Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. November 3., szombat Afganisztán a tálibok után Bizonytalan, hogy fenntartható lesz-e az ország egysége Szunnita muszlint 84 Etnikailag szétszabdalt ország Ki KICSODA Tálibok Mohammed Omar móllá - A tálib mozgalom egyik alapítója és vallási vezetője, aki Kabul 1996-os bevétele után a próféta egyfajta utódjának rangjára emelkedett. Eredetileg falusi papként Gulbuddin Hekmatjar szovjetellenes iszlámista mozgalmának volt a tagja. Vakil Ahmed Mutagvakil - Omar mollah szóvivője; sofőrből, étekkóstolóból emelkedett tisztségébe. A mérsékel­tek vezetőjének számít, állítólag nem értett egyet a Buddha-szobrok lerombolásával; a BBC úgy tudja, egyes hírek szerint elhagyta Afganisztánt, Pakisztánba ment. Abdul Hakim Mudzsahid - A tálibok New York-i kontaktszemélye az ENSZ-hez; a világszervezet nem ismeri el a tálib rezsimet. Északi Szövetség Burhanuddin Rabbani - A szovjet megszállókra vereséget mérő mudzsaheddin mozgalom, jelenleg az Északi Szö­vetség névleges vezetője; 1992 és '96 között Afganisztán elnöke - az ENSZ ma is őt ismeri el. Hivatalos tartóz­kodási helye a keleti Badahsan tartomány, de gyakorta van külföldön. Legutóbb (október 22-én) Dusanbéban írt alá megállapodást Vlagyimir Putyin orosz és Emomali Rahmonov tádzsik elnökkel, amikor is Putyin katonai, mű­szaki és humanitárius segélyt ígért a szövetségnek. Mohammed Fahim tábornok - A szövetség kémfőnöke; posztjára akkor került, amikor szeptember £én merény­lők megölték elődjét, Ahmad Sah Maszud tábornokot. Abdullah Abdullah - Külügyminiszter, orvosi diplomája van, és jól beszél angolul. Ram Farhadi - Rabbani állandó képviselője az ENSZ-ben. Rasid Dosztum tábornok - A szövetség üzbég milíciájának vezetője. Előbb a szovjetpárti Nadzsibullah kormányá­hoz csatlakozott, majd átpártolt az ő uralmát megdöntő mudzsahedinekhez. Állítólag hozzá jut el a Törökország­ból származó segély legnagyobb része./szma// Khan - Herat volt kormányzója, egykori mudzsahedin parancsnok, csak formailag tagja a szövetségnek; úgy tudni, iráni támogatást élvez. Még javában tart a légiháború, de a kü­lönféle diplomáciai boszorkánykonyhák­ban, steril tudományos központokban, a terepen és szomszédságában már ké­szülnek a „tálibok utáni” Afganisztánra. Afganisztán, pontosabban az ott rémural­mat fenntartó tálibok ellen azért indult ok­tóber 7-én a légiháború, hogy megbüntes­sék őket, amiért menedéket nyújtanak an­nak az Oszama bin Ladennek, akit az Egye­sült Államok és nyomában a terrorellenes nemzetközi koalíció közvéleménye felelős­nek tart a New York és Washington ellen szeptember 11-én elkövetett terrormerény­letekért. Washingtonban azonban már szep­tember 11. előtt is keresték a tálib rezsim megdöntésének módját. Szinte általános az egyetértés abban, hogy ezután „széles ala­pokon nyugvó, multietnikus kormányt” kell alakítani az országban,. Most már csak az a kérdés, mit jelent a „széles alap”. A tálibok, akik valamikor muzulmán papnövendékek voltak, javarészt abból a pastu törzsből származnak, amely Afga­nisztán lakosságának mintegy 40 százalékát alkotja, s .Pakisztán afganisztáni határán is ez a törzs van többségben. Ez volt az egyik oka annak, hogy Pakisztán 1995-ben támo­gatta a tálibok hatalomra kerülését; rajta kí­vül csak két ország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ismerte el a tálib kormányt, hogy az idei őszön vissza is szív­ják az elismerést. Pervez Musarraf pakisztá­ni elnök példásan szembefordult elődje gyá­molítottjaival, és átengedte az ország légte­rét, néhány támaszpontját az Afganisztán elleni légiharc céljaira. A pakisztáni emigrációban élő Abdái Haknak kellett volna a pastuk között híve­ket toboroznia Mohammed Zahir sahnak, a Rómában élő 87 éves exkirálynak, aki általá­nos megítélés szerint katalizátora lehet egy afganisztáni egységfolyamatnak. Megfigye­lők szerint Hak kivégzése alapos csapás azokra a tervekre, hogy a pastuk megosztá­sával próbálják meg a tálibok alól kihúzni a szőnyeget. A pastu reprezentáció már csak azért is holtvágányon van, mert a törzsi vé­nek mintegy 1000 fős múlt heti tanácskozá­sán - a paldsztáni Pesavarban - szintén nem jutottak dűlőre egy olyan új koalícióról, amely a tervek szerint tálibellenes lenne, de ellensúlyt képezne az Északi Szövetséggel szemben is. Az exkirály híveinek számító résztvevők csak a bombázások leállítását követelték, és „gyors” politikai megoldást sürgettek anélkül, hogy közelebbről részle­tezték volna, hogyan gondolják ezt. A tálibokkal harcban álló Északi Szövet­ségben afganisztáni kisebbségek képviselte­tik magukat: tádzsikok, üzbégek, türkmé- nek. A szövetség az ország területének 10, lakosságának 15 százalékát képviseli. Ab­ban mindenki egyetért, hogy a szövetség egymaga nem jelenthet alternatívát a táli­bokkal szemben. Helyzeti előnyét erősíti ugyanakkor az, hogy elismert hadviselő fél, őt támogatja anyagilag Oroszország, légi­erővel az USA. Nehezíti bármiféle új kormány megala­kulását, hogy a tálibok hat éve alatt a kor­mányzás mint olyan, fokozatosan leépült Afganisztánban. Parlamentnek csírája sincs, költségvetés nem létezik - annyi be­vétel éppen kerül a kábítószer-kereskede­lemből, ami elég a tálib „elitnek” önmaga fenntartására, különben pedig ki-ki úgy boldogul, ahogy tud. A vallási vezető, Omar móllá középkorra emlékeztető erköl­csi tartalmú dekrétumokat ad ki, s ezek be­tartását bűnelfojtó és erénycsősz bizottsá­gok felügyelik. A leendő új kormánynak elsősorban az újjáépítést kell majd megszerveznie, ami­hez a nemzetközi közösség megfelelő anyagi hátteret biztosíthatna. Brit és ameri­kai elemzők egyaránt azt tartanák helyes­nek, ha az új afgán kormánynak masszív gazdasági segélyt helyeznének kilátásba azzal, hogy annak fejében igazodik bizo­nyos követelményekhez: lezárja a terroriz­mus fejezetét, széles nemzetiségi képvise­letet biztosít, megfelel az alapvető emberi jogi normáknak, ellenőrzés alá vonja az ópiumtermelést.______________________■ A britek várnak minket az EU-ba A közösségben is meg kell őrizni a nemzet azonosságtudatát „Magyarország Európában, a következő évtized” mottóval rendeztek tudományos konferenciát pénteken a londoni Magyar Kulturális Központ és a Londoni Egyetem (UCL) szláv és kelet-európai intézete szervezésében. London ________Hírek________ HATM ILLIÓ forintnyi támoga­tást nyújtott az idén a Kolozs­vári Magyar Állami Operának a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi turnék fedezésére, a napidíj és a szállí­tási költségek biztosítására - közölte a Krónika című erdé­lyi napilap. Marosvásárhely, Torda és Nagyvárad után októ­ber végén Székelyföldön turné­zott a társulat: Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Kézdi- vásárhelyen, Sepsiszentgyör- gyön és Brassóban léptek fel. VÁCLAV HAVEL, akit tíz napig a prágai Központi Katonai Kór­házban kezeltek hörghuruttal, péntek délután elhagyta a kór­házat. A cseh államfő a Prágától mintegy 20 kilométerre nyugat­ra fekvő Lány kastélyba ment, ahol a jövő hét végéig házi ke­zelésben lesz - jelentette be pénteken Hja Kötik, az elnök személyes orvosa. A 65 éves politikus szerda óta láztalan, s állapota fokozatosan javul. ■ A brit tudományos élet olyan ne­ves képviselői, mint George Schöpftin, a Londoni Egyetem professzora, Heather Grabbe, a londoni Centre for European re­form kutatóintézet igazgatója mellett a tanácskozás magyar vendég előadói voltak: Martonyi János külügyminiszter, Bőd Pé­ter Ákos közgazdász professzor, Romsics Ignác történészprofesz- szor, Péter György professzor, Szegedy-Maszák Mihály iroda­lomtörténész, Baán László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. A tanácskozást megnyitó be­vezető előadásában Martonyi Já­nos kiemelte, hogy a szeptember 11-i egyesült államokbeli tragi­kus események páratlan mérté­kű változásokat idéztek elő a nemzetközi kapcsolatokban. Az egyetemes értékek fontosságá­nak növekvő felismerése új táv­latokat nyitott a nemzetközi kap­csolatok fejlődése előtt, amely­ben egyre inkább elhalványul a területi dimenzió kérdése, és mind nagyobb teret nyer a közös fellépés, az együttes akció szük­ségessége. Az Európai Unió jö­vőbeni fejlődése kapcsán a ma­gyar külügyminiszter külön hangsúllyal szólt a nemzetek ön­azonossága, a kulturális identi­tás tiszteletben tartásáról a kö­zös Európa építése során. Hang­súlyozta, hogy Magyarország történelmében az erős nem­zeti, kulturá­lis öntudat mindig a gaz­dasági fejlő­dés mozgató­rugója is volt. A kétna­pos munka­látogatáson Londonban tartózkodó magyar külügyminiszter pénteken talál­kozót tartott a londoni City üz­letembereivel is. Mint Horváth Gábor külügyi szóvivő elmondta, a beszélgeté­sen a brit és nemzetközi üzleti világ képviselői annak a meg­győződésüknek adtak hangot: Magyarország teljes mértékben felkészült arra, hogy a csatlako­zási tárgyalások lezárásával az EU-tagjelölt országok közül el­sőként csatlakozzon az Európai Unióhoz. GÁLDONYI MAGDOLNA Partnernek szegődve Keresi a szerepkörét. Ezt általában olyan szervezetről szok­tuk megállapítani, amelynek a hiábavalósága felmerült, vagy valamilyen jobb megoldás van a láthatáron. A megyék - rosz- szalló kifejezéssel: vármegyék - helye a magyar közigazgatás­ban többször is megingott az utóbbi évtizedben. Elvesztették jelentős hatásköreiket, és majdhogynem egyek a sok önkor­mányzat között. A megye már nem dirigál a településeknek, de különösen a falvaknak mégis szükségük van egy nagyobb testvérre, aki közvetít az államhatalom és a kis önkormány­zatok közötti - egyébként alig létező - párbeszédben. Tudomásunk szerint Somogy az egyetlen megye, amely százmillió forintos elnyerhető kereteket tett félre, hogy apró falvainak reményt nyújtson a fejlődésre. Tévedés ne essék, ez nem a területfejlesztés megyei szinten elkölthető pénze. Ezek a többlet tízmilliók a megyei költségvetés saját forintjai, és megosztja a somogyi településekkel. A kisvárosok mind­egyike 40 millió forintos támogatásra számíthat, ha ezt saját erővel és állami pályázati pénzzel megháromszorozza sport- , szabadidős, kulturális fejlesztésre. A falvak a kistérségeken keresztül alapozhatják meg az erőforrásaikat, hogy jobb esél­lyel vagy egyáltalán elindulhassanak egy-egy állami pályáza­ton. S a megyei közgyűlés a privatizációs bevételeiből ennél is többet kíván nyújtani nekik. A lengyeltóti kistérség tíz polgármestere például évekre előre. tudja, hogy mikor ki kerül sorra, mert jól kiszámították, kinél szorít jobban a cipő egy-egy feladat rangsorolásában. Jól sáfár­kodnak a rendelkezésükre álló kerettel. S most olyan beruhá­zást indítanak, amely a Balaton régió egésze számára nélkü­lözhetetlen. Több évi kitartó pályázgatás után elnyert jelentős állami támogatással több faluban kiépítik a csatornahálózatot. Tudvalevő, hogy ez a beruházás nemcsak a saját kényelmü­ket, fejlődésüket, hanem a Balaton vízminőségének védelmét, a régió minőségi turizmusát is szolgálja. Megyei közvetítéssel így lehet itt egy-egy kis falu a nagy régió hasznos része. Manapság a régiók keresik a szerepüket. Csak szurkolhatunk, hogy jó partnerekké váljanak. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 __________________ÁLLÁSPONT_____________________ NÉ METH ZSUZSA Szabad látogatás Manapság a kórházak többségébe bármikor bemehetnek a lá­togatók. Az intézmény saját házirendje, a gyógyítás és persze más betegek érdekei szabnak csak határt. No meg a jó ízlés és a tapintat. Ami a látogatóktól elvárható volna. A mindennapokban persze sokszínű a kép. Vannak olyan kór­házak, ahol a délutáni óráktól szinte csatatérré változnak a kórtermek. A nyitott ajtókon át félmeztelen betegek látványa tárul minden bámészkodó szeme elé. Jobb esetben a nézelődő legalább nem ismerős. Annak viszont ritkán örül az ember, ha a falubélije „kukkolja” őt. Hol vannak itt a beteg emberi méltó­sághoz fűződő jogai? Az egészségügyben a diszkréciónak is ára van. Amikor fonto­sabb dolgokra sincs pénz, ki merné számon kérni ezt? A nővérek persze próbálnak rendet tartani. A nyolc-tíz ágyas kórtermekből legalább ágytálazáskor kitessékelik az ellenkező nemű látogatókat. Van, akihez az egész család mindennap be­jár. Sőt késő estig haza sem mennek. Végül is szép dolog az összetartás, amikor a férj törődik beteg asszonyával. Közben pedig eszem-iszom, dínomdánom. Jószívű emberek hozzák be a rántott csirkét. A maradékból jut a szegényeknek. Leg­alább ők is „túlélik” a kórházi kosztot. Az egészségügyben az étkeztetésnek is ára van. Amikor fonto­sabb dolgokra sincs pénz, ki merné számon kérni a lukulluszi lakomát? A pihenésre, a csendre vágyó frissen operáltakat eleinte zavarja a lárma, de idővel belátják: jó ez így. A kislány készsé­ges önkéntes, ha kell az ágytálat is behozza. A nővérek úgyis túlterheltek. A papa kissé hangosan társalog, mégsem harag­szik rá senki. Napok óta ő hordja haza térítésmentesen a men­tőre hiába várókat. Trabantjának hátsó ülésén akár fektetve is szállít. Az egészségügyben fontosabb dolgokra sincs pénz, ki merne reklamálni a mentő késése miatt? Lehet, hogy mégsem olyan rossz ez a magyarosan értelmezett betegláthatás. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Ma van az Becs November 3-át az (állítólag) erősebb nemnek szenteli a vi­lág, mindenekelőtt pedig a bécsi férfi-egészségügyi világ- kongresszusra összegyűlt sok kiváló szakember, akiknek a többsége természetesen férfi. Osztrák hivatalos javaslatra (Bécs városa, az ENSZ-hivatalok, a Gor- bacsov-alapítvány és az európai Medical Connection erkölcsi­anyagi támogatásával) ugyanis az eddiginél sokkal nagyobb figyel­met kell fordítani a férfiak testi-lel­ki épségének megőrzésére, hely­reállítására. Gyakoribb körükben a rák, a szív- és keringési betegsé­urak napja gek. Életmód-változtatásra, felvi­lágosításra van szükség, hogy rá­jöjjenek az urak: okosabban keU élniük. Ráadásul elhanyagolják a bajaikat, későn mennek orvos­hoz, nem fogadják meg az egész­ségesebb életmódot szorgalmazó tanácsokat. Az egészségügyi kormányza­tok is elhanyagolják a társada­lom felét alkotó férfiakat. Nő­gyógyászt képeznek, ám férfi- gyógyászt alig. Ki gondolná, hogy például a here- és a prosz­tatarák (elhanyagolják a szűrő- vizsgálatokat) csaknem olyan gyakori, mint az emlőrák? A ha­landóság a férfiak között a 25. életév betöltéséig jóval na- gyobb, mint a nők körében. ■ 4 I V ft

Next

/
Thumbnails
Contents