Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-25 / 249. szám

2001. Október 25., csütörtök TOLNA ME GYE 2 0 0 1 7. OLDAL Németkér az új évezred küszöbén Rendezett falukép, bíztató jövő A község eredetileg két település volt, Kér és Hard. A hon­foglalás korában már lakott falvak, a XII-XIII. századi okira­tok is említik nevüket. A török idők alatt azonban mindkét település kipusztult. A XVIII. században Hard a Meszlényiek birtoka lesz, Kérre 1785-ben kezdődik a németek betelepítése Aschaffenburg vidékéről. A második világháború után újra ki- és betelepítések keverték fel a falu életét. A két települést 1954-ben egyesítették. A kezdeti viszályok mára lecsendesül- tek Kér és Hard között. Németkér jelenéről és jövőjéről Mihályi Józsefné polgármestert kérdeztem. A település gazdái: Mihályi Józsefné polgármester, Dr. Bakos Batu gyógyszerész, alpolgármester, Balázs Ferenc mezőgazdasági technikus, Ba­logh Endre rokkantnyugdíjas, Elmauer Mihály őstermelő, Fülöp Istvánná Takarékszövetkezet kirendeltség-vezető, Kovács István villamosmérnök, Köntös Gyula köztisztviselő, Takács József vál­lalkozó, Dr. Vékás Zoltán orvos, Volarics István villamosmérnök 2001. EVI KOLTSEGVETES-A jelen bemutatását kezdjük talán az okta­tással, hiszen ez fontos tényezője a község életének, a fiatalok itthon tartásának.- Az általános iskolában 171 tanuló tanul, 16 pedagógus dolgozik, német nyelvű és nemzetiségi oktatás is folyik. Az óvoda két épületben működik, a falu adottságaihoz igazodva az egyik Kéren, a másik Hardon, összesen 45 gyermeknek helyet adva. Az egyik legnagyobb problémánk valóban az, hogy nincs elegendő munkalehetőség Németkéren és elvándorolnak a fiatalok, el­öregedett a falu. Most a szociális lakásépí­tés lehetőségeivel sikerül többeket itthon tartani. Elsősorban a nagycsaládosok él­nek ezzel, tizenöt lakás épül. Az iskola, az óvoda színvonalát mindenképpen meg kell őrizni, hogy az elvándorlás folytatódását megakadályozzuk.- Nehezíti a község helyzetét földrajzi fekvése is. Két megye határán található Németkér, az úthálózat sem mondható jó­nak, a közlekedés sem ideális. Van remény ennek feloldására?- ígéretet kaptunk, hogy a közeljövőben megvalósul a lakosság régi vágya, a hatos útra csatlakozás lehetősége a Bikács - Dunaföldvár összekötő út megépítése, amelyre már a terv is készen van. A közle­kedés ugyan szerintem jó Paks és Cece irá­nyába is, bár ez utóbbi a munkalehetősé­gek szempontjából nem bír jelentőséggel. Ha Dunaföldvár irányába is megnyílik a közlekedési lehetőség, a munkahelyeken kívül a fiatalok továbbtanulási lehetőségeit is bővítené.- Továbbá a turizmus fogadására is na­gyobb esély lenne. Ismerve Németkér kör­nyékét úgy gondolom nem használják ki a környezet adta lehetőségeket.- Ez igaz, valóban nem ismerték fel még az itt élők a falusi túrizmus adta esélyeket. Pedig tudjuk van például egy igen szép környezet­ben fekvő Látóhegyünk, vagy a közeli bikácsi ár- valányhajas, ami szintén természeti kincs, a Győri­major évszázados fái, Mihályi Józsefné Németkéren született 1944. decem­ber 11-én. Végzettsége egészségügyi védőnő (1966). Budapesten, a Heim Pál Gyermekkorházban védőnő 1966- tól 1977-ig, majd 1981-ig Németkéren képesítés nélküli óvónő, 1981. és 1996. között körzeti ápolónő. 1996-tól előnyugdíjas. 1998. februárjában időközi választásokon polgármesterré választják, tisztségében az 1998. októberi választásokon megerősítették. Férje hivatásos vadász, két gyermekük 1968-ban és 1975-ben született. A költségvetés összege: 160.545 eFt Állami támogatásból: 90.901 eFt Vlelyi adókból: 4.119 eFt Egyéb bevételek: 65.525 eFt ami ugyan már Fejér me­gye, de nagyon közel van a faluhoz.- Visszatérve a faluba, az oktatás mellett az egészségügy a lakosság --------------'-------­ha ngulatát meghatározó tényező. Milyen az ellátás színvonala?- Vállalkozó háziorvos és egy szintén vál­lalkozó fogorvos dolgozik a községben és egy védőnő is. A kismamák kérésére havon­ta egy alkalommal Paksról ér­id Tárgyaltunk Paks önkor­mányzatával, hogy a hoz­zájuk tartozó Gyapával közösen építsük ki a háló­zatot, erre meg is van készségük. Eredetileg úgy szerettük volna, hogy Németkéren épüljön egy kisebb tisztító, ám a szakvélemények azt mondják, hogy a paksi rendszerre csatlakoz­zunk, nekünk így Gyapáig kellene kiépíteni a vezetéket. Ez költségesebb ugyan, de elfo­gadható megoldás, A NEPESSEG ALAKULASA A németkéri katolikus templom kezik egy gyermekorvos, a korábbi gondok, problémák rendeződtek, a helyzet ma ösz- szességében -kiegyensúlyozottnak mondha­tó az egészségügyi ellátás területén.- Az infrastruktúra fejlesztése területén so­káig az elsők között voltak. A térségben az el­sők között építették ki például a telefonháló­zatot, vezették be a földgázt. A szennyvízhá­lózat kiépítésében viszont mintha késében lennének, igaz ezt is komoly mértékben befo­lyásolja a település földrajzi fekvése, hiszen nincs igazán lehetőség társulásra.- Sőt a villamoshálózat korszerűsítésében is az elsők között voltunk, ez már 1991-ben megtörtént. A földgázhálózat 1993 és 95 kö­zött épült meg, korábban mint például Pak­son. Egy utca kivételével - itt jelenleg építke­zések folynak - mindenütt szilárd burkolatú út van. A hiányzó utcában is meg fog épülni, ha a házak készen lesznek. Egészséges ivó­vizünk van, Jelenleg folyik a hidroglóbusz teljes felújítása, mintegy kétmillió forintért, valóban egyetlen dolog hiányzik, a szenny­víz. Tavaly megkezdtük az előkészítését en­nek is, a tervek vízjogi engedélye meg is van. reményeink szerint a következő évben előreléphetünk ez ügyben. Természe­tesen a finanszíro­zás lehetőségei, a pályázatokon el­nyerhető támogatá­sok összegei hatá­rozzák meg lehető­ségeinket, hiszen az nálunk is alapelv, 1990 2001 J hogy a lakossági hozzájárulás nem lehet magasabb százezer forintnál. Még egy nagy gondunk van, a szeméttelep. Bár igyekszünk ezt folyamatosan rendben tar­tani, mégis sorra hatósági figyelmeztetése­ket kapunk. A megoldás egy regionális hul­ladéklerakóhoz történő csatlakozás lenne, van is ajánlatunk Dunaújvároshoz, persze ehhez is fontos lenne az új út megépítése.- Az elmúlt években saját erőből, pályá­zati pénzekből történtek kisebb-nagyobb fejlesztések.- Az iskolánál felújítottuk a vizesblokko­kat, folyamatosan kicseréljük a nyílászáró­kat, jövőre a szigetelés problémáit szeret­nénk megoldani. A hardi tagóvodát már em­lítettük. Megtörtént az egész településen a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése. Ez azért is nagyon fontos volt, hiszen a két év­vel ezelőtti belvízhelyzet emberemlékezet óta nem tapasztalt gondokat okozott a há­zaknál.- A millenniumi évet két nagyon szép, emelkedett hangulatú ünnepséggel tisztelték meg, a templomban tartott zászlóátadással és a közelmúltban a Mária szobor avatásá­val. Természetes módon mindkét esemény egyházi szertartás keretében zajlott, hiszen Németkér közismerten katolikus település, amelyet más, szintén szentmisék során be­mutatott kulturális rendezvények, kórusok műsorai is fémjeleznek.- Személy szerint is büszke vagyok ezek­re az eseményekre, hiszen ezeken keresztül is hírt adhatunk magunkról, a községről, ér­tékeinkről. Ugyanennyire fontos számomra a rendezett, szép falukép kialakítása, hogy az itt élők közérzete jobb legyen, hogy az idelátogatók, keresztül utazók kedvező be­nyomásokkal távozhassanak. Azt gondolom ebben is sokat léptünk előre. Rákosi gusztáv Németkér címere A község cí­mere hagyo­mányos, nem szűkített, csücskös talpú álló pajzs. A pajzsban zöld alapból növő három arany (természetes szí­nű) gabonaszál kék mezőben. A középső szál fölött ezüst ekevas, a két szélső gabonaszál fölött (csillag alakú) arany korona van. A pajzslap mellől kiinduló indákon természetes színű (arany) kifelé néző ágaskodó oroszlánok tartják a pajzsot. A pajzson ötágú folyondáros arany korona ül. A címer lényege a három ga­bonaszál, amely a község gaz­dag mezőgazdaságára, híres gabonájára, az ekevas ugyanerre, és a lakosok szorgalmára utal. Németkér első pecsétjében szintén három gabonacsokor volt, SPK betűk kíséretében. (Sigillum Possession Kiér.) A jó­val későbbi címerbe és pecsétbe is átkerül ez a három gabonaszál alakjában. A két korona a királyi pa­rancsra történt betelepítésre mu­tat, amely a község egyik részé­nek második alapítása volt. Az indás oroszlánok hagyo­mányos késői címertartók, a paj­zson ülő korona önálló községet jelent, saját földdel, nemesi bir­tok nélkül. Életet az éveknek A Németkéri Nyugdíjas Egyesület Mindenkinek - így egy egye­sületnek is - magának kell kialakítania az életét, tarta­lommal feltölteni a kereteket - mondja Kiss András a Németkéri Nyugdíjas Egyesü­let elnöke. Rendezvények, összejövetelek, de a csendes hétköznapok is azt mutatják, nekik ez sikerült. Hozzátesszük a falu kulturális életéhez, amit mi tudunk - sze­rénykedik Kiss András. Aki figyelemmel kíséri a Nyugdíjas Egyesület tevékeny­ségét, tudja, hogy ez nem kevés. A rendezvények szinte min­dig telt ház előtt zajlanak, Ki mit tud vetélkedők, vagy például a közelmúltban nyugdíjas kórus- találkozó környékbeli klubok részvételével, de a jeles napokat is rendszeresen műsorokkal kö­szöntik. Az egyesület 1996- ban alakult, 101 fővel, ma már 154 tagot szám­lálnak, mellette tizen­négyen pártoló tagok, akik fiatalabbak és Kiss András 1946. március 4-én született Öreg­csertőn. Postai alkalmazott volt 1960-68 kö­zött, majd előbb továbbszolgáló ké­sőbb hivatásos katona. 1988 óta nyugdíjas, egy évvel koráb­ban költözött Németkérre. Özvegy, feleségét az idén vesztette el. Két felnőtt fia Németkéren él. anyagilag is hozzájárulnak a klub életéhez. Ugyanúgy, mint az önkormányzat, hiszen ingye­nesen biztosítják a közösségi helységet, fizetik annak költsé­geit. A kezdetektől fogva mindig tettünk valamit - emlékezik az elnök, saját elképzeléseink sze­rint. Most volt például ez a dalostalálkozó, négy résztvevő­vel, de máris jelentkezett a pak­si Városi Nyugdíjas Egyesület. Nem csak ünnepnapok van­nak persze, a hétköznapokon is összejönnek, nem csak egyszer, a meghirdetett klubnapokon, hi­szen bárki bármikor elkérheti a kulcsot, ha egy kis kötetlen be­szélgetésre, társaságra vágyik. Igénylik is az idősek, pontosab­ban van egy mag, aki rendszere­sen kihasználja a lehetőséget. Gondolnak az idő­sebb emberek pénz­tárcájának kímélésre, kedvezményes vásár­lási akciókat szervez­nek, például a helyi Lavina Kft. tésztáiból. Kiss András Német­kérre nősült, 1968. óta ismerős a falu­ban, ezért túlságo­san nem volt nehéz beilleszkednie, még­is most érzi, hogy igazából befogadták. Sokat kell ezért tenni, ezért is tartja különös megtisztel­tetésnek, hogy már másodszor válasz­tották elnökké. ■ NÉMETKÉRI „GYERMEKEKÉRT” ALAPÍTVÁNY köszönetét fejezi ki támogatóinak, akik az adójuk 1%-át az alapítványnak ajánlották fel. A felajánlott összeget jutalmazásra, és a gyerekek tanulmányi versenyére fordítottuk. Kérjük szíves támogatásukat a jövőben is! Adószámunk: 18856631-1-17 AKCIÓS AJÁNLAT a Kajári Kér. Bt. Dunaszentgyörgy, Széchenyi u. 10. élelmiszer- és háztartási boltban november hónapban termékkel rendkívüli áron akciózunk. Legyen a vásárlónk! Megéri/.3, 39 éve a „Haladás” útján A termelőszövetkezetek az elmúlt évtizedben elég sok változáson mentek keresztül. A “Haladás" Szövetkezet Németkér a ma is fej­lődő, életképes szövetkezetek kö­zé tartozik. A jelenről beszélge­tünk Reisch József igazgató elnök úrral.- Mi változott az utolsó 10 évben az Önök életében?- Lecsökkent a létszámunk, sajnos a földterületünk is, de hatékonyab­ban, immár nem “kolhoz” rend­szerben működünk.- Mik a fő tevékenységi körök, amivel ma is foglalkoznak? '- Fő profilunk a növénytermesztés, szarvasmarha tenyésztés, tejterme­lés. Ezenkívül teljes körű növény­termesztési szolgáltatást nyújtunk szárítással és magtárolással bezá­rólag. Mindezt a község legna­gyobb cégeként 60 összeszokott, többségében lelkiismeretes dolgo- 'zóval tesszük. Az utóbbi években sikerült összekovácsolni ezt az egységes dolgozói állományt, me­lyet egy kis létszámú, szolgálat- kész, tapasztalt szakvezetői gárda irányít.- A versenyképesség megőrzéséhez fontos a képzett személyi állomány, de önmagában ez még kevés lenne.- Valóban. Elengedhetetlen a mű­szaki, technológiai színvonal állan­dó emelése, mellyel szemben korlá­tokat állít a mezőgazdaság jövede­lemtermelő képessége. Ebből adó­dóan a fejlesztési (beruházási, bé­rezési) lehetőségeink korlátozottak. 2-3 évente nyílik lehetőség egy-egy nagyobb beruházás megvalósításá­ra.- Mik voltak az elmúlt évek főbb fejlesztései?- A terményszárítónkat földgázüze­művé alakítottuk, építettünk egy 2500 tonnás magtárat, valamint vá­sároltunk egy új kombájnt.- Ezek elég komoly terhet jelent­hetnek Önöknek. Jlti biztosítja az anyagiakat a megvalósításhoz?- A szövetkezet mutatói jók. A 2000. évi árbevétel 250 millió Ft volt. Az őstermelők integrálásával együtt közel 2000 ha szántót mű­velünk. Kiemelkedően magasak az idei termésátlagok, rekordtermést takarítottunk be búzából, napra­forgóból, kukoricából. Sajnos mindez - a napraforgó kivételével - alacsony felvásárlási árakkal páro­sul.- Mi az, ami a sok változás ellené­re mégis a termelőszövetkezetek lét- jogosultsága mellett szól?- A mezőgazdasági nagyüzem ter­melékenységi, hatékonysági, minő­ségi és nem utolsó sorban adózási mutatói messze meghaladják a ki­zárólagosan favorizált családi gaz­daságok mutatóit. Sajnos ugyanak­kor gazdaságpolitikai megítélésünk továbbra is hátrányos, ami elsősor­ban a támogatottságban mutatko­zik meg szembetűnően. *41340* )

Next

/
Thumbnails
Contents