Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-30 / 279. szám

2001. November 30., péntek MEGYEI TŰK Ö R 5. OLDAL _______________Mondom A Magamét_____________ F. KOVÁCS ÉVA Magyarosítás A héten elfogadott nyelvtörvény értelmében „magyarosítani” kell az idegen hangzású üzletek neveit, a boltokban elhelyezet, nem magyar nyelvű feliratokat. Azt a tulajdonost, aki továbbra is azt ír­ja ki, hogy Beer Stube vagy Zimmer frei, megbüntetik. A táblák cseréjére, kiegészítésére a törvény 2003-ig ad haladékot. A rendelkezést, hogy édes anyanyelvűnkön olvashassuk, me­lyik bolt mit kínál, csak üdvözölni lehet, mert most már valóban odáig fajultak a dolgok Magyarországon, hogy aki végigmegy Bu­dapesten a Vád utcán az, az üzleteken, shoppokon lévő feliratokat látva úgy érzi, idegenben jár, nincs itthon a hazában. (Az árakat látva főleg.) Még Görögországban is jobb helyzetben vagyunk, mert ott a vendéglők kirakatában elhelyezett étlapokon az angol és a német mellett már magyarul is szerepel a kínálat. De nem csak a fővárosban terjedt el ez a szokás - ahol a sok kül­földi turista miatt az idegen feliratok sokasága még csak érthető lenne - de vidéken is. Falusi szatócsboltok homlokzatán Boutique felirat van, a kocsmák pubok lettek, a vendéglők restaurantok. Mintha attól, hogy a kávézó helyett Café díszeleg a cégtáblán, jobb kávét kapna a vendég. Olyan ez, mint a viccben, amikor a gyere­kektől megkérdezi az új tanító néni, hogy mivel foglalkozik az édesapjuk és amikor elsőnek a csóró szabómester fia azt mondja, hogy nekik ruhaszalonjuk van, a következő, a szegény szatócsbol­tos gyereke sem adja alább, ő áruházat mond. Mire Pistike, aki­nek az apja kántor, büszkén kivágja, hogy a papa dizőz a rum- bachi kápolnában. Megkérdeztük olvasóinkat: Mit jelent önnek az advent? A hét végén, december első vasárnapján meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorúnkon és ezzel megkezdődik a ka­rácsony előtti ünnepi készülődés. Olvasóinktól ezúttal azt kérdeztük, mit jelent számukra az advent? Hernádi Zsoltné, Fadd:- Gyorsan elszállt egy esztendő és újból itt van az év legszebb ünne­pe. Az advent számomra a lakás szépítését, feldíszítését és a lelki fel- töltődést jelenti. Egyre többet nézem az áruházak kirakatait és azon töröm a fejemet, mit vásároljak majd az ünnepekre két gyermekem­nek, a férjemnek és a nagyszülőknek. Az év legszebb időszaka, ezt jelenti nekem az advent. Kékesi Nándor, Szekszárd:- A feleségem kereskedő, így az advent nem csak az ünnepi készü­lődést, hanem több munkát is jelent. Ez sem kellemetlen a számunk­ra, hiszen az ember abban reménykedik, jó lesz a forgalom és némi hasznot is hoz a munkánk. Három gyermekünk van, így az otthoni ünnepi hangulatról sem feledkezünk meg. Az első gyertyát az adven­ti koszorún vasárnap feltétlenül meggyújtjuk majd. Kovács Zoltánné, Szekszárd:- Kellemes érzés, melegséget érzek már a szó hallatán is: advent. Az ember ilyenkor oszt-szoroz és nézelődik, kinek, mit lenne jó venni, ki, minek örülne a legjobban. Az adventi koszorút mindig én magam készítem, most ebédidőben is azért ugrottam ki a munkahelyemről, hogy ehhez vásároljak anyagokat. Klein Petra, Szekszárd:- Mindig anyukám az, aki az ünnepi hangulatról gondoskodni szo­kott. Én még nem érzem az ünnepek közeledtét, mással vagyok most elfoglalva. Szerencsére még messze van a karácsony, így van időm egy kis ajándékra valót összegyűjteni. SIKERESEN VIZSGÁZTAK. Szekszárdon, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán 23-an szereztek tegnap játszóházi foglalkozásvezetői engedélyt, amit a Magyar Művelődési Intézet állít ki. A vizsga a 2,5 éves fel­ső fokú képzés első modulja, a végén népijáték- és kismesterség-oktatókká lesznek a zömmel pedagógus hallgatók. A vizsgára készített tárgyakból decemberben kiállítás nyílik a főiskola aulájában, a magas színvonalú dolgozatokat pedig kiadásra javasolja a vizsgabizottság.____________________ ■ Ponty és csuka a szákban A zord idő ellenére is két tucatnyian horgásztak Az időjárás nem fogadta kegyeibe azt a huszonnégy helyi és környékbeli horgászt, akik neveztek a Kertváros mögötti Bontovai-tavon megrendezett halfogó versenyre. Dombóvár A fagypont körüli hőmérséklet és az erősen fújó szél sem riasztotta el a megszállott pecásokat attól, hogy hódoljanak hobbijuknak. A horgászparadicsomként emlege­tett tónál két tucatnyian próbál­tak meg négy óra alatt minél több halat kifogni a vízből. Az egy bot­tal, két horoggal és különféle csa­likkal felszerelt versenyzők jónéhány méretes pontyot és csu­kát emeltek a partra. A déli mérlegeléskor kiderült, hogy a dombóvári horgászok ez­úttal nem jártak sikerrel, ugyanis az első három helyezettnek járó díjat más településről érkezett pecás vihette haza. A sióagárdi Tóth István nyert, akinek a szákja két szép pontyot rejtett, melyek összesen 4 kiló 35 dekát nyom­tak. A második a győztes falubéli társa, Huber János lett, a harma­dik helyet pedig a kaposvári Hegedűs Attila szerezte meg. A legjobbaknak az ajándékokat Potocska Béla és Frezik István, a Bontovai-tó tulajdonosai adták át. A karnagy szakmai számadása Arany minősítés nemzetiségi kategóriában Az Ifjúsági Fúvószenekar hónapok óta készült minősítő hangversenyére. A sok munka meghozta eredményét, arany fokozatú elismerő oklevelet kaptak. Bayer Attila, a fiatal ze­nekar fiatal karnagya nem titkolja, hogy számára is nagy ki­hívás volt a megmérettetés. Nagymányok- Milyen kategóriában indultak, volt-e más zenekar, amellyel ver­sengtek.- Ilyenkor nem zenekarok ver­senyéről van szó. A továbbfejlődés érdekében kérjük a rendkívül nagy szakértelemmel rendelkezők véleményét. A zsűri adott szem­pontok szerint pontoz, mint pél­dául kontaktus a karmester és a zenekar között, tiszta hangzás és még sorolhatnám. Rajtunk kívül a Mázai Bányász Fúvószenekar kér­te a minősítését, velük közösen szerveztük meg a hangversenyt. Ők is a legrangosabb elismerést kapták. Nem volt versenyjellege a koncertnek, ami bizonyo­san jótékonyan hatott a fellé­pésre. A zsűri egyik tagja jó pontnak érté­kelte, hogy a gyerekek él­vezték a muzsikálást, egyáltalán nem volt feszélyezett a hangulat. Mi nemzetiségi kategóriában in­dultunk, mert zenekarunk felállá­sának ez felel meg. Műsorunk nagy részét a magyarországi né­metek zenei anyaga tette ki. Ját­szottunk indulót, mazurkát, pol­kát, keringőt. Úgy gondolom sze­rencsésen válogattunk, mert a ze­nekar tagjai közül sokan már több számot az előző időszakból ismer­tek.- Hogyan készül egy karmester a szakmai számadásra?- Nagyon lelkes csapatom van. A főiskolások együtt zenélnek a most kezdő negyedikesekkel. Vál­lalták a plusz próbákat, sokat segí­tett a nyári táborunk is a felkészü­lésben. Nem tagadom, nekem is izgalmat jelentett, először álltam színpadra bíráló szakemberek előtt. Izgalmam levezetésére a fel­lépés előtti napon úszni, szaunáz- ni mentem, a napján, délelőtt a trombitámon gyakoroltam. Fellé­pés előtt lámpalázas voltam, ami abban a pillanatban, ahogy egy­szerre megszólalt a harminchat hangszer, elmúlott. Igazán akkor oldódtam fel, mikor az eredmény ismeretében, a záró számban együtt fújtam a zenekarral. _______ -PÁL­A kultúra pártolói Sióagárd és Fadd a könyvtár- pártoló önkormányzat ki­tüntetés különdíjában, Szek­szárd a közművelődés-párto­ló önkormányzati elismerés első díjban részesült a témá­ban kiírt országos pályáza­ton. Az ünnepélyes eredményhirde­tésre tegnap került sor Budapes­ten, az Iparművészeti Múzeum­ban, ahol dr. Ecsedy István, az NKÖM helyettes államtitkára adta át a nyerteseknek a díszes okleveleket, illetve a nyeremé­nyeket, amelyek révén Sióagárd 200 ezer, Fadd 400 ezer, Szek­szárd pedig egymillió forintot fordíthat a helyi kultúra megha­tározott területének támo­gatására.-ES­Átalakuló büdzsé Pénzügyileg jól az kimun­kált évet zár a város idén - értékelt dr. Szilák Mihály polgármester a tolnai költ­ségvetés eheti módosítása kapcsán. Stróbl József képviselő szerint vélhetően működési hiány nél­kül búcsúztatja a 2001. évet a város. Az elismerő szavak külö­nösen annak fényében tűnnek figyelemre érdemesnek, hogy október végén még az hangzott el a tolnai költségvetésről, hogy annak működési hiánya a kezel- hetetlenség szélét súrolja. ■ Idősegészségügy A tolnai Egész ség Hónap idei utolsó előadására kerül sor ma, pénteken 17 órától. Dr. Iván László (Budapest), az idősegészségügy miniszteri biz­tosa tart referátumot A nép- egészségügy - idősegészségügy helyzete napjainkban címmel. Az előadás után következik a múlt hétvégén lezajlott „Tolna legfittebb időse” vetélkedő díját­adása. Köszönet Tegnap megjelent, a szekszárdi Fiatalok Házában történt tűz­esetről szóló írásunk nyomán jelentkezett szerkesztőségünk­nél a ház egyik lakója, Németh Zoltán, aki maga is segített a mentésnél, ám annak során füstmérgezést szenvedett, és kórházba kellett szállítani. A fiatalember ezúton is sze­retne köszönetét mondani an­nak a két szekszárdi tűzoltó­nak, akik megmentették az éle­tét. Választások Tolna megyében (V.) 1990-1994: „kiszavazó” Bonyhád Az év első felében látott napvilágot a politikatörténet egyik legjelentősebb vállalkozása, a XX. századi magyar választá­sok atlasza. Az adatok azt mutatják, Tolna megye egészében kevéssé tér el az országos átlagtól; ha mégis különbséget le­het tenni, az átlaghoz képest a megye déli részét - Szekszárd, Bonyhád - inkább bal-liberális, északi részét inkább jobbol­dali irányultság jellemzi. Talán meglepő, de 1990-ben a vá­lasztást szűk fölénnyel, de bizto­san nyerő MDF (24,72 % listán, 23,93 % egyéni kerületekben, 1. forduló) Tolna megye mindegyik kerületében kevesebb (17-23 % közötti) listás szavazatot kapott az országos átlagnál. A jobboldali koalíciós partner FKgP Tamási­ban és Pakson átlag feletti támo­gatást kapott, és a Fidesz (orszá­gosan 8,95 %) Tamásit kivéve mindenütt jobban szerepelt az or­szágosnál. Szekszárdon és Bony- hádon 10-12 % között szavaztak a pártra. Szintén e két kerületben „hozta magát” az SZDSZ, amely Tamásiban ugyanakkor rendkívül alacsony támogatottságot (11,4 %) tudott felmutatni (ez a későb­biekben sem változik). Tamási és Dombóvár választóinak közel harmada MDF-es jelöltre szava­zott, (Dombóváron egyidejűén az MSZP és a szocialista jelölt is ko­moly 12 és 16 %-ot kapott!). A második fordulóban azután Bonyhád kivételével „taroltak” az MDF jelöltjei. A bonyhádi SZDSZ- es Barcza Imre egyébként ugyan­annyi voksot könyvelhetett el (6.102, 35 %), mint szekszárdi párttársa, Pólyák Sándor, Kiss győzelmét valószínűen a jobbol­dal (Bea József KDNP, 32,8 és Ohmacht György, MDF, 31,7 %) összefogásának hiánya segítette. Összesítve a kormánypártok és ellenzék támogatottságának kü­lönbsége egyedül a megyeszék­helyen volt tíz százalék alatt, má­sutt 25 és 50 százalék között mozgott. 1994-ben a helyzet ugyanez - „pepitában”. Az MSZP abszolút többséget (54,5%) szerzett az Or­szággyűlésben; az MSZP-tábor Pakson, Szekszárdon és Dombó­váron volt erős (32-27 %), az egyéni jelöltekre adott voksok pe­dig Tamásiban és Pakson kiemel­kedően magasnak mondhatók (24 és 30 százalék között). A MIÉP-jelöltek Tamásiban és Dom­bóváron megközelítették az 5 százalékot. A MSZP-SZDSZ ket­tősre Tamásiban és Pakson 25-50 , Szekszárdon és Dombóváron vi­szont 50 százaléknál is több sza­vazat jutott. Bonyhádon viszont tíz százalék volt csak a különb­ség; egyébként ismét Bonyhád volt az egyetlen, ahonnan nem kormánypárti képviselő jutott be: Solymosi József, akkor az Agrár- szövetség színeiben. (Folytatjuk.) T. F. Pedagógusok konferenciája Lassan vége az Olvasás évének Szekszárd Megyei szakmai konferenciá­nak adott helyet tegnap, Szekszárdon, a Zrínyi Általá­nos Iskola. A Nemzeti Tan- könyvkiadó referencia isko­lájában immár ez a harmadik alkalom, amikor szakmai konferenciát rendeztek. Délelőtt előadásokat hallgathat­tak a tanárok, intézményveze­tők, míg délután szekcióülések­kel folytatódott a konferencia. Tolna megyéből több mint nyolcvan iskola képviseltette magát. A Nemzeti Tankönyvkiadó osztályvezetője „Könyv és neve­lés” címmel tartott előadást, dr. Bagdy Emőke szakpszichológus pedig a pedagógus személyisé­géről beszélt a tanároknak. Dél­után ki-ki érdeklődésének meg­felelően választhatta meg, me­lyik szekcióhoz csatlakozik. Téma volt az anyanyelvi neve­lés az alsó tagozatban, az irodal­mi szövegértés az 5.-6. osztály­ban és az új érettségi tervezete. A nap folyamán tankönyvbe­mutató és vásár is volt a helyszí­nen. Matókné Misóczki Mária igazgató kérdésünkre elmondta, a konferencia célja a tanárok kö­zötti tapasztalatcsere, valamint módszertani segítség. A témákat annak szellemében állították össze, hogy az idei tan­év az olvasás éve volt. A konfe­rencián a magyarszakosok na­gyon sok, hasznos módszertani segítséget kaptak. MAUTHNER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents