Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-05 / 257. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. November 5., hétfő Hírek II. JÁNOS PÁL tegnap a Szent Péter téren a békéért könyör- gött, s boldoggá avatott nyolc személyt, köztük olyanokat, akik a kommunizmus idején . börtönben haltak meg. A katolikus egyházfő megemlékezett a világban dúló erőszakról, a megosztottságról és igazságtalanságról. ARIEL SÁRON belbiztonsági okokra hivatkozva lemondta washingtoni látogatását. Az izraeli kormányfő egy nyilatkozatában tragikus tévedésnek nevezte az 1993-ban Oslóban aláírt izraeli-palesztin megállapodásokat, és úgy vélekedett: Arafat palesztin vezető jelenleg nem partner a béke megteremtésében. Két ember meghalt vasárnap a Jeruzsálemben megtámadott autóbusz utasai közül, 35-en megsebesültek. Izraeli katonák lelőtték az egyik palesztin támadót. HAVANNÁBÓL 150 ezer embert evakuáltak a közelgő hurrikán miatt. A Michelle nevet viselő szélvihar az elmúlt napokban hatalmas károkat okozott Közép-Amerikában és legkevesebb tíz embert ölt meg. A hurrikán már elérte a kubai partokat, és szakértők szerint félő, hogy egyenesen a másfél milliós kubai főváros felé tart. AZ ENSZ szakosított szervezetének, a FAO-nak további 900 millió dollárra van szüksége ahhoz, hogy mérsékelje az éhezők számát. A fejlett nyugati államokban 11 millió, míg a volt szovjet köztársaságokban, illetve Kelet-Európábán 27 millió embert érint az éhezés, s a világon mintegy 815 millió ember alultáplált. Gazdasági visszaesés veszélyét látja jelenleg az eurózóna országaiban a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója. Horst Köhler nem tart pénzromlástól, ám sürgette, hogy az Európai Unió gyorsítsa fel a szükséges szerkezetátalakítási reformokat, így a válság lendületet adhat a földrész gazdasági és politikai integrációjához. SZLOVÁKIÁBAN megerősítet ték, hogy kergemarhakórban pusztult el egy tehén a füleki gazdaságban. Az elvégzett szövetminta-vizsgálat igazolta, hogy szivacsos agysorvadás következtében hullott el a hatéves állat. A szomszédos országban ez a második kergemarhakór-eset. ELFOGTÁK az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaság, Dagesztán parlamenti alelnöké- nek gyilkosait. A merényletet egy települési vezető „rendelte meg”. Arszen Kammajevet és egy társaságában tartózkodó bankelnököt október 30-án, a köztársaság fővárosában, Mahacskalában lőtték agyon. ■ Indul a szárazföldi támadás Kemény ellenállást tanúsítanak a tálibok London A tálibok visszafoglalták azt az észak-afganisztáni körzetet, amelyet az ellenzéki fegyveresek a hét végén szálltak meg Mazari-Sarif közelében. A terroristaellenes koalíció állítólag nagyszábású szárazföldi akcióra készül. A vártnál erősebb ellenállást tanúsítanak az Északi Szövetséggel szemben álló erők: sikerült elzárniuk az utat az ellenzékiek utánpótlásához, ami egyúttal késlelteti az amerikai szárazföldi hadműveleteket Üzbegisztán és Tádzsikisztán felől. A térségben egyébként vasárnap is elkeseredett harcok folytak; az amerikai B-52- esek több hullámban bombázták a tálibok állásait. A New Yorker című hetilap értesülései szerint az egyik leghíresebb amerikai kommandós alakulat, a Delta Force tizenkét tagja még október 20-án megsérült Kandahár közelében a tálibokkal vívott harcban. Az akció majdnem teljes kudarcba fulladt, s emiatt a washingtoni hadvezetés kénytelen volt átértékelni a kommandós alakulatok bevetésének szabályait. A Delta Force a tálibok legfőbb vezetőjének, Omar mohának egyik főhadiszállását támadta meg, s amikor távozni akartak az épületből, nagyon erős ellenállásba ütköztek. A tálibok a kézifegyverek mellett gránát- és aknavetőkkel is lőtték őket, s három amerikai súlyosan, kilenc pedig könnyebben megsérült. Noha az egész alakulatot, a, sebesültekkel együtt sikerült kimenekíteni, azóta sem küldtek újabb kommandósokat a helyszínre. A Pentagon elismerte, hogy kényszerleszállást hajtott végre az amerikai haderő egyik helikoptere, s négyen megsebesültek. A személyzetet kimentették, és a helikoptert ezt követően F-14-es harci gépekkel megsemmisítették. A Fehér Ház egyik illetékese szerint Oszama bin Laden hét végi videonyilatkozata is mutatja, hogy a terroristavezér „mennyire elszigetelődött”. Bin Laden vallás- háborúnak nevezte az amerikai hadműveletet és „hitehagyottnak” minden muzulmánt, aki támogatja Bush „keresztes hadjáratát”. Londoni lapértesülések szerint amerikai és brit erők talán már a napokban, de legkésőbb három héten belül végrehajtják az Afganisztán elleni háborúban az első nagyszabású szárazföldi akciót, hogy humanitárius folyosót nyissanak több ezer menekült számára még a tél beállta előtt. A The Sunday úgy tudja: a brit haditengerészet kommandósai és a hadsereg különleges egységeinek, az SAS-nek a tagjai amerikai társáikEgyetlen gyerekjáték Afganisztánban a háborúsdi fotó: europress/epa kai folyosót nyitnak Üzbegisztán- ból Észak-Afganisztánba. Több ezer katona vesz majd részt az ellenzéki Északi Szövetség oldalán a tálib vonalak ellen irányuló támadásban, amelynek célja egy előretolt bázis létrehozása, ahonnan élelmiszert, ruhát, gyógyszert tudnak eljuttatni az afgán lakossághoz. Brit és amerikai katonai tervezők azzal számolnak, hogy az Északi Szövetség harcosai hajtják végre az előrenyomulást, az oldalukon lévő amerikai és a brit különleges szárazföldi erők a légi támadások végrehajtását „vezénylik” a térségből. Az északon megindítandó akció révén előretolt katonai bázis hozható létre, amelyet a szövetségesek ugródeszkaként használhatnának fel a hadművelet további szakaszában. Közben az Egyesült Államok elfogadta Olaszország katonai támogatásra tett ajánlatát. Róma csaknem ezer katonával segítené az akcióikat: egy páncélos ezreddel, csapásmérő helikopterekkel, harci gépekkel, valamint a nukleáris, vegyi és biológiai hadviselésben jártas szakemberekkel. Berlusconi olasz miniszterelnök is részt vett vasárnap Londonban Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetőinek Afganisztánnal kapcsolatos találkozóján. A londoni „munkavacsorára” Tony Blair brit kormányfő az utolsó pillanatban spanyol kollégáját, Jósé María Aznart is meghívta. Világszerte erősödik azok hangja, akik az Afganisztán elleni háború azonnali beszüntetését akarják. A nagy-britanniai muzulmánok több mint hetven százaléka úgy véli, hogy Blair brit kormányfő hibázik, amikor támogatja. az Egyesült Államokat. A válaszadók negyven százaléka kijelentette, hogy Oszama bin Laden jogosan hirdetett háborút az Egyesült Államok ellen, 11 százalékuk pedig egyetért a Világkereskedelmi Központ és a Pentagon elleni támadással. Közben muzulmán szélsőségesek kiképzőtáborára bukkantak Walesben. A német evangélikus egyház bírálta az amerikai kormány Afganisztánnal kapcsolatos politikáját, fenntartásainak adva hangot a katonai fellépés sikerét illetően. Manfred Kock, az egyház tanácsának elnöke kijelentette: a légicsapások nem csekély számú áldozatot követelnek a polgári lakosság körében. Emellett a bombázások sok százezer afgánt fosztanak meg létalapjuktól az amúgy is sokat szenvedett országban. Az erőszak elharapódzásának kockázatát csökkenthetné, ha a katonai lépések a jövőben nem egy-egy ország „megtorló csapásai” lennének, hanem a nemzetek közössége által jóváhagyott büntetőintézkedések - vélekedett a német evangélikus tanács elnöke. Kock síkra szállt a keresztények és muzulmánok közötti párbeszéd intenzív folytatásáért. _________■ AN TAL JÁNOS Válaszra várva A Szabad Demokraták Szövetsége mára ígérte, hogy választ ad Horváth Béla kisgazda politikus múlt heti vádjaira, amelyek szerint a párt tisztátalan pénzeket használt volna fel az előző választások kampányharcai során. Tettét a helyét kereső egykori vezető kisgazda (akinek helyzetét nehéz lenne most, a belviszály által szétszabdalt kisgazdaglóbuszon meghatározni) lelkiismereti kötelezettségeivel indokolta, s feltette a kérdést: meddig mehet el egy politikai párt a törvénytelenségek meredélyei mentén, a betiltás kockázata nélkül. Valóban, meddig is? Horváth Béla nem kevesebbet állít, mint hogy az SZDSZ több százmillió forintnyi, ingatlanpanamából származó, tehát „fekete” pénzt pumpált a pártba, és ezzel megsértette a párttörvényt. A sztori nem új, korábban is foglalkozott már vele a sajtó egy része, így a politikus által felsorolt vállalatok neve, az SZDSZ Mérleg utcai székházának története ismerősen cseng a magyar fülnek. Ne legyenek illúzióink: a kisgazda politikus feltehetően saját választási esélyeit is növelni szeretné a szóban forgó nyilatkozattal. Egyfajta értéknövelő beruházásnak szánja tehát tettét Horváth Béla, hiszen jelenlegi ázsiója meglehetősen alacsony, magyarán: nem kapkodnak érte a vezető pártok. Ez eddig érthető is. A másik megválaszolandó kérdés viszont úgy hangzik, hogy az SZDSZ ugyan miért nem tisztázta már ezt az ügyet korábban, hiszen ezzel elejét tudta volna venni a Horváth Béla-féle támadásnak is. Milyen akadálya volt eddig annak, hogy a szabaddemokraták - akár tételesen, de mindenképpen megnyugtatóan - elszámoljanak a gondjukra bízott vagyonnal? Ezért is várjuk kíváncsian a mai napot, mert reméljük, hogy az SZDSZ talál adekvát választ Horváth Béla felvetéseire, és nem menekül a polgári jogi feljelentés átlátszó pajzsa mögé. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-33CX304 ____________________ÁLLÁSPONT____________________ TORON YI ATTILA Újság jó hírekkel Meggyilkolták, elsüllyedt, lezuhant, kigyulladt... Az edzett újságolvasó, tévénéző már nem lepődik meg a rossz híreken. Minden napra jut belőlük bőven. Annyi mindenesetre, hogy még a legderűlátóbb emberben is felvetődik olykor: érdemes- e egyáltalán fölkelni, benyomni a képládát, kivenni az újságot a postaládából? Milyen borzalom vár megint ránk, s mikor lesz esetleg saját családi fészkünk is valamilyen katasztrófa színterévé? A médiában dolgozók tanúsíthatják: a negatív hírekkel lehet igazán jól „eladni” a lapot. Abban tudniillik nincs semmi bombasztikus, ha időre elkészül az út, az árvíz utáni újjáépítés, ha nem sül el véletlenül a lőfegyver, ha nem lopnak-csalnak a hivatalokban, ha működik az, aminek működnie kell. Csakhogy ennek a fordítottja is unalmas idővel. A rengeteg merénylet, álnokság, bűncselekmény úgyszólván mérgezést okozhat, s túlságosan fölkavarja a médiafogyasztót. Szombati számát ezért szentelte az egyik svájci lap kizárólag a jó híreknek, s a politika rossz híreit egyetlen oldalra tömörítette. A pozitív hírek foglalták el a többi (27) oldalt, már csak azért is, mert a közelmúlt súlyos eseményei - a terror, a Swissair légitársaság csődje, egy lövöldöző ámokfutó, a Szent Gotthard-alagútban bekövetkezett baleset - kiszorították a lap oldalairól a kedvező híreket. Most viszont Karin Meyer sífutó anyai örömeiről olvashatni a címlapon, a belső oldalakon pedig egyebek között ismert személyiségek válaszolnak arra a kérdésre, hogy számukra mi a boldogság. Azután valamennyi rovat tele örömhírekkel; a hirdetési rovatból ezúttal tapintatosan kihagyták a gyászjelentéseket, és a meteorológiai előrejelzés sem riogat frontátvonulással, felhőkkel, hideggél. Egyelőre nem tudni, milyen fogadtatásra talált az alpesi országban a kezdeményezés, s hogy akad-e követőkre a „pozitív újságírás”. Ám az ötlet elgondolkodtató: nem kellene nekünk is valami hasonlóval próbálkoznunk? Csak legyen elég jó hír... EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Vajdasági autonómia - érdemi rendszerváltás Jugoszlávia kisebbségvédelmi megállapodásokat akar a szomszédokkal Két sajátságos vajdasági jelképet emlegetnek jugoszláviai magyar politikusok a budapesti újságíróknak. Az egyik: a szerb rádió és televízió összetört újvidéki cégtáblája. A másik: az augusztusban megnyílt szabadkai magyar főkonzulátus - amelynek szecessziós épülete előtt éjjel-nappal rendőrautó strázsál. Szabadka A tévéállomást Nenad Csanak, a vajdasági tartományi parlament szerb elnöke minősítette „minden rossz megtestesítőjének”, mivel az utolsó pillanatig feltétel nélkül kiszolgálta a Milosevics- rezsimet. S most, immár több mint egy évvel azt követően, hogy az egyesült ellenzék elsöpörte a megdönthetetlennek hitt régi kormányzatot, váratlanul újból Belgrádban neveztek ki igazgatót a tartomány székhelyén működő televízió élére. Tették ezt annak ellenére, hogy a Szerbiát jelenleg kormányzó volt ellenzék koalíciója választási programjának legsürgetőbb teendői közé sorolta a Vajdaság egy évtizede megszüntetett autonómiájának helyreállítását. Csanak felháborodásában pillanatok alatt a helyszínen termett, és nemcsak leszedte a Szerbiai RTV tábláját a falról, hanem megtaposta és le is köp- döste azt. A politikus stílusát mindmáig ki így, ki úgy minősíti, de tény: azóta az újvidéki tévé képernyőjéről is eltűnt a Szerbiai RTV jele; a tartományi képviselőház pedig mind nyíltabban háborog azon, hogy Belgrád mindmáig fejősteheneként kezeli a sok adót befizető, de minimális köztársasági támogatásba részesülő tartományt. Ami déli szomszédunk politika nyelvén annyit tesz, hogy a Szerbia által elorzott, hagyományos autonómia visszaállítása talán már nem kevésbé szívügyük a tartomány többségét alkotó ' szerbeknek, mint a többieknek - így a mintegy 300 ezer magyarnak - a soknemzetiségű tartományban. Józsa László, az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elnöke az autonómia ügyét „a legjelentősebb konfliktusnak” minősíti, amelynek tétje „az érdemi rendszerváltás”. Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke pedig arra hívja fel a figyelmét a szerbiai és a vajdasági politikai szintér minden részvevőjének, hogy „az autonómiára vonatkozó választási ígéret be nem tartása a politikai élet eldurvulásához vezet. S ennek következménye: itt tartósan Európa olyan térsége marad, ahol nem érdemes beruházni, privatizálni”. Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter nyilván ezeknek a véleményeknek az ismeretében is fogalmazott most nyugtató szándékkal. Nem tekintik véletlennek, hogy éppen a Magyar Szó című újvidéki napilapban mondta ki: „Talán az ország külpolitikai életében a- leglátványosabb a változás, a reform- törekvések megvalósulása”, de „úgy hiszem, hogy hamarosan más területen is érezhető lesz a rohamos változás”. A jó irányba tett lépésnek látja többek között, hogy „készül a nemzeti kisebbségek védelméről szóló kulcsfontosságú szövetségi törvény”, amelynek célja az intézményes alapok megteremtése „ahhoz, hogy a Jugoszláviában élő minden nemzet otthon érezze magát”. Szvilanovics nagyon jónak minősíti általában a jugoszláv- magyar kapcsolatokat, és kedvezőnek mondja a gazdasági együttműködést. Az utóbbinak adja a nagyobb hangsúlyt azzal, hogy emlékeztet rá: Szabadka egyik legszebb középülete, a magyar főkonzulátus nyári felavatásakor a magyar és a szerb kormányfő megállapodott, hamarosan több gazdasági jellegű szerződést írnak alá. Novemberben várják Jugoszláviába Orbán Viktort. Ezért jelkép is, nemcsak a kapcsolatok fejlődésének a mércéje, hogy működik már Szabadkán magyar főkonzulátus. De kell még rendőrautó a ház elé. Bár más dolga - szerencsére - nincs, mint hogy távol tartsa a frissen festett falaktól a grafiti megszállottjait. KOCSIS TAMÁS 4 4 »