Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-18 / 15. szám
12. OLDAL TÜKÖR 2002. Január 18., péntek I CSALÁDI Kedvencek a kertben KUTYA. Amikor kutyát hozunk a kertünkbe, számolnunk kell azzal, hogy az állat jelenléte meglátszik a területen. Már az első napokban tisztázni kell, hogy vannak számára tilos dolgok. Például a kert egyéb lakóinak zaklatása, a veteményeskert összeugrálása, dolgának a pihenőkert közepén történő elvégzése, a lábtörlő szét- rágása vagy elásása a kert végében. Nem lehet azonban mindent tiltani, és esetenként a kert némi átalakításra szorul a békés egymás mellett élés érdekében. MACSKA. A macskával nem sok gond van. Bár kertészek néha drámainak tüntetik fel a macskák kártételét a palánták között, a virágágyásban vagy a dugványok területén, az énekesmadarak veszélyeztetése miatt, de ezek eltúlzott vádak. A macskák nem okoznak annyi, kárt, hogy eleven ördögnek kellene tekinteni őket. A macska az esetek többségében kevesebb kárt okoz a kutyánál, a baj ott szokott lenni, hogy a saját macskánknak megbocsátjuk a vétkeit, de a szomszédénak nem. NYÚL. Úgy kezdődik, hogy a gyerek, az unoka, vagy a barátunk kislánya, kisfia kap egy nyuszit húsvétra, amelynek - miután kinőtte a dobozt, amelyben lakott, majd a konyhát is - keresni kell egy kertet, ahol befogadják. A nyuszi először csak megtűrt személyiség, később azonban egyre jobban megszereti a család. Számos hires nagy nyulászat alapja is egy húsvéti nyuszi. GALAMB. Bárhol is helyezzük el a galambokat, - padláson, dúcban, vagy a kertben épített volierben -, helyüknek világosnak, széltől, esőtől, hótól, nyári tűző naptól védettnek kell lennie. Fontos szempont még az, hogy könnyen hozzáférhető, takarítható, fertőtleníthető legyen, s módunkban álljon a külső és belső élősködők folyamatos irtása. A kijáró galamboknak déli vagy keleti fekvésű galambkijá- rót kell építeni, a zártan tartottaknak pedig tágas röpdét. DÍSZMADARAK. A kerti dísz madár-volierek építése nálunk kevésbé elterjedt. Ez abból a hiedelemből adódik, hogy a díszmadarak, papagájok nem viselik el a telet, tehát késő ősztől kora tavaszig a lakásban kell őket tartani. Ez igaz ugyan a madarak egy részére, a papagájok jó része azonban - beleértve a hullámos papagájt is - átteleltethető a szabadban, legfeljebb némi védelemről kell gondoskodni számukra, üvegezéssel, fóliázással, odúk behelyezésével. A madarakat fokozatosan kell hozzászoktatni a zord időjáráshoz, nem lehet a díszmadár-kereskedésben frissen vásárolt lényt egyből kitenni a kerti röpdébe. Állattartás: divat és felelősség Dr. Varga Éva állatorvos szerint a házi kedvencek tartásában a legnagyobb problémát az jelenti, ha nem a megfelelő fajtát választják ki. Különösen érvényes ez a lakásban nevelt állatok esetében.- Példaként említhetem a nagy szőrű macskákat - fogalmazott a szakember. - Ezeknek az állatoknak a tartásával sok esetben nincsenek tisztában az emberek. Ez a fajta négylábú igen nagy odafigyelést igényel. Sajnos, a gazdik sokszor későn fordulnak állatorvoshoz, akkor, amikor esetenként már nem lehet segíteni. Gondot okozhat az is, hogy az állati és az emberi megbetegedéseknek vannak közös kórokozóik. Ebbe a körbe tartozik több vírusos megbetegedés, amelyek közül legveszélyesebb a veszettség, mert nem gyógyítható. Mint dr. Varga Évától megtudtuk, a veszélyforrás ebben az esetben a macskatartókra nézve lehet nagyobb, mármint akkor, ha a lakásból kijáró kedvencről van szó. A kutyának ugyanis kevesebb lehetősége van találkozni veszett állattal.' Ezen túl ez ellen a kór ellen az utóbbiakat beoltják, hiszen ezt a törvény kötelezőnek írja elő. A kisállat-tartással kapcsolatban a doktornő úgy látja, hogy mindig voltak és vannak is ebben divatirányzatok. Amikor például a Rex-sorozat indult, megugrott a német juhász respektje, ha más népszerű „kutyás film” megy valamelyik csatornán, akkor annak a főhőse válik keresett fajtává. Vannak persze olyanok, akik a kutyával vágnak fel, s az állat egyfajta státusszimbólummá lesz. Jelenleg ezt a szerepet egyebek között a masztiff típusúak töltik be. A gyerekek körében viszont általában a kis testű kutyák a népszerűek, hiszen ezek nem keltenek félelmet bennük. A macskán és kutyán kívül leggyakrabban hörcsögöt és tengerimalacot tartanak az emberek maguk körül a lakásban. Ennek elsősorban az az oka, hogy ezek a négylábúak könnyen kezelhetők. Terjedőben van azonban a degu, a csincsilla vagy a törpenyúl, mely kisállatok többnyire növényevők, s ezért viszonylag könnyű a tartásuk. Gondot legfeljebb a téli időszak okoz, amikor is a saláta vagy a paradicsom beszerzése nem olcsó mulatság. Arról nem is beszélve, hogy a melegházi növények sok vegyszerrel kezeltek és alacsony a tápanyagtartalmuk. A lakásban élő kedvencek közé tartoznak a hüllők, melyek közül a teknősök, azon belül is az ékszerteknősök a legelterjedtebbek. Egyre divatosabbak a gyíkfélék: a leguánok, a gekkók. Ezek kisállat-kereskedésekben szerezhetők be. Nagyon fontos tudnivaló - hangsúlyozta dr. Varga Éva -, hogy növény- vagy húsevő állatról van-e szó. Ritkábban, de előfordul, hogy kígyót tartanak otthon. Ha erre szánja el magát valaki, nem árt tisztában lenni azzal, hogy a kígyók tartásának szigorú szabályai vannak. Különösen érvényes ez a mérges vagy a veszélyeztetett fajokra. Az utóbbiak például csak az úgynevezett CITES- papír megléte esetén tarthatók. isikéi Nem veszélytelen az együttélés A lakásban tartott, az emberrel egy légtérben élő állatok néha betegséget is okozhatnak. Két gyakran előforduló betegség az állatszőr-allergia és a papagáj kór. Allergia állatszőrre A kutyák, macskák szőre kiválthat allergiát. Az allergia látszólag ösz- sze nem függ, a betegségek széles skáláját, asztmát, szénanáthát, ekcémát, csalánkiütést okozhat. Ha valaki allergiás, a szervezete érzékeny, ezért reagál egy vagy több olyan növényi vagy állati anyagra, amelyeknek a legtöbb ember ki van téve a mindennapi életben. Azok a testidegen anyagok - antigének -, amelyek a szervezetben allergiás reakciót váltanak ki, az allergének. Ide tartozik többek között az állati szőr is. Amikor az allergén bejut a szervezetbe, az ellenanyagok, antigének semlegesítésére szolgáló fehérjék termelésével védekezik. Az antigén és az ellenanyag között később lejátszódó reakció az, amely a beteg allergiás tüneteiért felelős. Az allergia tünetei attól függenek, hogy az allergén hol lépett be a szervezetbe. A tünetek ezért jelentkezhetnek a bőrben kiütések, ekcéma formájában, a szemben ir- ritációt, könnyezést, kötőhártyagyulladást, az orrban tüsszögést, náthát okozva, a tüdőben asztmás rohamot kiváltva. Az, hogy valaki mire érzékeny, allergiatesztekkel’ lehet kimutatni. Amennyiben kiderül, hogy az illető állatszőrre allergiás, akkor nincs mit tenni, el kell a lakásból távolítani a kutyust vagy a cicát, és alaposan ki kell takarítani. Azzal, hogy a négylábú barát nem él többet együtt a gazdival, nem szűnnek meg az allergiás tünetek, a macska- szőr-allergia például az állat eltávolítása után 6-8 héttel javul csak. Papagájkor Bármilyen kedves is a lakásban ka- lickában tartott madár, nem mindig veszélytelen az együttélés vele. Madarak, különösen papagájok fertőző megbetegedését ugyanis az emberek is elkaphatják. Ilyen betegséget okozhat a Chlamidia psittaci nevű baktérium„A tünetek leginkább a tüdőgyulladásra emlékeztetnek. A madár betegségét a gazdája az állat ürülékében és tollainak száraz porában lévő baktériumok belégzésével kaphatja el. Legveszélyeztetettebbek a madarakkal foglalkozó személyek, de a beteg madárral vagy a környezetével való rövid érintkezés is köny- nyen okozhat fertőzést. A tünetek a fertőzött madárral vagy annak környezetével történt érintkezés után 1-2 héttel jelentkeznek, a betegséget elég nehéz felismerni. Antibiotikumos kezelésre a beteg szépen gyógyul. ________■ Álla tvédők intelmei állattartókhoz Az ország területén folyamatosan egymillió feletti a kóborrá vált „kedvencek” száma. Az állatvédők szerint évente mintegy száz- ötvenezer állatot ölnek meg a gyepmesteri telepeken. Az állatok felelőtlen szaporítása az anyagi haszon reményében történik többnyire, de a tudatlanság is szerepet játszik. Legtöbb szaporító (az e célból üzemelő) tenyésztő szervezetek tagja, ők a kisállatokat nemesítés címén szaporítják: céljaikat követve kiállításokra járnak díszes címekért, és pároztatják az állatokat. Igazából a nagy hasznot külföldi eladásokból remélik. Az állatok szaporítói részére az állatok árát a divat éves trendje diktálja. A legtöbb kisállat szinte anyagi és erkölcsi értéktől mentesen, sokszor felkészületlen, felelőtlen gazdához kerül, aki az NEGYESSY ZITA A zsarnok Csaknem kiszakítja a karomat. Hirtelen irányváltoztatásával - merthogy megpillantott, vagy inkább megorrontott egy még meg nem szimatolt, fenségesnek ígérkező, megsárgult fűcsomót - akkorát ránt rajtam, hogy már-már elveszítem egyensúlyomat a jeges járdán. Zebike nem egyéb, mint nyokkilónyi zsarnokság. Nem mondhatnám, hogy kiszámíthatatlan, lévén a tizennégy év alatt, amióta velünk él, megismerhettem szeszélyeit, tudhatnám, bármikor majmot csinál belőlem, hadd kuncogjanak a járókelők: képtelen vagyok úrrá lenni egy térdig sem érő, bozontos kis kutyán. Ráncigálásától mégis elönt a pulykaméreg, legszívesebben elengedném a pórázát: menj utadra, te bolond! Csinálj, amit akarsz, üttesd el magad az első autóval, eredj világgá, éld te is a kóbor kutyák életét! Kolduld a szeretetet, göm- bölyödj össze vacogva egy kocsma előtt, hátha megszán, s hazavisz valaki, hogy aztán láncra verjen, és csak hébe-hóba lökjön eléd valami undorító moslékot, hunyjon szemet afelett, hogy a vized a csajkádba fagyott, ne engedjen a tűz közelébe akkor se, ha az oldalára döntött, rozsdás hordóban, az úgynevezett lakhelyeden majd megfagysz. Alig gondolom végig, milyen mostoha sors várhatna rá, csakúgy, mint fajtársai közül sokakra, amikor ismét ránt rajtam egyet. Egy kapu alá szándékozik bedugni az orrát, hogy közelebbről is megtapasztalja harcostársát. Rémülten rántom meg most én őt, egyéb sem hiányzik, mint hogy megmarassa azt a nedves, fekete kis gombot, amelyet már annyiszor nyomott hozzá kedvesen a kézfejemhez. Hogyan is engedném, hogy bántson valaki?! Amikor ijedten figyellek, ha csak köhintesz. Amikor lekopott fogaidat látva máris rettegek: mi lesz velünk, ha végleg elveszítünk? Dehogy is vagy te zsarnok, csak nincs más módod, hogy vágyaidat érvényre juttasd. Nem vagy más, mint nyokkilónyi kiszolgáltatottság. Ahogyan Indiában látják Az állatartásról a Krisna- tudatú hívők magyarországi egyházának egyik vezetőjét, Tasi Istvánt kérdeztük Az állatokhoz való viszony - ahogy oly sok minden más. is a hinduizmusban - az ősi indiai írások bölcsességén nyugszik. Ezeket az írásokat a hindu irányzatok hívei kinyilatkoztatott, isteni írásoknak tekintik, és ez határozza meg a környezetükhöz való viszonyukat. E szanszkrit nyelvű irodalom szerint a világon minden élőlény egyenlő egymással, hiszen mindegyiket egy ugyanolyan anyagon túli, transzcendentális lelki szikra mozgatja. A lélek minden testben ugyanolyan, csupán a test, a „csomagolás” különbözik. A lélekvándorlás filozófiája szerint a lelkek hosszú idő óta vándorolnak egyik testből a másikba: az öreg testeket új testekre cserélik, ahogy az ember veti le elnyűtt ruháit, és ölt magára újat helyette. A reinkarnációk hosszú sorozata után vesz fel a lélek egy emberi formát - tehát minden ember sokféle állatként élt már ezelőtt! A körülöttünk lévő állatok pedig egyszer szintén emberek lesznek - így a lehető legjobban kell bánnunk velük, nem szabad erőszakot elkövetnünk ellenük. Az erőszak-nélküliség (ahimszá) gondolata évezredeken keresztül meghatározó volt az indiai társadalomban, és ennek köszönhető a vegetáriánus táplálkozásúak mind a mai napig nagy aránya az indiai szubkonti- nensen. A legnagyobb becsben tartott állatok hosszú időn keresztül a tehenek voltak, amelynek nem valamiféle vallásos babona volt az alapja, hanem ésszerű okokra vezethető vissza. A tehenekre úgy tekintettek, mint az emberi társadalom anyáira, hiszen az általuk elfogyasztott értéktelen fűért cserébe értékes állati fehérjével, tejjel szolgálnak, amelyből sokféle ízletes tejtermék is készíthető. Ezért a teheneket figyelmesen gondozták, nem vágták le őket, még akkor sem, mikor már nem adtak tejet, hiszen az anya öregen is anya. Sajnálatos módon napjaink Indiájában - bár a tehenek tisztelete még sok helyütt tapasztalható - a róluk való gondoskodás már kevésbé jut központi szerephez. Ezért láthatunk annyi őgyelgő, gazdátlan tehenet az indiai útifilmeken. A kutyák korántsem foglalnak el olyan előkelő helyet a háziállat-társadalomban, mint a tehenek, vagy mint európai, jómódban élő társaik. Gyakran láthatunk az utcán lesoványodott, kopott szőrű, kóborló ebeket, bár az euro-amerikai kultúra befolyásának eredményeképpen a mai Indiában már meghonosodott a kutyák házi kedvencként való tartása is. Ami számunkra a leginkább elgondolkodtató lehet, az az a szemlélet, hogy mi is lehettünk állatainkhoz hasonló helyzetben, így ha őket bántjuk vagy elpusztítjuk, az olyan, mintha saját magunkat bántanánk. Sőt a filozofikus karmatan szerint az állatok szenvedése iránt közömbös, vagy azt előidéző embernek a következő életében hasonló helyzeteket kell megtapasztalnia. A következtetés: ne ártsunk, hogy nekünk se ártsanak. ■ A lélek egy sajátos csomagolása fotói gál gábor f 4 1 A kígyótartást szigorúan szabályozzák ___________________fotó; gál gábor Va nnak kutyák, amelyek állatmenhelyen várják sorsuk jobbra fordulását. Helyzetük valamivel jobb, mintha a sintértelepre kerültek volna fotó; gál gábor állattartás döntését nem egy életre és nem az állat szeretettre alapozottan kezdi el. Az állattartók nagyobb része a tudatos környezeti-természeti értékek ismeretében válik állattartóvá, de a felelőtlen állattartók „rétege” növekszik. Gyakran helytelenül, ajándékként kerül (karácsonyra, húsvét- ra, névnapra) az állat egy gazdához, és az öröm pár nap múlva elmúlik, az egykori kedvenc pedig az utcára kerül. A túlszaporítás következtében feleslegessé vált és kidobott állatok a közterületeken bóklászva szaporodnak. A környezeti értékekre, az élőlényekre érdektelen lakosság igényeit a gyepmester (közegészségügyi céllal) elégíti ki. Ne engedjük környezetünkben a felelőtlen állattartást! - hangoz- tatják az állatvédők._________■
