Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-27 / 276. szám

m 2001. November 27., kedd HAZAI 3. OLDAL T U KOR Vita a balkáni szerepvállalásról Budapest A parlament megkezdte idei utolsó ötnapos plenáris ülé­sét. Hétfőn a balkáni NATO- békefenntartó műveletekhez történő magyar hozzájárulás, a társadalmi szervezetek 2002-es költségvetési támoga­tása, a munkaügyi ellenőr­zés, illetve a választási el­járás szabályozása, valamint a médiatörvény jogharmoni­zációs módosítása szerepelt napirenden. A parlament megkezdte idei utolsó ötnapos plenáris ülését, ugyanis a december 10-én kez­dődő héten már csak három na­pot, majd december 18-án egy napot ülésezik a Ház. Martonyi János külügyminiszter hétfői ex­pozéjában elmondta: a NATO irányítása alatt végrehajtott bal­káni békefenntartó műveletek­ben változást jelent, hogy a szep­tember 11-ei terrortámadásokat követően az Egyesült Államok szeretné átcsoportosítani Balká­non állomásozó erőit. Ezért a kormány azt kéri, hogy a jóvá­hagyott létszámkereten belül az Országgyűlés helyett maga dönt­hessen a magyar alegységek ösz- szetételéről, feladatairól, szolgá­lati helyéről. A koalíció és az SZDSZ Ma­gyarország nemzeti érdekére hi­vatkozva támogatja, míg az MSZP és a M1ÉP elutasítja e par­lamenti határozati javaslatot - de­rült ki az általános vita során, amit hétfőn lezárt a Ház. A parlament lefolytatta a tár­sadalmi szervezetek jövő évi költségvetési támogatásának el­osztásáról szóló előterjesztés ál­talános vitáját is, amelynek értel­mében 1746 civil szervezet osz­tozhat 348,1 millió forinton. A határozati javaslatot a kor­mány és az illetékes bizottságok is támogatták - egyedül az SZDSZ érvelt ellene. D. L. A jelölt: Péterfalvy Attila Budapest A tegnapi egyeztető tárgyalá­sok után úgy tűnik, a parla­menti pártok támogatják Péterfalvy Attila megválasz­tását az adatvédelmi biztosi posztra. A köztársasági elnök jelöltjéről akár a következő, decemberi plenáris héten szavazhat a Ház. A volt adatvédelmi biztos, Majtényi László megbízatása óta a köztársasági elnök két alkalom­mal is élt az adatvédelmi biztos jelölésének jogával, ám egyik vá­lasztottja sem nyerte el a képvise­lők kétharmadának egyetértését. Ezúttal a kormánypártok mellett az MSZP és az SZDSZ sem fogai­nk azon meg érdemi kifogást a je­lölt személyével szemben, így van esély arra, hogy hamarosan ismét lesz adatvédelmi ombuds­man. A jelölt, Péterfalvy Attila la­punknak nyilatkozva nagy meg­tiszteltetésnek nevezte, hogy az államfő jelöltje, s hogy - ameny- nyiben az Országgyűlés megvá­lasztja - Majtényi Lászlót köve­tően láthatja el az adatvédelmi biztos feladatait. A 44 éves, elvált jogász több egyetemen és főisko­lán is polgári jogot tanít, ügyvédi praxist tart fenn, dolgozott a Fidesz jogi kabinetje mellett, s öt éve az ombudsmani hivatal külső tanácsadójaként is az adatvéde­lemmel foglalkozik. Nyilatkozata szerint nem tudja, ki ajánlotta Mádl Ferenc figyelmébe. HORVATH MAGDOLNA Háztűznézőben a SZEF-nél Budapest Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt part­nerséget kínált a Szakszerve­zetek Együttműködési Fóru­mának (SZÉF) hétfői egyezte­tésükön - hangzott el a meg­beszélést követően. Medgyessy hangsúlyozta: kor­mányra kerülésük esetén készek középtávú megállapodást kötni a SZEF-fel annak érdekében, hogy „megelégedett emberek nyújtsa­nak szolgáltatásokat megelége­dett embereknek”. Úgy fogalma­zott: a SZEF-nek mérsékelt elvárá­sai vannak a 2002. évi választások után megalakuló kormánnyal szemben, és nem talált köztük olyat, amit ne lehetne támogatni. A szocialista miniszterelnök­jelölt szerint különös gondot kell fordítani az egészségügy műkö­dőképességének helyreállítására és javítására. Medgyessy Péter úgy vélekedett: a köztisztviselői kar nem lehet politikafüggő, az oda jelentkező embereknek tu­domásul kell venniük, hogy nem kötődhetnek pártokhoz. Szabó Endre, a SZÉF elnöke le­szögezte: a megbeszélés nem pártpolitikai találkozó volt, ha­nem felelős konzultáció a köz- szolgálat jövőjéről. Felidézte, hogy a két, győzelemre esélyes párt miniszterelnök-jelöltjét hív­ták ilyen egyeztetésre, de „egy­előre csak az MSZP nevezte meg jelöltjét".__________________■ Bizonytalanságban az ápolók Október 1-jétől a három műszakban dolgozó ápolóknak, szakdolgozóknak, valamint az intenzív terápiás szakorvo­soknak bérpótlékot ígért az egészségügyi kormányzat. A no­vemberi fizetéssel azonban hiába várták ezt az átlagosan 10 ezer forintot. A kórházakban nem tudják, hogy miből és mi­kor fizethetik ezt ki. Az Egészségügyi Minisztérium az Europress érdeklődésére azt mondta, hogy a decemberi bérfizetéssel megérkezik a pótlék. Egyelőre ablakban van az a pénz, amelyet az egészségügyben há­rom műszakban dolgozó ápolók­nak, szakdolgozóknak, intenzív terápiás szakorvosoknak kellene hazavinni munkahelyi pótlék­ként. Mikola István egészségügyi miniszter október 1-jétől ígérte a pótlék bevezetését. A novemberi béreket tartalmazó borítékban azonban nem találták meg ezt a dolgozók. Tóth ilona, a miniszté­rium főosztályvezetője most a de­cemberi bérfizetéssel ígéri. Az Europress munkatársai a kórházakban érdeklődtek. A Bács-Kiskun megyei kórház jelenleg még nem tudja, hogy kap-e az intézmény az államtól pénzt a kifizetésekre, vagy saját erőből kell azt megoldani. A bajai városi kórház viszont október elején megelőlegezte az ápoló- személyzetnek járó bérpótléko­kat. Az intézmény dolgozói közül 270 ápoló vett fel 10 000 forintot. Rajtuk kívül még 74, intenzív részlegben dolgozó nővér és or­vos kapott 5-5 ezer forint kiegé­szítő pótlékot. A kiskunfélegyházi városi kór­házban senki nem hallott a tíz­ezer forintos juttatásról. Az egri Markhot Ferenc Me­gyei Kórház és Rendelőintézet­ben egyelőre csak a pótlékokra, illetve az egy összegű bér- kiegészítésre vonatkozó rendeletekkel találkoztak. Arról mind­máig nem tudni, milyen forrás jelenti majd a fede­zetet. A hatvani Albert Schweitzer Kórháznak komoly problémát okozhat, ha a többlet- juttatásokra szolgáló pénzt a kór­házaknak saját erejükből kell ki­gazdálkodni. Ez akár a még mű­ködőképes egészségügyi intéz­mények eladósodásához is vezet­het. Márpedig a rendeletekben az anyagi forrás nincs megjelölve. A gyöngyösi Bugát Pál Kórházban a jogszabályok érkeztek meg, a pénz nem. Baranyában senki nem jutott még hozzá a pénzhez, Az utasí­tás sem érkezett meg arról, hogy az intézményeken belül kinek mennyit kellene hozzátenni a béréhez. Tolna megye mindhárom kór­házában, a szekszárdiban, a dombóváriban és a bonyhádiban is jelenleg a felmérés stádiumá­ban tart a munkahelyi pótlékkal kapcsolatos ügyintézés. A tatabá­nyai Szent Borbála Kórházban még nem tudják megmondani, mikor fizetik ki. Amint lesz rá fedezet... A kaposvári Kaposi Mór me­gyei kórházban sem kaptak még pénzt az ápolónők, csak „elmélet­ben” osztották szét 740 dolgozó között a keresetkiegészítést. Jász-Nagykun-Szolnok megye öt kórházában komoly gondot okoz a kifizetés, ha ezt központi­lag nem utalják ki számulaa. A szolnoki Hetényi Géza Megyei Kórházban valószínűleg megelő­legezik ezt a pénzt az intézmény költségvetéséből. A kisebb kórhá­zakban azonban nincs fedezet a bérkiegészítésre. ____________■ MUNKAHELYI PÚ TLÉK Munkakör 2001. 2001. október 1 -jéig havi október 1-jétől havi 3 műszakos ápoló, szakdolgozó, kivonuló mentők 9480 Ft (60%) 18 960 Ft (120%) Intenzív osztályok asszisztensei, orvosai 18 960 Ft (120%) 23 700 Ft (150%) A munkahelyi pótlék: 15 800 Ft/hó Forrás: Egészségügyi Minisztérium Számítógép kortyolja a bort 2002. január első napjától forródrót köti össze a bortermelő gazdákat a vámhivatallal. Ezen keresztül kell majd benyújtani a termékmérle­get és az adóbevallást. A bevallásokat postára is kell adni. Az adatkapcsolatot február végéig minden adóraktárnál ellenőrzik. A jogszabály, amely ezt előírja, tavaly született meg, és az érintett gazdák levélben értesítést is kaptak a kötelezettségről. A bortermelők szerint ez a megoldás nemcsak bonyolult, hanem költséges is. Konyán János, a balatonleilei St. Donatus pincészet vezetője azt mondja: a korábbi szoftverajánlást visszavonták, most mindenki feszített tempóban igyekszik ele­get tenni a jogszabály előírásainak.- Ezzel az intézkedéssel nem egyszerűsödik az adminisztráció, a költségeink viszont nőnek. Támogatást ugyanis nem kaptunk, és csak a szoftver 100-150 ezer forintba kerül. Ha meg kell venni a gépet is, akkor legalább 360 ezer forintot tesz ki ez a kényszerű beruházás. Az engedélyező vámhivatal adja majd a fel­használói nevet, az induló jelszót, a felügyelő vámhivatal dedikált jövedéki adatfogadó telefon­számát, az ügyfél adóraktárainak azonosítóit, a jelszavas tömörítéshez, titkosításhoz szükséges információt és szoftvert, valamint a regisztrációs számot. Ezek a jelenlegi adminisztrációs köteles­ségek mellett jelentkeznek a bevallásokban. Mindezek előtt azonban a regisztrált szőlő- és bortermelők legközelebbi kötelessége, hogy december közepén elszámoljanak az idén ter­melt szőlővel és borral. Számítógép kerül a pincébe is? fotó: lang Róbert Magyarországon mintegy ötvenezren készítenek saját termésű szőlőből bort. A rendelet megengedi, hogy a szőlőtermelő saját szükségletére maximum 1000 liter bort készítsen, de a maximum 1500 négyzetméteren gazdálkodó termelőnek is be kell jelentkeznie a vámhivatalnál. Az ennél nagyobb te­rületen gazdálkodók viszont már egyetlen liter bort sem állíthatnak elő anélkül, hogy ne esnének a jö- vedéki törvény alá._______________________igi A gazdák azt gondolják, hogy számítógép kor­tyolja, kóstolja majd a bort. STRASSZER VALÉRIA A politika és a bíróságok Perbeszédek versenye Szolnok A fiatal ügyészek és az ügyész­ségi fogalmazók körében koráb­ban nagy hagyományai voltak a perbeszédmondó versenyeknek. A tradíciókat felelevenítve már az elmúlt évben is megmérkőz­tek egymással a fiatal büntető- jogászok. Az idén az Ügyészek Országos Egyesületének Jász- Nagykun-Szolnok megyei tago­zata vállalta magára az országos rendezvény lebonyolítását. A versenyzők egy órát kaptak arra, hogy a kitalált jogesetet áttanul­mányozzák, és felkészüljenek a perbeszédre. Ez utóbbira csu­pán tíz perc állt rendelkezésük­re. A szakmai felkészültség mel­lett pontozták a versenyző reto­rikai készségét, stílusát, meg­jelenését is. Az ügyészek közül dr. Korpás Károly, a Szolnoki Városi Ügyész­ség ügyésze bizonyult a legjobb­nak, a fogalmazók kategóriájá­ban pedig a Szegedi Városi Ügyészségen dolgozó dr. Tóth Gábor lett az első. hgy Karsai József vitája a tévével A Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Lakner Zoltán a közszolgálati televízió október 15-i esti híradó­jában azt nyilatkozta, hogy Magyarországon nincsenek éhező gyermekek. Karsai József levélben reagált a nyilatkozatra. Battonya - Budapest A battonyai vállalkozó Harrach Péter miniszterhez írott levelé­ben kifejtette: „(1) Önök szerint az éhezők nem léteznek (2) ha léteznek, nem magyarok (3) Önök nem ismerik a mai valósá­got (4) Önök hazudnak.” Karsai felszólította a minisztert, hogy kérjen elnézést a több százezer éhező gyerektől és szüleiktől. Ez nem történt meg, ezért a vállal­kozó A keserű kenyér valósága címmel nagygyűlést szervezett az érintettek részvételével 2001. november 26-án, hétfőn Battonyán. Karsai elmondta, hogy levelé­re nem kapott választ a tárcától, ám a közszol­gálati Ml-es televízió no­vember 26-i (tegnapi) Ma reggel című műsorában le­hetőséget kí­náltak neki, hogy a minisz­térium képviselőjével megvitassa az éhező gyermekek ügyét. Va­sárnap délután el is indult bat­tonyai lakásáról Budapestre, s már Kecskemét környékén járt, amikor értesítették, hogy el­marad a hétfő reggelre tervezett tévébeszélgetés. Karsai ezt így kommentálta: - A válasz nélkül hagyott levél és a televíziós vita elmaradása egy­értelműen arra utal, hogy a tárca homokba dugja a fejét. Karsai Józsefet nem tiltották ki a Magyar Televízióból - mondta Varjú Frigyes, a Ma reggel című műsor főszerkesztője:- A hétfői adásba valóban meghívtuk Karsai Józsefet. A beszélgetés témája egy bírósági ítélet, nem pedig az éhező gyermekek ügye lett volna. A perben érintett másik fél vi­szont nem vállalta a beszélge­tést. Ezért voltunk kénytelenek lemondani a meghívást. A szer­kesztő még az adást megelőző nap délutánján értesítette Karsai Józsefet erről telefonon. Egy reggeli, élő műsornál saj­nos még az is előfordulhat, hogy előző nap, az esti órákban kell változtatni elképzelé­seinken. MÉNESI GYÖRGY-NÉMETH ZSUZSA Hírek ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG. Az Alkotmánybíróság az MSZP két népszavazási kezdeményezése tekintetében hétfőn helyben­hagyta az Országos Választási Bizottság döntését, kettő eseté­ben pedig megsemmisítette az OVB határozatát, és a testületet új eljárásra utasította. Nagy Sándor szocialista fracióvezető felhívta a figyelmet: közvéle­mény-kutatás is igazolja, hogy az általuk felvetett négy ügy megoldását jelentős mértékben támogatja a társadalom. TÁPPÉNZ, MÁSKÉNT. Ismét változtak a keresőképtelenség idejére járó táppénz kiszámí­tásának szabályai. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint november 24-től már nem lehet kiugróan magas táppénzt megállapítani mindössze egy napi - nagy fizetéssel honorált - munka alapján. (Z) ÖSSZHANG. A gyülekezési jogról szóló törvény összhang­ban van az alkotmánnyal, nem ütközik nemzetközi szerződés­be, és az Országgyűlést nem terheli mulasztás az alapjog gyakorlásának szabályozása kapcsán - tartalmazza az Alkot­mánybíróság hétfőn elfogadott határozata. FELÚJÍTÁS. A Pest megyei te­lepülések vasútállomásainak felújításáról egyeztetett egy­mással hétfőn Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, Fónagy János közlekedési miniszter és T. Mé­száros András, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. Pokorni hangsúlyozta: reményeik sze­rint a vasútállomások korszerű­sítése hozzájárulhat ahhoz, hogy többen vegyék majd igénybe a tömegközlekedést a nagybérlet bevezetése után. KIEGÉSZÍTÉS. Feljelentés­kiegészítést rendelt el a Főváro­si Főügyészség Horváth Béla kisgazda országgyűlési képvise­lőnek az SZDSZ-szel kapcsola­tos beadványai ügyében - kö­zölte Borbély Zoltán, a fő­ügyészség szóvivője hétfőn. VISSZALÉPÉS. A Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetsége az augusztusban kiala­kult helyzethez képest vissza­lépésnek tekinti az Igazságügyi Minisztérium azon álláspontját, amely az élet elvesztéséért járó kárpótlás törvényi módosítása kapcsán hangzott el a tárca ál­tal összehívott hétfői egyezteté­sen - tudatta a szervezet a megbeszélés után. DRÁGULÓ SZEMÉT. A jövő évi szemétdíjnál mintegy 10,8 százalékos emelést, a kémény- seprési díjnál havi 9 forintos, a temetkezési közszolgáltatási díjnál pedig 6 százalékos tarifa­drágítást támogatott hétfői ülé­sén a főpolgármesteri kabinet. A javaslat elfogadása esetén januártól egy 110 literes kuka egyszeri ürítése az eddigi 241 forint helyett 267 forint lesz. ÚJJÁÉPÍTÉS. A kedvezőtlen időjárás, a havazás és a hideg sem hátráltatja a lakóházak új­jáépítésének befejező szakaszát az árvíz sújtotta szatmár-beregi településeken, ahol november 30-ra elkészülnek az új ottho­nok. Ezt Bukovics István, a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság titkárság- vezetője nyilatkozta hétfőn. VÉRELLÁTÁS. Magyarorszá­gon egyetlen beteg sem halt meg azért, mert nem tudtak számára vért biztosítani. Sür­gős esetben mindig rendelke­zésre állnak a készletek, és ha a kórházak időben leadják a rendelést, a tervezett műtéteket sem kell elhalasztani - mondta Hargitai Mária, a Vérellátó Szol- gálat főigazgatója. __________■ t A politika az igazságszolgáltatás felett befolyást szerzett részben a tudatos alulfinanszírozás, részben pedig bizonyos jogalkotási folya­matok lefékezése révén - mondta Muskovszky Gábor ügyvéd, a Jo­gászokkal a Demokratikus Jogál­lamért Egyesület elnöke szerdán. Elmondta: a szervezeti reform, az ítélőtáblák felállításának elhalasz­tása nehezíti a tetemes bírósági ügyhátralék feldolgozását. ■

Next

/
Thumbnails
Contents