Tolnai Népújság, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-01 / 280. szám
2001. December 1., Szombat Tolnai Népújság Hétvégi Magazin 9. OLDAL Nevelni csak szeretettel, dicsérettel Mikrofonnal Zanzibárig Ónody György legkedvesebb országai El kell felejteni a porosz módszereket Nincs könnyű dolga annak a szülőnek, akinek serdülőkorú gyereke van, de azoknak a pedagógusoknak sem, akik ilyen korú diákokkal foglalkoznak, mivel kötélidegzet és jó adag humor szükséges a tinik hangulati változásainak elviseléséhez. Ez az időszak ugyanis a lázadások kora. Szekszárdon, a Wosinsky Közösségi Házban tartott előadást dr. Király Ernő, a Pázmány Péter Tudományegyetem professzora, a leányfalui katolikus ház vezetője. A téma a serdülőkor, a serdülőkori nevelési problémák voltak.- A szülők többsége nehezen tűri és. olykor nem is nagyon érti serdülőkorú gyermeke viselkedését, tele van panasszal. Ugyan akkor Ön, aki rendszeresen foglalkozik tinédzserekkel nagy humorral és rendkívüli megértéssel ecsetelte azokat a gondokat, amik az ilyen korú gyerekeknél előfordulhatnak.- Természetesen, hiszen a gyerekneveléshez nem csak türelem, megértés, de humor is kell. A serdülőkor a gyermekkortól a felnőttkorig vezető út, ebben a korban minden gyereknek nagy a szabadságvágya, érzékeny az önrendelkezésre, ha ebben megpróbálják gátolni, akkor az ellen fellázad.- Mit tehet a szülő, ha serdülő gyereke lázadozik, hogyan fegyelmezzen?- Le kell mondani a haragos, szigorú nevelésről, el kell felejteni a porosz nevelési módszereket, csakis szeretettel, dicsérettel, elfogadással tudunk nevelni. Nem a tekintélyre, hanem a barátságra, szabadságra alapozva kell nevelni, nem utasítani kell, hanem párbeszédet kialakítani. Nem jó, ha a pedagógus vagy a szülő túl erős tekintélyt gyakorol a gyerekre, mert azzal feszültséget kelt benne. Minden gyerek, még a legrosszabb is bizonyítani akarja a jóságát. Ha ez valakiből kiveszik, az nagyon nagy baj. A nevelés alapja a szeretet, a bizalom, a jó szó, a jó példa és az imádság. A biigényli az ember a zalom erkölcsi alapja az őszinteség, hűség. A szeretetet, bizalmat, biztonságot elkerülhetetlenül személyiségfejlődése során. Ha ezt nem kapja meg, akkor benne sem fejlődik ki a szeretetkészség, különleges félelemreakciói lesznek, jelentkezik az agresszió, a hiperaktivitás. Serdülőkorban a szülő már nem sokat tehet, amit addig tudott, azt megtette, itt már az önnevelésnek kell érvényesülnie, aminek az alapja a szabadság, a felelősség, de a szabad akaratával csak az tud megfelelően rendelkezni, akinek értékei vannak.- Hogyan lehet megfelelő értékeket biztosítani a fiataloknak?- Nem könnyű ma megfelelő értékeket állítani gyerekeink elé. A társadalmi életben jelentős változások zajlottak az utóbbi 10 évben, az jó, hogy a magyar társadalom kezd elszakadNévjegy: Görögkatolikus pap, piarista gimnáziumba járt, az egyetemet Budapesten végezte. Disszertációját Rómában készítette „Az énes ösztönök” címmel, morálteológiai doktor. Több helyen szolgált, most a leányfalui katolikus közösségi ház vezetője. Számos könyve jelent meg, jelenleg a Széchenyi Terv keretében nyert pályázati támogatásnak köszönhetően a személyiségfejlődés lélektani hátterével kapcsolatos tanulmányon dolgozik. Dr. Király Ernő ni a volt szocialista országok által képviselt ideológiáktól és nemzeti jellegű, családközpontú eszményt próbál közvetíteni, de még mindig hiányoznak az erkölcsi értékek, inNevelni az első pillanattól szeretettel kell kább a gazdasági program áll a középpontban. Éppen ezért a mai kor nagy kihívás elé állít bennünket, az eltűnt erkölcsi értékeket kell visszaállítanunk, mert enélkül szétesik a társadalom. Mindenestre az alap a hit, fontos, hogy a gyerekeknek legyenek eszményei, olyan személyek, akiknek az élete példaként állhat előtte.- Igen ám, csakhogy a mai szülők nehezebb helyzetben vannak, mint az ő szüleik voltak, mert serdülő gyerekeikre több olyan veszély - drog, prostitúció - leselkedik, ami korábban nem volt. Naponta hallunk híreket eltűnt gyerekekről is.- Az a gyerek, amelyik elég szeretetet kap otthon, az nem fog elszökni és másutt kielégíteni a szeretetvágyát. A serdülő is igényli a szeretetet, még a fiúk is, ha nem is mindig mutatják ki. Ha viszont a családban hiányzik a szeretet, az a gyereknél önértékelési zavarokat okozhat, önbizalomhiányához vezethet.- Ehhez még hozzájárul az is, hogy minden serdülő szeretne kitűnni, különleges lenni.- így van, ebben a korban a gyerekek tele vannak vágyakkal, szeretnének „valakik lenni”, értékes életet élni. Csak hogy értékek szolgálata áldozatkészség nélkül nem létezik, ezért az alapvető erkölcsi értékeket mindenképpen tanítani kell. F. KOVATS ÉVA Létay Menyhért és dr. Bíró János. Ónody György számára ezen két pedagógusszemélyiség adta azt az útravalót, mely Szekszárdtól, a szülővárostól a legmesszebb található helyszínen is kitartott, elegendőnek bizonyult. Pedig a Garay János Gimnázium egykori diákja - aki 1952-ben tett érettségit az Alma Materben - bejárta a fél világot. De ez természetesnek is tekinthető, hiszen Ónody György évtizedeken át volt a Magyar Rádió külpolitikai tudósítója, szerkesztője. Fél évszázad elteltével, a hagyományos öregdiák találkozón ismét a patinás intézmény falai között beszélgettünk az azóta országszerte ismertté vált - ma már nyugalmazott - újságíróval, akinek hangját és értő kommentárjait annyiszor hallgathatták az érdeklődők az éter hullámain.- Öt évet töltöttem itt - néz körbe interjúalanyom, barátkozva a helyzettel, mivel most nem ő faggat, hanem őt faggatják.- A kor miatt - a negyvenes évek vége, ötvenes évek eleje - nem könnyű, de mégis érdekes, sőt, néha szórakoztató időszak volt ez a fél évtized. Ekkoriban már verseket írtam, azt gondoltam, hogy nagy költő lesz belőlem. De aztán rájöttem, hogy jókorát tévedtem: ám az írás, újságírás ezután is vonzott. Ónody György az érettségi után egy évet töltött a Tolnai Naplónál. Ulmann József olvasószerkesztő, Szalai János, Pálkovács Jenő, Boda Ferenc újságírók - sorolja a neveket, többségében már csak néhai kollégákat... A gyakornok jelölti esztendő után pedig a bölcsészettudományi egyetem polgáraként, az újságírói szakon folytatta tovább pályafutását. Őszintén bevallja, hogy - bár a forradalmat az egyetemen élte meg - nincsenek 156-os babérjai.- A külpolitika vonzott, így némi betekintést nyerhettem a diplomáciatörténetbe is. Nagyjából ki lehetett számolni, hogy mi fog bekövetkezni... A diploma után, 1959-ben első külföldi misszióm Bécsbe szólított. Az osztrák főváros adott otthont a Világ Ifjúsági Találkozónak, arról tudósítottam. S mit hoz a sors: a majdani feleségemmel ugyanarra az egyetemre jártunk, de mégsem találkoztunk Budapesten. Bécsben futottunk össze első alkalommal. A következő három évtizedben sorozatban követték egymást azok az országok, melyeket Ónody György, immár a Magyar Rádió, illetve televízió munkatársaként felkeresett. Helsinkitől Zanzibárig, San Franciscótól Haiphongig alig akad olyan város, ahol ne fordult volna meg.- A legkedvesebb ország? Mármint Magyarország után? Kettő is van - hangzik rövid gondolkodás után a válasz. - Az egyik Ciprus. Ez a sziget elbűvöli az embert, legyen szó történelméről, természeti szépségeiről, lakóiról vagy éppen a borairól. A másik pedig Franciaország. Öt évet volt szerencsém itt tölteni, egy szóval összefoglalva annyit mondanék: lenyűgöző. Az ellenpólus? Líbia, mely - legalábbis annak idején - afféle rend'őr- államként funkcionált. Hasonló volt Irak is: jellemző életképként Ónody György a békeidőben is páncélosok őrizte országos rádiót említi. A messze vidékekről saját házunk tájára visszatérve még szó esik a kádári rendszerben a külpolitikai kommentátorokra nehezedő, „fentről” érkező esetleges nyomásról, cenzúráról.- A rádió más médiumhoz képest könnyebb helyzetben volt, lévén a szó elszáll, az írás viszont megmarad. Persze, léteztek olyan témák, melyeket nem illett feszegetni: például mindazt, amit negatívumként a Szovjetunióhoz lehetett volna kötni. S nem igazán illett rosszakat mondani a szocialista országokról sem, igaz, eleve ritkán foglalkoztunk velük. De ezen kívül bármiről beszélhettünk. Bármennyire is különösen hangzik, nem voltunk szenvedő alanyai valamilyen intézményes cenzúrának.-SZÁÓnody György Születésnapi ajándékok Jubileumi ünnepség Hertelendyfalván ______Tolna megyei anekdotatár 90.______ Mu csfai papi galiba Fiataljaink nem felejthetik el az anyanyelvűket - hangzott el azon az ünnepségen, melyet a vajdasági Herteledyfalván rendeztek az ott működő Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület fennállásának 40. évfordulója alkalmából. A négy évtizede működő, a magyar kultúra szolgálatában álló civil szervezet meghívására részt vett a jubileumi ünnepségen a Székely Szövetség elnöksége, a bonyhádi Székely Kör Kórusa, a Hidas Néptánc együttes a Bartina zenekar kíséretével, valamint a bátaszéki Illés Károlyné mesemondó. Az egész napos rendezvény ünnepi közgyűléssel kezdődött - mondta Potápi Árpád országgyűlési képviselő. Mi itthonról el sem tudjuk képzelni, milyen nagy szerepe van egy ilyen egyesületnek a falu életében, a magyar kultúra megőrzésében. Éppen ezért fontosnak tartottam ott elmondani, hogy a Székely Szövetség minden tőle telhető segítséget megadja a határon túl élő magyarságnak, így a vajdaságiaknak is, ami sokszor nem anyagiakban nyilvánul meg - tette hozzá. Az ünnepségen jelen volt Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. Az Illyés Köz- alapítvány igazgatója, dr. Veress László is meg- Potápi Árpád tisztelte a rendezvényt, s a köszöntés mellett felajánlotta az alapítvány további támogatását az egyesület részére. Segíteni fogják, hogy a csoport tagjai kijussanak Bukovinába és Székelyföldre, s ott felvegyék a kapcsolatot egy sajátjukhoz hasonló nagyságrendű településsel. Támogatni fogják egy ingatlan megvásárlását Hertelendyfalván, hogy tájházat alakíthassanak ki, ahol az oda látogatóknak megmutathatják tárgyi emlékeiket. A nap programja műsorral folytatódott. A helyi színjátszók, hagyományőrző csoport, szólisták, valamint a vendég együttesek nagy sikerű műsort adtak. A színpadi bemutatkozást követő vacsorán lehetőség nyílott a beszélgetésre, a személyes kapcsolatteremtésre. A magyarországi kulturális csoportok kiutazását az Illyés Köz- alapítvány támogatása tette lehetővé. -PÁLAzt mindenki tudja, hogy az ibafai papnak papi fapipája van, de a szegény mucsfai papról 1895-ig azt sem tudta a világ, hogy ő van, nem hogy a fapipája. A különben békés életű községről a múlt sajtójában még véletlenül sem akad érdemleges hír, neve - amelyet a helyi hagyomány török eredetűnek vél - már a Hunyadiak korában előfordul, s valószínűleg személy- névi eredetű. Ennél többet csak az Eleven hegyen lehetne megtudni a helyi ügyekről, ott ugyanis Mester Vendelné névgyűjtése szerint „pincesor volt, sok nóta járta”. Minden bizonnyal ezen szeretett volna változtatni a község református lelkésze, akiről a Tolnavármegye nem botránykel- tési céllal írt cikket 1895. szeptember elsejei első-második oldalára. íme: „Múlt számunkban ismertettük Szerényi Sándor mucsfai ágostai lelkész esetét, amelyet némely ellenzéki lap a politikával akart mindenáron összefüggésbe hozni. Az ítélet, amely hivatalvesztésre és hivatalviselésre képtelennek mondja ki Szerényit, indoklása szó szerint a következő: Szerényi Sándor mucsfai lelkész azon magaviseleté által, hogy folyó évi február 5-én Bonyhádon, az úgynevezett Lengyel-féle vendéglőben ittas állapotban Dürr Gáspár bonyhádi lakost szóváltás közben tettleg bántalmazta, Szabó János lelkésztársára pedig széket emelt, Dőry Pál járási főszolgabírót eljárása közben sértő szavakkal illette, a községi rendőrvezetőnek ellenszegülve, avval földön fekve dulakodott, s az aznapi képviselő-választás alkalmából egybegyűlt közönség előtt oly közbotrányt okozólag viselkedett, hogy a járási főszolgabíró kénytelen volt őt tépett ruhában, födetlen fővel, csendőrökkel a városházára kísértetni, hol másnap reggelig a rendőrök őrizete alatt tartatott, mely magaviselet, a beigazolt többszöri ittassága a zsinati törvény 324. § f. pontja értelmében egyházi vétséget képezvén, ugyanezen törvény 326. § d. pontja szerint volt büntetendő, minthogy (a) közbotrányt okozott ezen magaviseletével nemcsak saját papi állására, hanem összes paptársaira és az egész egyházra is gyalázatot hozott, mi által magát a díszes és példamutató magatartást igénylő papi hivatal megfelelő áldásos viselésére képtelenné tette. Az ügyészi indítványtól eltérőleg a 326. § d. pontja azért volt ellenében alkalmazandó, mert botrányos magaviseletének homályt vető hatása nem csupán egyházközségére, hanem egész egyházunkra és összes paptársaira kiterjed...” Ehhez aligha kell magyarázat. DR. TÖTTŐS GÁBOR l A 1 4 I
