Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-23 / 273. szám
2001. November 23., péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 11. OLDAL Kaposszekcső az új évezred közepén A falu lakói partnerek voltak Kaposszekcső a megye délnyugati csücskében, a dombóvári térség központjától mindössze négy kilométerre található. A kisrégió egyik legdinamikusabban fejlődő községének polgármesterét, Tóth Imrét arra kértük, hogy értékelje a képviselőtestület elmúlt években végzett tevékenységét és beszéljen annak terveiről.- Milyen a község infrastruktúrája?- Nem panaszkodhatunk, ugyanis valamennyi tervünk megvalósításakor partnerre találtunk a település lakosságában. A képviselőtestület és az itt élők közösen finanszírozták a vezetékes telefon-, a földgáz-, a kábeltelevíziós- és a szennyvízcsatornahálózat teljes kiépítését. Ezekkel a beruházásokkal jelentős komfortfokozat javulást értünk el. Az igényeknek megfelelően tizenkét házhelyet alakítottunk ki az Ifjúság utcában, ahol az idén négy lakást már el is készítettek az önálló otthonra vágyó családok. A csapadékvíz-befogadására szolgáló árkok tisztítását jövőre fejezzük be.- A közterületek szépen gondozott.- Sok a dolguk a közhasznú munkásainknak, ugyanis ők tartják rendben a falu és az egykori szovjet kaszárnya helyén létrehozott Liget-lakótelep közterületeit, a temetőket és az önkormányzat tulajdonában lévő épületeket. Kevés kivételtől eltekintve a családi házak gazdái is igyekeznek rendben tartani portáikat.- Hány intézményt működtet az önkormányzat?- A Jágónakkal és Csikóstőttőssel közösen üzemeltett általános iskolába száznyolcvan diák jár, az óvodába pedig harminchárom. Az intézményeket fenntartó társulás azért működik kitűnően, mert mindháront település képviselőtestülete sokat tesz azért, hogy a gyerekek tanulásához és a pedagógusok munkájához jó feltételeket biztosítson. Tavalyelőtt a hatalmas esőzések hatalmas károkat okoztak az iskola egyik épületében, melyet a szakértők a falak megrepedése miatt Az önkormányzati képviselők: Szabó Zoltán alpolgármester, Bauer Imréné, Papp Nándor, ifj. Tillmann Ferenc, Csapó Gyuláné, Kozák Tibor, Verese László életveszélyessé nyilvánítottak és bezáratták a helyiségeket. Az osztályokat az egykori tsz-irodában hamarjában kialakított szükségtantermekbe költöztettük és segítséget kértünk problémánk megoldásához. A Belügyminisztérium "vis maior" keretéből több tízmillió forinttal támogatta az oktatási intézmény új szárnyának elkészültét, melyet tavaly vettek birtokba a diákok és tanáraik. A régi épület egy részét is renováltat- tuk, oda pedig a tanév végén költözhettek vissza annak használói. Most kitűnő kielégítő körülmények között tanulhatnak a gyerekek. Szép sportcsarnokunk van, a közétkeztetést ' pedig 400 adagos konyhánk szolgáltatja. Az egy évtizede működő Idősek Klubjában negyven nyugdíjas napközbeni ellátását biztosítjuk. A Jágónakkal közösen működtetett körjegyzőség nagy tapasztalattal rendelkező és hosszú esztendők óta együtt dolgozó köztisztviselői Újvári Ildikó jegyző irányításával a megnövekedett feladatokat változatlan létszámmal is megbízhatóan teljesítik.- Hol dolgoznak a kaposszekcsőiek? Névjegy: A szomszéd faluban, Csikóstőttősön született 1932 február 20-án. Vízügyi technikumot végzett, majd a Magyar Államvasutak Dombóvári Építési Főnökségén helyezkedett el 1953- ban, ahol tizenkét évig építésvezetőként dolgozott. Harminc- három esztendősen a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság helyezkedett el főépítésvezetöként és naponta ingázott lakóhelye, Kaposszekcső és Pécs között. 1975-ben ismét munkahelyet váltott, a Sásdí Víztársulat ügyvezető igazgatója lett. Kilenc évvel ezelőtt ment nyugdíjba. A község lakói 1994-ben választották tiszteletdíjas polgármesterré, a dombóvári kistérség önkormányzati társulásának elnöki tisztét pedig három éve tölti be. Felesége helyben vezető óvónőként tevékenykedett. Két lányuk közül az egyik 1979 óta az Amerikai Egyesült Államokban él, a másik pedig a csikóstőttősi iskola tanítónője. Sok elfoglaltsága mellett szívesen horgászik, leggyakrabban a falu határában lévő Sarádi-tavon "riogatja" a halakat.- A mezőgazdasági részvénytársaság százharminc embert foglalkoztat. Mintegy hatvan férfi a MÁV Rt-nél Dombóváron dolgozik. A Liget-lakótelep mögötti területen kialakított ipari parkban közel négyszázan találtak munkát az ott található 35 cégnél. A községben élénk a vállalkozási kedv: sokan kereskednek, vagy szolgáltatnak. Az állásnélküliek száma alacsony, a keresőképes lakosság mindössze 8-9%-a nem tud tartósan elhelyezkedni.- Hány vegyesbolt és vendéglő üzemel a településen?- Az előbbiből négy, az utóbbiból pedig hat.- Milyen az egészségügyi ellátás?- Erdősiné dr. Csongor Ágnes a háziorvosunk, aki minden munkanapon rendelőjében fogadja a betegeket. A településen egy fiókgyógyszertár működik. Védőnőt is alkalmazunk, aki gyakran keresi fel a terhes nőket, a kisgyermekes anyukákat, az óvodát és az iskolát.- Mivel töltik a szabadidejüket a falu lakói?- A hölgyek egy része a dr. Weszely Józsefné által vezetett kézimunka szakkörbe jár. Az ügyes kezű asszonyok csodaszép hímzéseiket gyakran mutatják be népművészeti kiállításokon. A férfiak közül sokan fociznak esténként az általános iskola torna- csarnokában, ahol izgalmas meccseket vívnak egymással. Vasárnap délutánonként a labdarúgás "szerelmesei" Csikóstőttősön találkoznak, ahol a két falu közös csapatának mérkőzéseit izgulják és szurkolják végig. Népszerűek a táncos mulatságok is. A pünkösdi fúvóstalálkozó és a főzőverseny minden esztendőben legalább félezer érdeklődőt vonz.- Hogy állnak a hagyományok őrzésével?- A nemrégiben elhunyt iskolaigazgató, Tóth László a diákok segítségével egy többszáz darabból álló, értékes helytörténeti gyűjteményt alakított ki, melyet átmenetileg az egykori tejcsarnok épületében helyeztünk el.- Akad-e gond a közbiztonsággal?- Szerencsére nem túl sokszor. Az utazó bűnözők időről időre természetesen nálunk is megjelennek. Két körzeti megbízottunk gyakran járőrözik Kaposszekcső utcáin és a Liget-lakótelepen.- Milyen terveket "szőnek" mostanában?- A községháza előtti parkot szeretnénk rendbe tenni és ott egy szökőkutat felállítani. ‘A közvilágí-' tást is korszerűsíteni kívánjuk. A ravatalozó elé tetők akarunk készíteni. Az utak és a járdák egy része felújításra szorul. Az utcákat jelző névtáblák elhelyezését is tervezzük. Szorgalmazzuk azoknak a " foghíj-telkeknek" az értékesítését és újbóli beépítését, amelyeken az utóbbi években a magas talajvíz és a lehullott nagymennyiségű csapadék miatt összedőltek a lakatlan házak.- Hogyan emlékszik majd vissza a polgár- mesterként eltöltött éveire?- Ez a munka számomra új kihívást jelentett, hiszen korábban soha nem dolgoztam a közigazgatásban. A képviselőtestületi tagokkal öröm együtt dolgozni. Sajnáltam volna, ha kimarad az életemből ez a szép, ám ren- geteg feladatot adó időszak.____________■ Kaposszekcső történetéből A község eredeti neve Szek- cső, a Kapos előtagot megkülönböztetésül kapta a határában lévő folyóról. A középkorban Zecheo a pécsi püspökség magyarlakta faluja volt. A százötven éves török uralom alatt az összeírások többször említik kicsiny településként, 1554- ben például öt házzal szerepel. A defterek 1588-ban Kesznóczpapa néven említik. A község később a Dombai- család birtokába került. Kaposszekcső a XVII. század végén Nádasdy Ferenccé lett, aki aztán hűtlenségi vád alapján elvesztette azt és Esterházy Pál kapta meg a területet a dombóvári uradalom kiegészítő részeként. Az 1800-as évek elején a szomszédos községekből számos német család települt át Kapos- szekcsőre. A lakosság elsősorban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, a XIX. században , válaszék * a kis- es törpebirtok volt a jellemző. 1870-ben a Dombóváron megkezdődött a vasútépítés és ennek köszönhetően a faluban élő férfiak ott találtak munkát. A község népének ptindkét háborúban voltak veszteségei: az első világháború áldozatainak száma ötvenkettő, a másodiké pedig hetven. Az 1945-ös földosztás átrendezte a település életét és birtokviszonyait. Ebben az időben a Felvidékről és Zala megyéből magyar családok érkeztek a községbe, viszont 1948-ban az itt lakó németek egy részét kitelepítették az anyaországba. A község 1970-ig Baranya megyéhez tartozott, majd egy köz- igazgatási reform következtében Tolnához csatolták. A rendszer- váltás óta nyolc fős képviselőtestület irányítja Kaposszekcsőt. NEGYEDSZÁZADDAL EZELŐTT Kaposszekcsőre költözött a térség egyik leghíresebb sváb zenésze, idősebb Hábich Konrád, aki hamarosan muzsikálni tanította a gyerekeket és belőlük alapította meg az ifjúsági fúvósegyüttest. A tagok azóta persze többször is cserélődtek, de mindig jöttek újak a távozók helyére. Az időközben elhunyt zenekarvezető helyett Schlitt Ernő vette át a társaság irányítását. Ő méltóképpen őrzi elődje emlékét, ugyanis évről évre nagy érdeklődéssel kísért találkozót rendez a tiszteletére, melyen minden alkalommal hét-nyolc együttes mutatja be műsorát. A kaposszekcsői fiatalok az elmúlt huszonöt évben állandó szereplői lettek a helyi ünnepeknek, valamint a Dombóvár környéki települések rendezvénye- inek és szép sikereket értek el számos országos fesztiválon is. ■ Kaszárnyából lakótelep és ipari park A szovjet hadsereg kivonulása után üresen maradt laktanya hasznosítását a község önkormányzata vállalta magára. Akkor sokan úgy vélekedtek, hogy a képviselőtestület „túl nagy fába vágta a fejszéjét”. Mostanra kiderült, hogy a kétkedőknek nem lett igazuk. A katonai objektumot - mely közigazgatásilag Kaposszekcsőhöz tartozott - az állam vagyonkezelő cége próbálta meg értékesíteni. A járművek garázsait, a műhelyeket, a raktárakat, a legénység és a tisztek szállásául használt épületeket megvásárolni szándékozók rengeteg problémával találták magukat szemben. A magyar szabványoknak nem felelt meg a közművek többsége és az ingatlanok jó része is nagyon rossz állapotban volt. Amikor az önkormányzat Tóth Imre polgármester vezetésével kezébe vette az ügyek intézését, tárgyalás tárgyalást követett. Sok utánjárással sikerült elintézni, hogy a közszolgáltatók a korábbiaknál rugalmasabban álljanak a leendő vevők rendelkezésére. Az infrastruktúra fejlesztésére ígéretet kapott vállalkozások vezetői aztán már bátrabban nyúltak cégük kasszájába annak érdekében, hogy telephelyet szerezzenek az egykori laktanya területén. Sokan azért költöztek ide, mert a kaposszekcsői képviselőtestület nem szabott ki rájuk iparűzési adót. A község vezetői úgy gondolták, hogy az új munkahelyek teremtését és a gazdaság élénkítését célzó intézkedéseiknek a haszna majd más formában jelentkezik. A termeléssel, vagy kereskedelemmel foglalkozó cégek különféle hitelek segítségével és pályázati pénzek elnyerésével nemcsak a csarnokaikat korszerűsítették, hanem a kapacitásukat is bővítettek. Többen azért modernizálták a technológiájukat, hogy megfeleljenek a piac gyorsan változó és egyre magasabb minőségi követelményeket támasztó igényeinek. Jelenleg 35 vállalkozás mintegy négyszáz embert foglalkoztat. Időközben megkezdődött a lakások felújítása is, ami ugyancsak sok gonddal járt. Mára közel százötven család talált új otthonra a szépen helyrehozott épületekben, melyek többségét földgázzal fűtik, a háztartásokat csatlakoztatták a szennyvíz-csatorna-, a kábeltelevíziós- és a vezetékes telefonrendszerhez. Egy-egy vegyesbolt és vendéglő is nyílt a Liget-lakótelepen. Az eredmények mellett persze még rengeteg a feladat. Korszerűsíteni kellene a közvilágítást, a csapadékvíz-elvezetést is jó volna megoldani és az úthálózatra is ráférne a felújítás. Az önkormányzat tulajdonában lévő többszintes épületet a képviselőtestület a Széchenyi Terv pályázatain elnyerhető pénzzel szeretné renováltatni. Annak földszintjén óvodát, orvosi rendelőt és imaszobát kíván létrehozni, az emeleteken pedig 26 bérlakást akar kialakítani. Az üresen álló művelődési ház is hasznosításra kerül, abban egy technológiai transzferközpont kap rövidesen helyet. A Liget-lakótelep melletti önkormányzati terület is 1 Az általános iskola új épülete A Liget-lakótelepen már százötven család talált új otthonra új tulajdonosokra vár. Az „első fecske” - egy álfateledelt gyártó cég - már megérkezett a zöldmezős beruházással felépülő ipari parkba és más befektetőkkel is ígéretes tárgyalások folynak. ■
