Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-23 / 273. szám
ü 2001. November 23., péntek N Ő I T Ü K Ö R 13. OLDAL Apróságok APASÁGI PER. Liz Hurley terhes, de párja, Steve Bing filmproducer nem akarja vállalni az apaságot. A 36 éves színésznő-modell bejelentése után a 67 éves férfi apasági teszt elvégzését kérte, mert nem biztos benne, hogy ő az apja a születendő gyermeknek. A pár kapcsolata megromlott, és Steve Bing állítólag attól fél, hogy többmilliós gyerektartást kell majd fizetnie, mivel a kaliforniai törvények a jövedelem 28 százalékát határozzák meg a gyerektartás összegének. BOND HUSZADSZOR. A huszadik James Bond-film forgatását várhatóan jövő januárban kezdik, de Pierce Brosnan máris a folytatásra gondol. A 48 éves ír származású sztár szívesen szerepelne a 21. részben is. Brosnan eredetileg csak háromszor alakította volna a sármos 007-es ügynök szerepét. Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. A szépfiúk rosszabbak az ágyban? Mit nyújtanak az ágyban a nagyon lépése -, míg a hölgyek szemében a részle- szépnek tartott nők vagy férfiak? Sze- tek nagyon fontosak. Lehet, hogy számuk- xuálpszichológusok szerint a vonzó ra a férfi tekintete, keze fontosabb a dön- partnerek semmivel sem többet, mint tésnél, mint az, hogy milyen az alkata, ma- a kevésbé kívánatosak, sőt az átlagos gassága, jóképű-e vagy' nem. megjelenésűek rendszerint jobban Sok „átlagos” olyat választ, akiben hatudnak szeretni. sonlóságot lát, aki megérti, akiben megbízhat, akivel külsőleg is összeillenek, s ezért Amióta világ a világ, a férfiak a gyönyörű nincs egymás mellett kisebbrendűségi érnőkről álmodoznak, a hölgyek pedig görög zésük. Az ágyban ugyanis csak akkor lehet félistenekre vágynak. Amikor azonban ko- tűzijátékra számítani, ha a partnerek lelkimolyra fordul a dolog, és partnerválasztás- leg is összhangban vannak, ra kerül a sor, a külsőségek jelentősége Az igazán kivételes megjelenésű ember háttérbe szorul. sokszor sokkal nehezebb helyzetbe kerül, A férfiak a nőnél a összhatást tartják mint legtöbben hinnék. Közülük sokan fontosnak - milyen az alakja, ruházata, fel- kisgyermekkoruktól kezdve úgy nevelkedtek, mintha királyfik vágy királykisasszonyok lennének, így nem alakulhatott ki az egészséges önértékelésük, ez pedig megnehezíti kapcsolat- teremtésüket, és gátlásokat okozhat a szerelmi életben. A szépségek közül sokan nem tanulják meg, hogy a Hiába csinosak Nők a túl szép férfiakról: Túlságosan kevés a melegség és gyengédség bennük (33%) Nem szenvedélyesek (21%) Még csókolni sem tudnak (19%) Túlságosan önzők, ha szeretkezésre kerül a sor (15%) Nincs erotikus kisugárzásuk (12%) Férfiak a feltűnően csinos nőkről: Az ágyban is csak a frizurájukkal és a sminkjükkel törődnek (41 %) Túlságosan passzívak szeretkezés közben (24%) Nagyok az igényeik (17%) Folyton csak bókokat akarnak hallani (10%) Ölelkezés után rohannak a zuhany alá (8%) jó megjelenés még nem elegendő a boldogsághoz. A túl szépeknek különböző előítéletekkel is meg kell küzdeniük. Nem ritkán a nagyon látványos hölgyet butának tartják, áld csak a kinézetével hódít, míg a csinos fiúkat önelégült fickóknak hiszik, akik órákat töltenek a tükör előtt hajuk igazgatásával. Sokszor vélik úgy az eszményi külsejű nőről, hogy hideg a szerelemben, a férfiról pedig, hogy nulla az ágyban. Az átlagos megjelenésű férfiakról vagy nőkről viszont gyakran kiderül, hogy szenvedélyes szeretők, mivel ők több energiát fordítanak szexuális képességeik fejlesztésére és a másik meghódítására. Kutatások szerint egyébként nem véletlen, hogy a szépség erős hatást gyakorol a másik nemre. Kiderült ugyanis, hogy a szép forma olyan, mint a kábítószer, s egy gyönyörű nő látványa a férfiban ahhoz hasonló örömérzetet vált ki, mint amikor egy éhező ételhez, egy kábítószeres pedig A szépség, jó megjelenés még nem elég a boldogsághoz képünk illusztráció droghoz jut. Egy amerikai vizsgálatsorozatban huszonéves férfiaknak mutogatták szép és kevésbé mutatós férfiak és nők képeit. Kiderült, hogy a szépnek mondható nők fotójára a férfiak egy bizonyos agyhullámmal válaszoltak, s agyuk „örömérző központja” lépett működésbe. Az urak más jóképű férfiakra indulatosan reagáltak, mintha azok fenyegetést jelentenének a számukra. Nők, rejtett sebekkel Az egykori walesi hercegnő, Lady Diana Vannak olyan nők, akik saját maguknak okoznak fájdalmat, néha megdöbbentő sebeket ejtve a testükön. A pszichológus szerint ezek az asz- szonyok a felgyülemlett feszültségeket vezetik le az önmaguk ellen fordulással. A jelenséget egyesek Diana- szindrómának nevezték el. „Életem nehéz szakaszában fizikailag megsebeztem magam” - vallotta be a televízióban Diana. Az egykori walesi hercegnő akkor 6 ezer levelet kapott olyan lányoktól és asszonyoktól, akik hozzá hasonló módon szoktak reagálni az élet gyötrelmeire. Szakemberek arra is találtak magyarázatot, miért a hölgyekre jellemző a Diana-szindróma. Állítólag azért, mert a dühös férfi nem szégyelli kimutatni érzéseit, ha indulatos, még verekedni is képes. A nők ezzel szemben hasonló esetben befelé fordulnak, elnyomják haragjukat, és inkább önmagukat sebesítik meg, hogy megkönnyebbülhessenek. A sebeket mindig a legnagyobb titokban ejtik testük olyan részén, amelyet később könnyen eltakarhatnak. Ha valaki mégis meglátja a hegeket, ráfogják a karmolós macskára, vagy egy véletlen balesetre. Sokan például fájdalmukban és dühükben hajlamosak kezüket ökölbe szorítani, körmüket tenyerükbe vájni, de ennél komolyabb sérülések sem ritkák. Szerencsére életüket nem szokták veszélyeztetni, nagyon ritka körükben az öngyilkosság, az ütőérhez közeli sebek viszont azt bizonyítják, hogy előszeretettel játszanak a tűzzel. A pszichológusok szerint a Di- ana-szindrómás nőket komolyan kell venni. A háttérben mindig valamilyen lelki probléma - önbizalomhiány, önértékelési zavar, meg nem értettség - húzódik. Ezek a lányok, asszonyok a testüket is gyűlölik, a durvaságot, a fájdalmakat pedig szinte terápiaként élik meg, s idővel úgy hozzászoknak, mint kábítószeresek a droghoz. Alaposabb vizsgálódások kimutatták, sokukat érte korábban szexuális zaklatás vagy testi bántalmazás, a hajdani áldozat pedig könnyen alkalmaz önmagával szemben erőszakot. Ez azért is van, mert a nőket arra nevelik, hogy az agresszív szituációkban fojtsák el indulataikat. A harag azonban nem múlik el magától, s ha nem is minden asz- szony ejt sebeket magán, egyéb testi tünetekben, ideges panaszokban gyakran megnyilvánulhat a visszafojtott indulat. Kölcsönadni nem muszáj Bárkivel előfordulhat, hogy barátja, ismerőse pénzt kér kölcsön. Nehéz helyzet, hiszen éppen annyira kínos nemet mondani, mint később a pénzt visszakérni, követelni - esetleg elbukni. Ha valaki nem tud, vagy nem akar kibújni a kérés alól, csak akkora összeget adjon kölcsön, amennyit biztosan nélkülözni képes, és akkor sem jut koldusbotra, ha esetleg nem kapja vissza. Ne adjon kölcsön, ha a pénzre hamarosan .szüksége lehet. Vizsgálja meg, „ügyfele” milyen adós: ha számláit rendre késve fizeti, ha nem izgatják a határidők, ne segítsen. A pénz kölcsönadásával talán megváltozik kettejük kapcsolata. Lehet, hogy olyan dolgokon fognak összekapni, amelyeket egyébként észre sem vennének. Általában azt mondják, egészségtelen pénzügyeket keverni a barátságba. Ha mindezek ellenére kölcsönad, ne engedje, hogy az adós elfelejtkezzék róla. Sose nyújtsa át a pénzt azzal a felszólítással: akkor fizesd vissza, amikor tudod! Tisztázzák a feltételeket és készítsenek írásbeli szerződést. Ha nem akar vagy nem tud kölcsönadni, nyugodtan, bűntudat nélkül utasítsa vissza a kérést. Nemcsak pénzzel segítheti ugyanis a megszorultak ajánljon neki olyan bankot, személyt, megoldást (például alkalmi munkalehetőséget), amivel kikeveredhet szorult helyzetéből. A képzelt beteg tovább él Minden tizedik panaszkodik Minden századik ember folyamatosan retteg a betegségektől, tehát valódi hipochonder. Kimutatható szervi eltérés nélkül fájdalmakra, testi kényelmetlenségekre a lakosság öt-tíz százaléka panaszkodik. A legtöbbször említett tünetek: fejfájás, hátfájás, hasi görcsök, teltségérzés, szívdobogás, szédülés. A hátizomzatban is gyakori lehet a fokozott fájdalomérzés illusztráció: laufer l. Magányosan a télben Télen több nő érzi magát magányosnak - legalábbis egy német lap felmérése szerint. Míg a férfiaknak csak 17 százaléka érzi egyedül magát ilyenkor, a nőknél az arány 28 százalék. Még a párkapcsolatban élők is panaszkodnak, a nők 16, a férfiak 9 százaléka így sem boldog. Érdekes, hogy míg a megkérdezettek harmada retteg attól, hogy öregkorára egyedül lesz, a férfiaknak és a nőknek majdnem fele nem hiszi, hogy teljesen magára maradhat. Érzelem a karrierhez A karrierhez nemcsak az egyén IQ-ja, azaz intelligenciahányadosa fontos, hanem az érzelmi képesség fokmérője is: az EQ. Amerikában a menedzserek az érvényesülés érdekében manapság már kidolgozzák a maguk emocionális stratégiáját is. Az érzelmi intelligencia témáját először egy amerikai klinikai pszichológus, David Goleman dolgozta fel. Könyve nagy visszhangot keltett, s a tudóst egy csapásra a menedzserkonferenciák sztárjává avatta. Tézise szerint igazi sikert a pályán nem mindig az egykori éltanulók, osztályelsők képesek elérni. Az viszi valamire a szakmában, aki kellő emocionális intelligenciával is rendelkezik. Ez magában foglalja a rátermettséget, a motivációt, de egyben azt a képességet is, hogy az illető más emberek álláspontját is képes legyen magáévá tenni. Ezek azok a sikeres menedzserek, akik úrrá tudnak lenni a legki- látástalanabb helyzeteken is, és megvan bennük az a lelki érzékenység, hogy másokkal is együtt tudnak érezni. Csak az lehet jó vezető, aki el tudja érni, hogy csapatából jó közösség váljon. Már a jelentkezők kiválogatásánál figyelembe kell venni e képesség meglétét, vagy hiányát. Ez legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a jó megjelenés vagy az ésszerű gondolkodás. A siker záloga - a szerző szerint - ha a jelölt jó kommunikációs készségről és empátiáról tesz tanúbizonyságot, jó vezető, és kiegyensúlyozott a családi élete. i i i i hajszolt menedzserek és az unatkozó háziasz- szonyok között különösen sok a képzelt beteg. Időnként vannak tényleges elváltozások is, gyakori a fokozott fájdalomérzés, az izmok görcskészsége (például a váll- és a hátizomzat- ban), a stresszhelyzetekre adott túlzó válasz. A panaszok az idő múlásával változnak, ám a fokozatosan megszűnőket újabbak váltják fel. Az állandó aggodalom ugyan nemigen szokott szervi elváltozást előidézni, viszont az ismételt orvosi vizsgálatok gyakran együtt járnak valódi megbetegedések korai felismerésével. A képzelt beteg életkilátásai ezért jobbak a többi emberéMoliére, a híres francia író nevetségessé tetü a képzelt beteget, pedig a hipochonder nem mindig kiált ok nélkül farkast. Az orvosnál sincs igaza, amikor egy-egy film bemutatása után, egyetlen kézlegyintéssel elintézi a tele vízióból megismert panaszokkal jelentkezc pácienst. Képzelt betegnek, hipochondernek lenni nagyon sok ember szerencsétlensége. Még akkor is így van, ha a panaszok hátterében nincsenek szervi eltérések. A hipochondria lényege a szokásosnál nagyobb félelem mindenfajta betegségtől. Jellemzője az állandó önmegfigyelés, s az alapjában véve jelentéktelen testi tünetek túlértékelése. A „beteg” újabb és újabb orvosokat keres föl, költséges, megterhelő és nem is mindig veszélytelén vizsgálatoknak teszi ki magát, életmódját a betegségek megelőzése érdekében gyökeresen megváltoztatja. Nem úgy él, mint mások, nem azt eszi, amit szeretne, sok pénzt költ feleslegesen gyógyszerekre, vitaminokra, ásványi anyagokat tartalmazó készítményekre. Mivel félelmeitől még így sem tud szabadulni, depressziós állapotba kerülhet. Van, aki egy-egy orvosi könyv elolvasása után fedezi fel magán a tüneteket, mások a televízióban látott műsorok után hiszik magukat halálos betegnek, vagy a szomszéd baját vélik felismerni önmagukon. Arról, hogy mi váltja ki a felesleges félelmeket, biztosat senki sem tud. Az idegrendszer túlérzékenysége, öröklött hajlam, a szokásostól eltérő hormontermelés játszhat szerepet, de külső tényezőknek is jelentőségük lehet: a nél, de csak akkor, ha valóban komolyan veszik aggodalmait. Előfordulhat ugyanis, hogy a folytonosan panaszkodó ember létező tüneteire is legyint a környezet. A hipochondria gyógyítható. Ha az orvosnak sikerült megnyernie a beteg bizalmát, pszichológiai módszerekkel, kivételes esetekben gyógyszereket alkalmazva, kialakult depresszió esetén intézeti kezeléssel csaknem mindig javulást lehet elérni. ______________________§
