Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-27 / 276. szám

mmm 2001- november 27., kedd MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét VENTER MARIANNA: Az olvasás öröme Nagy létszámú osztályban kezdtem meg általános iskolai ta­nulmányaimat, idős tanító néni irányításával, aki anyukámat is tanította. Az osztályban egyetlen olvasási zavarral küzdő, szakszóval élve: diszlexiás tanuló sem akadt. Nem vagyok szak­ember, de úgy vélem, ennek főként az volt az oka, hogy Anna tanító néni addig nem ment tovább a tananyagban, amíg min­den egyes tanulója el nem sajátította az éppen aktuális tudniva­lókat. így aztán mind a 36-an megtanultunk írni és olvasni az első osztály végére. Második osztályban a matematika - akkori­ban számtannak hívták - fő anyaga a szorzótábla volt, aminek megtanulása szinte az egész tanévet kitöltötte. Fújtuk is mind­annyian oda és vissza, merthogy mi még bennfoglaló táblát is tanultunk. Amíg mindenki nem tudta hibátlanul mondjuk a 6- os szorzó- és bennfoglaló táblát, addig nem mentünk tovább a 7-esre. Csakhogy azóta nagyot változott a világ, meg az iskola, de nem tudom, hogy jó irányban-e. Vajon miért kell egy elsősnek de­cemberre olvasnia? A szorzótáblát miért egy hónap alatt kell megtanulniuk a kisdiákoknak? Az írás és az olvasás mindenne­mű további tanulás alfája, a matematikához pedig az alapműve­letek 100 százalékos tudása szükségeltetik, ezen belül is kiemel­ten a szorzótábla, ami minden kicsit is összetettebb feladathoz nélkülözhetetlen. Vajon miért nem jut idő ezekre mostanában? Hogyan fordulhat elő, hogy egyre több 7-10 éves gyereket az iskolától való szoron­gás miatt szakemberhez kell vinni? Tudom én, hogyne tudnám, hogy az élet folyamatos versengés, nap mint nap bizonyítania kell mindenkinek. Ám azt nem vagyok hajlandó elhinni, hogy ennek a kegyetlen húsdarálónak már egészen kicsi korban be kell indulnia. Valahol van valami hiba. Nem tudom pontosan hol, de sürgősen ki kellene javítani, hogy legalább az írás-olva- sás-számolás alapvető és elengedhetetlen tudását nyugodtan, megfelelő tempóban, szorongás nélkül elsajátíthassák a kisisko­lások, akik nem hogy megérdemlik ezt az esélyt, hanem minden joguk megvan hozzá. Megkérdeztük olvasóinkat: Hogyan szeretik a mesét? Győri Eszter tanuló, Szekszárdi- Mindenhogyan szeretem, rajzolva is, filmben is és akkor is, ha valaki elmondja nekem. Most tanulok olvasni, ha már megtanul­tam, akkor biztosan olvasva is szeretni fogom. Aranyi József tanuló, Szekszárdi- A legjobban olvasni szeretem a mesés, fantasztikus dolgokat. Olvasni jobb, mint filmen nézni, mert ha olvasok, akkor én képzelem el a dolgokat, olyannak, amilyennek én akarom. Pulger Csaba tanuló, Szekszárdi- Szeretem a meséket és olvasva szeretem a legjobban. Olvasáskor az ember jobban beleéli magát a történetbe, mintha mondjuk fil­men, vagy tévében látná. Koleszár Emőke könyvtáros, Szekszárdi- Nagyon szeretem a meséket és a legjobban élőszóban. Hallgatni is szívesen hallgatok mesemondókat és magam is szívesen mesélek a gyerekeknek. Az élőszóban elmondott mese nagyon fontos a szülő-gyermek kapcsolatban és arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyerekeket nem lehet magukra hagyni, amikor ordas farkas­ról, rablóról szól a történet. Meg kell nekik magyarázni, megértet­ni velük, hogy nincs mitől félni, ez csak kitalált történet. Gyémántdiploma a falu tanítójának Vörösmarty szellemét ébresztette 2001. november 8-án vette át az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen a gyémánt oklevelet diplomája megszerzésének hatvanadik évfordulója alkalmából Horváth Anna pincehelyi tanár, akit a leginkább Horváth tanítónéniként, vagy egysze­rűen Annuska néniként ismernek és tisztelnek Pincehelyen. Nélküle a község kulturális élete nem lenne ma az, ami. Horváth Anna 1914-ben született Pincehe­lyen, a család legkisebb gyermekeként. Az elemi iskola után Keszthelyen végzett polgá­ri iskolát, majd a budapesti Szent Margit Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően a Szegedi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatán, s ezzel párhuzamosan a Páz­mány Péter Tudományegyetem magyar sza­kán tanult, 1941-ben szerzett diplomát. Ta­nítói munkáját a pápai polgári iskolában kezdte, a karitatív munkához is vonzódva egy évet a Szeretet Leányainak Társulatánál töltött. 1946-ban ismét a szegedi tanárkép­zőn folytatott tanulmányokat, 1948-ban a közoktatás átalakulása után azonban már nem volt szükség arra, hogy polgári iskolai tanítókat oktasson, ezért úgy döntött, Pince­helyen tanít tovább. Szülőfalujában nem az iskola, haüem megpróbáltatások vártak rá: mint kulákcsalád gyermekét először Pilisli­getre, majd Zircre internálták. Hazatérése után 1952-ig nem engedték tanítani, később is eltiltották a világnézeti tárgyaktól. Bár kö­zépiskolai tanári diplomát szerzett, egészen nyugdíjazásáig, 1976-ig a pincehelyi általá­nos iskolában tanította a falu több generáci­óját. 1977-től 1984-ig a község művelődési házát, majd a helyi nyugdíjas klubot vezet­te. A falu kulturális életében végzett munká­jával, első­sorban Vö­rösmarty görbői éve­inek kuta­tásával el­évülhetet­len érdemeket szerzett. Az első nagy Vörösmarty-ünnepséget 1955-ben szervezte meg a költő születésének 155. évfordulója al­kalmából. Szegeden Horváth Já­nos tanítványaként került közel a költőóriás életművéhez; Pince­helyen Vörösmarty Mihály Csefalvay-családhoz fűződő kap­csolatát, görbői munkásságát ku­tatta. 1975-ben szervezte meg - immár a falu akkori elöljáróinak támogatását is élvezve - az orszá­gos Vörösmarty-ünnepséget. Kezdeményezésére jött létre a Csefalvay-kúria Vörösmarty-em- lékszobája, tájszobája és kiállító- terme. Szintén nevéhez fűződik a pincehelyi zsidó temető gondo­zása, és a második világháborús emlékmű felállítása, amelyre Pin­cehelyen az országban az elsők között került sor. Annuska néni munkáját többször több fóru­mon elismerték, 1997-ben a Tol­na megyei közgyűlés elnökétől Bezerédj-díjat kapott. Ő a Pedagógus Szol­gálatért Emlékérmet tartja legnagyobb becs­ben. Mind mondta, több, mint fél évszáza­Horváth Anna dós aktív munkássága alatt feladatának az ifjúság, a nemzet és a haza szolgálatát tekin­tette. T. F. Támogatás az almatermelőknek November 30-ig igényelhetik az érintettek Tolna megye Október elején csupán három megye (Szabolcs, Hajdú és Bor­sod) almatermelői reménykedhettek abban, hogy gyors segít­séget kapnak a tárcától a tavaszi fagykárok miatt. Ezt követő­en olyan nagy volt a felzúdulás az ország többi területén is, hogy a most meghozott intézkedést követően a további 16 me­gye termelői is részesülhetnek az erre szánt keretből. sok után lehet kérni tá­mogatást, november 30-ig.- Ezt követően mi a teendő?- December 3-ig a megyei földművelés- ügyi hivataloknak to­vábbítaniuk kell a beér­kezett igényeket az Agrárrendtar­tási Hivatalhoz, ahol összegzik az adatokat. A jelenlegi elképze­lések szerint, maximum 8 forin­tot adnának, négyzetméteren­ként, vagyis ez hektáronként 80 ezer forintot je­lentene. A tárca egymilliárd fo­rintot szán erre a célra. Ha a beér­kezett igények meghaladnák a 8 Ft/ négyzetméte­res összeget, ak­kor az Agrár- rendtartási Hiva­tal arányosan Németh László, a megyei föld­művelésügyi hivatal főkertésze segítségével annak néztünk utá­na, Tolna megyében hány alma­termelőt érinthet ez a rendkívüli támogatás.- Hogyan juthatnak hozzá a termelők és mekkora összeget je­lent a nemrégiben megjelent tá­mogatás?- A Pénzügyminisztériummal egyetértésben döntött a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium arról, hogy minden megyében kapjanak az almater­melők támogatást. Ennek részle­tei a 93/2001-es FVM külön ren­deletben jelentek meg. (Magyar Közlöny 128-as száma.) A kérel­meket a falugazdászoknál lévő igénylőlapon (földalapú növény- termesztési támogatás ennek is a neve) lehet igényelni. A külterü­leteken lévő termő ültetvények után, vagy a belterületi, de 500 négyzetméternél nagyobb almá­számolna vissza, a lényeg, hogy a keret marad egymilliárd forint.- Eddig hányán adták be az igényüket?- Huszonötén, de reálisan száz igényre lehet számítani. Tolna megyében 13 millió fo­rint körüli összeg fedez­né a pályázati kérelme­ket. December 10-ig megkapjuk a visszajel­zést az Agrárrendtartási Hivatalból a pontos ösz- szegekről és ezt követő­en állítjuk ki az igazolá­sokat, melyeket kipos­tázunk az érintetteknek. A meg­kapott igazolásokkal az adóhiva­talnál kell majd jelentkezni, amely kiutalja a pénzt. MAUTHNER Almások számokban: Tolna megyében összesen 194 hektáron termelnek almát a gazdák, ebből még nem termő terület (friss ültetés) 71 hektár. Az elmúlt hat évben, amióta az ültetvények telepítését állami támogatásokkal is segítették, jelentősen megnőtt az almások száma is, hiszen ez idő alatt 105 hektáron telepítettek almát. Megyénkben a 194 hektár almás 120 csa­lád tulajdonában van. Daganatos beteg a családban A tolnai Egész-ség Hónap ne­gyedik hetében ma, kedden 15 órakor Egész-ség vetélkedőt ren­deznek a 10-14 éves korosztály számára a művelődési központ­ban. 17 órától a Fusz János Ze­neiskolában „Gyökereink és szárnyaink” - Az ember, mint történeti lény címmel dr. Koltai Márta pszichiáter (Pécs) tart előadást. 18.30-tól Villányi Antalné MEP főmunkatárs (Szekszárd) a Hospice mozga­lomról, a „daganatos betegek a családban” témakörről beszél. Kőzetek, ásványok Bonyhádon a Nyugdíjas Peda­gógus Klub tagjai kőzetekkel, ásványokkal, féldrágakövekkel ismerkedhetnek soron követke­ző foglalkozásukon november 28-án 18 órától a művelődési központban. Az ismerkedés nemcsak előadás, beszélgetés formájában történik. Faludi Béláné, a klub vezetője gyűjte­ményének egy-egy különleges darabját kézbe is vehetik az ér­deklődők. Az összejövetel to­vábbi részében a Sziklás hegy­ség szépségeiről készült video­filmmel ismerkedhetnek a jelen­lévők. ■ Választások Tolna megyében (II.) 1926-1935: egyhangú fordulók Az év első felében látott napvilágot a politikatörténet egyik legjelentősebb vállalkozása, a XX. századi magyar választá­sok atlasza. Az adatok azt mutatják, Tolna megye egészében kevéssé tér el az országos átlagtól; ha mégis különbséget le­het tenni, az átlaghoz képest a megye déli részét - Szekszárd, Bonyhád - inkább bal-liberális, északi részét - Tamási - in­kább jobboldali irányultság jellemzi. 1926-ban az Egységes Párt (EP) a bethleni konszolidáció sikere mi­att is megőrizte parlamenti több­ségét: a mandátumok 70 százalé­kát szerezte meg a kormánypárt. Az eredményt természetesen megkérdőjelezi a nyílt szavazás módszere: az EP 161 mandátum­ból 150-et a nyílt szavazásos kerü­letekben-szerzett. Tolna megye hét kerületéből mindössze egy „szavazott ki”, Bonyhád, ahol a párton kívüli Gratz Gusztáv a voksok 79 százalékával nyert. El­lenfele a szociáldemokrata Günt- ler Péter volt 20 százalékos ered­ménnyel. Gratz 1935-ben egység­pártiként indult és nyert. Az 1926-os választáson ismét csak Bonyhádon indított jelöltet az MSZDP. Szintén húsz százalékhoz kö­zeli eredményt ért el a megye egyetlen liberális jelöltje, Sebes­tyén Jenő, Szekszárdon, az Egye­sült Balpárt színeiben. Dombóvá­ron Pallavicini őrgróf ezúttal a szavazatoknak csupán egyharma- dát gyűjtötte be a kormánypárti Éri Mártonnal szemben. 1931-ben azonban visszatért az Országgyű­lésbe: szintén Dombóváron pár­ton kívüliként kapott 56 százalé­kos támogatást. Az 1931-es választáson Tolna négy körzetében, Pakson, Tol­nán, Gyönköri és Bonyhádon csak az Egységes Párt jelöltjeire lehetett szavazni, a keresztény pártok és az MSZDP nem indult, az említett Pallavicini mellett csak a Független Kisgazdapárt és az Országos Függetlenségi Kossuth Párt jelöltjei jelentettek alternatí­vát. A kisgazda Dulin Jenő és Klósz Tamás Szekszárdon 25, il­letve 18 százalékot, Kurucz István Tamásiban 27 százalékot kapott, ez az eredmény azonban kevés­nek bizonyult az Egységes Párt fölényével szemben. A kisgazda- párti eredmények mindenesetre figyelemre méltóak: az ország egyötödére volt jellemző a 30-40 százalékos támogatottság. 1935- ben már változott a helyzet: Tolna továbbra is jobboldali maradt, de az egységpárti képviselők száma háromra csökkent, és kisgazda- pártiak is mandátumhoz jutottak a megyében. A szociáldemokra­ták a korábbi választáshoz hason­lóan nem állítottak jelöltet, meg­jelent viszont - egyelőre mandá­tum nélkül - a szélsőjobb nemze­ti szocialista pártok egyike. (Folytatjuk.) T. F. Jó gazdaként bántak a pénzzel Fontos az intézmények működőképessége Bonyhád A város Német Kisebbségi Ön- kormányzatának tegnapi ülé­sén a közmeghallgatáson kí­vül pénzügyi témákról tár­gyaltak. A napirendeken sze­replő tájékoztatást, beszámo­lókat elfogadták. Rittinger Antal, Bonyhád Város Német Kisebbségi Önkormány­zata elnökének tájékoztatása sze­rint a közmeghallgatásra meghí­vott oktatási intézmények és egyesületek vezetői is részt vet­tek az ülésen, akik annak adtak hangot, hogy a német nemzetisé­gi munka a városban jó irányban halad, amelyhez sok segítséget kapnak a kisebbségi önkormány­zattól. A város 2002. évi költség- vetési koncepcióját Oroszki Ist­ván polgármester ismertette a je­lenlévőkkel. A kisebbségi önkor­mányzat vezetője véleményében kifejtette, hogy különösen fontos­nak tartja a nemzetiségi oktatás­sal, kultúrával foglalkozó intéz­mények működőképességének fenntartását. Megemlítette, hogy a nemzetiségi oktatásra államilag biztosított fejkvóta felhasználásá­nak mikéntjéről több információ­hoz szeretnének jutni. A költség- vetési koncepcióban vázolt pénz­ügyi alapelképzeléseket a testület tagjai támogatják. A kisebbségi önkormányzat 2001. évi költség- vetésének időarányos áttekintése után megállapították, hogy az a terveknek megfelelően alakult. A gazdálkodást a takarékosság jel­lemezte, jó gazda módjára bán­tak a rendelkezésükre álló meg- közelítőleg 2,2 millió forinttal. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents