Tolnai Népújság, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-05 / 283. szám
MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL I 2001. DECEMBER 5., SZERDA Mondom a magamét IHÁROSI IBOLYA Amit a számok nem mutatnak Jó, hogy több Tolna megyében működő gimnázium is előkelő helyen végzett az iskolák nem hivatalos pontversenyében. Mármint az egyetemi, főiskolai pontokért vívott, sokszor ádáz harcban. Az írásbeli felvételi eredmények alapján a Garay János gimnázium a 18. helyen van, a felvételi arányok alapján pedig a 30. Az első kategóriában a Vak Bottyán Gimnázium a nem igazán előkelő 101. helyet érte el a 111 iskola között. A második említett kategóriában 90 gimnázium rúgott labdába, közöttük a Petőfi Sándor gimnázium a 72. helyen tar- tatik, nyilván az 1996 és 2000 között elért felvételi pontszámok, illetve arányok alapján. Az iskolák ezeken a sorrendeken rendre felháborodnak, mert más megközelítésben meg más eredmények jönnek ki. Ha egy iskoláról azt mondják, hogy „versenyistálló”, nem biztos, hogy dicsérni akarják. A szülőknek, diákoknak dönteniük kell, amikor iskolát választanak. Nem biztos, hogy az a gimnázium a legjobb a diáknak, ahol minden tárgyból maximális a követelmény, ahol csak az számít embernek, akinek lehetőleg minél több tantárgyból kiválóak az eredményei. Nemcsak intellektuális képességei vannak egy embernek. Lehet, hogy jobban boldogul az életben aki kedves, aki tekintettel van másokra is, mint az, aki mindig minden helyzetben győzni akar. Lehet, hogy az jut tovább, aki kisebb-nagyobb kanyarokkal találja meg a hivatását, s a saját kudarcai alapján lesz egyre gazdagabb a jelleme. S lesz belőle eredményeivel elégedett, boldog ember. Az oktatás nagyon fontos, de hogy mennyit ér, azt a családi környezet éppúgy befolyásolja, mint a tanuló jelleme, erkölcsi felfogása. A felvételi pontszámok a nevelésről például semmit sem mondanak. ■>* Es akkor még egy szót sem szóltunk a nagy tanáregyéniségekről, akik nemzedékeket tanítottak meg tanulni, akiktől világszemléletet és erkölcsi tartást is kap a diák, s amiről szintén nem beszélnek a puszta számok, a versenysorrendek. Mindezek híján ugyanis hiába veszik fel elsőre a diákot az egyetemre, hosszú távon nem tud mit kezdeni a tárgyi tudásával. ___________Megkérdeztük Olvasóinkat___________ Ki nek adna virgácsot? Hamarosan itt a Mikulás. Hogy kiknek adnánk vagy adunk csokit, apró ajándékot, s hogy ezt zokniba, ablakba tett cipőbe csempésszük-e bele, az családi hagyományok dolga is. Aki virgácsot is kap, azt figyelmeztetni szeretnénk valamely rossz tulajdonságára, vagy éppen cselekedetére. Ezúttal azt a kérdést tettük fel néhány olvasónknak: Kinek adna virgácsot? Sólyomi Edit, felszolgáló: - A barátomnak, emlékbe. Általánosságban véve pedig minden rossz embernek küldenék virgácsot, hátha elgondolkodik s igyekszik megváltozni. Auth Gábor, egy számítástechnikai cég képviselője: - A törvényhozóknak és a kormányunknak küldenék virgácsot, főként azért, mert a cégalapítás csapnivalóan lassú Magyarországon. Úgy látom, más hivatalos ügyek intézése is igen nehézkesen megy minálunk. Szathmáry László, diszpécser: - Első megközelítésben a pártoknak. Kicsit pontosabban a pártok vezetőinek, a politikusoknak adnék virgácsot, mert nem mindig tetszik az, amit csinálnak. Mindenki szeretne egy kicsit jobban élni, de ez a többségnek eddig nemigen sikerült. A politikusokat azért választottuk, hogy jól intézzék az ország dolgait, de ez eddig nem minden területen valósult meg. Enyhén szólva. Rostás Ilona, közgazdász: - Nap, mint nap felbosszantanak a céltalanul károkozók. Azoknak adnék virgácsot, akik nem találják meg a helyüket a társadalomban, a világban, s ezért összekarcolják az autót, amely mellett elmennek, vagy ledöntögetik a sírköveket, mert unatkoznak. Azoknak adnék virgácsot, akik a szabadságot úgy értei-. mezik, hogy nekik mindent szabad, tehát képtelenek tekintettel len- ni mások szabadságjogaira. ________________________________■ Ko nkurencia a télapószolgálatoknál Anyagiasabb gyerekek - az Apeh próbavásárolhat Ma délután csaknem minden nagyobb településen elindulnak évi egyszeri munkájukra a Télapók. Bár a gazdasági átalakulással a vállalati, szakszervezeti Mikulásokból egyre kevesebb van, egy két városban az utóbbi években verseny is kialakult a télapószolgálatok között. Általában néhány száz forintért már mindenütt házhoz ér a piros csomag és a virgács. Tolna megye Az általunk megkeresett télapószolgálatok közül az iregszemcsei volt a legolcsóbb, itt kétszázötven forintért viszi ki a nagyszakállas a szülők által elkészített csomagot, s a tolnai művelődési háznál találtunk négyjegyű számmal kifejezhető összeget, amelyért télapót lehet rendelni. Az árfekvés természetesen tükrözheti a költségeket, a kíséret létszámát, és a szolgáltatás színvonalát is; egy nem illúzióromboló mikulásöltözék, bár egyszeri beruházásról van szó, jelenleg übereli a tízezer forintot. A mikulás-kiszállási díjak általában néhány száz forintnál megállnak. A tamási művelődési háznál hatszáz forintért rendelhető télapó, akire a hét eleji rendelésállomány szerint húsz család tartott igényt. A hatszáz forint fele a gépkocsihasználatot, fele a munkát fedezi. Ezért a nagyszakállas meg is dicséri a gyermeket erényeiért és megdorgálja a rosszaságokért. A megyeszékhelyen idén a Babits Mihály Művelődési Ház felhagyott a télapóküldéssel, a szülők a két tapasztalt Mikulást személyesen rendelhetik meg. A munkát illetően a több, mint tíz éve télapózó Horváth Ádám nem panaszkodott, ugyanakkor azt is elmondta: van bőven konkurencia. A veteránnak számító Télapó tapasztalata az, hogy a gyerekek anyagiasabbak lettek. „Tíz éve voltak még szerény ajándékok, egy-egy zacskó cukornak is tudtak örülni a gyerekek; nemrég előfordult, hogy egy kétéves gyereknek kétkazettás magnót vittem ajándékba” - fogalmazott a Mikulás. Az egyik konkurens szolgáltató a Magyar Posta, amelynek városi hivatalaiban télapó-futárokat lehet rendelni. Szekszárdon eddig ötven jelentkező van, a hivatalban abban bíznak, sikerül elérni a tavalyi hetven rendelést. A postai mikulások díja egy gyermekre 570 forint, több gyermek esetén viszont csak fejenként 270 forinttal nő a fizetendő összeg. Az összeg bruttó, télapó minderről számlát ad. Az Apeh Tolna Megyei Igazgatóságának jogi osztályvezetője, dr. Király Katalin érdeklődésünkre elmondta, ez a szolgáltatás is számlaköteles, és elvileg elképzelhető, hogy próbavásárlással ellenőrzik a télapó-tevékenységet. Erre azonban - legalábbis Tolna megyében - még nem volt példa. T. F. Disznóölések idején a sertéshúsról A felvásárlási árak lefelé, a húsárak felfelé mozognak Október második felétől a sertéstermelőktől az addigi ár alatt veszik át a felvásárlók a sertéseket annak ellenére, hogy a feldolgozók azt ígérték, ha megkapják az egymilliárd forint állami támogatást, nem változtatnak a felvásárlási áron. A pénzt megkapták, a hízókért most mégis kevesebbet fizetnek a vágó- hidakon. Tolna megye A felvásárlási árak csökkenésének oka a felvásárlók szerint az, hogy olcsóbb lett a szemestakarmány. Ezzel azonban a termelők nem értenek egyet, mert a takarmányozási költségekből negyven százalékkal részesednek az abraktakarmányok, a fennmaradó hatvan százalékot a szója, a napraforgó, a pre- mixek és a takar- rrjány-kiegészítők képviselik. Márpedig ezek ára az utóbbi időben mintegy 10 százalékkal emelkedett. Kiss József, a naki mezőgazda- sági szövetkezet elnöke kérdésünkre elmondta, a legfrissebb hírek sem kecsegtetőek a termelők számára, ugyanis a kaposvári feldolgozó, mint a térség legnagyobb húsipari cége meghirdette a jövő éveleji árait, ezek a következők: minőségtől függően 265 és 276 forintot adnak egy kiló élő sertésért. Ez olyan alacsony ár - mondta a szövetkezet elnöke -, mely még a termelők önköltségét sem biztosítja. A többi vágóhíd nem hirdette még meg a jövő évi árait, de jelenleg a kiváló minőségű sertéshúsért 295 és 310 forintot fizetnek. A sertéstenyésztők országos választmányának legutóbbi ülésén is elhangzott, az utóbbi hetekben jelentősen csökkentették áraikat a felvásárlók. A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) hogy a sertéstermelők gondjain enyhítsen, kilónként harminc forinttal, 120 millió forint erejéig, támogatja az élő sertés exportját. A támogatást november 15-e és január 31-e kö,- zött csak azok vehetik igénybe, akik tagjai a VHT-nek és exportra értékesítik állataikat. így ez a támogatás azt jelenti, ha a termelőtől az exportőr 290 forintért veszi meg a hízót, akkor is 320 forintos árat ér el. A feldolgozók egyébként arra hivatkoznak, azért kellett a felvásárlási áraikat csökkenteni, mert beszűkült a húsexport, az eddig jól működő japán és dél-koreai piacok jelentős részét elveszítették, és a kevés sertés ellenére a belföldi igényekhez mérten is túlkínálat van. MAUTHNER Véradókat köszöntöttek Csikóstőttősön a községházán meghitt hangulatú ünnepségen köszöntötték a Vöröskereszt és az önkormányzat vezetői azokat a véradókat, akik az elmúlt évtizedekben számos alkalommal segítettek önzetlenül embertársaikon. Az általános iskolások versesénekes műsora után Horváthné Deli Katalin, a Vöröskereszt csikóstőttősi csoportjának titkára és Pintér Szilárd polgármester üdvözölte a sokszoros életmentőket. Tízszeres véradásért Korponai Zsolt, Kutnyánszky Gézáné, Horváth Attila és Magyarné Szabó Anikó, hússzorosért Kreb János és Tóth István, harmincszorosért Kántor Mihály, ötvenszeresért pedig Szüle Rezső részesült elismerésben. A bensőséges hangulatú megemlékezés szervezői finom vacsorával kedveskedtek az ünnepeiteknek. ■ Könyvbemutató Bognár Papp Irén A dombóvári művelődési házban közel nyolcvanan vettek részt a helyi születésű, jelenleg Szigetváron élő Bognár Papp Irén „Ezer fokon” című új ver- ses-novellás kötetének bemutatóján. A költő-író műveiből Kengyel Zsuzsanna, az Illyés Gyula Gimnázium tanára állított össze műsort, melyet az oktatási intézmény diákjai mutattak be nagy sikerrel, majd a Gyöngykoszorú Kórus és a Flamingó Tánc- együttes szórakoztatta az érdeklődőket. ■ Nagycsaládosok karácsonya A Szekszárdi Nagycsaládosok Egyesületének e heti összejövetele technikai okokból elmarad. Helyette december 11-én (kedden) várják a tagjaikat a Babits Mihály Művelődési Ház társalgójában. A téma: a karácsonyi ünnepségek előkészületeinek megbeszélése. Petes János százszor adott vért Még sokszor szeretne segíteni embertársain A Vöröskereszt dombóvári területi szervezetének vezetői századik véradása alkalmából köszöntötték a kapospulai Petes Jánost, akinek a falu polgármestere, Markovits Géza nyújtotta át az ön- kormányzat ajándékát. Az ünnepelt életmentővel beszélgettünk. Kapospula- Mikor nyújtotta első alkalommal karját véradásra1- Cégem 1963-ban a Kaposvári Húskombinátot építette, amikor egyik munkatársam szólt, hogy véradás lesz a somogyi megye- székhelyen. Egy kicsit félve mentem vele először a véradásra. Az egészségügyi vizsgálat után is izgultam még, ám a tűszúrást követően - mivel az sem fájt - teljesen megnyugodtam és kellemes érzéssel keltem fel az ágyról. Azóta sem lettem rosszul egyszer sem.- Milyen gyakran kereste fel később a véradó állomást?- A dombóvári kórház 1969-ben készült el, harminckét esztendeje oda járok évente három-négy alkalommal. Az állomás főorvosa, dr. Fata Mária főorvos régi ismerősként köszönt. A véradásnak köszönhetően egészségi állapotomat a doktornő folyamatosan kontrollálja.- Önnek, vagy valamelyik családtagjának volt-e már szüksége vérre1- Szerencsére eddig sem én, sem közeli rokonaim nem szorultak erre a segítségre.- Van-e valaki, akit Ön invitált véradásra?- Lányom férje, Kövesdi Tamás biztatásomra kereste fel először a dombóvári kórházat és azóta már huszonöt véradáson van túl.- Mikor keresi fel legközelebb a lakóhelyével szomszédos város véradó állomását?- December 23-án megyek ismét. Ha egészségi állapotom engedi, még sokszor szeretnék vért adni. GLAUB Kapospulán született 1945 június 16-án. Kőműves szakmunkás-bizonyítványt szerzett, majd a dombóvári Unió Szövetkezetnél helyezkedett el, ahol tizenkét éwel ezelőtti nyugdíjazásáig dolgozott. Egy lánya és két unokája Önálló mentőállomás lesz Bátaszéken Településfejlesztésről beszélt a polgármester Bognár Jenő polgármester volt a vendége tegnap este a Bátaszékért Közéleti Egyesületnek, ahol az érdeklődők a város jövő évi fejlesztéséről kérdezték. Bátaszék Bognár Jenő polgármestert még az előadás előtt faggattuk a településfejlesztési tervekről.- Szeretnénk tavasszal befejezni az 56-os főút utolsó szakaszát, amely Mohács felől, a-malomtól a Bezerédy utcáig tart. A csapadékvíz föld alá helyezésére az önkormányzat 30 millió forintot áldozott. Szélesebb lesz az út, akárcsak a már elkészült területen, de itt több lesz a parkolásra alkalmas hely, mivel több bolt is van ezen a szakaszon. A becsült értéke a munkálatoknak 120 millió forint, melyre a fedezetet a Közlekedési Minisztérium ígérte. A munkákat kora tavasszal kezdenénk és nyárra be is fejeznénk. Szintén tavaszra tervezzük a városháza emelet-ráépítésének befejezését, ha-elkészül, akkor itt kap helyet az új tanácskozó, ahol a testületi és bizottsági üléseket tartjuk. Ez három irodából és szociális blokkból áll, március 15-ig szeretnénk az épületet átadni. Terveink szerint jövőre is folytatódik az óvodáknál a „tornaszoba” program, így a kicsik rossz időben is tudnak mozogni. A legnagyobb beruházásunk jövőre a szennyvíz- hálózat kiépítése lesz, mely több mint egymilliárd forintba kerül. Annak függvényében tudunk a munkáknak nekiállni, hogy megkapjuk-e a pályázati pénzeket. Ez a beruházás a fejlesztési keretünket nagymértékben le is köti. Az idén megvásároltunk a Hunyadi utcában egy épületet, mely régen a DÉDÁSZ-é volt, ezt szeretnénk átalakítani úgy, hogy alkalmas legyen egy önálló mentőállomás kialakítására (két mentőkocsit szeretnénk fenntartani), illetve az épület másik felében az önkéntes tűzoltóinknak szeretnénk helyet biztosítani. Kövesden és Lajvéron a múlt évben az utakat rendbe tettük, de az itt élők is részesei lehetnek a szennyvízhálózat nyújtotta előnyöknek. A Mórágy felőli, nyugati részen - ha a pályázati összegeket kézhez kapjuk - a szennyvíz-hálózathoz csatlakozhatnak a köves- diek és a lajvériak is. MAUTHNER I t k t A SERTÉS-FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK VÁLTOZÁSA 2001-BEN TOLNA MEGYÉBEN A naki szövetkezet adatai alapján
