Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-15 / 266. szám

8. OLDAL C A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. November 15., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. november 14.) Borsodchem 4275R ü Egis 11200 Ft ü Matáv 950 Ft ü Mól 4 500 Ft ff OTP 15 990 Ft ff Richter 15 400 Ft­ü TVK 3015 Ft 0 Zalakerámia 1725 Ft "4 BUX: 7140,71 +2,59% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XI. 8-14-IG 7200 _ . 7140.71; 7100 _ * S 1 i 7000 i i í w i 6900 6937,99' 6895.3Í 6800 pont Ä 6785,99 :s 12 Ä *o TS 12 fZ3 CZ 2= X3 <X> <3 Sí 3! M <8 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 408,12 Cseh korona 7,50 Euró 249,41 Német márka 127,52 Osztrák schilling 18,13 Lengyel zloty 69,05 Svájci frank 169,57 Szlovák korona 5,83 USA-dollár 283,32 HÍREK KUKORICA. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­tériumban elkészült az idei sa­ját termésből származó takar­mánykukorica felvásárlásáról intézkedő rendelet tervezete. E szerint a gabonapiacon jelent­kezett zavarok miatt legfeljebb 500 ezer tonna mennyiségű, a magyar szabvány előírásainak megfelelő minőségű idei termé­sű takarmánykukorica állami felvásárlására kerül sor 18 000 forintos tonnánkénti áron. Ez az ár nem tartalmazza sem az áfát, sem a kompenzációs fel­árat. A felvásárlást a GMS 96 Kft. végzi majd. INFORMATIKA. A magyar in­formatikai és telekommunikáci­ós szektornak nagy szerepe van abban, hogy a magyar gazda­ság jó minősítést kapott az Európai Unió országjelentésé­ben - jelentette ki Stumpf István kancelláriaminiszter. $ SZÁLLÍTÁS. A szállítmányozá­si tevékenység jelentősége csökkenni fog a következő 4-5 évben és a logisztikai szolgálta­tás részévé válik - mondta Kautz István, a Magyar Szállít­mányozók Szövetségének (MSZSZ) elnöke. IGAZOLVÁNYCSERE. Az érintettek alig néhány százalé­ka kereste fel eddig az okmány­irodákat az egyéni vállalkozói igazolványok cseréje miatt. Mint ismeretes, a 2000. novem­ber 1-je előtt kiállított igazolvá­nyok cseréje 2002. június 30- áig díjtalan. A határidő letelte után a régi okmányok érvény­telenné válnak. Ezután az új igazolványok csak új eljárás­ban, illetékfizetés mellett igényelhetők. (Z) BANK. A Budapest Bank Rt. december 18-ra rendkívüli köz­gyűlést hirdetett, amelyen az igazgatóság tagjainak számát a törvényi minimumra, háromra csökkentik, és új igazgatósági tagot is választanak. TELEFON. A Vödafone decemberben megkezdi a csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatást (General Packet Radio Service - GPRS), amely­hez a hálózati egységeket a Nokia szállítja. Széchenyi-terv - 2002-ben is Decemberben újraindul a támogatásdömping Az ország közös ügye a Széchenyi-terv, amely a gazdasági növekedés élénkítése mellett új munkahelyek sokaságát teremti - mondta Or­bán Viktor miniszterelnök a 2002. évi pályá­zatok ismertetésekor. Matolcsy György gazda­sági miniszter szerint a nyertes pályázatok száma ez év végéig meghaladhatja a hétezret. Budapest Gőzerővel folytatódik jövőre a Széchenyi-terv, amely eddig is, valamennyi természeti katasztró­fa és nemzetközi válsághelyzet ellenére, hozzásegítette Magyar- országot a gazdasági növekedés fenntartásához - mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap, a Gazdasági Minisztérium 2002. évi Széchenyi-terv pályázatai­nak ünnepélyes ismertetése al­kalmából. Hozzátéve: e prog­ramegyüttes az egész ország ügye, mert munkalehetőségek sokaságát teremti. A kormány változatlanul reálisnak tekinti, hogy gazdaságúnk 2015-ig elérje az Európai Unió átlagos fejlettsé­gi szintjét. Kedvező lökést jelent majd az ország uniós csatlako­zása, és az Európai Pénzügyi Unióba történő belépésünk is. Mint Matolcsy György gazda­sági miniszter kifejtette, a Széchenyi-terv 2001. évi pályázatainak megemelt kerete 120 milliárd forint, és jövőre is körülbelül ennyi pénz áll ren­delkezésre. A források mégis bővülnek, mert ez alkalommal nem lesznek előre hozott progra­mok, amelyek már az előző évben terhelik a ke­retet. A 2002. évi pályázatok december l'-jétől adhatók be, általában jövő október végéig, de né­hány esetben szűkebbek az időhatárok. Ez alka­lommal 88 pályázatot hirdetett meg a GM - ebből 49 központi, 39 regionális. Jövőre nem kell biztosítékot szolgáltatniuk a pályázó önkormányzatoknak, társasházaknak, alapítványoknak és egyházaknak. Egymillió fo­rint alatti támogatási igény esetén a kisvállalko­zásoknak nem szükséges beszerezniük a szük­séges igazolásokat, hanem elegendő nyilatkoza­tot adni arról, hogy teljesítik a feltételeket. (Az ál­lamkincstár azonban csak akkor folyósítja a megítélt támogatást, ha az igénylőnek valóban nincs köztartozása.) A mikro-, kis- és középvál­lalkozások bizonyos esetekben a megítélt támo­gatás 50 százalékát előre felvehetik - nekik vi­szont, bankgarancia vagy jelzálog formájában, biztosítékot kell adniuk. A Széchenyi-terv kere­tében eddig több mint 3300 nyertes pályázatot hirdettek, amelyek száma az év végéig elérheti a 7000-7500-at. dóczy László „A Széchenyi-terv az ország közös ügye” fotó, europress/kallus györgy 50­40­30 20­10 milliárd forint A 2002. EVI SZECHENYI-TERV EGYES PÁLYÁZATAIRA ELŐIRÁNYZOTT ÖSSZEGEK Széchenyi 35-37 közel 13 I I \ ; 8.7­Vállalkozáserősítö Lakásprogram Turizmus- Regionális gazda- Aktív foglalkoztatási Energiatakaré- program fejlesztési program ságélénkítési pr. célok támogatása kossági program Jövőre jobbra számíthatunk A jegybank prognózisa szerint nagyobb ütemben csökken az infláció A vártnál szerényebb mértékben ugyan, de idén is tovább csök­kent az infláció. A Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a pénzromlás mértéke decemberben 7,5 százalékra mérséklődik. A folyamattal összefüggésben a jegybank tovább csökkentette alapkamatját. A lakossági és vállalati ügyfelek nagy várakozás­sal tekintenek a kereskedelmi bankok reakciójára. Budapest A szokásos év végi prognózisá­ban a Magyar Nemzeti Bank az idei decemberi inflációt 7,5, az egész éves árindexet pedig 9,3 százalékra várja. Ennél jelentő­sen kedvezőbb állapotot helyez kilátásba a jegybank 2002 végére, amikor is a várható decemberi inflációt 4,3 százalékban jelöli meg. Gazdálkodók számára irányadó lehet, hogy az MNB az első negyedévben még 6,8, a má­sodikban 5,6, a harmadikban 4,8, az utolsó negyedévben pedig 4,4 százalékos átlagos árindex meg­valósulását prognosztizálja. A jegybank számításai alapján idén teljesült az a minimális vára­kozás, hogy éves szinten 10 szá­zalék alatt maradjon az infláció. Ebben jelentős mértékben közre­játszott az augusztust követő sze­rény mértékű csökkenés, ami külső és belső gazdasági ténye­zőkre egyaránt visszavezethető. Az inflációs célkitűzés teljesü­lésével magyarázta az MNB - az egyébként várható lépésként be­következő - a jegybanki alap­kamat csökkenését. Mivel a nem­zetközi kamatcsökkenések kö­vetkeztében jelentősen megnőtt a forintbefektetésekben realizálha­tó kockázati prémium, míg az el­várt kockázati prémium a koráb­bi időszak tendenciáját folytatva mérséklődött a Monetáris Tanács grémiuma lehetőséget látott a jegybanki alapkamat csökkenté­sére. A most 10,25 százalékra mérséklődő mutató ezt megelő­zően október második felében csökkent 11-ről 10,75 százalékra. Az alapkamathoz kapcsolódó pénzügyi konstrukciók, hite­lek automatikusan csökkentek, ugyanakkor hasonlóak a várako­zások a kereskedelmi bankok la­kossági és vállalkozói ügyfélköré­ben is. Az idei irányadó jegybanki alapkamat-csökkenéseket ugyan­is rövid időn belül több pénzinté­zet is betéti és hitelkamatainak mérséklésével reagálta le. Ilyen módon tehát nem kizárt, hogy né­hány nap múlva több bank is ha­sonló műveletet hajt végre a ka­matok körében. Ebbe az irányba hat az a jelenség is, hogy idén sem mérséklődött a hazai pénz­piacot jellemző roppant éles ban­ki verseny, amit a lakossági, vál­lalkozói és önkormányzati ügy­felekért folytatott harc, illetve a lakásépítési hitelpiacon tapasz­talható vetélkedés is jól példáz. Ami a jövő évi inflációs kilátá­sokat illeti, az MNB prognózisá­ban is csak mértéktartóan nyilat­kozik. A választás évében a hazai fiskális politikában, illetve a ver­senyszféra bérképzésében is a magasabb infláció felé ható té­nyezők érvényesülhetnek, amely­nek ellensúlyozását a külső kon­junktúra, illetőleg a világpiaci olajárak alakulásától várják. A jegybanki várakozás teljesü­lésének ugyanakkor számos koc­kázati tényezője lehet. Mint a Mo­netáris Tanács szakértői rámutat­tak, a bruttó hazai termék bővülé­sét az idei évhez hasonlóan 4 szá­zalék körülire várják, ezzel egy időben viszont a beruházási ke­reslet visszaesésére, á vállalati szektor finanszírozási igényének csökkenésére számítanak. Ez utóbbit részben ellensúlyozhatja az államháztartás finanszírozási igényének növekedése. Szakértők szerint a Magyaror­szágon működő cégek jelentős szabad forrásokkal rendelkez­nek, ám az 1995-ös és az 1998-as sokk óvatosságra inti őket. A gaz­daság szereplői körében egyre in­kább a projektfinanszírozás ke­rült előtérbe, amit az is jól mutat, hogy a kifejezetten működő tőké­nek tekinthető befektetések im­már esztendők óta az évi 1-15 milliárd eurós szinten állnak. KASZÁS E. A gazdának nincs „disznója” Budapest A sertéstartók nehezménye­zik, hogy a húsfeldolgozók az elmúlt hetekben drasztiku­san csökkentették az élőser­tések felvásárlási árát. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének (MOSZ) titká­ra a sertéstenyésztők választmá­nyának tegnapi ülésén kifejtette: az utóbbi hetekben 20-60 forint­tal csökkent az élőser­tések átvételi ára, az­az ennyivel fizetnek kevesebbet a húsüze­mek a vágósertésért. (A Húscéh árinformá­ciós szolgálata szerint a 45. héten 343 forint volt az élősertés fel- vásárlási átlagára. - A szerk.) Az árak mér­séklését a költségek emelkedésével és az exporttámogatás hiá­nyával indokolta a húsipar. A MOSZ képviselője em­lékeztetett rá, hogy a feldolgozók ígéretet tettek arra, hogy ameny- nyiben az államtól, illetve a Vágó­állat és Hús Terméktanács (VHT) közös intervenciós alapjából 500- 500 millió forint támogatást kap­nak, úgy nem csökkentik a felvá­sárlási árakat. Ez az összeg ren­delkezésre áll. A titkár szerint a gazdák részé­ről akkor lenne elfogadható az át­vételi árak drasztikus mérséklé­se, ha ők is kapná­nak támogatást az élősertés kivitel­éhez. Ennek anyagi vonzata mintegy 120 millió forintot lenne. A választmány képviselői elfogad­hatatlannak tartot­ták az agrártárcá­nak a sertésfel­vásárlás jövő évi irányáráról készült rendelettervezetét is. Ebben ugyanis a jelenleginél alacsonyabb összeg szerepel. Az idei irányár élősúlyra vetítve kilónként 304 forint, ezzel szemben az FVM az Agrárrend­tartási Tárcaközi Bizottság leg­utóbbi ülésén jövőre 302 forin- tot javasolt. ________________ug A h úsiparnak juttatandó egymilliárd forint támo­gatásról döntött a kö­zelmúltban a szaktárca. Az állami segítséget lik­viditási gondjaik enyhí­tésére kérte egy hó­nappal ezelőtt a ter­méktanács. A likviditási nehézségek fő okaként jelölték meg, hogy ma­gas áron vásárolták fel a sertést a feldolgozók. A SERTÉSHÚS HAVI ÁTLAGÁRA (FT) Termék 1999.01. 1999.10. 2001.01. 2001.10. 1 kg sertéscomb 593 650 926 1110 1 kg sertésoldalas 499 531 751 886 1 kg sertészsír 279 185 311 355 Forrás: KSH Kevés a bárány, nő az ára Kaposvár Elhúzódtak a fedeztetések, ezért a vártnál jóval kevesebb bárány jön világra. A piac „méltányolta” a helyzetet, en­nek nyomán számottevően nőttek a felvásárlási árak. Gondot jelentenek a házalók, akik elképesztő ajánlatokkal bombázzák a tenyésztőket. A dél-dunántúli régióban hama­rosan befejeződnek az ártárgya­lások, az első bárányszállítmá­nyokat várhatóan három héten belül útnak indítják. A térség egyik legnagyobb felvásárlója, a kaposvári GYTV Kft. az olaszor­szági Prosecóba szállít. Mészáros Ferencné ügyvezető igazgató la­punknak tegnap elmondta: kará­csony előtt megnő a forgalom; csak Somogyból mintegy 4-5 ezer állatot visznek el. Ezúttal főként a 13-20 kilós tejesbárá­nyokra van kereslet, ám gondot jelent, hogy megcsappant az állomány.- A szokásosnál később szü­letnek a bárányok, s ez tükröző­dik a felvásárlási árakban is - mondta. - A tejes kilója megha­ladja a 800 forintot, a pecsenye 750 forint. Az árak ugyan maga­BÁRÁNYÁRAK 2000-BEN tejesbárány 720 Ft/kg, pecsenye 650 Ft/kg, nagypecsenye 2001: tejes 550 Ft/kg 810 Ft/kg pecsenye 750 Ft/kg nagypecsenye 680 Ft/kg sabbak, de kevesebb a felvásárol­ható állat. Az Alföldről exportálják a leg­több bárányt, a dél-dunántúli me­gyéket a középmezőnybe sorol­ják. A kereskedők tisztességes árat kínálnak a tenyésztőknek, ezzel a házalók esélyét próbálják szűkíteni. Ők ugyanis a karácso­nyi keresletet kihasználva nyo­mott áron akarnak bárányhoz jut­ni. Azonnali fizetést és fuvardíj megtakarítását ígérnek. Sok állat­tartó bedől az ajánlatnak, s csak később ismerik fel, hogy rossz üzletet kötöttek. Úgy tudjuk, szép számmal vannak olyanok, akik csak jóval később jutottak pénzükhöz. Mindenesetre az ál­latok zömét továbbra is Olasz­országba szállítják, ahol nemzeti eledelnek számít a sült bárány­hús. A hazai fogyasztás alacsony, így az állattenyésztőknek és felvásárlóknak közös érdeke a gyümölcsöző exportkapcsolatok fenntartása. harsányi miklós Birkatürelem kell a felvásárló mustrájához FOTÓ: LANG RÓBERT t 1

Next

/
Thumbnails
Contents