Tolnai Népújság, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-22 / 298. szám

Tolnai Népújság 2001. December 22., Szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Angyalkák osztották a szaloncukrot Óvodások és iskolások együtt ünnepeltek (Folytatás az 1. oldalról.) Az ünnepi készülődés nem az utolsó pillanatban kezdődött a bonyhádi iskolában. Hetekkel ezelőtt, advent beköszöntével el­indult a lázas ötletgyűjtés, fel­adatvállalás, ajándék készítés.- Ezt az időszakot arra szeret­tük volna felhasználni, hogy megtanítsuk tanulóinkat hogyan kell előkészíteni egy meghitt ün­nepet - mondja Dománszky Zoltánná, az iskola igazgató-he­lyettese. Mindenkinek meg volt a maga vállalta feladata. Egyes kö­zösségek műsort állítottak össze, mások adventi koszorúkat, asz­taldíszeket csináltak, volt olyan csoport, amely ünnepi ételeket készített, bemutatta a karácsonyi terítést, megint mások ajándék­csomagolási ötleteikkel álltak elő. A karácsonyfánkra gyerekeink készítették a csuhé figurákat, csak természetes anyagokat hasz­náltak a felöltöztetéséhez. Való­ban vendégek fogadására készül­tek. Erre az alkalomra ugyanis meghívtuk a város óvodáinak nagycsoportosait. Az ünnepségen, melyet a sok Vendégek és vendéglátók résztvevő miatt két részben tud­tak megtartani, csillogó szemű gyerekek megismerhették Jézus születésének történetét, áhítattal hallgatták az énekkar karácsonyi dalait, megtudhatták, hogyan ün­nepelnek más országokban, s hogy mit illik felvenni karácsony estén, együtt énekelték hitoktató­jukkal a Mennyből az angyalt, tapsolhattak a Szöcskéknek, akik ajándékként akrobatikus tánco­kat adtak elő. Pedagógusaik is ünnepi han­gulatot varázsoltak tanári szobá­juk egy sarkában. Szépen megte­rített asztalról, otthon készített süteményekkel kínálták egymást. Ezt a napot minden, a rendez­vényen részt vevő gyermek és fel­nőtt aranybetűkkel írhatja naptá­rába. -PÁL­Ajándékok az Idősek Klubjának A német belügyminisztérium nyújtott segítő kezet A Német Kisebbségi Önkormányzat átadta azokat az ajándékokat a Platán Otthonban működő Idősek Klubjának, melyek megvásár­lásához pályázaton nyert 1,4 millió forintot a nemzetiségi testület. beni ellátását végző klub bútorainak cseréjéhez és felszerelési tárgyainak bővítéséhez támogatást kér­ve. A szaktárca 1,4 millió forintot adott ülőgarnitú­rák, asztalok, székek, televízió, videomagnó, hűtő­Dombóvár A meghitt hangulatú ünnepségen résztvevő nyugdíjasokat és a meghívott vendégeket Fehér Jánosné, a szociális intézmény igaz­gatója üdvözölte, majd Tigelmann Péter, a nemzetiségi testület elnöke elmondta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság Belügymi­nisztériumához nyújtottak be néhány hó­nappal ezelőtt pályázatot az idősek napköz­Fehér Jánosné, a szociális intézmény igazgatója köszöntötte a nyugdíjasokat és az ünnepségre meghívott vendégeket A Margaréta Óvodába járó gyerekek karácsonyi műsorral köszöntötték az idős embereket szekrény, mosógép, mikrosütő, poharak, bögrék, törölközők, ágyneműk, evő- és ét­készletek vásárlására. A Margaréta Óvodába és a Zrínyi Ilona Általános Iskolába járó gyerekek ünnepi műsora után Tóth Attila, a város polgár- mestere, valamint dr. Tóth Mária, az ön- kormányzat egészségügyi, szociális és foglalkoztatási bizottságának elnöke mon­dott karácsonyi köszöntőt. Egy teljes festői életút Czencz János tehetsége, munkásságának értékállósága vitathatatlan December 17-én nyílt meg a bátaszéki művelődési házban Czencz János festőművész ki­állítása. Czencz János a második világhá­ború után költözött Budapestről Bátára, ahol 1960-ig, haláláig élt. 1945 előtti munkássága a díjak, egyéni, kollektív tárlatok alapján elismert festővé tette. A kommu­nizmus sa’átos művészeti szemlé­lete, ha meg nem is törte mint em­bert, a sikeres pályát mindenkép­pen háttérbe szorította. Czencz festőnek azonban ugyanolyan maradt! Következetesen végigjárta az ábrázoló művészet útját. Festészete egy kicsit a klasszi­cista művészet vége is és az imp­resszionista festészet eleje is. Az előbbiről aktjai, az utóbbiról életképei, csendéletei mesélnek. Czencz János talán aktjairól ismertebb, me­lyek néha már fotoreal- ista módon adják vissza a bőr bársonyosságát, szinte érezni a képen a test melegét. A testeket körülölelő telített, erő­teljes színű drapériák, installációk' fokozott erővel emelik ki a mel­lettük színtelennek tű­nő testeket, melyeken gyönyörűen köszönnek vissza, tükröződnek a környezet színei. Aktjai természe­tesen érzékiek, de ruhás figuráit is körüllengi egyfajta érzékiség. Élet­képeire oldottság, bravúros, már- már impresszionista színhaszná­lat s ecsetkezelés jellemző. Friss, szinte csak „csuklóból” feldobott, a többi munkája mellett talán ki­csit vázlatszerű alkotások ezek. Mindent egybevetve Czencz Já­nos életútja egy teljes festői életút mindazon sikerekkel, buktatók­kal, melyek, szinte törvényszerű­en kísérnek végig egy-egy művész­pályát. Mindig túl tudta tenni magát az élet nehézségein, s úgy gondolom az a derű, optimizmus segítette ebben, amely a képeiből árad. Czencz János festészete egy adott kor alkotói lenyomata, mely­nek szellemisége lehet vitatható, de az alkotó tehetsége, munkássá­gának értékállósága vitathatatlan. Czencz János 1885-ben született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. 1912-ben fejezte be tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Számos hazai és nemzetközi elisme­rés övezi pályája első szakaszát. 1913: Halmos Izidor díj. 1918: Rudits díj. 1920: A Képzőművészeti Társulat nagydíja. 1921: Benkö dij 1928: A fiumei Madaglia Commermorativa dija. Számítástechnika és vívás kerekesszékben Ifjúsági klub mozgássérülteknek Bensőséges, meghitt karácso­nyi ünnepséget tartott a napok­ban Szekszárdon a Napsugár Ifjú­sági Klub. A mozgássérült fiatalo­kat tömörítő klub vezetője Ácsné Oláh Gabriella, vele beszélget­tünk.- Mikor alakultak1- Két éve, 1999. szeptemberé­ben.- Mi adta az ötletet a klub létre­hozására?- A mozgássérült egyesület minden évben rendez nyáron or­szágos ifjúsági tábort. Ott talál­koztam kollégákkal, akiktől meg­tudtam, hogy majd minden na­gyobb településén működik olyan ifjúsági klub, ami összefog­ja a mozgássérült fiatalokat, csak Szekszárdon nem. Amikor haza­jöttem, az egyesületnél felvetet­tem, hogy milyen jó lenne egy ilyen klub nálunk is, mire mond­ták, hogy jó, szervezd meg.- Látva a karácsonyi rendezvé­nyüket, sikerrel eleget tett ennek a megbízatásnak.- Igen, bár bevallom, eleinte elég döcögve indult a dolog. Az alakuló ülésre kiküldtem 60 meg­hívót, de csak 10-en jöttek el, mert azt gondolták a fiatalok, hogy egy idősebb hölgy akar nekik valamit szer­vezni és ettől kezdve nem érdekelte őket a dolog.- Most viszont ha jól tudom, már több mint 40 tagjuk van.- Igen, egyre többen jöttek, mert látták, hogy én is fiatal va­gyok, hozzájuk hasonlóan gon­dolkodom és már a kezdet kezde­tén igyekeztem olyan programot összeállítani, ami vonzó, érdekes és a többséget érdekli. Irodalmi esteket szerveztünk, a tagjaink felolvasták a verseiket, vetélkedő­ket rendeztünk, vendégeket hív­tunk, képzőművészeket, festőket, múzeum és kastély látogatást szerveztünk. Megnéztük például Szentgálpusztán a gyönyörűen felújított kúriát, ahol a tulajdo­nos, Kovács József nagy szeretet­tel fogadott bennünket. Szponzo­rainknak sokat köszönhetünk, különösen az Edutop Bt.- nek, az ő segít­ségükkel ren­dezünk kü­lönböző szá­mítógépes és egyéb oktatá­sokat, kirán-, dulásokat, utazásokat. Acsné Oláh Gabriella (27 éves) Gyógypedagógia szakot végzett Pécsett. Jelenleg szociálpedagógiát tanul. Három éve dolgozik szociális előadóként a Mozgássérül­tek Tolna Megyei Egyesületénél. Két éve alakította a Napsugár Ifjúsági Klubot mozgássérült fiataloknak. Férje a közlekedésfelügyeletnél rendszergazda.- Kik járnak a Napsugár Klub­ba, milyen korosztály?- Tizennyolc és harmincöt év közötti mozgássérült fiatalok jár­nak hozzánk, köztük olyanok, akiknek a mozgásán szinte sem­mi nem látszik, míg mások bottal vagy tolószékkel közlekednek. Valamennyiükre az a jellemző, hogy rendkívül nyitottak minden újra, érdeklődőek és igénylik a közösséget.- Milyen gyakran találkoznak és hol?- Havonta egyszer, pénteken délután tartunk klubfoglalkozást a megyei mozgássérült egyesület épületének nagytermében Szek­szárdon, a Dózsa György utca 1. szám alatt. A legközelebbi össze­jövetelünk január 18-án, 15 óra­kor lesz, itt a RÉV munkatársai tartanak előadást szenvedélybe­teg-segítő és drogprevenciós munkájukról.- Mit terveznek jövőre?- A Napsugár Klub 2002-es évi mottója értelmében: „Testi, lelki egészsé­günk védelmében” na­gyobb hangsúlyt szeret­nénk fordítani a sport­ra, a lelki egészség mel­lett a testi egészségre. Nemrég járt nálunk egy sportoló, akinek elő­adásából kiderült, hogy a mozgássérült fiatalok is sportolhatnak, kerek­esszékben is leh^t vív­ni, ping-pongozni, sőt a kung-fu egyes elemeit is el lehet sajátítani. Ézen felbuz­dulva a jövő évben egy hölgy tai- chit fog oktatni nálunk, ami re­mélhetően nagy mértékben javít­ja majd a mozgássérült fiatalok testtartását. Szeretnék minél vál­tozatosabb, érdekesebb progra­mokat szervezni. f. kováts éva Békés békéltetők Évértékelő fórumot tartott a me­gyei fogyasztóvédelmi békéltető testület. Dr. Tóth Tivadar elnök ismertette a három éve létrejött, jelenleg 16 tagú szervezet eddigi működését, és vázolta a „több­esélyes” jövőt. Várhatóan a par­lamenti választásokat és a fo­gyasztóvédelmi törvény módosí­tását követően, 2002 tavaszától új felállásban, a mostaninál vilá­gosabb elvek (hatásköri elhatáro­lás) szerint, és kedvezőbb java­dalmazás ellenében dolgozik majd a testület. A nehézségek el­lenére békésen, szakmai hibák­tól mentesen „békéltettek” eddig. A cél továbbra is az életszerű és nem bürokratikus működés. ■ Korsós lány Tiszteletre méltó lánya, Czencz Marietta azon törekvése, hogy a maradék munkásságát egyben tartva egy önálló magángalériában mutassa ezt be. Úgy érzem, min­den helyi segítséget is megérde­mel, lévén kevés település tudhat­ja magáénak egy jó festő, szob­rász, képzőművész munkásságát, vallhatja közvetve magáénak is a művészt. BAKY PÉTER FESTŐMŰVÉSZ Tolna megyei anekdotatár 92. Murga furcsa gondjai A szerényen, de szép környe­zetben élő kisközség afféle kü­löncnek számított hajdanán, Czier János, az ottani helyne­vek összegyűjtője a Kalaznai- dűlőről, más néven Slápbikszről följegyzi például: „Régen itt volt egy vendéglő, ahol az urak papucsban tán­coltatták a robotot nem teljesí­tő jobbágyokat.” A Tolnamegyei Hírlap 1939. má­jus 13-i számában megírta: „Murga községben az iskolá­ból kijövő gyermekek az út- széli árok partján játszadoz­tak, és abban versenyeztek, hogy arra elrobogó gépkocsik előtt melyik tud ügyesebben áthaladni. Éppen egy elágazó útnál haladt a Bonyhád- Szakály-Hőgyész között közle­kedő autóbusz, mikor a hét­éves Kettener József akart át­szaladni az úttesten a gépjár­mű előtt...” A részleteket mel­lőzve is sejthetjük, hogy ez bi­zony nem sikerült a néhaivá lett fiúcskának. Másnak, aki a község egyet­len nevezetes szülötte, Göm­bös Gyula, nem távol zajló éle­te, hanem halála okozott gon­dot, s erről szintén a Tolnamegyei Hírlap írt másfél év múlva, 1940. október 12-én. „Murga, vagy Gömbösháza? Laptársunk beszámolt arról, hogy Murga község nevét Gömbösházára akarják változ­tatni. Hamarosan akadt egy túlbuzgó hozzászóló, aki meg egyenesen Gömbös Gyula név­re akarja keresztelni a nagy történelmi múlttal rendelkező Murga községet. Dr. Dőry Fe­renc nyugalmazott országos levéltári igazgató legutóbb azt írta a község történelmének részletes fejtegetése mellett, hogy hagyják meg Murgát Murgának, és más módon hó­doljanak a község nagy szülöt­tének, annál is inkább, mert van már egy Gömbösfalva. Mi a magunk részéről nem akar­tunk eddig ehhez a vitához hozzászólni, de ezúttal, ami­kor már előttünk más ellenző­je is van a névváltoztatásnak, magunk is leszögezzük, min­den politikai elfogultság nél­kül, hogy túlságosan korainajt tartjuk a község nevének ilye­tén megváltoztatását, mivel Gömbös Gyula - akárhogy is feszegetjük a dolgot - pártpoli­tikus volt, akinek a jelen pilla­natban úgy látszik, helyes volt politikai orientációja. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a világ szédü­letes iramban száguld, és Gömbös sírhalma még annyi­ra friss, hogy feltétlenül meg kell várnunk a történelem tisz­ta és igazságos ítélőszékének elfogultság nélküli megállapí­tásait, addig is a község elé­gedjék meg a mai nevével, és másképpen emeljen méltó emléket nagy szülöttének. Hogy Gömbös Gyula jó ma­gyar ember, lelkes keresztény szellemű politikus volt, az biztos, de ne feledjük el, párt- politikus volt, hagyjuk tehát kialakulni azt a forrongó ká­oszt, amiből egy új és egészsé­gesebb világnak kell kitisztul­nia” - írta a kisgazda lap. □R. TÖTTŐS GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents