Tolnai Népújság, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-24 / 299. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. December 24., hétfő DUHM Decemberben fogy igazán a pezsgő Budapest Magyarország Franciaország és Németország után a harmadik legnagyobb pezsgőfogyasztó nemzet Európában. Karácsony idején és szilveszter közeledtével pedig még inkább növekszik a fogyasztás. szerűbb márka a Törley, amely a piac több mint 40 százalékát ural­ja, a második legkelendőbb az édes BB pezsgő. Érdekesség, hogy a BB itthon csupán musko- tályos italaival hódít, míg külföl­dön népszerű a borokról is híres Chapel Hill. A piac 95 százalékát a 300 és 500 forint közötti pezsgők teszik ki, ez az arány csak szilveszter Évente 26-27 millió palack pezs­gőt vásárolnak az emberek Ma­gyarországon - tudtuk meg Vass Gábortól, a Henkell&Söhlein Hungária Kft. marketingmene­dzserétől. Ennek a fele novem­berben és decemberben fogy el, a legkiemelkedőbb forgalmat azon­ban az 51. hét hozza. A legnép­Az ultraprémium kategóriába tartozó pezsgőkre egyelőre vadászniuk kell az ínyenceknek. Az exkluzív világmárkák iránt ugyan növekszik a kereslet, ám arányuk a teljes pezsgőforgalmon belül messze egy százalék alatt marad. Az exkluzív éttermek és szállodák jelentik az elsődleges vevőkört a prémium kate­gória hazai forgalmazóinak. Noha fel­mérések nincsenek, valószínűsíthető, hogy a világmárkákat Magyarországon kortyolok között többen vannak ideláto­gató külföldiek, mint honi ínyencek. Utóbbiak helyzetét nehezítik az árak is: a világ élvonalával versenyezni képes legdrágább magyar borok - Tokaj-hegy- alját és egy-két csúcsvöröst leszámítva - olcsóbban férhetök hozzá, mint az exkluzív pezsgők többsége. Ha valaki ráakad egy üveg Dom Perignonra negy­venezer forintért, akkor bizony szeren­csésnek mondhatja magát. előtt változik valamelyest, amikor is több fogy a drágább, minőségi áruból is. Rendkívül népszerű az Extra Dry és a Grand Couvée is, de a magasabb osztályú pezsgők közül a Törley Chardonnay Brut és a Francois President Brut a leg­kiválóbb és a legkedveltebb is egyben. Az elmúlt években a leg­nagyobb forgalmat a '99-es év hozta, amikor is a millenniumi váltás miatt 20 százalékkal meg­nőtt a fogyasztás. Nálunk a pezs­gőt szerető állampolgárok 65 szá­zaléka az édeset részesíti előny­ben, viszont az utóbbi években igencsak megnőtt a kereslet a félszáraz nedűk iránt is. Éves szinten közel 1 millió pa­lackot exportálunk, ami azt jelen­ti, hogy a magyar pezsgők Lett­országtól Kaliforniáig mindenhol megtalálhatóak. A behozatal igencsak csekély, a piac nem egész 2 százalékát teszik ki az im­portált pezsgők. Az elmúlt évtizedben rendkí­vül sokat fejlődött a pezsgőkultú­ra, de a szakemberek szerint igazi áttörésről csak abban az esetben lehet majd beszélni, ha a magán- termelők is beszállnak ebbe a műfajba. Garamvári Vencel, a Vinárium Rt. tulajdonosa volt az, aki létrehozta a kor legújabb tech­nológiával rendelkező pezsgőgyá­rát. A Chateau Vincent névre ke­resztelt márka a Vinárium egyik legnépszerűbb terméke, nem cso­da, hogy egyre többen vásárolják ezt a márkát, és a visszajelzések is pozitívak. A szakértő pezsgő­gyáros az elmúlt évtizedekben rengeteget tett a pezsgőgyártás fellendítéséért. Tapasztalatait a vi­lág nagy pezsgős borvidékein és a Hungarovinnél töltött évtizedes munkájának köszönheti. Az utóbbi években nagy fellen­dülésen ment keresztül a Hun- gasekt Rt. is, amely főleg a Waltonokról .vált ismertté. A cé­get a hazai piacon korábban a li- cenc alapján gyártott „szovjet” pezsgőről is ismerhettük. ______________________M Tö bbletjuttatás és támogatás a családi gazdaságoknak Azért jöttem, hogy a kormányprogramot végrehajtsam, és megítélésem szerint ez sikerül is, mire a kormány mandátuma lejár - vélekedik Vonza András, aki a tár­ca éves munkáját értékelte lapunknak. Az agrárminiszter azt is elárulta, hogy példaképe: Darányi Ignác földművelés- ügyi miniszter.- Miniszter úr, készítene gyorsmérleget a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium (FVM) idei munkájáról?- Tavasz óta vagyok a szaktárca élén. Azóta számos olyan problémára és gondra sikerült megoldást találnunk, amelyet mind a kormány, mind pedig a mezőgaz­daságban dolgozók jeleztek folyamatosan. Ilyen volt például a búza és kukorica piaci feszültségeinek levezetése. Meghirdettük 500 ezer tonna kukorica intervenciós felvá­sárlását, amelyre a termelők 406 ezer ton­nát ajánlottak fel, ám lehet, mire realizá­lódnak a szerződéskötések jóval kevesebb lesz ez a mennyiség. Ez azt jelenti, hogy el­értük amit akartunk: emelkedett - és azóta is folyamatosan emelkedik - a kukorica szabadpiaci ára. Azok a termelők, akiken segíteni akartunk, ma már az általunk meghirdetett tonnánkénti 18 ezer forintos intervenciós ár felett tudják értékesíteni a kukoricát. Megélénkült az export is, heten­te 80-100 ezer tonna kukorica hagyja el az országot. Eredmények Az eredmények közé sorolom, hogy a parla­ment utolsó ülésnapján elfogadta az álta­lunk beterjesztett földtörvénycsomagot, amelynek kidolgozása sok időt és energiát emésztett fel. Ezen felül elkészítettük a csa­ládi gazdaságokról szóló kormányrendelet tervezetét is: ennek egy részét a kabinet már jóváhagyta, és még az idén dönt a csa­ládi vállalkozások agrárhitelezési és támo­gatási rendszeréről is. És eredményként könyvelhető el az is, hogy a vártnál korábban tudtuk kihirdetni a 2002. évi agrártámogatási rendeletet, amelybe már beépült a családi gazdaságok többlettámogatása. Mindeközben folyama­tosan zajlanak a mezőgazdaságot érintő eu­rópai uniós csatlakozási tárgyalások.- Hány családi gazdasággal számolnak?- A kormány több ezer családi vállalko­zással számol. Részükre - az agrártámogatá­si rendeletben rögzített többletjuttatásokon felül - a földművelésügyi kormányzat ka­mattámogatást nyújt például a termőföld-, a telephelyvásárlás és -korszerűsítés, a tartós- forgóeszköz-beszerzéshez kapcsolódó hite­lekhez. A fejlesztési támogatás gépvásárlás­hoz, építési és ültetvénytelepítési beruhá­záshoz, valamint kiegészítő földalapú nö­vénytermesztéshez nyújt segítséget.- Hogy állunk az élelmiszerbiztonsági terület jogharmonizációjával?- Még ebben a hónapban feláll a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, amely az élel­miszerbiztonsággal kapcsolatos vizsgálato­kat végző szervezetek munkáját koordinál­ja. Ezen a téren jól állunk, hiszen az Euró­pai Unió is most alakítja ki saját szervezetét. VONZA ANDRÁS 1955-ben született Nagykállón. Diplomáját Budapesten, az Állatorvos-tu­dományi Egyetemen szerezte 1978-ban, majd üzemi állatorvosként dolgozott. 1987-től egészségügyi szakállatorvos a sertéságazatban, 1995-től kerületi föálla- torvos. 1998-ban nevezték ki Szabolcs-Szatmár- Bereg megye igazgató főállatorvosává. 2001 tavaszától az Orbán-kormány agrár­minisztere. A hivatal vezetője miniszteri biztosként lát­ja majd el feladatát.- Hol tartunk az európai uniós állat­egészségügyi előírások átvételével? Jut mindenre- Jól halad az állat-egészségügyi törvény harmonizációja. A mezőgazdasági fejezeten belül ezt a részt a jövő hónap közepén le tudjuk zárni. Az ehhez szükséges anyagi források rendelkezésre állnak. A BSE- (kergemarhakór) vizsgálatokra egymilliárd forintot adott a kormány, amelyet a tárca to­vábbi 400 millió forinttal egészített ki a saját büdzséjéből. Ez a garancia arra, hogy az Eu­rópai Unió által előírtak szerint végezhes­sük el a vizsgálatokat.- Jövőre 190 milliárd forinttal gazdálkod­hat az FVM. Sokan kételkednek abban, hogy ez az összeg elegendő az ágazat műkö­déséhez.- A vidékfejlesztéssel együtt 195 milliárd forintból gazdálkodhat a szakminisztéri­um. Ez nagyon komoly összeg, ebből 195 kilométer hosszú autópályát lehetne meg­építeni. Átcsoportosítások persze az idén is voltak a tárcán belül. Soha nem látott mér­tékben nőtt az igény például a gépberuhá­zásra. Az erre szánt forrás eredetileg 16,5 milliárd forint volt, ezt kiegészítettük, és ma már 26-28 milliárd forintnál tartunk. A minisztérium jövőre hangsúlyt fektet az ül­tetvénytelepítési beruházásokra is, az euró­pai uniós csatlakozás után ugyanis már nem lesz lehetőség a bővítésre. A prioritá­sokat is figyelembe véve: megítélésem sze­rint a 190 milliárd forintos támogatás ele­gendő lesz.- Sok szó éri a FVM háza táját amiatt, hogy az uniós támogatási rendszer átvétele lassabban halad a kelleténél. Segítség a tészeknek- Szerintem jó ütemben halad. Egyelőre fi­gyelni kell, hogyan alakulnak az uniós tá­mogatási feltételek, és ki kell alakítani azt az intézményrendszert, amellyel alkalmas­sá válunk az uniós támogatások fogadására. A cél az, hogy a hátralévő időszakban a me­zőgazdaságban a gazdálkodók elérjék, meg­közelítsék az Európai Unió tagországainak termelési színvonalát, hogy a magyar ter­melők ne vesztesei, hanem nyertesei legye­nek a csatlakozásnak.- A csatlakozás után a zöldség- és gyü­mölcstermelők csak a termelői értékesítő szervezeteken, a tészeken keresztül jutnak hozzá az uniós forrásokhoz. Eddig azonban igen kevés ilyen szervezet alakult.- A jövő évi agrártámogatási rendszerben a prioritások között szerepel a tészek meg­alakításának, illetve piacra jutásának tá­mogatása.- Hogyan látja? Mekkora súlya van a kor­mányon belül az ágazatért felelős miniszté­riumnak? Úgy tűnik, a választások közeled­tével ez mintha megnövekedett volna.- Az élet minden területén tapasztalha­tók a kampány jelei. Szerintem a mezőgaz­daságnak pontosan akkora súlya van, amek­korát az ágazat igényel.- Önnek van példaképe miniszter elődei között?- Kiemelkedő személyiségnek tartom a századforduló agrárminiszterét, Darányi Ig­nácot, olyan változások fűződnek a nevé­hez, amelyek azóta sem voltak a mezőgaz­daságban. A most elfogadott, illetve a jövő­re életbe lépő földtörvény is olyan hordere­jű alapvető változást eredményez az ágazat­ban, amely hosszú távon meghatározza a mezőgazdaság fejlődését.- Miniszter úr, mit tervez, mihez kezd, ha a jövő év közepén lejár a mandátuma?- Addig még sok teendőnk van a tárcánál, egyelőre erre koncentrálok. Egyébként még nem tudom, majd konzultálok a miniszter- elnök úrral, aki felkért erre a posztra, hogy megbízatásom lejárta után is számít-e vala­milyen formában a munkámra. ÚJVÁRI GIZELLA Készülnek a balatoni jégvágók Gépesített jégvágók a Balatonon fotó: eszes andrea Balaton-part A balatoni halászok már ké­szülődnek a jégvágásra, hi­szen a tó jegének vastagsága már alkalmas a vermeléshez. Ez a mesterség ma már alig ismert, lényegében csak a Ba­latoni Halászati Rt. őrzi még. A jégvágók hatalmas vermekben gyűjtik össze a kivágott jeget, nyáron pedig ezzel hűtik a Bala­tonból kifogott halakat, jelentős költséget takarítva meg ezzel a cégnek, mondván: nem kell hű- tőházakban tárolni a halat. A je­get Keszthely, Fonyód és Siófok térségében hatalmas vermekben tárolják: bennük összesen 2700 tonnányi jég fér el. Szakái Tamás, a Balatoni Halászati Rt. üzemegység-vezetője lapunknak elmondta: többnyire csak a felét, háromnegyedét tudják kihasz­nálni a vermek kapacitásnak. A nagy mennyiségű jégre azonban nagy szükségük van a nyári hónapokban, mert a kifogott ha­lat azonnal hűteni kell, miután változó a halak testhőmérséklete: alkalmazkodik a víz hőmérsék­letéhez. Az időjárás igazán kegyes most a balatoni jégvágókhoz, mert jól meghízott a tavat borító jégtakaró: már elérte a 6-8 centi- méteres vastagságot. A balatoni­ak 5-6 éve nem láthattak ilyen, sportolásra is alkalmas jeget. A kivágott jeget azonban nem csak a halak hűtésére használták: évtizedekkel ezelőtt az éttermek­ben vagy a pincékben is balatoni jéggel hűtötték az ételeket, az ita­lokat. A természetes jeget azon­ban mára kiszorították a frizside­rek, hűtőkamrák, és a közegész­ségügy őrei sem nézték jó szem­mel, ha zavarossá vált az ital a felolvadt balatoni jégtől. GÁLDONYI MAGDOLNA Új adószabályok tőzsdézőknek Budapest Az új évben jelentős változá­sok állnak be a hazai tőzs­dei ügyletek adózásában. Új fogalomként jelentkezik a nettósítás, illetve a negyed­éves elszámolás, illetőleg az értékpapír-kölcsönzés le­hetősége. A tőzsdézésből származó bevéte­lek adózásában a legmarkánsabb változás a nettósítás megjelenése. A személyi jövedelemadó-tör­vény 2002. január 1-jétől érvé­nyes passzusai szerint az adókö­teles árfolyamnyereség kiszámí­tásakor az adózó az adott idő­szakban realizált árfolyamnyere­séget csökkentheti az árfolyam- veszteség tételével. A mérleg megvonására a jogszabályi válto­zás lehetővé teszi a negyedéves elszámolásokat is. Amennyiben a vizsgált időszakban az árfolyam- veszteség összege meghaladja az árfolyamnyereségét, akkor lehe­tőség nyílik az árfolyamveszteség fennmaradó hányadának tovább­vitelére, és. a következő negyed­évben történő leszámítolására. Az év közben nem elszámolt ár­folyamveszteség adóalap-csök­kentő hatását az adózó az éves bevallásában is érvényesítheti, sőt, indokolt esetben a következő adóévre is továbbviheti. Fontos tudnivaló, hogy a nettósítás ked­vező hatása jövőre a tőzsdén kí­vüli értékpapírügyietekben már nem érvényesíthető. Ugyancsak számos kisbefekte­tő tőzsdéző örülhet annak az új­donságnak, amely szerint az árfo­lyamnyereségből származó jöve­delem csökkenthető az adott év­ben szorosan a tőzsdei ügyletek­hez kötődő - például értékpapír­forgalom, befektetési szolgáltatás - járulékos költségekkel is. A jog­szabály nem változtatta az árfo­lyamnyereségből származó jöve­delem adózásának mértékét, az továbbra is 20 százalék marad. Az összetett, illetve származ­tatott tőzsdei ügyletekre szint'én hasonló szabályok vonatkoznak, mint a kisbefektetők körében ál­talában sokkal elterjedtebb azon­nali ügyletekre. A változó adójogszabály 2002-től lehetővé teszi az érték­papír-kölcsönzést - ez a megol­dás a birtokunkban nem lévő pa­pírokra való ügyletek megköté­sére ad módot. A kölcsönzés díja a személyi jövedelemadó hatá­lya alá esik, és az árfolyamnyere­séghez hasonlóan 20 százalék­kal adózik. KASZÁS E. Áremelkedés csak jövőre Budapest A nemzetközi gabonapiaco­kon már csak az új esztendő­ben várható nagyobb ár­mozgás - prognosztizálja az Agrograin Rt. legfrissebb elemzése. A chicagói tőzsdén az elmúlt na­pokban gyengélkedtek a gabona­árak. Piaci elemzők szerint az ünnepre való készülődés elvonta a figyelmet a kereskedéstől. A kukoricapiacon tonnánként 92- 95 dollár között mozogtak a jegy­zések. Argentína még mindig bi­zonytalan tényező a piacon, mi­vel a novemberi csapadékos idő­járás miatt a korábbi előrejelzé­sekhez képest öt százalékkal ki­sebb vetésterületet prognoszti­záltak, ennek következtében a várható termés is kisebb lesz. A búzapiac minden hírre érzé­kenyen reagált. Csökkentek a jegyzések, amikor az előrejelzé­sek azt prognosztizálták, hogy az Európai Unióban a 2002-2003-as szezonban a lágy őszi búza ve­tésterülete a korábbinál 8,5 szá­zalékkal nagyobb lesz, de amikor a kereskedés kissé megélénkült, az árak visszatértek a korábbi szintre. A búza - FOB francia ki­kötőben - átlagosan tonnánként 118 dollárért cserélt gazdát az el­múlt héten. - ug ­6 é i 4

Next

/
Thumbnails
Contents