Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-11 / 9. szám

MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL 2002. Január 11., Péntek Lassú hajtás vagy gyászszertartás! Első találkozásomra egy közlekedési bal­esetben elhunyttal, a mai napig jól emlék­szem. Szerencsétlen fiúnak Győrben akadt sürgős dolga. Hogy gyorsabban odaérjen, a vonat helyett a stoppolást választotta. Az autó vezetője, egy, a régióban ismert lab­darúgó, viszont életben maradt egy rossz előzést követően. Kapott is hideget-mele- get a közvéleménytől. Az árokparton fekvő áldozat arca kisimult volt, jelentősebb külső sérülési nyom nélkül, mintha éppen csak nyugodtan aludna. Átfutott az agyamon: akár én is lehetnék ott. Lelkileg nagyon megviselt. Sajnos, később, a munkám során én is belefutottam olyan horrorisztikus bal­esetekbe, melyeknek rémképei később ál­momban felidéződtek. Leggyakrabban egy „kopaszra gyúrt” férfi látványára riadtam fel, aki státuszszimbólumnak számító járgányá­val a fára tekeredett. Hadd ne kelljen részle­teznem! Azóta vezetés során háromszor is meggyőződöm arról, előzésbe kezdhetek-e. A magamnál megfigyelt viselkedési for­ma a közlekedésben, teljesen szinkronban van egy német tanul­mányban olvasottak­kal, mely szerint a baleseti helyszínelé­sen dolgozókat: rend­őröket, mentősöket, tűzol­tókat, fotóriportereket an­nyira sokkolja a szörnyű látvány, hogy az átélt él­mények hatására jóval óvatosabbá válnak az uta­kon. Az írás felveti, esetleg a frissen jogosítványt szer­zőknek lehetne kifejezetten kemény témájú rendőrségi fotókat és videofelvételeket meg­mutatni. A dokumentumok szolgáljanak el­rettentő példaként, miként járhat az eszeve­szett száguldozó. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezető­jét, Illés László alezredest faggattuk - persze nem középkori módszerekkel -, mi a véle­ménye a sokkoló ötletről.- Az elrettentésre már 1933-ból tudunk példát hozni. Andrássy gróf egy roncsautót magas emelvényre helyeztetett, mely alatt a következő felirat állt: Lassú hajtás vagy gyászszertartás. Ez a szlogen a mai napig ér­vényes! Évente hazánkban egy kisebb falu lakossága, 1100-1600 személy veszti életét közlekedési balesetben. Tízszer annyian, mint ahányan gyilkosság áldozatai lesznek. A sokkoló propaganda bevezetésére ha­zánkban is tettek kísérleteket, de mint mindennek, ennek is voltak ellenzői. Szá­mos szakmabeli vallotta, hogy nem helyes testrészek látványával riogatni az embere­ket. Egyébként naponta lehet a TV-ben, új­ságokban horrorfilmekbe illő tudósításokat látni a tragédiákról. A KRESZ oktatása során is mutatnak be összetört gépjárműveket, de­monstrációs anyagot a hallgatóknak. A leg­nagyobb problémát abban látom, hogy a jo­gosítványt szerzők többsége fiatal, s az élet­korukból adódóan nem akarják elhinni: a tragédia velük is megtörténhet. A statisztika szerint nem a friss jogosítványosok a legve­szélyeztetettebbek , ők még óvatosan ülnek a volán mögé. A két éve kormány mellett lé­vők okozzák a legtöbb balesetet, akik már úgy érzik, hogy a vezetés nagyon jól megy, túlzott önbizalommal nyomják a gázpedált. A későbbiekben, a tapasztalatok növekedé­sével persze folyamatosan csökken a veszé­lyeztetettség. A mai viszonyok között az em­ber a leggyengébb láncszem a közlekedés­ben. Minél jobb az út, az autó, az ember ön­bizalmát annál inkább megsokszorozza a technika. Majd ha az emberi tényező nem játszik szerepet a közlekedésben, akkor re­mélhetőleg megszűnnek a balesetek. Be­ülünk az autóba, s az út mentén felállított jelzőbójáknak köszönhetően eljutunk oda, ahová gépjárművünket beprogramoztuk. O. JAKÓCS PÉTER TOLNA NIEGYE: BALESET KÖNNYŰ SÉRÜLÉS SÚLYOS S. HALÁLOS S. 1990. 767 379 318 70 1991 665 355 265 45 1996. 472 262 178 32 1998. 498 289 163 46 2001. 498 279 184 35 Mindig az áldozat hozzátartozóinak a legrosszabb. Reggel még puszival váltak el egymástól, délután pedig jött a telefon- hívás a szörnyű hírrel: szeretett családtagja fiatalon távozott az élők sorából. Értelmetlenül. Önkormányzatok a környezetért Februárban jönnek az uniós szakértők Bonyhád Szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelnie az országnak az uniós csatla­kozásig. Az önkormányzatok önmagukban nem boldogul­nának a különböző fajta hul­ladékok szakszerű, nemzet­közileg elvárt elhelyezését megkövetelő szabályok betar­tásával, de van segítség. Ezen a héten a Környezetvédel­mi Minisztériumban munka- megbeszélésen vettek részt azoknak a településeknek a pol­gármesterei, amelyek támoga­tást elnyerő pályázatot nyújtot­tak be szilárd hulladékok elhe­lyezését célzó beruházás meg­valósítására. A beérkezett hat­van projektből öt a szakmai szű­rőkön átjutva uniós és állami tá­mogatásban részesül. A cikói hulladéklerakó kialakítására be­adott terv erre alkalmasnak ta­láltatott. Része a Siófoktól Moh­ácsig húzódó régió fejlesztési el­képzeléseinek. A beruházás gesztora Siófok. Megépítése Bonyhádot is érinti. A város pol­gármestere így meghívást ka­pott az előkészítő tárgyalásokra.- Mivel több megyét, telepü­lést érintő beruházásról van szó, az önkormányzatoknak együtt kell működniük, kon­zorciumot kell létrehozniuk. A konzorciumi szerződés terve­zet elkészült, amelyet az ön- kormányzatok megismerve ala­kítják ki vállalásaikat. Várható­an január 25-ig nyilatkoznak arról, milyen lehetőségeik, el­képzeléseik vannak a megvaló­sítást illetően. A mi esetünkben két új lerakat építése és egy bő­vítése várható, melyeket a cikói kommunális szemétlerakó szolgál ki. Számunkra rendkí­vül kedvező, hogy a minden­képpen megoldást kívánó elvá­rásnak támogatott pénzügyi ke­retek mellett tudunk megfelel­ni. Az önkormányzatoknak csak 10 százalék önrészt kell biztosí­taniuk, ugyanis a beruházás költségeinek 50 százalékát uni­ós támogatás, 40 százalékát a magyar állam támogatása adja. A létrehozás 'előrehaladottságát jelzi, hogy februárban már az uniós szakértők látogatása vár­ható - tájékoztatott bennünket Oroszki István polgármester.-PÁL­Meghízott a jég a Szecska tavon A horgásztavak ugyan a nyarat idézik, de ahhoz, hogy akkor szolgálhassa­nak, télen sem szabad meg­feledkezni róluk. A Bonyhád Városi Horgász Egyesület tagjai legutóbbi ülésü­kön áttekintették soron követke­ző feladataikat. Kiszler Ferenc, az egyesület elnökének tájékoz­tatása szerint a kemény hideg megtette a magáét, olyan vastag­ra hizlalta a Szecska tó jegét, hogy a téli karbantartási mun­kák most elvégezhetőek.- Ha azt akarjuk, hogy a tó a horgászidényben megfelelően szolgáljon minket, télen is gon­doskodnunk kell róla. Egy jó horgász egész évben figyel arra, ami számára a sportolás, pihe­nés, kikapcsolódás lehetőségét adja. E hét végén, szombaton és vasárnap társadalmi munkára várjuk szervezetünk tagjait. Mindkét napon, 12-én és 13-án is reggel 8 órakor találkozunk az egyesület faházánál. Elsősorban a nádat szeretnénk letakarítani, ezért kérjük, hogy ennek megfe­lelő szerszámokat - kasza, villa, gereblye - hozzanak magukkal. Mivel a víznek oxigénhez kell jutnia, lékeket kell vágnunk a jé­gen, ezért az ehhez szükséges fejszéket se felejtsék otthon. Re­méljük sok sporttársunknak lesz ideje a téli tótisztításra. -pál­Elvárások és lehetőségek Iskolai minőségfejlesztés: partnerközpontú működés- Tudomásul kell venni, hogy az iskolai oktatás szolgáltatás, amelynek során minél inkább közelíteni kell az intézmény iránt megfogalmazódó elvárásokat a lehetőségekhez - így összegezhető az az iskolai minőségbiztosítási rendszer kialakí­tásával kapcsolatos vélemény, amelyet e munka elején tartó tol­nai Általános Nevelési Központ igazgatója, Hága Lászlóné és Kalamár Lászlóné, a Wosinsky iskola BECS (belső értékelési csoport) vezetője fejtett ki beszélgetésünk során. Tolna A minőségbiztosítási rendszer kiala­kításának mibenlétét firtatva a két pedagógus elmondta, hogy az - egyébként jogszabály által kötelező­en előírtan bevezetendő - rendszer lényege a partnerközpontú műkö­dés. Ez annyit jelent, hogy az okta­tás szolgáltatás, amelynek során fi­gyelembe kell venni minden olyan belső partner (gyerek, szülő, peda­gógus, intézményi dolgozó) és kül­ső partner (önkormányzat, vállalko­zók, civil szervezetek, társintézmé­nyek) igényeit, elvárását, aki vala­milyen kapcsolatba kerül az iskolá­val. A tavaly ősszel kezdődött mun­ka elején „nyitott önértékelést” vé­geztek a nevelőtestületek, ezt követ­te a partnerek azonosítása, jelenleg a partnerek véleményét és igényeit mérik fel, ezután következik a beér­kezett vélemények összegzése, fel­dolgozása. A továbbiakban pedig azt kell megvizsgálni és megvalósí­tani, hogy miképpen lehet megfelel­ni a partnereknek, természetesen a jogszabályok, a személyi és tárgyi feltételek figyelembevételével. A tol­nai általános iskolák esetében a mi­nőségbiztosítási rendszer megvaló­sítása első szakaszának 2003. már­ciusban lesz vége. Mindezt azon­ban egy folyamatnak kell tekinteni, mindig kerülnek elő újabb problé­mák, minden évben felmérik a part­nerek igényét, később pedig már az átmeneti időszak változásait is. Arra a kérdésre, hogy mitől fog a „minőség biztosítódni”, azt a vá­laszt kaptuk, hogy mivel mindent dokumentálni kell, ezáltal sokkal inkább és ami nagyon fontos szem­pont, tudatosan nyomon követhető az iskolákban folyó munka. A minőségbiztosítás az iskolák esetében természetesen nem a gye­rekek „minőségében” jelenik meg, mint egy gyárban készült tárgy ese­tében. Itt azt próbálják meg konkre­tizálni, hogy a diákok számára mi volt az iskola által „hozzáadott ér­ték”, amit megpróbálnak a kezébe nyomni, amikor elmegy az iskola befejezésével. Ez persze eddig is így volt, csak most mindezt sokkal tu­datosabban, átgondoltabban köve­tik nyomon. Érdeklődésünkre kiderült az is, hogy a minőségfejlesztési rendszer kialakítása nagyon sok munkával jár, ebben csak a Wosinsky iskola tantestületének közel 300 munka­órája fekszik. Az energia mellett sok pénzt is igényel, amelynek nagyobb részét központi keretből biztosítják, a többit az intézmény finanszírozza. Felvetettük, hogy sok bírálója akad az iskolai minőségfejlesztési rendszernek, és számos pedagógus sem repes a- boldogságtól a minő­ségbiztosítás hallatán. Beszélgető- partnereink erre azt mondták, hogy kétségtelenül van kolléga, aki igyekszik elzárkózni ettől a feladat­tól, ám a többség most már önként vállalja ezt a munkát. Ha pedig a pe­dagógusok nem éreznék azt, hogy ebből valami jó kisülhet, akkor nem valószínű, hogy csinálnák. Azt is elmondták, hogy ez a munka kicsit felráz minden peda­gógust, akik elszoktak attól, hogy értekezleteken kívül szakmai dol­gokról beszéljenek, egyre fásultab- bak és talán néhányan elmerültek egy kicsit az önsajnálatban. A mi­nőségfejlesztési rendszer viszont arra jó, hogy meginduljon egy bel­ső párbeszéd, együttgondolkodás, ami nagyon fontos. SK Huszonegy aranygyőriít és tévét sorsoltunk A Tofnai Népújság előfizetői közül ők nyerték az aranygyűrűket: Gecse László Molnár András Strigens György dr. Nyers József Somlai Károly Nagy János Závodi Józsefné Jakab István Gebhardtné Szíber Gabriella Adorján József Leimszider Lajos Varga István Illés Antal Grósz Ferenc Jerkovits János Takics István Berta Béláné dr. Töttös János Csongrádi Tünde Farkas György Farkas György Bonyhád' Aparhant Bonyhád Dombóvár Dombóvár Dombóvár Tamási, Pári Iregszemcse Iregszemcse Németkér Pálfa, Rácegres Sárszentlőrinc Szekszárd Szekszárd Szekszárd Gerjen Szekszárd Tolna-Mözs' Harc Harc Decs A színes televíziót Nagy Ferenc (Tengelic) nyerte. Gratulálunk nyerteseinknek, nyereményüket lakáscímükön adjuk át a napokban. Torlódásmentes levonulás Megérkeztek a kárpátaljai gyerekek Lecsengőben a jégzajlás a Duna tolnai szakaszán A Duna Dunaföldvárnál fotó: gottvald károly A Duna Tolna megyei szaka­szán az utóbbi két napban csökkent a jégzajlás mértéke. A torlódásmentesen levonuló fagyott víz nem jelent árvízve­szélyt. Tolna megye A mostani télen a január 5. és 7. közötti jégzajlás jelentette az ed­digi csúcsot - tudtuk meg Ragó Károlytól, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökségének helyettes vezetőjétől. A szakember lapunknak el­mondta, hogy a jégviszonyokat november 15. és április 15. között naponta, a Tolna megyei Duna- szakaszon nyolc helyen figyelik, az adatokat to­vábbítják az or­szágos vízjelző szolgálathoz. Az idei télen az első jégzajlás december 26. és 30. között történt, a Duna ekkor 10-50 %- ban volt fedett 3-6 centiméter vastagságú jég­gel. A mostani zaj­lás január 4-én kezdődött. Az első napon parti jeget jelentettek, a ja­nuár 5. és 7. közötti csúcs során 50-70 %-os volt a fedettség, 6-10 centiméter vastag jéggel. Az utób­bi két napban csökkent a jégzaj­lás mértéke, jelenleg 40-50 %-os fedettséggel, 5 centis jég vonul le a folyón, torlódásmentesen, ami nem jelent árvízveszélyt - közöl­te a vízügyi szakember.-s­SZEKSZÁRD Sokan várták tegnap a szekszárdi vasúti pályaudvaron a Bereg­szászról érkezett magyar gyere­keket. A kárpátaljai 103 diák 4 pe­dagógus kíséretében délután fél ötkor szállt le a budapesti vonat­ról. A 7-16 éves diákokat Tolna megyei családok látják vendégül két hétig. A fogadócsaládok leg­többje szekszárdi, de jöttek Decsről, ^ Bonyhádról, Báta- székről, Őcsényből, Tolnáról, sőt még Döbröközről is, hogy szíves vendéglátásban részesítsék a ha­táron túli gyerekeket. Az utazás költségeit az Átányi László által vezetett Szent Adalbert Alapít­vány fedezte. Mint az akció egyik Tolna me­gyei szervezője, dr. Tóth Csaba elmondta, a két hét alatt több kö­Beregszászról jöttek fotó: gottvald károly i zös program is lesz, így például szeretet-vendégség a három törté­nelmi egyháznál, léleképítés, elő­adás, kézműves foglalkozások, valamint ruhaosztás a Karitasz Szervezetnél. f. kováts

Next

/
Thumbnails
Contents