Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-09 / 261. szám

1 2001. November 9., péntek TOLNA EGYE 2 0 0 1 7. OLDAL CSIKÓSTŐTTŐS AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN Lakópark a családalapító fiataloknak Csikóstőttős a megye délnyugati szélén - a dombóvári kistér­ségben található határában éri el a Kapos-folyó völgyét a baranyai Hegyhát. A település polgármesterét, Pintér Szilárdot a faluról, annak lakóiról és az önkormányzat terve­iről kérdeztük.- Milyen a község infrastruktúrája?.- A mintegy 340 lakott családi ház mind­egyik rá van kötve a villamosenergia- és az ivóvíz-hálózatra, földgázt 113 háztartás használ, 260 vezetékes telefon működik a fa­luban és 170 személygépkocsit tartanak üzemben gazdáik. A tíz éve működő kábel- televíziós szolgáltatásnak jelenleg 260 előfi­A szépen felújított községháza zetője van, akik tizenhat csatorna közül vá­laszthatják ki a nézni kívánt műsort. A köz­területeket, a temetőt és a járdákat közhasz­nú munkásaink tartják karban, az árkokat az idén tették rendbe a Sásdcsat Kft. dolgozói. A kéthetenkénti szemétszállítást - melyet a Kaposvári Városgazdálkodási Részvénytár­saság végez - az önkormányzat fizeti. Remé­nyeink szerint néhány éven belül elkészül a dombóvári kistérség szennyvíz­elvezető rendszere, melyhez te­lepülésünk is csatlakozni szeret­ne. Tavaly már meg is tettük az első lépést ennek az ügynek az "előmozdítása" érdekében, ugyanis az ingatlan-tulajdono­sok 80 %-a előtakarékossági szerződést kötött egy pénzinté­zettel a csatorna kiépítéséhez szükséges önrész finanszírozá­sára.- Hány intézményt működtet a képviselőtestület?- A költségek racionalizálása miatt a kaposszekcsői, valamint a jágónaki önkormányzattal közösen üzemeltetjük az óvodát és az iskolát. A Csikóstőttősön lévő óvodában harminchat gyereket gondoznak, a helyi 1-4. évfolyamos iskolában harminc­négy diák tanul, harminckét felsőtagozato­sunk pedig Kaposszekcsőre jár. Az oktatási intézmények épületeinek állagát folyamato­san javítjuk. Az elmúlt két évben új burkola­tot kaptak az osztálytermek, az óvodai szo­bák parkettáját is felcsiszoltattuk és lakkoz- tattuk, mindenütt festettünk, az idén pedig a megyei területfejlesztési tanács és a Széche- nyi-terv pályázatán nyert összegből kicserél­tettük a külső nyílászárókat. Önálló polgár- mesteri hivatalunk 1992 óta működik, a köz­tisztviselők munká­ját Vígh Péterné jegy­ző irányítja. A koráb­ban könyvtárként, kultúrotthonként, il­letve ifjúsági klub­ként is használt községházát a tavalyi hatal­mas esőzések és viharok nagyon megvisel­ték. Szerencsére a Belügyminisztérium se­gítségünkre sietett és a tárca "vis maior"-keretéből származó pénzen át­alakíttathattuk, majd renováltathattuk az egész épületet.- Szépek az utcák és a terek, ugyanez mondható el a porták nagy részéről is.- A legutóbbi hely­hatósági választáskor bizalmat kapó képvi­selőtestület törekszik arra, hogy javítsa az itt lakók komfortérze­tét. A parkosítást fon- tos feladatnak tekint­jük. Fűnyírókat és kiste­herautót vásároltunk, fel­szereltünk egy saját mű­helyt, ahol a kisebb javítá­sokat az önkormányzat ál­tal alkalmazott közhasznú munkások el tudják vé­gezni. A Mobilitás Alapít­vány támogatásával egy új játszóteret és egy füves sportpályát építtettünk a Hunyadi téren. Egy önkor­mányzati tulajdonú épületben közel másfél millió forintért fodrászüzletet és gyógyszer- tárat alakíttattunk ki. A Kaposszekcsőről hozzánk járó orvos, Erdősiné dr. Csongor Ágnes hetente háromszor fo­gadja a betegeket a falu köz­pontjában található rendelő­ben. A lakóépületek gazdái kö­és vasúti közlekedésnek köszönhetően so­kan ingáznak naponta Dombóvárra, vala­mint Mágocsra. A keresőképes lakosság 9 %- a állásnélküli.- Hány vegyesbolt és vendéglő üzemel a te­lepülésen?- Az előbbiből három, az utóbbiból négy.- Hol zajlik a közösségi élet?- Annak helyszíne leggyakrabban a torna­A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Mn 2000 1500 1000 500 11 1930 1949 1970 1990 2001 év Névjegy: Pintér Szilárd. Komlón született 1967 február 18-án. A bonyhádi közgazda- sági szakközépiskola elvégzése után az OTP Bank Rt. dom­bóvári fiókjánál belső ellenőrként dolgozott, majd tizenkét év­vel ezelőtt a mágocsi központú Hegyháti Takarékszövetkezet­nél lett üzletigazgató. 2000-ben fejezte be a felsőfokú ban­kárképzőt. Az idén pénzintézete egyesült a bonyhádi székhe­lyű Völgység Takarékkal és ennél a cégnél területi vezetőként folytatja munkáját. Felesége Kiss Katalin. Két lányuk közül Dorottya tiz, Kata pedig négy éves. Hobbija a labdarúgás, ko­rábban a helyi csapatban játszott, az utóbbi időben pedig he­tente kétszer barátaival kergeti a labdát. zül egyre többen fordítanak gondot arra, hogy időről időre rendbe tegyék portáikat.- Hol dolgoznak a csikóstőttősiek?- Helyben a legtöbb embernek a Kaposszekcsői Mezőgazdasági Rt. ad mun­kát. A cég mintegy húsz nőt és férfit alkal­maz a sertéstelepén. Vannak néhányan akik baromfitenyész­tésből élnek. Számos tulajdonos bérbe adja a földjét, melyen an­nak használója búzát, kukoricát és naprafor­gót termeszt. Működik ugyan néhány kisebb társas vállalkozás a községben, ám azoknál csak néhányan dolgoznak. A remek közúti csarnok. Ott tartjuk a falugyűléseket, a bálo­kat és az ünnepségeket. A termet napközben az iskolások testnevelés órákra, esténként a férfiak focira, a hölgyek pedig aerobikra használják. Hetente egy alkalommal nyitva tartó könyvtárunkat - mely évente mintegy 100 ezer forintot fordíthat új kötetek vásárlá­sára - több mint kilencvenen látogatják rend­szeresen. A megyei harmadosztályban sze­repel a Kaposszekcsővel közös labdarúgó csapatunk, melynek hazai mérkőzésein gyakran 250 néző szurkol a gárda győzelmé­ért. Örvendetes, hogy az utánpótlás-nevelés­re is nagy gondot fordítanak a klub vezetői: több tucat fiatal kergeti a "bőrt" a ser­dülő és az ifjúsági együttesben.- Az önkormányzat milyen rendez­vényeket szervez a község lakóinak?- Az egyre színesebb programot kí­náló falunapot évről évre májusban tartjuk. Ilyenkor a helybelieken kívül a környező településekről is renge­tegen jönnek el hozzánk egy kis szórakozásra. Ugyancsak nagy népszerűségnek örvend a szil­veszteri futás, melynek az elmúlt évben már többszáz résztvevője volt. Az evangélikus és a katoli­kus egyházzal közösen emléke­zünk meg a Halottak Napján a vi­lágháborúkban elhunytalohl.- Milyen terveket "dédelget­nek"?- A tető cseréjével szeretnénk folytatni az óvoda és az iskola épületének renoválását. Az utak egy részét újból aszfaltozni kellene. Jó volna idecsábítani néhány lakossági szolgáltatást végző mesterembert is. A németországi Sachsenheimmel szépen alakuló partneri kapcsolatunkat is hivatalossá kívánjuk ten­Az önkormányzati képviselők: Kreb Imre alpolgármester, Gombos Dénesné, Horváthné Deli Katalin, Csavari Zsolt, Rácz János, Veréb Emil, Klein Rudolf ni. A Rákóczi utcában azért vásárolt az ön- kormányzat telkeket, hogy azokon egy lakó­park épüljön. Ott saját otthonra lelhetnének azok a családalapítás előtt álló helyi fiatalok, akik jövőjüket Csikóstőttősön képzelik el. ■ Csikóstőttős történetéből A községet és a környékbeli birtokot’ 1289-ben ifjabb Erzsé-“y?25 bet királyné Micon fia-' ^ inak és néhány nemes­nek adományozta, mert nagy szolgálatot tettek neki, amikor férje - (Kun) László király - őt a nyúl-szigeti apácákhoz záratta. Egy 1583-as jegyzék szerint ti­zenhárom ház volt a faluban. A másfél évszázados török hódolt­ság után Esterházy Pál szerezte meg a területet, mely dombóvári uradalmának része lett. A XVIII. században főleg ma­gyarok lakták, a német ajkúak más településekről folyamatosan szivárogtak ide. Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyaror­szág Geographiai Szótára című művében ezt írja a községről: „Csikos-Töttös, magyar-német fa­lu Baranya megyében. Lakja 549 katholikus magyar, 435 német ágostai. Határa 3303 hold, mely­ből úrbéri beltelek 62, szántó 924, rét 420 és szőlő 20 hold, uradalmi beltelek 3, szántó 287, rét 987 és erdő 600 hold. Fekete homokos CB&wrtm» *(#- M . ;■* ' «&»* *v X*®* :«jrÁ i, ■*> BJ.. D hatá­ra minden ga- N bonát jól terem.” Ebben az időben a lakosság szin­te kivétel nélkül mezőgazdaság­ból élt, ám a XIX. század utolsó harmadában megjelent a dombó­vári térségben a vasút és a férfiak egy része ott talált munkát. A 11. Világháború után a német nem­zetiségűek egy részét kitelepítet­ték. Az első termelőszövetkezeti csoport 1949-ben alakult, később ezt összevonták a kaposszekc- sőivel és a jágónakival. A három községnek az 1960-as évektől kö­zös tanácsa volt. Harmincegy esztendővel ez­előtt Csikóstőttőst Baranya me­gyétől Tolnához csatolták. A rendszerváltás óta a falunak önál­ló önkormányzata van, 1992-től pedig polgármesteri hivatal is működik a településen. _______■ Ha gyományőrzés tánccal A tizenöt éve működő Né­met Nemzetiségi Tánccso­portot a kezdetektől Csikós Béláné vezeti, aki rengeteg hazai és külföldi fellépés után is nagy lelkesedéssel beszél a sok szép sikert el­ért együttesről.- Egy németországi meghívásnak köszönhetően alakult meg más­fél évtizeddel ezelőtt öt párral a csoportunk. A ked­ves invitálást mi az­zal honoráltuk, hogy a nagymányoki e- gyüttes vezetőinek segítségével megta­nultunk néhány tán­cot, amikkel kemeni fellépésünkkor nagy tapsot arattunk. Ba- den-Württemberg- ből hazatérve aztán úgy döntöttük, hogy nem hagyjuk abba a próbákat. Repertoá­runk folyamatosan gyarapodott két híres koreográfusnak - Wenzl Józsefnek és Manninger Miklós­nak - köszönhetően. Én is min­dig képeztem magam, számos tanfolyamon és tánctáborban vettem részt. Műsorunkat a kör­nyékbeli településeken rengeteg alkalommal láthatták a német nemzetiségi kultúra és hagyomá­nyok* iránt ér­deklődők. Két­szer az anyaor­szágban is jár­tunk, ahol Sach- senheimben ha­talmas sikerrel mutattuk be programunkat. Az együttes időközben több alka­lommal is átalakult, voltak olya­nok, akik abbahagyták, de he­A Német Nemzetiségi Tánccsoport az idei falunapon is sikert aratott látványos műsorával lyettük szerencsére mindig jöttek újak. Ma kilenc pár táncol, tagja­ink 13 és 44 év közöttiek. Heten­te egyszer - péntek esténként - gyakorlunk a tornacsarnokban. Az utánpótlás is adott, hiszen az általános iskola alsótagozatos ta­nulói közül húszán járnak a tánc­szakkörbe. Az új lelkész hosszú távra tervez Közel harminc évig nem volt lakója az evangélikus gyüleke­zet parókiájának, ám nemrégiben a Déli Egyházkerület püs­pöke egy fiatal lelkészt helyezett a községbe. Erdélyi Csaba középiskolás korában sokat vívódott azon, hogy folytassa- e édesapja hi­vatását. Otthon látta a lelkészi- munka feleme­lő és „árnyékos” oldalait is, ezért döntését hosszasan halogatta. Miközben orvosnak készült, egy­re gyakrabban érezte azt, hogy Is­ten a papi pálya felé terelgeti. Az Arad melletti Fazekasvarsándon felnőtt fiatalember a sikeres felvé­teli vizsga után a budapesti Evan­gélikus Hittudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. Tavaly szeptemberben avatták lelkésszé, majd Zuglóban a teológián segéd­lelkészként tevékenykedett. Dr. Harmati Béla püspök néhány hó­napja a fővárosból Csikóstőttősre helyezte. A nyüzsgő főváros után örömmel jött a kis faluba, ahol hittantanári képesítéssel rendel­kező feleségével együtt nagy sze­retettel fogadták. A helyi, a kaposszekcsői és dombóvári gyü­lekezet lelkésze, Aradi András az első perctől kezdve társként keze­li a huszonöt esztendős Erdélyi Csabát. Az említett településeken mostanában ketten felváltva tart­ják az istentiszteleteket. A Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem mentálhigiénés képzésében is résztvevő fiatalember feladata lett az iskolai hittanoktatás, idő­sebb kollégája pedig bibliaórákat tart a felnőtteknek. A néhány hét alatt, felújított parókia ajtaján gyakran kopogtatnak a hívek. A legtöbben ismerkedő látogatásra érkeznek. A szépen karbantartott csikóstőttősi templomban vasár­naponként a százhúsz fős gyüle­kezet 30-40 tagja jön össze az is­tentiszteletekre. Közöttük sok az idős és nagyon kevés a fiatal. Mint mondta, az utóbbiak számát jó volna növelni, de tudja, hogy ez nem egyszerű feladat. A kö­zösséghez való tartozás semmi máshoz nem hasonlító élményét minél több emberrel kívánja megismertetni a rövidesen apai örömök elé néző lelkész. Érzi, hogy sok a tennivaló. Először a gyülekezeti termet akarja a hívek­kel együtt rendbe tenni, majd ké­sőbb számos más ötletét is valóra szeretné váltani. ■ Vízépítés, csatornázás és halászat A csikóstőttősi Hódosi Zoltán mélyépíté­si vállalkozó - általános és mezőgazdasá­gi-, vízgazdálkodási mérnök - halastó építéssel és egyéb vízügyi tervezéssel foglalkozik. Cégének fő profilja a mélyépítésben be­lül vízépítés, valamint csatornakotrás, folyószabályozás, csapadék- és szenny­vízcsatornázás. Mindezeken túl halá­szattal is foglalkozik, 56 hektáron gaz­dálkodik. A vízügyi igazgatóságok, víztársulatok, halgazdaságok, önkormányzatok, szövetkezetek és részvénytársaságok, valamint magánszemé­lyek megrendelését várja, földmunkákkal, műtárgyépítő munkákkal, illetve a tevékenységi körbe tartozó bárminemű igénynek meg tud felelni. Hódosi Zoltán mélyépítési vállalkozása Csikóstőttősön, a Kossuth u. 16. szám alatt található és a 74/462-503, 60/367-855 telefonszámokon, valamint a hodosi.melyep@matavnet.hu e mail címen érhető el. i *

Next

/
Thumbnails
Contents