Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám

6. OLDAL R E G I 0 N Á L IS TÜKÖR 2002. Január 3., Csütörtök Társultak a Kapos mentén Dombóvár A Kapos mente települései­nek együttműködéséről tar­tott tájékoztatót a Dombóvár Város és Városkörnyéki Ön- kormányzatok Területfejlesz­tési Társulása az év utolsó ülésén.- Két éve alakult a Dombóvári Kistérségi Területfejlesztési Tár­sulás, de már akkor látszott, hogy többen is csatlakoznának a 16 települést tömörítő szervezet­hez - mondta Szabó Loránd, a társulás ügyvezetője. - Kialakult a Tab-Tamási-Dombóvár-Komló tengelyű együttműködés, ebben a körben azonban voltak hátrá­nyos helyzetű települések is. A Kapos mente falvai gazdaságilag jóval erősebbek, és sokkal job­ban igyekeznek fejleszteni. Több olyan városiasodó falu is van, mint Nagyberki és Mosdós, ezek a régiós átlagból kimagasló ered­ményeket értek el. így nem cso­da, ha olyan fejlesztéseket szeret­nének, amelyek a városiasodást szolgálják: közös szennyvíz- és hulladékhasznosító programot indítanak, kerékpárutakat építe­nek, és fejlesztik az idegenforgal­mat. A Kapos mente települései egy hónapja hozták létre a KIÚT egyesületet, amely több közös pályázati lehetőséghez segítheti őket. A közös cselekvés várható­an meghozza a gazdasági előrelé­pést: új munkahelyeket teremte­nek. A KIÚT nem korlátozódik a Kapos menti falvakra. Vannak azonban ebben a régióban is el­maradottabb települések, s ezek nem tudnak részt venni minden közös fejlesztésben. Az ügyvezető elmondta: a KI­ÚT magánszemélyek kezdemé­nyezéseként indult. S a jegyzők, területfejlesztési szakemberek mellett már a Kaposvári Egyetem is jelentkezett, s támogatja a tér- ség törekvéseit. kónya orsolya Gondoskodnak a szarvasokról Etetni kell, hogy kevesebb kárt okozzanak a vadak Fotó: R. Z. Szeptember végén Babócsa Csaknem 700 nagyvad - szarvas, vaddisznó - él a Babócsa környé­ki erdőkben. A vadászterület nagy része, 8200 hektárnyi terület van a Határőr Rt. kezelésében, s a társaság dolgo­zói tavaly december eleje óta etetik az állatokat.- A vadállomány téli ellátásá­val ugyanúgy számolnunk kell, mintha bent lennének az istál­lóban. Hetente tíz mázsa kuko­ricát viszünk az etetőkbe - mondta Toldi János elnök. - Március-áprilisig etetjük az álla­tokat, addig mint egy ötszáz mázsa kukoricát hordunk ki. Ha a szokottnál keményebb hideg és nagyobb hó lesz, akkor silóval is kiegészítjük. Elégedettek a vadászered­ményekkel Babócsán, bár ez csak azt jelenti, hogy nem okoz ráfizetést. - Az utóbbi években nem húzóágazat a vadászat a tár­saságnak; tavaly veszteséges volt, az idén azonban, reméljük, sikerül nullára kifuttatni. Az évente visszatérő gond a túlsza­porodott állomány és a tetemes vadkár - mondta az elnök. _________ NAGY LÁSZLÓ Va dászok a terítéken A szakértő szerint hónapokon át lőtték a védett madarakat Bács-Kiskun megyében 17, Szolnokban vélhetően további há­rom vadásztársaság vett részt a nagy felháborodást kiváltó ma­dármészárlásban. A szakértői vizsgálat szerint Baranya - se területileg, se a megyei vadászt nézve - nem érintett. SZEKSZÁRD-PÉCS A baranyai vadászkamara titkárát, Gondos Gyulát kérték fel a termé­szetkárosítás vadászati oldala szak­értői vizsgálatának elkészítésére. A szakember a munkával a múlt év utolsó napjaiban készült el. Ez nem jelenti azt, hogy a rendőrségi vizs­gálat - a megyei főkapitányság fel­adata - befejeződött volna. Már biztosan lehet tudni, hogy Börtön és pénz 17 Bács megyei, illetve további há­rom Szolnok megyei társaság ré­szese a közel 12 ezer védett madár megölésének. Rajtuk kívül azon­ban vadászati külkereskedelmi, utazási cégek is „sárosak”, illetve további vizsgálatot igényel, hogy az állatorvosi, természetvédelmi ható­ságok mennyiben érintettek. Az olasz vadászok turnéit külkereske­delmi és utazási irodák együtt szer­vezték. Jellemző, hogy az utóbbiak A madárszállítmány november elején akadt el az udvari határ­átkelőnél. A szállítólevélen lőtt vad és vadhús szerepelt. Már akkor jelezték a szakemberek: csak szervezett módon, aktív magyar közreműködéssel képzelhető el a nagy mennyiségű védett állat lelövése. A törvény szerint a természetkárosítást maximum három évig terjedő szabadságvesztéssel lehet bün­tetni. A legszigorúbb kamarai szankció a vadászjegy öt évre szóló visszavonása. A vadászati hatóság pénzbírságot szab­hat ki, vadászt félmillió, vadászatra jogosultat 1 millió forintra büntethet. A büntetés ismételhető. egyikének kalocsai hűtő­konténerében tárolták a le­lőtt állatokat.- Legkevesebb fél éven át, de akár egy évig is el­tarthatott, amíg ezt a ren­geteg madarat lelőtték - véli Gondos Gyula. - A va­dászatok egy része legális volt, a megkötött szerződéseknek azon­ban voltak elfogadhatatlan pontjai is. Például a kontraktus értelmében vízivadakra az olaszok korlátíanul vadászhattak - ez törvényellenes. Ráadásul a vízimadarak jó része vé­dett. Ellenőrizni kellett azt is, hogy a vendégeket fogadó vadásztársaság­ok feljegyzései, dokumentációi egyeznek-e a felügyeletüket ellátó vadászati hatósághoz küldött ha­tokban szereplő adatokkal. Feltűnő eltérések voltak például a lőtt vadak számát illetően, nem jelezték a vé­dettek elejtését, jó néhány utólagos beírás volt a naplókban. Most már egyértelművé vált az is, hogy ma­gyar területen lőtték é9 magyar köz­reműködéssel a védett állatokat.- Döntően vonuló állatcsoportok voltak - jelzi a szakértő -, ami a köl­Házi rozsdafarkú Fotó: Ritzel Z. tőhelyeiken jelent majd hiányt, s tarthat hosszú évekig az állomány rehabilitációja. Hálót nem használ­tak, ezzel együtt csak szervezett formában lehet akkora mennyisé­gű madarat meglőni. Az olaszok egyébként egyszerre több vadásztársasághoz jelentkez­tek be, ezek közül választották ki a nekik legkedvezőbb körülménye­ket, például figyelemmel voltak ar­ra is, hogy lehetőleg természetvé­delmi terület közelében vadászhas­sanak. A lelőtt madarak eszmei összértéke 300 millió forint körül van, de miután étkezési célra szán­ták, kereskedelmi értékük megkö­zelíti az egymilliárd forintot. A döb­benetes tények szakmai berkekben felvetették annak lehetőségét, hogy a vadászati felügyelet a megyei FM- hivataloktól átkerüljön a természet- védelmi hatóságokhoz._______«la. Zöld út a biomasszának E hónaptól indul a környezetkímélő fűtési rendszer Kőolaj és földgáz mellett növényi mellékterméket is haszno­sít működéséhez e hónap végétől a szigetvári távfűtő cég. Az úgynevezett biomasszával működő rendszer kiépítését öt év alatt szeretné megvalósítani a szolgáltató. Szigetvár A szigetvári távfűtő cég első körben a Szent István lakótelepen vezeti be - várhatóan január 20-tól - az új technikai megoldással működő táv­fűtést, amely körülbelül 600 lakást érint. A drága import kőolajszárma­zékok mellett így a környezetkímé­lő biomassza lesz az egyik fő ener­giahordozó, amit közeli erdők kiter­Pécs A pécsi ókeresztény síremlékek legrégebben feltárt műemléke, az­az a Péter Pál sírkamra felé vezető folyosón, a műremek bejáratánál egymásra halmozott kövek alatt egy szarkofág szinte teljesen ép fedlapjára bukkantak a napokban a régészek. A zárókő a pécsi Havihegy környékéről származó tufa kőből készült. Eddig erről, azaz a III-as számú sírkamra fő­melésénél keletkező faaprítékok, a fűrészüzemek melléktermékei, va­lamint a parlagon lévő területeken létesített gyorsan növő akác- és nyárfaültetvényekből állítanák elő. A tervek szerint öt év alatt a város egész területén kiépítenék a rend­szert, a fűtési szezonon kívül pedig a helyi kórház melegvíz-ellátását biztosítanák ily módon. A szolgál­tató EFC Kft. igazgatója, Vermes sírjának tetejét borító fedlapról a szakemberek azt hitték, nem is létezik, a szarkofágot nyitottnak gondolták.- A lelet minden bizonnyal már 1922-ben előkerült - tudtuk meg Kárpáti Gábor régésztől. Az akko­ri feltárásokat viszont nem hozzá­értő szakemberek végezték, fi­gyelmetlenségük miatt kerülhe­tett a zárkő egy kőhalom alá. A III-as sírkamra építészeti helyreállítása jelenleg is zajlik, a László elmondta, a biorendszer ki­építése eddig 200 millió forintos beruházás révén valósulhatott meg. A további bővítéshez szüksé­ges költségeket főleg állami és Eu­rópai Uniós pályázatokból szeret­nék finanszírozni. A külföldi tulaj­donban lévő kft. igazgatója úgy vé­li, a nyugati országokban, illetve a tatai tüdőszanatóriumnál már be­vált rendszer csak hosszú távon, 8-10 év alatt lehet nyereséges. En­nek ellenére a lakólmak nem kell számítaniuk áremelkedésre, sőt vi­szonylag olcsóbb is lesz a szolgál­ténak szerint az építményt ta­vasztól tekinthetik meg a látoga­tók. A régészek a tárlat megnyitá­sára készülve épp a halomba gyűj­tött kövek helyét keresték, amikor alóluk előkerült a zárókő. A lelet hamarosan visszakerül eredeti he­lyére, így tavasszal már azt is meg­csodálhatják az érdeklődők. A lelet az egész leendő tárlatot megváltoztatja, az új építészeti ter­vek már készülnek. A korábbi elkép­zelések szerint a III-as számú sír­kamrába csak bekukkanthattak vol­na oldalról a látogatók. Az új elkép­zelések szerint a síremléket kivilágít­ják, az egész slrkamra, a fősírral együtt felülről lesz majd látható.w. k. Hazatér a harckocsizózászló Nagyatád Visszakerül Nagyatádra az egykori harckocsizó ezred csapatzászlaja a város kato­namúltját feíidéző legértéke­sebb dokumentumokkal együtt.- Dr. Holló József vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet főigazgató­ja ígérte, hogy mielőbb kialakít­hassuk a haditechnikai parkot - mondta Bődi Ferenc, a 69. harc­kocsizó ezred baráti körének el­nöke - A megyei közgyűléstől is számíthatunk 600 ezer forint tá­mogatásra. Az egykori bajtár­sakból és pártolókból álló 93 ta­gú baráti kör a katonahagyomá­nyok ápolása és a város kulturá­lis, társadalmi életében való ak­tív részvétel mellett nagy fába vágta fejszéjét. Hozzáfogtak So­mogy megye első haditechnikai bemutatóparkjának és múzeumának létrehozásához. Az önkormányzat erre a célra át­adta a katolikus templom mö­götti, az egykori gazdaass­zonyképző intézet területét és épületeit, ahová rövidesen be­költözhetnek a különleges fegy­verek, harci eszközök és hadtör­téneti ritkaságok. Bődi Ferenc elmondta: egy Mig-repülőgépet már biztosan kiállítanak a sza­badtéri parkban, a többi, na­gyobb harci járműről pedig még további tárgyalásokat folytat­nak. A belső termekben azon­ban szinte minden megtekinthe­tő lesz kicsiben is. b. m Kőhalom borította a szarkofág fedlapját Szenzációs leletre bukkantak a sírkamrában Az egyik ókeresztény sírkamrában található szarkofág nem­létezőnek hitt fedlapját egy kőhalom alatt találták meg a na­pokban az építészeti helyreállítás közben a régészek. A világ- örökség felbecsülhetetlen értékkel gazdagodott. Fáztak a méhek, ráfáztak a méhészek Hideg ellen nincs orvosság A 2002-es agrárgazdasági támogatásról szóló rendelet értel­mében a tavalyinak megfelelő támogatás illeti a méhészete­ket. A legutolsó felmérések szerint a méhcsaládok száma or­szágosan 4,18 százalékkal nőtt, ám a méhészetek száma 2,97 százalékkal csökkent hazánkban. Méhek a kaptárban fotó: r. Tolna megye A korábbi évekhez képest gyenge, negyven-ötven száza­lékkal kisebb méztermésről szá­moltak be a termelők 2001-ben. Az átlagosnál enyhébb tél ked­vezett a méhcsaládok korai fejlődésének, így jól teleltek át, de a késő tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak a gyümölcsösök­ben, a méhcsaládok alig tudtak nektárt gyűjteni a virágokról. A legsúlyosabb fagykárt az aká­cosok szenvedték el, pedig - az egyediségében a tokaji borhoz hasonló - akácméz a megtermelt mézfajták 60-70 százalékát teszi ki. A méhészeti ágazat számára szinte létkérdés az állami támo­gatás, amely a 2001 decem­berében aláírt agrártámogatási rendelet értelmében idén a tava­lyival megegyező támogatást biz­tosít a méhészeteknek. Mint azt Bögréné Bodrogi Gabriellától, az FVM főtanácsosától megtudtuk: a méhcsaládok után 1500, a méhanyákra 850, a mézminőség-' vizsgálat után 2000 forint vizs­gálati költség jár. A gyógyszertá­mogatás egy méhcsaládot illetően, a felhasznált gyógyszerekről szóló iga­zolás ellenében, 500 forint és a méz idege- nanyag-tartalom- vizs­gálata után legfeljebb 9000 forint a közvetlenül elérhető támogatás, de egyéb - például tőke­pótló, gépbeszerzési, be­ruházási - támogatáshoz is hozzájuthatnak a termelők. Magyarország természeti viszo­nyai és éghajlata kedvez a méhészkedésnek, több mint 800 növényfaj termel nektárt vagy virágport, közülük a legtöbb mézet hozó a repce, az akác, a hárs és a napraforgó. A méhészetnek hazánkban a hon­foglalás koráig visszanyúló hagy­ománya van, s napjainknak egyik perspektivikus ágazata. A mézvilág piacán 1 százalékos, az EU mézimportjából 8-10 száza­lékos a piaci részaránya, s mivel az uniós országok méhészei alig ötven százalékát tudják megter­melni az EU mézfogyasztásának, a szakemberek úgy gondolják: méz és méhészeti termékeink exportja hosszú távon is biztosí­tott. VARGA ANDREA Éhes volt az újévi rabló Kiskunhalas A rabló miután fejbevágta a házigazdát nekilátott falatoz­ni. Elfogták, de vallomása sze­rint nem emlékszik semmire. Csörömpölésre ébredt egy idős ember Kiskunhalas-Felsőöreg- szőlőn lévő tanyájában az új év első hajnalán. A nyugdíjas kinyi­totta a szobája ajtaját és látta, hogy a konyhában egy férfi ma­tat, húzgálva a kredenc fiókjait. Az idős ember ráripakodott a be­tolakodóra, de az nem is reagált a felszólításokra. Ekkor a ház gaz­dája egy kis baltával tért vissza, és azzal próbálta jobb belátásra bírni az idegent. A behatoló azonban jóval fiatalabb és erő­sebb volt a házigazdánál, ezért kicsavarta kezéből a kis baltát, majd fejbevágta vele az idős em­bert, aki ettől elveszítette az esz­méletét. A házigazda egy jó fél óra múlva tért magához, és látta, hogy az idegen a konyhaasztal­nál ül és jó ízűén falatozik a kará­csonyi töltött káposztából. A be­hatolót azonban nem is érdekelte a házigazda matatása, kivett az egyik fiókban lévő pénztárcából háromezerötszáz forintot, majd elhagyta a tanyát. Az idős ember nem tett feljelentést, de éjszakai élményeit elmesélte a másnap lá­togatóba érkező fiának, aki azon­nal értesítette a rendőrséget. Az idős ember jó személyleírást adott az rablóról, és a környező tanyák tulajdonosainak is isme­rős volt a behatoló férfi személye. Ez alapján néhány óra múlva elő­állították a környéken élő hu­szonhét éves P. Ödönt, akit ala­posan gyanúsítanak az idős em­ber kirablásával. rajnai attila i l

Next

/
Thumbnails
Contents