Tolnai Népújság, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-04 / 282. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. December 4., kedd Rakéták Gázára A palesztinok további erőszakkal fenyegetőznek Jeruzsálem míg Betlehemet helikopterről ~ lőtték. A hét végi palesztin terror- A támadást megelőzően ta- támadásokra rakétatámadá- nácskozott az izraeli biztonsági sokkal reagált az izraeli kor- kabinet - többek között Sáron mány. A Fehér Ház szóvivője miniszterelnök, Simon Peresz kijelentette: Izraelnek joga külügyminiszter és Benjámin van az önvédelemre. Mintegy 110 radikális palesztin aktivistát tartóztattak le hétfő­re virradóra a palesztin hatósá­gok Ciszjordániában és a Gáza- övezetben a hét végi merényle­teket követően. Ciszjordániá­ban az izraeli-palesztin ösz- szecsapások újabb halálos ál­dozatot követeltek. Hétfőn, a délutáni órákban az izraeli légierő lebombázta Jasszer Arafat helikopterleszál­lóját, és megsemmisítette a pa­lesztin vezető két helikopterét. Az esti órákban harci repülő­gépek bombázták. Dzsenínt, Ben Eliezer védelmi miniszter. Raanan Gissin izraeli kormány- szóvivő szerint az akcióval „vilá­gos üzenetet küldtek” Arafatnak arra az esetre, ha nem tartóztat­ja le és nem állítja bíróság elé a merényletek tetteseit. Ahmed Koréi, a palesztin törvényhozás elnöke viszont úgy értékelte a támadást, mint „a Palesztin Ha­tóság megsemmisítését célzó újabb agressziót, amely még több erőszakot von maga után.” Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője hétfőn, a támadásokat követően kijelentette: Izraelnek joga van az önvédelemre. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma mély döbbenettel érte­sült a Jeruzsálemben és Haifában végrehajtott elvakult terrorcselek­ményekről. Őszinte együttérzését fejezi ki az áldozatokat gyászoló családoknak és az izraeli közvéleménynek. Martonyi János külügy­miniszter táviratban fejezte ki részvétét Simon Peresz izraeli külügy­miniszternek, miniszterelnök-helyettesnek. Szigorúan ellenőrzik a palesztin átkelőket fotó: europress/epa MERÉNYLETEK A KÖZEL-KELETEN ~ elkövető halottak sebesültek száma száma 1994. április 6. Afula Hamász 8 44 1994. október 19. Tel-Aviv Hamász 21 47 1995. január 22. Netanya Iszlám Dzsihád 21 1996. február 25. Jeruzsálem Hamász 25 1996. március 4. Jeruzsálem Hamász 19 1996. március 4. Tel-Aviv Iszlám Dzsihád 13 1997. július 30. Jeruzsálem két palesztin 16 2001. június 1. Tel-Aviv egy palesztin 21 75 2001. augusztus 9. Jeruzsálem egyPaíesztin ___ 15 Bombázzák Bin Laden búvóhelyét Amerikai bombázók hétfőn ismételten támadták a Dzsalálábád közelében, a he­gyekben fekvő Tora Bora bázist, megölve 58 személyt. Az Oszama bin Laden rej­tekhelyének tartott tábor elfoglalására helikopterek húsztagú amerikai különle­ges alakulatot szállítottak a régióba. Kabul - Bonn A katari al-Dzsazíra hírtelevízió még fris­sebb, „ellenzéki forrásokból” származó ér­tesülése szerint a tálibellenes csapatok idő­közben már behatoltak Kandahárba is, és ott heves harcok folynak. Hadzsi Hakszár móllá, volt tálib belügy­miniszter-helyettes úgy véli, hogy Mohammed Omar móllá tisztában van sor­sával, ezért a megadás vagy a fogságba esés helyett valóban az utolsó leheletig tartó har­cot választja. Elillanni látszanak a Bonn közelében zaj­ló nemzetközi Afganisztán-értekezlet gyors befejezéséhez fűzött remények: hétfői infor­mációk szerint legkorábban kedden, de va­lószínűleg csak csütörtökön fogják aláírni a résztvevők az ázsiai ország békés jövőjét megalapozó egyezményt. Az ENSZ-értekez- let másik fontos kérdése az Afganisztán bel­ső biztonságát szavatoló békefenntartó erők összetétele. A világszervezet ragaszkodik ehhez, és a négy küldöttség közül hárman osztják az ilyen csapatok szükségességét. Csupán az Északi Szövetségnek vannak fenntartásai. Ez kézenfekvő, elvégre a kato­nai sikerek nyomán ez a frakció ellenőrzi Afganisztán nagy részét, s erről az eszközről nem szívesen mondana le egy többnemzeti- ségű békefenntartó erő javára. __________■ Os zama bin Laden barlangi erődítménye j Irodák, hálótermek, közösségi helyiségei A Tora Bora-I barlangrend­szer egy 3900 méter ma­gas hegybe 400 méterre nyúlik be. 1000 személyes Áramfejlesztő és szellőzés Titkos kijáratok páncélkapukkal, rejtett aknákkal A barlang mélyén a hőmérsékletet nem lehet kívülről bemérni A szellőzőrendszer a Iriss levegőn kívül vész­kijáratként Is szolgál Fegyverek és lőszerek (Stringer-rakéták) A főbejárathoz 17 méter hosz- szú. autózható alagút vezet Szemtanúk látták Bin Ladent a környéken lovagolni Hírek Az EBESZ a terror ellen Román határhelyzet LEVÉLBEN FORDUL Orbán Viktor magyar miniszterelnök­höz Kovács Miklós, a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, parlamenti képviselő, mert jövő januártól a Magyarországra utazóknak 15 ezer forintnyi összeget kell felmutatniuk a határon, illetve hogy Budapest a Kárpátalján sokak által használt kishatárfor- galom megszüntetésére készül. MEG SEM ALAKULT még a koszovói parlament, a szerb képviselők máris fiaskót szen­vedtek: hétfőn Belgrádból Pristinába repültek, hogy részt vegyenek a törvényhozás mun­kájának előkészítésében, de rögtön vissza is tértek a jugo­szláv fővárosba. Az ENSZ-igaz- gatás nem engedélyezte a kép­viselőket kísérő személyeknek, hogy elhagyják a pristinai repü­lőteret. ■ Bukarest Kolozsvár Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) nagyobb szerepet kell játszania a terrorizmus elleni küzdelemben - mondta a román elnök hétfőn, amikor meg­nyitotta a szervezet miniszteri tanácsának kilencedik ülését. A kétnapos ülésen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. A miniszterek megtárgyalják, miképpen foghat össze szerveze­tük a NATO-val és az Európai Unióval a terroris­ták ellen. „Az EBESZ-nek be kell töltenie szere­pét a terrorizmus elleni széles nemzetközi koa­lícióban” - jelentette ki előző nap a román kül­ügyminiszter, aki a szervezet soros elnöki tisztét tölti be. Mircea Geoana arra biztatta az EBESZ-t, hogy használja ki a „nemzetközi partnerséget, amely az Egyesült Államokban lezajlott tragikus események után bontakozott ki”. Egy névtelenségbe burkolózó nyugati diploma­ta azt mondta az AP-nek, hogy Oroszország még mindig húzódozik a csecsenföldi EBESZ-misszió tevékenységének elfogadásától. ■ A Romániából történő kiutazások megszigo­rítása miatt jelentősen csökkent a kilépő­forgalom a román-magyar határon - írta hét­fői számában a Krónika című erdélyi lap. A lap összeállítása szerint a rendelet értelmében a turistaként külföldre utazó román állampolgárok­nak meghatározott pénzösszeget - Magyarország esetében legkevesebb 250 eurónak megfelelő va­lutát -, érvényes egészségügyi biztosítást, vissza­útra szóló jegyet, illetve gépkocsival történő uta­zás esetén érvényes zöldkártyát kell felmutatni ki­lépéskor a román határon. A Szatmár megyei petei átkelőnél a hét végén körülbelül 40 százalékkal csökkent a forgalom. A kötelező egészségbiztosí­tás elmulasztása miatt több személyt kellett visz- szafordítani mint valutahiány miatt. De ez sem okozott különösebb gondot, mert a határátkelő közelében ötméterenként állnak a zöldkártya-áru­sítással, valutaváltással és egészségbiztosítással foglalkozó ügynökök bódéi. A rendelet elégedet­lenséget váltott ki azokban, akik viszonylag rend­szeresen utaztak Magyarországra bevásárlás, áru- beszerzés, rokonlátogatás okán. ■ ÁLLÁSPONT TORONYI ATTILA Eszköz és cél Robbannak a pokolgépek, öngyilkos merénylők borítják lángba az utcát. A Hamász emberei azonnal nyilatkozatot ad­nak ki, tettükért vállalják a felelősséget. Mi lehet az a fenn- költ cél, amely igazolná ezt a vérengzést? A politikai hasz­nosság szemszögéből nincs különbség kegyetlenség és kö- nyörületesség, erőszak és humánum között. Erkölcs és poli­tika már régóta köszönőviszonyban sincs egymással. A cél szentesíti az eszközt - írta Machiavelli A fejedelem cí­mű híres munkájában, amelyet a pápa 1559-ben indexre tett. A Vatikán azóta is hamis szabálynak tartja a fenti meghatáro­zást, mert a mégoly magasztos cél sem menti föl azokat, akik eléréséhez bűnös eszközöket alkalmaznak. A palesztinok azt akarják, hogy szűnjön meg az izraeli meg­szállás, alakuljon meg végre az önálló palesztin állam. Izrael méltányosnak gondolt célja ellenben, hogy polgárai bizton­ságban élhessenek, s ezért föl akarja számolni az erőszakot, és megszállja azokat a területeket, amelyek a palesztin erő­szakszervezetek fészkei. Bin Laden, az Afganisztánban bujkáló terroristavezér azt mondta: van jó terror és rossz terror. Csakhogy a civilizált vi­lág erről merőben másként gondolkodik. Végzetesen téved­nek tehát a palesztinok, ha azt gondolják, hogy „jó terrorral” közelebb kerülhetnek céljaikhoz. Ráadásul nem csökken a szélsőséges arab szervezetek aktivitása; Arafat vagy nem akarja, vagy nem tudja megfékezni a vérengzést. A szeptemberi Amerika-ellenes merényletek irtán sokan gyors közel-keleti rendezésben reménykedtek. És Washing­tonban abban is, hogy az arabok egyértelműen elkötelezik magukat a terroristaellenes összefogás mellett. A jelenlegi helyzetben viszont Bush inkább a sokat bírált izraeli vezetés­re támaszkodhat, miközben Sáron kormánya mind kemé­nyebb fellépésre kényszerül. Az izraeli-palesztin konfliktus egyre távolabb kerül a békétől, és mind közelebb a nemtelen eszközökhöz, az öldökléshez. EGYETÉRTEK: 06-90-330^03 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430404 STRASSZER VALÉRIA Enróláz Egyre többet hallani az euróról, az Európai Unió közös fize­tőeszközéről. Számlapénzként már évek óta jól ismert a vén kontinens bankjaiban, január elsejétől pedig bárki kézbe is veheti. Szép dolog a közös valuta, de nálunk bizony még nem hiszik el, hogy egy csonka hónap múlva megszűnik ti­zenkét jól isrilért nyugat-európai valuta. Hazánkfiai ezt arról tudják, hogy a bankok automatikusan átváltják a megszűnő valutákban vezetett számlákat euróra. Erre hangzatos rek­lámkampány is felhívja a figyelmet. Németül: Auf Wiedersehen! Olaszul: ciao! Franciául: bon soir! Magyarul: ? Mariska néni nem érti az egészet. Pedig állítólag minden miatta van. Ő egyelőre csak sejti, hogy a nemzetiségi tudat olyan fontos dolog, amely a Nagy Egység-elméletben is he­lyet kapott. A fém euró és cent érmék hátoldala minden or­szágban más és más. Nagy-Britannia, Dánia és Svédország népe viszont úgy döntött, jó nekik a saját pénzük. Meg is fa­gyott a mosoly a monetáris unió szellemének arcán. Az Eu­rópai Unió három országa nem kért a közös lóból, nekünk aízonban nemiesz választásunk. A csatlakozás után néhány évvel a magyar forintot is leváltja majd, az euró. Ha ezt a vál­tást is oly tökéletes kommunikációval vezetik be, mint a mostanit, akkor bizony lesz nemulass! Mariska néni ugyan nem érti, hogy miért nincs márka meg schilling, amikor né­metek meg osztrákok vannak, de talán nem is kíváncsi rá. Ha viszont nem lesz forint, akkor az felér egy tragédiával. Mert a forint az forint. Lehet, hogy nem olyan szép, nem olyan biztonságos és dizájnos, mint az euró, de a mienk. Hi­szen most költöttünk milliárdokat az új forintcímletekre. S mindez a múlté lesz egy hangzatos „viszontlátásra” után? Ki érti ezt? EGYETÉRTEK: 0640^30422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási dl) A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Felvétel, érdemek szerint A Fidesz és az SZDSZ nem ért egyet a nagy bővítéssel Budapest Szájer József (Fidesz) és Szent-Iványi István (SZDSZ) szerint is problémát okozna, ha az első körben 10-12 új tag­állammal bővítenék az Euró­pai Uniót, mert az minden bizonnyal nem az elért teljesít­mény, hanem politikai döntés alapján lenne csak lehetséges. Az Országgyűlés európai integrá­ciós ügyek bizottsága és külügyi bizottsága elnökei, __ frakcióveze­tők hétfőn az ELTE Állam- és Jog- tudományi Karán beszéltek erről egy vitafórumon. Szájer József elmondta: az úgynevezett „big bang” psziché­sen sem a legjobb ötlet. Úgy vél­te, egy kisebb országcsoport első körös tagfelvétele adna lehetősé­get arra, hogy az új belépők szer­vesen be tudjanak kapcsolódni az EU életébe. Szent-Iványi István arra hívta fel a figyelmet, hogy a bővítés je­lentősen befolyásolni fogja az EU arculatát: kiegyensúlyozottabbá teszi az Uniót, földrajzi súlypont­ját pedig Németország felé helye­zi át. Az ellenzéki politikus sze­rint Magyarországnak továbbra is van esélye a 2004. január elsejei EU-csatlakozásra, ám szerinte a magyar diplomáciának mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a csatlakozás tervezett idő­pontjára leselkedő veszélyeket kikerülje. Az Európai Unió majdani új tag­jainak nem szabadna sietni az euró meghonosításával - mondta hétfőn a londoni Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Jean Lemierre. m * 1 i ( I

Next

/
Thumbnails
Contents