: az ostrom oka az volt, hogy csak 2001 végéig lehetett ju­talékmentesen átváltani a meg­szűnő 12 európai valutát euróra. Januártól a hazai hitelintéze­tek döntő többsége átlagosan 1-5 százalékos díj fejében hajlandó átváltani a régi pénznemeket euróra vagy forintra. A nagyobb fiókhálózattal rendelkező pénz­intézetek közül a Citibank és a HypoVereinsbank hajlandó vál­tozatlanul díjmentesen a bankje­gyek cseréjére. Négy-öt százalék a tarifa például a Postabanknál, a Magyar Külkereskedelmi Bank­nál (MKB) és a K&H-nál. Az átváltásra az itthoni ban­kok szinte mindegyikénél csak február 15-éig van mód. Ezt kö­vetően külföldön, a kibocsátó or­szág kereskedelmi bankjaiban vagy jegybankjában lehetséges e művelet. A vidéki takarékszövetkezetek jelentős részénél nincs lehetőség (vagy csak a régi ügyfeleknek) AZ EURÚ ÁTVÁLTÁSI ARÁNYAI: osztrák schilling: 13,7603 belga frank: 40,3399 luxemburgi frank: 40,3399 holland forint: 2,20371 finn márka: 5,94573 francia frank: 6,55957 német márka: 1,95583 görög drachma: 340,750 ir font: 0,787564 olasz líra: 1936,27 portugál escudo: 200,482 spanyol pezeta: 166,386 zökkenőkkel az euróra való átváltásra. A nagy takarékok közül zökkenőmentes viszont a konverzió például a szi­getvárinál. Néhány pénzintézet (MKB, K&H, Raiffeisen, Hypo­Vereinsbank) fiókjaiban a bank­jegyek mellett érmék becserélése is lehetséges február közepéig. Ennek tarifája 5-25 százalék kö­zötti. Az érmék közül csak az egy-két egységnél nagyobbakat fogadják be a társaságok, a „fillé­reket” nem. Az euró nem csupán a Mone­táris Unió országaiban örvend népszerűségnek, hiszen a GFK Hungária Piackutató intézet fel­mérése szerint a magyar lakosság 69 százaléka látná szívesen a forint helyett előbb-utóbb a közös európai valutát. Az érintett 12 országban egyébként kisebb fennakadások­kal, ám komoly problémák nél­kül kezdte meg pályafutását a kö­zös pénz. A legtöbb gond a szo­kásosnál nagyobb terhelésnek ki­tett készpénzkiadó automaták meghibásodásával volt. Ugyanakkor kritikák is meg­fogalmazódtak az euró első né­hány hivatalos „munkanapja” után. A Die Presse cikke például úgy véli: kemény próbatétel vár még a közös fizetőeszközre. A bécsi elemzés arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a Monetáris Unió országainak növekvő államadós­ságai miatt az euró nem lesz a „világ első számú fizetőeszkö­ze”. Különösen Németország gazdasági helyzete ad aggoda­lomra okot, mert idén az állam- adósság mértéke elérheti a nem­zeti össztermék három százalé­kát. A Die Presse szerint 2002- ben és jövőre az eurózónához tartozó további országok állam- háztartási deficitje is jelentős mértékben eltérhet a kívánatos­tól, ami tükröződik majd az euró dollárhoz viszonyított árfolya­mán is. ■ Rossz éve volt a tőzsdének Budapest A Budapesti Értéktőzsde rész­vényindexe, a BUX egy év alatt 9,15 százalékkal csökkent, a részvények 2001. évi forgalma pedig az előző évinek mintegy harmadára zsugorodott. Az index az év első hónapjá­ban még erősödést mutatott, éves maximumát január 18-án ér­te el, ekkor 8146,03 ponton állt. Szeptember 21-én - tiz nappal az Egyesült Államokat ért terror- támadás után - a BUX éves mély­pontjára, 5670,98 pontra süly- lyedt. Ezt követően év végéig is­mét emelkedő tendenciát muta­tott az index. A forgalom tetemes visszaesé­sével együtt tavaly négyre csök­kent a komoly nemzetközi ér­deklődést is kiváltó papírok szá­ma, ezek közül a legnagyobb veszteséget a Matáv szenvedte el. A távközlési papír az év utolsó kereskedési napján 905 forintot ért, ami 22,8 százalékkal marad el az előző évi záró ártól, a hely­zetet tovább rontja, hogy már egy évvel korábban is ez a papír volt az év vesztese. A Richter- részvények ára egy év alatt 9,7 százalékkal, 15 050 forintra esett vissza. A tőzsdeindex gyengülése el­lenére erősödött viszont a másik két vezető részvény, a Mól és az OTP, ám megállapítható, hogy éves szinten még ezek a részvé­nyek sem hoztak többet egy kö­zepes bankbetétnél. A Mól ár­folyama ugyanis 4,2 százalékkal, az OTP-papírok ára 4,1 százalék­kal emelkedett. Jelentősen visszaesett a tech­nológiai papírok árfolyama, a Synergon 23,9 százalékkal, 780 forintra, a Graphisoft 53,2 száza­lékkal, 1395 forintra csúszott le az év során. A vegyipari részvé­nyek is jelentős veszteséggel zár­ták az évet. A TVK 29,3 százalék­kal lett olcsóbb, a BorsodChem árfolyama 31,2'százalékot esett. Sokat emelkedni viszont ta­valy csak az egészen kis papírok tudtak, mint a Phylaxia 61 száza­lékos és a Csopak 51 százalékos drágulással. A Skála 27,3 száza­lékkal, a Globus 25,5 százalékkal ér többet, mint az év elején. ■ Csökkentek a kamatok ______ Budapest______ Kö zzétette a kamatok alakulásá­ról szóló legfrissebb statisztikáját a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyből kiderül, hogy a lakos­sági hitelek és betétek kamatai egyaránt csökkentek. A lakosság hitelei közül legna­gyobb mértékben a piaci feltételű ingatlanhitelek átlagos kamatlá­ba csökkent: októberről novem­berre 15,28 százalékról 14,90 százalékra. Valamivel olcsóbban lettek a fogyasztási és egyéb hite­lek is, amelyekért most átlagosan évi 20,40 százalékot kell fizetni, míg korábban ez még 20,49 szá­zalék volt. A lakossági látra szóló betéte­kért 3,51 százalékot várhatott el az ügyfél. Az éven belüli lejárat­ra elhelyezett betétek kamata ugyanakkor 8,57 százalékról 8,44 százalékra csökkent a beté­tek esetében. A háztartásokhoz tartozó egyéni vállalkozók hiteleinek át­lagos költsége is mérséklődött, méghozzá 17,95 százalékról 17,47 százalékra változott. Ugyanakkor a betétek átlagos kamatlába 1,74 százalékról 1,71 százalékra esett vissza. ■ Árulkodó adóbefizetések Jelentős jövedelemkülönbségek a hazai régiókban A hazai régiók adófizetési mutatóiból kiderül, hogy az egyes térségek között jelentős jövede­lemkülönbségek mutatkoznak. Az APEH ada­tai alapján készült KSH-felmérés szerint a leg­rosszabb és a legjobb helyzetű régió adatai között a különbség akár a száz százalékot is meghaladhatja. ' __________Budapest ___ A kutatás szerint egy évvel ezelőtt Magyarorszá­gon 4,35 millió adófizetőt regisztráltak, akik 3698 milliárd forintnyi adóalapra 892 milliárd fo­rintot fizettek be az államkasszába. Az egy évvel korábbival összevetve az adókö­teles jövedelem 16, a fizetett szja pedig 25 száza­lékos növekedést mutat. A vizsgált időszakban 1000 lakosból átlagosan 422 volt az adófizetők száma, ez régiónként 359 és 474 között változott. A Budapestet is magába foglaló közép-ma­gyarországi régió dominanciáját jól mutatja, hogy itt a legmagasabb az egy főre jutó adóalap és befizetett adó, ráadásul csaknem minden harmadik adófizető is ebből a térségből kerül ki. Az egy adózóra jutó adóalap csak ebben a régió­ban haladta meg az 1 millió forintot. Közép-Magyarországot csak jelentős lemara­dással követi Közép-, illetőleg Nyugat-Dunántúl. A középmezőnyt Dél-Dunántúl és Észak- Magyarország alkotja, majd a rangsor végén az alföldi két régió található. Az ország középső és nyugati részén nem csak a foglalkoztatottsági adatok kedvezőbbek, hanem a keresetek között is jelentős különbség mutatkozik. Az ország egészét tekintve 2000-ben az egy adófizetőre jutó átlagos 850 ezer forintos adó­alapra megközelítőleg 250 ezer forintnyi adót fi­zettek az emberek. Az e téren jelentkező különb­séget jól mutatja, hogy a középmezőnybe tarto­zó Dél-Dunántúlon ugyanezek az adatok 714, il­letve 148 ezer forint. A területi különbségek a ki­sebb térségekben, megyékben is nyomon követ­hetők. Az átlagos képből kiemelkednek a megye- székhelyek, ipari központok, ugyanakkor meg­figyelhető a munkanélküliség terhével küzdő ap­ró falvak, főként agrár irányultságú gazdasági körzetek lemaradása. kaszás endre LU U (/) I I Neked melyik jön be? Válassz! Most a legnépszerűbb és legújabb Nokia telefont is szenzációs áron kaphatod meg a Westelnél. Európai Minőségi Díjas szolgáltató, hozzá Európa egyik legjobb mobilmárkája - tökéletes választás. Nokia 5510/SL*- DOMINO csomagban 49 900 Ft, amelyből 4 500 Ft lebeszélhető- kétkezes billentyűzet- MP3 lejátszó (akár kétórás hanganyag rögzítése)- FM rádió automata keresővel, felvétel lehetőségével- SMS csevegő- WAP Nokia 3310/SL*- 00MIN0 csomagban 24 900 Ft, amelyből 4 SQ0 Ft lebeszélhető- hangtátcsázás- vibrációs hívásjelzés- SMS csevegő- játékok-játékok NOKIA Connecting People * A készülékek csak Wcstel előfizetői kártyával használatúk. Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. További feltételek az üzletekben, a DOMINO üzletszabályzation és a DOMINO Díjszabásban, tnformádú: 1230 (csak a Westel Hálózatából hívható - díjmentesen), 265*9210. www.westel.hu FOYEU MLeravill ofotért r Ü Jesíel a L ___ Ka pcsolat d RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 2.) Borsodchem 4 600 Ft A Egis 10 500 Ft O Matáv 905 Ft o Mól 4 960 Ft ü OTP 16 400 Ft ü Richter 15150 Ft ű TVK 3140 Ft ö Zafakerámia 1570 Ft ű BUX: 7123,33-0,11% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 7300 INDEX XII. 2< )-l. 2-IG 7200 mm ?139.3t ; ! 7100 7000 *7164,16; ; 7131.13 6900 { i t i i i i ti pont XII. 20 XII. 21 XII. 27 XII. 28 1.2 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 395,45 Cseh korona 7,76 Euró 244,75 Japán jen(100) 206,74 Lengyel zloty 68,94 Svájci frank 164,90 Szlovák korona 5,73 USA-dollár 271,88 HÍREK BENZINÁR. Az üzemanyagok ára és adótartalma egyaránt magas Magyarországon a kelet- közép-európai térség országai­val összehasonlítva - tette köz­zé tegnap a Mól. Magyarorszá­gon jelenleg egy liter 95-ös mo­torbenzinért 199,50 forintot kell fizetni, a gázolaj literenkénti ára 193 forint. Ez utóbbi a tér­ség minden országában olcsóbb a hazainál, míg a benzin egye­dül Ausztriában kerül többe, mint Magyarországon. A Mól adatai szerint mindkét hajtó­anyag Ukrajnában a legolcsóbb, ahol a 95-ös benzinért 102 fo­rintot, a gázolajért 84,50 forin­tot kell fizetni. Hasonló a hely­zet az üzemanyagok adótartal­mával, a gázolaj esetében az ár 63,6 százaléka, a motorbenzin­nél pedig 68,5 százalék. A ben­zint csak Szlovéniában terheli több adó (71,8 százalék), a gáz­olaj esetében viszont ismét csak hazánk a csúcstartó. ZUHANÓ DEVIZÁK. A Buda pesti Árutőzsdén a devizaárfo­lyamok erőteljes zuhanása volt jellemző az év első kereskedési napján. A dollár minden határidőre 5,00-7,80 forintos sávban gyengült, és az euró elszámolóárai is estek. ÚJ TESCÓK. A Tesco-csoport az idén 5-6 újabb áruház nyitá­sát tervezi Magyarországon, és 2003-ban is hasonló ütemben folytatja a terjeszkedést. A ha­zánkban 7 éve jelen lévő társa­ság jelenleg 21 hipermarketet működtet, amelyekben az elő­zetes adatok szerint 71 millió látogató fordult meg 2001-ben. A társaság országszerte 10 ezer főt foglalkoztat. UKRÁN SKODA. A Volkswa gen-csoporthoz tartozó Skoda megkezdte az Octavia és a Fabia típusok gyártását Ukrajnában. A cég eleinte évente 5-7 ezer sze­mélygépkocsi összeszerelésével számol. A kezdeti beruházási költség 15 millió dollár. A LEGÜZLETEMBEREBB. Az év üzletemberének választotta a Synergon vezérigazgatóját, • Czakó Ferencet az Origó inter­netes újság olvasótábora. Czakó a szavazáson maga mögé utasí­totta az OTP első emberét, Csányi Sándort, Demján Sándort, Járai Zsigmondot, és a Matáv-vezér Straub Eleket. ■ í I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents