Tolnai Népújság, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-12 / 289. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2001. December 12., Szerda A közüzemi díjakról tárgyalnak Pakson Paks város képviselő-testülete december 12-én, azaz ma 14 órától tart ülést. A képviselők tárgyalnak a közüzemi díjakról, a város két területének rendezé­si tervéről, ingatlan eladásról és a testület jövő évi munkatér vé­ről. Ez alkalommal hallgatják meg a Közművelődési Kht. tevé­kenységéről szóló beszámolót, valamint döntenek az intéz­mény ügyvezetőjének megbízá­sáról. Szó lesz a Gyógypedagó­giai Általános Iskola névváltoz­tatási elképzeléseiről és néhány rendelet módosításáról. ■ Hírek Dombóvárról ÉRTEKEZLET. A városháza dísztermében csütörtök reggel nyolc órakor Magyarné Németh Ágnes alpolgármester tart évzá­ró értekezletet a helyi oktatási intézmények vezetőinek. TALÁLKOZÓ. A városban mű­ködő társadalmi szervezetek ve­zetői szerda délután három óra­kor a Dombó Pál utcai Német Közösségi Házban találkoznak, ahol az önkormányzat civil ta­nácsnoka, Ruzsits Éva számol be idei tevékenységéről, majd Tóth Attila polgármester ismer­teti a december 17-i képviselő- testületi ülésen tárgyalandó té­mákat. TAGGYŰLÉS. Az Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Kht. csütörtök délelőtt fél ki­lenckor taggyűlést tart a polgár- mesteri hivatalban, ahol a fej­lesztés érdekében benyújtott pá­lyázatok eredményét ismertetik a cég vezetői a tulajdonosokkal, akik az ivóvíz-hálózat kiépítésé­ről is tárgyalnak. TÁRSULÁS. A térség település seinek polgármesterei csütörtök délelőtt tíz órakor felkeresik a volt szolgabírói lakban kialakí­tott helytörténeti gyűjteményt, majd a Német Közösségi Házban megtartják az önkormányzati társulás idei utolsó ülését, ebéd után pedig Hőgyészre, Kakasdra és Szekszárdra kirándulnak. TÁRLAT. A művelődési házban csütörtök este hat órakor dr. Haszonics József háziorvos nyitja meg a Dunántúli Képcsar­nok kiállítását, ahol többek kö­zött Szász Endre, Galambos Ta­más, Schéner Mihály, Fassel Fe­renc, Markó Erzsébet, Kő Fe­renc, Oszter Dezső, Puskás Imre és egy helyi alkotó, Katatics Zsuzsa festményeit nézhetik meg az érdeklődők. FILMVETÍTÉS. A művelődési ház 25 és 1/2 Frame Klubjában csütörtök este hat órától az érdeklődők ingyen tekinthetik meg Enyedi Ildikó rendező „Bűvös vadász” című filmjét. ■ Romák, romungrók, beások Kisebbségek az óvodai, iskola nevelő-oktató munkában Mindenekelőtt ismerni kell(ene) azt a népcsoportot, nemzeti­séget, etnikumot, mellyel kapcsolatba kerülünk - kiváltképp vonatkozik ez a kívánalom a pedagógusokra, akik az oktató­nevelő munka alkalmával naponta találkozhatnak például a roma származású gyermekekkel. Szekszárd A Tolna Megyei Humán Szolgálatok Központjá­nak kezdeményezése - egy programsorozat első, Szekszárdon tartott tegnapi ren­dezvényeként - a cigányságról adott figyelemre méltó képet, meghívott előadók által. A részt­vevő óvónők, tanítók, tanárok elsőként Csonka Anna óvodape­dagógus gondolatait hallgathat­ták meg a pécsi Szemünk Fénye Játszóházról: ez a kezdeménye­zés - a roma szülők bevonása ré­vén - a legkisebbeknek biztosít­ja nemcsak az értelmes időtöl­tést, de képességeik kifejleszté­sét is. Orsós Anna, a pécsi Gandhi Gimnázium szaktanára a roma történelem, néprajz és nyelv vi­lágába kalauzolta - lebilincselő előadásában - a jelenlévőket. Mint kiderült, ma Magyarorszá­gon a romák száma nagyjából 500 ezerre tehető, ám ez a lé- lekszám nélkülözi a homogén, egységes csoport jegyeit. A 71 százalékot kitevő romungrók már csak a magyart bírják, a 21 százaléknyi, úgynevezett oláh cigányoknak - akikéi általában a roma névvel il­letnek - az indiai eredetű romani nyelv a sajátjuk, míg a 8 százaléknyi beások a román különböző változatait beszélik. -szá­A szekszárdi Pere zenekar a legismertebb roma együttesek közé tartozik f., g. k. Megszűnt a megyei agrárkamara A jogi értelmezés nem egyértelmű Tolnai honvédek a Donnál Emlék és főhajtás a vártán álló katonákért Szekszárd AII. világháború „nagy teme­tőjében”, azaz a Don-kanyar- nál a magyar katonák is lerót­ták vérben mért adójukat. S talán hihetetlenül hangzik, de tény: arányaiban a jórészt Tolna megyeiek alkotta sereg­test szenvedte a legnagyobb veszteséget az összecsapá­sok, az áttörés idején. A szekszárdi pa- rancsnokságú 12. könnyű hadosz­tály több mint 13 ezer katonája 1942. nyarán in­dult útnak a keleti frontra, az életben maradottak - már akik nem estek fogságba -1943. ta­vaszán kerülhettek haza. Az ő tör­ténetük elevenedik meg a Tolnai honvédek a Donnál című kötet­ben: a fővárosi Szabó Péter hadtör­ténész, valamint a szekszárdi Szü- ágyi Mihály helytörténész közös, hiánypótló művével tegnap ismer­kedhettek meg az érdeklődők a megyeszékhelyen, a Német Szín­házban. Az Illyés Gyula Megyei Könyv­tár rendezvényén Ékes László új­ságíró tartott bevezetőt, majd a két szerző mutat­kozott be a kö- zönségnek. Szabó Péter, az amúgy külle­mét tekintve is szép kivitelű kötet hadtörténeti részét jegyzi. A történész évtize­de foglalkozik a II. magyar hadse­reg tragédiájával, s mint el­árulta, már csak azért is örömmel vállalta a szerzői részvételt, mert saját maga is Tolna megyei gyökerekkel rendelkezik. Szilágyi Mihály, megannyi helytörténeti mű szerzője ugyancsak megosz­tott az érdeklődőkkel egy ön­vallomást: édesapja 1943. ja­nuár 10-én adott életjelt magáról utoljára, a Don kanyar mellől... A számtalan visszaemlékezés­sel, napló- és levélrészlettel, új­ságcikkel és más forrással doku­mentált, fotókkal gazdagon ellá­tott, a háromezres Tolna megyei veszteséget név szerint felsoroló mű főhajtás is, s ugyanakkor múltunk egyik tragikus epizódjá­nak emberközelbe hozott, mér­tékadó feldolgozása.-SZÁ­Faluról, falura Tegnap délelőtt tartotta küldöttgyűlését a megyei agrárkama­ra. Ahogy az várható volt, az érintetteknek csak a fele ment el, hogy döntsön: maradjon, vagy szűnjön meg az agrárkamara. Szekszárd Hivatalosan 260 tagja volt az ag­rárkamarának, és 28 küldöttje. A meghirdetett napirend szerint a küldötteknek arról kellett dönte­niük, mi legyen a továbbiakban a kamarával. Mivel „első nekifutás­ra” a kamara elnöke határozat- képtelennek ítélte meg a gyűlést, egy órával később kezdődött el érdemben a tanácskozás. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium jogi osztá­lyától két munkatárs, illetve a Magyar Agrárkamara jogásza is részt vett a küldöttgyűlésen. Szá­A szekszárdi Szivárvány Álta­lános Iskola idén is jelentős segítséget kapott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjától. A támogatást szerkesztőségünkhöz eljutta­tott, alább közölt levelükben is megköszönték. A Szivárvány Általános Iskola minden tanévben igyekszik a le­hető legtöbb támogatást nyújtani, mukra azért volt érdekes a Tolna megyei helyzet, mert ilyenre még nem volt példa az országban. Nem is értettek egyet egymással a jogászok abban, egyáltalán megszüntethető-e az agrárkama­ra, mint társadalmi szervezet. A minisztérium munkatársai sze­rint jogilag még a küldöttgyűlés se szüntetheti meg az agrárka­marát, míg a Magyar Agrárkama­ra jogi képviselője szerint igenis megszüntetheti. A küldöttek vé­gül arról hoztak döntést, hogy december 15-i hatállyal fejezze be tevékenységét az agrárkama­ra. Ez azonban azt is jelenti, illetve közvetíteni a rászoruló, hát­rányos helyzetű gyerekek család­jai számára. Ehhez meg kell keres­nünk a lehetőségeket és a forráso­kat, hiszen önerőből viszonylag keveset tud tenni egy-nevelési-ok­tatási intézmény ilyen téren. A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat Szekszárdi Csoportja min­den évben jelentős mértékben tá­mogatja tanulóinkat. Legutóbb cipőket adtak diákjainknak, de a hogy a mérleget és a végelszámo­lást el kell készíteni, és a kamara további sorsát majd az dönti el, hogyan határoz a megyei cégbí­róság. Addig ugyanis amíg a meg­szűnésről szóló cégbírósági be­jegyzésre nem kerül pont, csak elméletben szűnhet meg az ag­rárkamara. Abban sincs egyetér­tés a jogászok között, hogy a Ma­gyar Agrárkamara a jogutódja lesz-e a megyei kamarának. Ezt abból a szempontból fontos tisz­tázni, hogy ki fizeti ki a felhalmo­zott több millió forintos tartozást. Kővári László, a kamara elnö­ke elmondta, sajnálja, hogy ilyen helyzet alakult ki Tolna megyé­ben és bízik abban, talán majd idővel újból szerveződik a kama­korábbi évekre visszatekintve el­mondhatjuk, hogy szinte minden területen kaptak már segítséget a gyerekek. A „máltaiak” által tá­mogatott tanulók és családjaik nevében is köszönjük eddigi se­gítségüket. A továbbiakban kívánunk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szekszárdi Csoportjának sok si­kert, kitartást, eredményes mun­kavégzést!__________________■ LÁPAFŐ. A kultúrház alagsorá­ban nemrégiben elkészült az ifjú­sági klub, melyet péntekenként, szombatonként, vasárnaponként és hétfőnként 17 és 22 óra között kereshetnek fel a falu lakói. Az asztaliteniszezésre, valamint egyéb játékokra alkalmas terem és vizesblokk 2,3 millió forintba ke­rülő kialakításához a falu önkor­mányzatának a megyei területfej­lesztési tanács adott támogatást. NAK. A község képviselőtestülete a hét végén a településen élő vala­mennyi 14 év alatti gyerekeknek Mikulás-csomagot osztott, a na­pokban pedig a 60 esztendőnél idő­sebbek vehetik át az önkormány­zat karácsonyi ajándékutalványát. KOCSOLA. A nemrégiben elké­szült közösségi és vendégházban szerda este hat órától tartja a köz­meghallgatást a falu képviselő­testülete, ahol az önkormányzat idei tevékenységéről és jövő évi terveiről Horváth Zoltán polgár- mester számol be, majd a község lakói mondják el véleményüket az említett témákról. KURD. A MÁV Rt. Pécsi Területi Igazgatósága a település általá­nos iskolájának huszonnégy di­ákját hívta meg arra a Mikulás­vonatra, mely a budapesti Vasút- történeti Múzeumba szállítja csütörtök délelőtt a gyerekeket, ahol a kiállítás megtekintése után a cég karácsonyi ajándékait ve­hetik át a tanulók. SZAKOS. A községháza nagyter­mében csütörtök este fél hatkor közmeghallgatást tart az önkor­mányzat, majd azt követően kép­viselőtestületi ülés lesz, ahol az idei költségvetés módosításáról és az idősek otthonának kialakí­tásához támogatást kérő Széche­nyi Terv-pályázatról lesz szó. JÁGÓNAK. A megyeszéli falu kultúrházában vasárnap délután két órakor kezdődik az az ünnep­ség, melyet a képviselőtestület rendez a faluban élő nyugdíjasok számára. Az óvodások és általá­nos iskolások műsorát követően az önkormányzat vendégül látja az idős embereket. Fórumot tartottak Tolnán Az „ECONOMY 2002” a XXL század Magyarországért Egyesület, va­lamint az MSZP Tolna Városi Szervezete szervezésében tegnap Tol­nára látogatott Ágh Attila politológus. A lakossági fórum témája a vá­lasztások előtti helyzetértékelés, valamint a hazánk régiós politikája I volt. ■ ra. MAUTHNER Olvasói levél Köszönet a „máltaiaknak” CSONKA SÁNDOR dombóvári Art-, Nívó- és Millennium 2000-díjas festőművész'kilencvenhetedik ki­állítására készülve szülőhelyének egyik jellegzetes utcarészletét örökítette meg vásznán. A 65 éves alko­tó legközelebb a Művészetbarátok Egyesületének budapesti galériájában mutatja be öt képét a „Kará­csony a képzőművészetben” című tárlaton, melyet Molnár József Munkácsy-díjas festőművész nyit meg december 15-én. ■ Eredményes évet zárt Nagydorog Jövőre növekszik a működési hiány A 2000-es évről áthúzódó beruházásokkal és jelentős - 18 milliós - működési hiánnyal vágott neki Nagydorog az idei esztendőnek. Nagydorog- Tulajdonképpen egy i szavam sem lehet a 2001-es évvel kapcso­latban - hangsúlyozza Pinczési László pol­gármester. - Közel tíz­millió forintnyi áthúzódó beruhá­zással s azzal a reménnyel kezd­tük az idei évet, hogy mint önhi­báján kívül nehéz helyzetbe ju­tott település, nyerünk az önhikis pályázaton. Tizennyolcmillió mí­nusszal startoltunk, ám ennek el­lenére is úgy kalkuláltunk, hogy 20 millió forintot szánunk fejlesz­tésre. Be kellett fejezni a gázprogramot és előrelép­ni a Perczel utca burkola­tának felújításában. Meg kellett oldani a kastélyis­kola fűtésének és tető- szerkezetének cseréjét, és sort keríteni a kisiskola te­tőszerkezetének illetve két tantermének felújítására is. Mindezt a település teljesítette, ráadásul tavaszra felújították az egészségházat, ahová beköltöz­hetett a védőnői szolgálat. Kor­szerűsödött a községi könyvtár - hat számítógépet nyertek, inter­netes hozzáféréssel -, s a tűzoltó­szertár felszereltsége is.- Összességében 40 milliót for­díthattunk beruházásra, aminek fele volt saját erő. Már biztos, hogy jövőre kétmilliót költhetünk ügyeleti eszközbeszerzésre. Foly­tatni akarjuk az iskolaépületek csinosítását, az évek óta tartó jár­daépítést. A működési forráshiá­nyunk viszont jelentősen növek­szik, előreláthatóan 25 millió lesz, és sikeres pályázat esetén is az el­nyert összeggel csak nyár végén számolhatunk. S hogy miért nő ilyen mértékben a hiány? A csök­kenő gyermeklétszám miatt keve­sebb a normatív állami támogatá­si bevételünk, ugyanakkor csak az iskola tizennégymillióval kér többet, mint az idén. Kemény év áll tehát előttünk, ám az idei esz­tendő sem ígérkezett könnyűnek. VOROSS ENDRE « * I 1

Next

/
Thumbnails
Contents