Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-21 / 271. szám

HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL 2001. November 21., szerda SZDSZ: jövedelem adócsökkentésből- A kormányváltást követően elő­ször a helyreállításnak kell követ­keznie - állítja Kuncze Gábor. Megengedhetetlen futballstadio- nokra költeni 30-40 milliárd fo­rintot akkor, amikor csak ennyi pénz jut évente a települések cél- támogatására. A kormány a sze­FOTÓ: ESZES ANDREA mélyi jövedelemadónak a telepü­léseken maradó arányát öt száza­lékra csökkentette és folyamato­san központosítja a hatalmat. Megszűnt a parlament kormányt ellenőrző szerepe is, a terület- fejlesztési tanácsokban pedig a helyiek kisebbségbe kerültek és politikai hovatartozás alapján osztogatják el a pénzügyi támo­gatásokat.- Az SZDSZ elnöke arra a kér­désre, hogy a párthoz tartozás alapján az MSZP-SZDSZ kor­mány nem juttatott pénzt az egyes önkormányzatoknak, azt felelte:- 1994-98 között nem volt ilyen, bár most szemrebbenés nélkül állítják ezt. Meggyőződé­sem: nem tud úgy működni egy ország, hogy négyévente attól függően fejlődhet egy település, hogy a polgármestere a kor­mánypárthoz tartozik-e vagy sem. Most két szomszéd nagy­város közül az MSZP-vezetésű Nyíregyháza 30 millió forintot kapott a fideszes Debrecen pedig kétmilliárd forintot nyert. Debre­cen az óriási összeget a főtérre költötte, pedig ebből sok kis­településen portalanítani lehetett volna az utakat. Azt mondom: el kell zavarni azokat, akik azzal zsarolják a települések lakóit, hogy csak akkor juthatnak a fej­lesztést szolgáló pénzhez, ha az ő jelöltjükre szavaznak.- Milyen szervezeti keretek között működhet a vidék?- Nagy régiókra és kis térsé­gekre mindenképp szükség van. A megyék szerepéről vita zajlik. A területfejlesztés sok esetben átlépi a megyehatárokat, ez a feladat regionális szinten jobban megoldható. Az intézmények fenntartására pedig a megye épp oly nehezen tud pénzt biztosíta­ni, mint a település, amely a működtetés jogát átruházta rá. A szolgáltatásokat a helyi önkor­mányzatok nyújtják. Fontosak a kiegyensúlyozási mechanizmu­sok, s hogy az önhibán kívül ne­héz helyzetbe jutott települések működését támogassa az állam. Pénzzel is ösztönözni kell a tár­sulások létrejöttét.- Milyen változásokat vezetne be az SZDSZ, ha lehetősége lenne erre?- Négymillió polgár vidéken él. Ha rendbe tennénk a mező- gazdaságot, akkor a kultúra és a tájkép állapotán, valamint az életkörülményeken egyaránt ja­vítanánk. Most van pénz az ál­lamkasszában; eszement dolog azonban például évi százmillió forintot az olimpia előkészítésére költeni, amíg vannak az embere­ket érintő komolyabb problé­mák. Az SZDSZ a közszférában bevezetné a diplomások mini­málbérét, amely 100 ezer forint lenne. 2,4 millió forint bevételig 18 százalékos, a fölött pedig 36 százalékos adót kellene fizetni. 4-5 százalékkal mérsékelnénk az áfa-kulcsot. Ezek az intézkedé­sek alkalmasak az infláció meg­fékezésére is. CZENE ATTILA Szocialista nyugdíjhősök Budapest Csákabonyi Balázs MSZP-s hon­atya átgondolatlannak tartja a Fi­desz felvetését, hogy a gyerekek a szülők számára felajánlhatnák személyi jövedelemadójuk bizo­nyos százalékát, és helyteleníti, hogy erről még semmilyen írásos előterjesztés nem készült. Az ellenzéki képviselő erről Bárány Sándor frakcióvezető-he­lyettessel együtt beszélt kedden Budapesten. Csákabonyi Balázs megjegyezte, hogy az ilyen típu­sú „felröppentés” előtt célszerű lenne a javaslatot megvitatni a nyugdíjas érdek-képviseleti szer­vezetekkel. Csákabonyi Balázs kritizálta a szociális és családügyi tárca álláspontját, amely szerint 1999 és 2002 között jobban járnak a nyugdíjasok, mint ha az előző parlamenti ciklusban elfogadott törvény alapján kapták volna meg az emelést. Burány Sándor - azzal kapcso­latban, hogy a költségvetési bi­zottság szerdán tárgyalja a szoci­alisták adómódosító csomagját - leszögezte: kormányra kerülésük esetén 160 milliárd forinttal töb­bet szeretnének a jövedelmekből a családoknál hagyni adócsök­kentéssel. A munkáltatók terhei­nek mérsékléséről szólva jelezte: eltörölnék a 4200 forintos egész­ségügyi hozzájárulást. Pokorni: hátrahagyott indulatok FOTÓ: KISS T. JÓZSEF- Már a választások előszele érezhető a parla­mentben, a pártvezetők országjárásában. Lesz vihar is? - kérdeztük Pokorni Zoltánt, a Fidesz elnökét, aki maga is Tatabányán járt tegnap.- Nem látok viharjelet: a pártok vezetői - egy­két kivétellel - azért dolgoznak, hogy minél több emberhez eljusson programjuk. Úgy gondolom, az indulatokat a XX. század végeztével hátra­hagytuk, az új századdal új magyar politikai, közéleti időszámítás is kezdődött. Vannak per­sze ellenpéldák, de ezek nem meghatározók.- Ön a jövő heti hatpárti alkotmánymódosítá­si egyeztetésen találkozik a szocialista párt elnö­kével. Kovács László azon kívül is szeretne szemé­lyes párbeszédet.- Szívesen találkozom Kovács Lászlóval sze­mélyesen is, de most a legfontosabb, hogy a hat párt konszenzusra jusson a biztonságunkat szol­gáló NATO-szövetségi kérdésben. Az MSZP ko­rábban elhatárolódott ettől, de a katonai szövet­ség főtitkárának felszólítására már van változás a szocialisták véleményében - de leírt javaslatuk még nem elégíti ki a feltételeket. Természetesen más témában is lehet tárgyalni, és lehet javítani a pártok közötti kommunikáción, de a párbeszéd normális színtere a parlament.- A magyar kórházak csődtől tartanak és nagy a szakmai ellenállás a kórház-privatizációval szemben. A nővérek januári minimálbérére pél­dául honnan lesz pénz? Megannyi gond van eze­ken kívül is. Felvetődik a kérdés: az egészségügyi miniszter széke megingathatatlan?- Minimálbérben többet adtunk, mint ameny- nyit az elmúlt tíz évben összesen adott a többi kormány. A szocialisták és a szabaddemokraták mégis ellenezték az emelést. A lakosság nyolc­vanhét százaléka viszont egyetértett vele. Nem működik az az ország, ahol a munkának nincs becsülete, ahol feketemunkával kell előteremteni a kenyérre valót. Tudni kell, hogy a nyolcszáz- milliárd forint személyi jövedelemadó hetven százalékát a közalkalmazottak, köztisztviselők fizetik be. Az egészségügyi feszültségek egyik forrása, hogy a technika jobban fejlődik, mint a finanszí­rozás. A több tízmillió forintba kerülő műtét mindenkinek jár, de nehezen tudjuk a pénzt a támogatáshoz biztosítani. A feszültség másik oka az alulfinanszírozott költségvetés, amelyet a Bokros-csomag elvonásai okoztak. Előbb tisztá­zó, felelősségteljes átalakítás kell. Két éve ötven- milliárd forinttal növeltük a gyógyszerkasszát, a zárszámadási törvényben plusz harmincötmilli- árd szerepel. Mégis, lehet, hogy a nyugdíjas nem érzi, hiszen egy recsegő-ropogó rendszerbe kár pénzt önteni, mert eltűnik a lyukakban. Egy re­formban nem lehet egyszerre képviselni betegek, orvosok jogait, érdekeit. Konfliktusok nélkül nincs változás, mert aki így gondolja, nem akar érdemi fejlesztést. Változtatni kell azon a nem példa nélküli gyakorlaton is, amikor az orvos állami ágyon saját privát betegeit gyógyítja. Egy hasonlatot mondanék: műtét közben nem lehet lökdösni az orvos könyökét, csak tanácsokat ad­ni neki. Bízom benne, hogy nem lesz sztrájk, mert műtét közben, a szükséges és indokolt átalakítási folyamatban vagyunk. Mindez nem miniszterfüggő, nincs miért lemondania Mikola Istvánnak. tó™ ilona Mikola: akadályt a vadprivatizációnak Budapest A belső megosztottság és a hitevesztettség ellenére tovább már nem odázható az egészségügy szervezeti átalakítása - hangsú­lyozta tegnap Mikola István szakminiszter. Egy szakmai rendez­vényen a kórházak új működési formáival és a szabadfoglalko­zású orvoslás tervezett bevezetésével foglalkoztak a résztvevők. ván elmondta, hogy a kormány vé­leménye szerint az egészségügy lyukas fazékként nyeli a pénzt. Míg a közvetlen betegellátó háló­zat mélységesen elszegényedett, addig akadnak olyan beszállítók, akik az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár kasszájából tetemes vagyonra tettek szert. Éppen ezért szükséges az intézmények átala­kulása, a korszerűbb gazdálkodási formák elterjedése. Mindez nem egyenlő a privatizációval, amitől oly sokan félnek. Az úgynevezett nonprofit gazdasági társasággá alakulás csupán a régi, költség- vetési „béklyó levetését” vonja maga után. Az egészségügyi miniszter szerint a közeljövőben nem várható, hogy többszörösére nő a járulék- és adóbevétel, az egészségügyre fordítható álla­mi pénzkeret, így a korábban ígért 400 száza­lékos béreme­lésre sincs reá­lis esély. Az ágazaton belüli, személyes érdekellentétek tovább nehezítik a régóta húzódó szerkezeti átalakítást. Mikola Ist­Az ágazat konszolidációjára is megtörténtek az előkészületek. Ebben az ötéves programban kül­ső tőkebevonás is szerepel. A be­fektetőknek az amortizáció el­számolását ígérik. A miniszter szerint feleslege­sek az aggodalmak a szellemi szabadfoglalkozású orvoslástól. A fejlett, nyugati államokban már jól bevált ez a működési for­ma. Mikola István bízik abban, hogy a Magyar Orvosi Kamara módosító javaslatait is figyelem­be véve elfogadja az Ország- gyűlés azt a törvénytervezetet, amely az egészségügyi intéz­mény átalakításának a szabályait fekteti le - megakadályozva az esetleges vadprivatizációt és a nagyobb haszonnal kecsegtető részlegek magáncélú „kimazso­lázását”. NÉMETH ZSUZSA A gyermekprostitúció ellen Budapest Becslések szerint a világon legalább egymillió gyermek szenved szexuális kizsákmá­nyolástól. Az ilyen cselekmé­nyeknek áldozatul esett fiata­lok egyharmada Kelet-Közép- Európából és a FÁK országai­ból származik. A gyermekek szexuális kizsák­mányolásának problémája nem új keletű. Miután azonban Délkelet-Ázsia, mint a szex­turizmus elsőrendű célpontja mellett a közelség és az olcsó­ság miatt sajnálatosan a kelet- közép-európai országok is megjelentek, már saját bőrün­kön érezhetjük ezeknek a kiterjedt, maffiaszerű cselek­ményeknek az embertelen mi­voltát - fogalmazott Herczog Mária szociológus a témában rendezett, ma záródó nemzet­közi konferencián. A szak­ember szerint a legfontosabb teendő a családok és a gyerme­kek felvilágosítása és a megelő­zés érdekében a civil, valamint egyes állami szervezetek meg­erősítése. A családok elszegényedése jelentősen hozzájárul a gyer­mekprostitúció, a gyermekke­reskedelem, a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselek­mények terjedéséhez. A szak­ember szerint a gyermekek gyakran testi és érzelmi kiszol­gáltatottságuk okán nem pa­naszkodnak a családban, vagy azon kívül ellenük elkövetett szexuális bűntények miatt, ezért sem lehet tudni, ponto­san hányán is szenvednek közülük szexuális bántalom miatt. Kitört a lottóláz Budapest - Békéscsaba Minden idők rekordnyereménye, 1 milliárd 100 millió forint gyűlt össze az ötös lottón. Somorai László, a Szerencsejáték Rt. szóvivője la­punknak elmondta, hogy a nyereményt Magyaror­szágon nettóban számolják, tehát az „aranykezű” lottózónak nem kell már az adott összeg után személyi jövedelemadót fizetnie. Az utóbbi hetekben fokozódott a játékkedv. Míg a 45. játékhéten 5,5 millió fogadást regisztráltak, addig hét nappal később már 7,7 millió volt a tip­pek száma. Altinek szombaton kihúzzák az öt szá­mát, az a lottózókban kifüggesztett telefonszámon megállapodhat a pénz kifizetésének, illetve banki átutalásának diszkrét módjáról. Készpénzben, ki­zárólag kérésre, legfeljebb 2 millió forintig fizetik ki a nyereményt. Békésben, s kis híján a me­gyeszékhelyen ütötték meg a fő­nyereményt. A 44. hét húzásán mind az öt számot eltalálta az a negyvenhárom tagú társaság, amelyik húsz esztendeje hétről hétre közösen próbál szerencsét. Az ötös he­lyett két jól fizető négyes találatuk volt. Tegnap délután a Békéscsabai Atlétikai Klub Lottózójá­ban fizették ki a szép summát. A pénz felvéte­lénél csupán hárman- négyen vettek részt, köztük Csulik Pál, aki összetartja a társaságot.- Stabil a csapat, ha­vonta 91 ezer forinttal játszunk az ötös lottón. A társaság állandó szá­mokkal játszik. Környékezi őket a szerencse, a két évtized során néhány négyesük már volt. A mostani nyeremé­nyük hosszú időre fedezi a „tagdíjat”.- Az első négyesünk jó másfél évtizeddel ezelőtti: akkor 79 ezer forintot fizetett, s ez abban az időben jó pénznek számított. A mostani nyereményünk a négyes szelvényeinken hét számjegyű, karácsony előtt jól jön a pénz mindenkinek, németh-szekeres 2001 ÖTÖSEI Hét Millió Ft 1. 858 18. 798 26. 382 Hírek MEGLEPETÉS. Béres Béla, az FKGP országos alelnöke szerint pártjának kiváló jelölt­jei óriási meglepetést okoz­hatnak a 2002-es ország- gyűlési választáson. 63 MILLIÁRD. A kormány az elmúlt három évben összesen 63 milliárd forintot költött a magyar millennium megünneplésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­uma a millenniumi filmes programra 2 és fél milliár- dot fordított, a nemzeti örökség program kereté­ben pedig 900 nyertes pályá­zat között szintén 2 és fél milliárd forint támogatást osztottak ki. A millenniumi beruházások programjának keretében a tárca 11 milliárd forintot biztosított az ünnep­ségsorozathoz kapcsolódó fejlesztésekre. FOGLALKOZTATÁS. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága kedden Veszprémben tartotta kihelyezett ülését. Pirisi Károly, a Gazdasági Minisz­térium Foglalkoztatási Hivatalának főigazgatója a képviselőknek elmondta: az utóbbi három évben 5,4 százalékkal emelkedett a foglalkoztattak száma, ami összesen 200 ezer fő -110 ezer férfi és 90 ezer nő - munkába lépését jelenti. ÍTÉLŐTÁBLA. Az Alkot­mánybíróság keddi határoza­ta szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvá­nuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem írta elő több ítélőtábla létrehozását a bírósági szervezeten belül, hanem csak egy, az egész ország te­rületére kiterjedő illetékessé­gű, budapesti székhelyű Országos ítélőtábla létrehozá­sáról rendelkezett. ÚJJÁÉPÍTÉS. Az árvíz sújtotta szatmár-beregi tele­pülések közül elsőként Tákoson fejeződött be kedden az újjáépítés, az utolsóként elkészült két lakóházat Endrődi István ezredes, az Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság helyettes vezetője adta át a károsult családoknak. A főigazgató­helyettes elmondta: a teljes állami kártalanítás révén 100 lakóházat építettek újjá, 38 lakást állítottak helyre. CENTRUM PÁRT. Akár már a héten megalakulhat a Centrum Párt, amelynek az MDNP, a KDNP, a Zöld Demokraták és a Harmadik Oldal Magyarországért Egye­sület politikusai lesznek a tagjai - mondta Kupa Mihály független képviselő, aki az előzetes információk szerint az új párt elnöke lesz. MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága keddi ülésén támo­gatta azokat a módosító javas­latokat, amelyek a képviselők, illetve az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, közvagyon­nal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek vagyon- nyilatkozat-tételi kötelezett­ségével függenek össze és pontosítják, egyértelművé teszik a normaszöveget. KISEBBSÉGEK. Az Ország- gyűlés Emberjogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága keddi tanácskozásán ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött úgy, hogy testületi javaslat­ként a Ház elé terjeszti a ki­sebbségi törvény módosítását és a kisebbségi önkormány­zatok választásáról szóló törvényjavaslatot. 4 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents