Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-08 / 260. szám

5. OLDAL I 2001. November 8., Csütörtök MEGYE» TÜKÖR Mondom a magamét TÓTH FERENC Esélyek saját erőre Bár részleteiben lehet bírálni a kancellária számítógéposztós pá­lyázatát, a sallangoktól megfosztva mindannyian egyetérthe­tünk a köztisztviselők és pedagógusok „kompjúterizálásával”. A dolog egyik szóvá tehető szépséghibája, hogy a tanárok pályáza­taihoz önkormányzati saját erő kell, és ez az az apró momen­tum, ami nem egy helyen leküzdhetetlen akadályként tornyosul az információs társadalmat építeni szándékozó pályázók előtt. A saját erőről ugyanis el kell mondani: önkormányzata válogat­ja. Van, ahol egyöntetűen adják a 62 500 forintot, van, ahol meg­mondták, hány főnek célszerű pályázni. Másutt informálisan közölték, a kassza üres, hiába is jönnének, de arról is haühat- tunk, hogy a helyi vezetők szerint a pedagógusnak személyesen semmi szüksége számítógépre, a munkájához használja a mun­kahelyi közkompjútert. A történetnek bizony nem sok köze van az esélyegyenlőséghez, és éppen amiatt, amiért például sok váro­si iskolás nem kap tanévkezdéshez helyi pénzt. A sor hosszan folytatható. Egy település többet fizettet polgáraival a kommuná­lis szolgáltatásért, mint egy hasonló másik önkormányzat; más­hol töredéke az önkormányzati szociális ösztöndíj a szomszédé­nak, ráadásul nincs akkora létszámprés alatt az iskola, és szak­köröket is tudnak fizetni helyi büdzséből. Most valószínűleg töb­ben ülhetnek majd számítógép elé otthonukban „A’’-faluban, mint „B”-ben. Talán nem áll messze a valóságtól, ha azt mondom: meglehe­tősen idegborzoló lenne az a dalocska, amit e különbségekre kor­társ szerzők komponálni tudnának. Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan óvná a védett madarakat? Tizenegyezer elejtett, zömében védett madárra találtak a vá­mosok egy olasz kamionban az udvari határátkelőhelyen. A szárnyasok értéke 280 millió forint. Ön hogyan óvná meg vé­dett madarainkat? - kérdeztük olvasóinktól. Éppel György, a Bakta Vadásztársaság tagja:- Erősíteni kellene a felvilágosító munkát a magyar vadászok kö­rében, és többet kellene áldozni arra, hogy a civil lakosság is közre­működjön a természetvédelemben. A kérdés államigazgatási része rendben van, a szankciók és az ellenőrzések is megvannak. Azt el­képzelhetőnek tartom, hogy azt, aki magyar részről közreműködik ilyen eseteknél, nagyobb büntetéssel sújtsák. Kiss Györgyné, Szekszárd:- Nem megfelelően van megoldva ez a kérdés, ha ki tudnak így vinni védett madarakat. Szigorítani kellene a szabályokon, és job­ban résen kellene lenni. Viola György, Tolna:- Az a baj, hogy nem szakemberek hoznak döntéseket, ezért van a „levadászások”, a madarak kilopása az országból, és minden egyéb. Mindenből politikát csinálnak, és nem szakmailag kezelik. A szakmát kellene hagyni érvényesülni a természetvédelemben is. Tóth Erzsébet, Szekszárd:- Mindenképpen szigorúbb előírásokkal kellene megóvni a védett madarakat, és példát statuálni ebben az ügyben. A szankciókról: elő­ször tájékozódnék, mi van másutt, és legalább az európai színvonal- nak megfelelő büntetést tartanék jónak. ______________________■ Fe jlett országok, fogyatkozó népesség Kontinens szerte jellemző a kedvezőtlen tendencia Az úgynevezett fejlett országokra egyaránt jellemző: fogy a népesség. Nincs ez másként Magyarországon sem, a borúlátó jóslatok szerint nem is olyan sokára már csak 9 milliónyian leszünk. Egy adott országban a népességszám fenntartá­sához minimálisan két gyermek szükséges há­zaspáronként ahhoz, hogy „pótolják” majdan a szülőket. A termékenységet befolyásoló ténye­zők - például terméketlen házasságok, az, hogy a nők egy része hajadon marad, megözve­gyül, vagy elválik, mielőtt gyermeke születne, illetve a halandóság - miatt azonban kettőnél több, statisztikai átlag szerint 2,25 gyermekre lenne szükség házaspáronként. Ez azt jelenti, hogy sokkal több 2 és 3 gyermekes család kel­lene csak ahhoz, hogy a népességszám fenn­maradjon! A fent idézett 2,25-os termékenységi arány­szám tehát a lélekszám stagnálását jelentené, azaz a népesség növekedéséhez ennél maga­sabb értékre lenne szükség, vagyis családon­ként legalább 3, de lehetőleg 4 gyermekre. A fejlett világ képe azonban mást mutat, nem is kevéssé. A köztudatban az él, hogy a mediter­rán országok lakói szeretik a sok gyereket, a nagy családot. Ennek bizony ellentmond, hogy például Olaszországban 1,21, Spanyolország­ban 1,19, Görögországban pedig 1,3 a termé­kenységi arányszám. Európában a legnagyobb a termékenységi arányszám Írországban, a kontinens-átlag jiedig 1,45. Valamivel jobban áll az Egyesült Államok a maga 2,05-os arány­számával, de még ez is messze van a bűvös 2,25-től. Magyarországon gyorsan fogy a népesség, s ez alól megyénk sem kivétel, mint a mellékelt táblázat is bi­zonyítja. Szakembe­rek keresik az okokat és a válaszokat, miért alakult ki ez a kedvezőtlen tendencia. A leggazdagabb országok legképzet­tebb asszonyai - s ezt statisztika bizonyítja - ál­talában nem vállalnak gyermeket, illetve ké­sőn, s akkor is csak maximum egyet. Ők nem titkoltan vallják: munkájuk, karrierjük, egyéni céljaik fontosabbak szemükben annál, mint hogy életüket alárendeljék a gyermeknevelés­nek. A szegényebb országokban anyagi okok is közrejátszanak abban, hány gyermeket vállal­nak a családok, a legjellemzőbb a kétgyerme­kes család, de egyre gyakoribbak az egykék is. A fejlett országokban általában jellemző, hogy kitolódik a családalapítás ideje, a nők közül egyre többen végeznek felsőfokú tanulmányo­kat, s a tudásukat kamatoztatni akarják. A leg­hamarabb a húszas éveik második felében, vagy a harmincas éveik elején keresnek párt, szülnek gyereket. Az otthonülő családanya ké­pe egyre halványul és egyre kevésbé vonzó. A fogyatkozó népességű országok kormányai egyelőre keresik a választ arra, mivel fordíthat­nák meg a kedvezőtlen folyamatot. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai azt mutatják: még nincs orvosság a bajra. _____________________VENTER MARIANNA TE RMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁM Magyarországon Tolna megyében 1950 O 2,62 1990 2,00 1980 ■=> 1,92 1996 ■=> 1,46 1999 ■=> 1.29 2000 ■=> 1,34 „Szerencsés vagyok, sok barátom van” Negyedszázad után búcsúzik a könyvtárigazgató Rengeteg tisztelettel, kedvességgel és szeretettel búcsúztat­ták Herczeg Ágnes könyvtárvezetőt, aki tizenegy évnyi taní­tás után huszonöt esztendőn keresztül irányította a Városi Könyvtárat, és most nyugdíjba vonult. Paks kodóbb gyerekekkel találkozott, ' fantasztikus kollegái voltak, akik Ágnes mindig pedagógusnak ké- mindig melléálltak és segítették, szült, kislány korában csak tanító ha új feladatot kapott. A könyv- nénist játszott. Boldoggá és elége- tárba a kényszer vitte. Hangszálai detté az teszi, hogy emberi kap- megsérültek, nem taníthatott to- csolatai nagyon szerencsésen ala- vább, és akkor, 1976-ban egy évre kultak, családja, szülei minden- elvállalta a könyvtár vezetését, ben támogatták, a közéletben va- Aztán hu- ló tenni akarás vágyát otthonról szonöt évig hozta, rengeteg barátja van, akik- maradt, tői magabiztosságot kap, tanár- Munkáját ként a legjobb osztályokat tanít- mindig Jut­hatta, a legkedvesebb, legragasz- tel és meg­Herczeg Ágnes Születetési helye: Paks Születési ideje: 1944. január 21. Ágnes napján Általános és középiskolai tanulmányait Pakson folytatta 1967-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerezte első diplomáját, magyar-történelem-ének szakon, később középiskolai magyar szakos, majd pedagógia, végül könyvtár szakon diplomázott Dolgozott képesítés nélküli tanítóként Nagydorogon, tanárként Pakson, a mai Bezerédj Iskolában, szakfelü­gyelőként, 1976-tól a Városi Könyvtárvezetője 1997-ben Szinnye József díjat, 2001-ben Paks városától Pro Űrbe kitüntetést kapott. győződéssel végezte és néhány éve már nem is hiszi, hogy nem neki való a könyvtár. Addig ugyanis úgy gondolta, hogy nem elég rend és rendszerszerető, de kollegáival remekül kiegészítet­ték egymást, munkájuk így iga­zán eredményes volt. Mindemel­lett jutott ideje a fiatal paksi mű­vészek, főként irodalmárok útjá­nak egyengetésére, arra, hogy a Paks Városért Mozgalom, a Jám­bor Pál Társaság megalakulásá­ban, tevékenységében szerepet vállaljon, több lapot, folyóiratot szerkesszen. Maradt energia arra is, hogy testvére gyerekeinek fel­nőtté válását, szárnybontogatá­sát, családalapítását figyelemmel kísérje és ha kell, minden mást félretéve segítse. A családra, könyvekre, zenére talán a jövőben több idő marad, november elsejétől ugyanis Herczeg Ágnes nyugdíjba ment, új vezetője van a könyvtárnak. Az igazgató asszony számára mun­katársai szerveztek búcsúztatót, korábban pedig a paksi költők, akiket mindig segített. Az általuk szervezett irodalmi esten Lázár Ervin, Ágh István, Kiss Benedek, Léka Géza köszöntötték műveik­kel. VIDA TÜNDE Nemzetiségi hét Bonyhádon Német nemzetiségi hetet tartanak Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában november 10- től 16-ig. A hét kiemelt programját 10-én, szombaton rendezik 15 órától. Kiállítást nyitnak a német nemzetiség életét bemutató raj­zokból, használati tárgyakból. Barkács és játszóház várja a gye­rekeket, Spinnstube címmel mű­sort ad a 7. b. osztály, majd német táncokat mutatnak be az iskola tanulói. A napot záró sváb bálon a Schmuck együttes muzsikál. ■ A Szociális Munka Napja Dombóváron Az Egyesített Szociális Intéz­mény és a Jóléti Szolgálat Alapít­vány péntek délelőtt kilenc órá­tól Dombóváron a művelődési házban megemlékezést és szak­mai tanácskozást tart a Szociális Munka Napja alkalmából, ahol többek között Ruzsits Éva, a he­lyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatója, dr. Hegedűs Éva, a Tolna Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizott­ságának elnöke, valamint Demus Iván, a Nemzeti Család- és Szoci­álpolitikai Intézet Képzési Köz­pontjának igazgatóhelyettese tart előadást, majd Tóth Attila, Dom­bóvár polgármestere köszönti a városban működő szociális in- tézmények dolgozóit. ________■ Se gítő pályázatok Tolna A tolnai Családsegítő Központ mindhárom szakmai egysége - vé­dőnői szolgálat, területi gondozási központ, családsegítő és gyermek- jóléti szolgálat - által nyújtott plusz szolgáltatásokhoz nyújt se­gítséget az intézmény által elnyert hat pályázati támogatás. A védőnői szolgálat által beindí­tott Baba-Mama Wub, valamint az idősek klubja és a családsegítő szolgálat közös programja, a „ge­nerációk együttműködése” jövő nyárig működhet az elnyert támo­gatásból. A családsegítő és a gyer­mekjóléti szolgálat közös „kapcso­latügyeleti” programja olyan elvált szülőknek (és rajtuk keresztül gye­rekeiknek) kíván segíteni, akiknek nem sikerült megegyezniük a gyermekkel való kapcsolattartást illetően. A gyermekjóléti szolgálat helyettes szülők havonta történő továbbképzésére is nyert pályázati pénzt. A képzés programjában egyebek mellett szerepel például a zsibriki mentőmisszió bemutatá­sa, vagy gyermekekkel foglalkozó pszichológusok előadása is. Mindhárom szakmai egységet érinti a kiadványok szerkesztésé­re elnyert összeg, amelyből szóró­lapok készítését finanszírozzák, illetve ebből a pénzből program­jaikról is szeremének összeállíta- ni szerkesztett kiadványt. ■ TEMPÓ: a legújabb családtag Igen nagy az érdeklődés új hetilapunk iránt Tisztelt Olvasó! Az elmúlt hetek­ben, napokban a Tolnai Népújság olvasói egy új reklámmal találkoz­tak, mellyel - a szerkesztőségbe te­lefonálók, találgatók számából úgy tűnik - sikerült érdeklődésüket fel­kelteni. Örömmel adjuk hírül, hogy a Tol­nai Népújság-lapcsalád 2001. no­vember 9-én ismét gyarapodik, egy hetenként megjelenő apróhirdetési lappal, a TEMPÓ-val. Baranyai Gabriella lapmene­dzsert arról kérdeztük, hogy milyen lesz lapcsaládunk új tagja?- Olyan apróhirdetési újságot akarunk kézbe adni, amit az egész család szívesen olvas majd. Ebben a lapban ingyen, könnyen és gyorsan lehet feladni a lakossági hirdetése­ket azokon a szelvényeken, melye­ket már az első számban megtalál­hatnak. Jelszavunk a minőség; olyan lapot akarunk az érdeklődők kezébe adni, melyben széles körű tájékoztatást kaphatnak arról, mit lehet sikeresen eladni, venni. Ugyanakkor kellemes kikapcsoló­dást is akarunk biztosítani azáltal, hogy hasznos tanácsokat, érdekes olvasmányokat, vidám perceket szerző írásokat, műsorajánlókat, keresztrejtvényeket is közlünk.- Fontosnak tartottuk, hogy olyan formában jelenjünk meg, melyet jól, könnyen tud kezelni az olvasó, olyan betűtípust és betűméretet vá­lasztottunk, mely könnyen olvas­ható. A Tolna megyében feladott hirdetések mellett azokat is megta­lálhatják, melyek Somogyból és Ba­ranyából érkeztek, így széles körű lehetőségekről tájékozódhatnak a TEMPÓ vásárlói. A lakosság, s a vállalkozók részé­ről máris érzékeljük a TEMPÓ apró- hirdetési lapunk iránti megelőlege­zett bizalmat, hiszen több ezren kérték már hirdetésük megjelente­tését. Nem titkoljuk, ez a bizalom iga­zán jól esik, s bízunk benne, hogy mi TEMPÓNK lesz a legsikeresebb, legnépszerűbb. Első számunk megjelenésének előkészítésében sokan vállaltak ál­dozatos munkát, mely biztosítéka a várható sikernek. A legolcsóbb hirdetési újság a pi­acon, mindössze 95 Ft-ba kerül, mindegyik számban megtalálják a lakossági ingyenes és a vállalkozók által felhasználandó üzleti apróhir­detési szelvényt. Megjelenik: min­den pénteken. A mai napon megjelent Tolnai Népújság Grátisz hirdetési újsá­gunkban elhelyezünk egy-egy apró- hirdetési szelvényt, mind a lakos­ság, mind a vállalkozók részére, melyet szíves figyelmükbe aján­lunk! A szelvényeket a Tolnai Népújság hirdetés-felvételi irodájában, hirde­tésfelvevő helyeinken, s postán is féladhatják, illetve a kézbesítőink­nek is át lehet adni, ők továbbítani fogják. A szelvények feladásának határideje minden héten pénteken 15 óra. Bővebb információért keressék hirdetésszervezőinket és a hirdetés­felvevő helyeinket! Ne feledjék, minden pénteken: TEMPÓ!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents