Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-25 / 249. szám
2001. Október 25., csütörtök TOLNA ME GYE 2 0 0 1 7. OLDAL Németkér az új évezred küszöbén Rendezett falukép, bíztató jövő A község eredetileg két település volt, Kér és Hard. A honfoglalás korában már lakott falvak, a XII-XIII. századi okiratok is említik nevüket. A török idők alatt azonban mindkét település kipusztult. A XVIII. században Hard a Meszlényiek birtoka lesz, Kérre 1785-ben kezdődik a németek betelepítése Aschaffenburg vidékéről. A második világháború után újra ki- és betelepítések keverték fel a falu életét. A két települést 1954-ben egyesítették. A kezdeti viszályok mára lecsendesül- tek Kér és Hard között. Németkér jelenéről és jövőjéről Mihályi Józsefné polgármestert kérdeztem. A település gazdái: Mihályi Józsefné polgármester, Dr. Bakos Batu gyógyszerész, alpolgármester, Balázs Ferenc mezőgazdasági technikus, Balogh Endre rokkantnyugdíjas, Elmauer Mihály őstermelő, Fülöp Istvánná Takarékszövetkezet kirendeltség-vezető, Kovács István villamosmérnök, Köntös Gyula köztisztviselő, Takács József vállalkozó, Dr. Vékás Zoltán orvos, Volarics István villamosmérnök 2001. EVI KOLTSEGVETES-A jelen bemutatását kezdjük talán az oktatással, hiszen ez fontos tényezője a község életének, a fiatalok itthon tartásának.- Az általános iskolában 171 tanuló tanul, 16 pedagógus dolgozik, német nyelvű és nemzetiségi oktatás is folyik. Az óvoda két épületben működik, a falu adottságaihoz igazodva az egyik Kéren, a másik Hardon, összesen 45 gyermeknek helyet adva. Az egyik legnagyobb problémánk valóban az, hogy nincs elegendő munkalehetőség Németkéren és elvándorolnak a fiatalok, elöregedett a falu. Most a szociális lakásépítés lehetőségeivel sikerül többeket itthon tartani. Elsősorban a nagycsaládosok élnek ezzel, tizenöt lakás épül. Az iskola, az óvoda színvonalát mindenképpen meg kell őrizni, hogy az elvándorlás folytatódását megakadályozzuk.- Nehezíti a község helyzetét földrajzi fekvése is. Két megye határán található Németkér, az úthálózat sem mondható jónak, a közlekedés sem ideális. Van remény ennek feloldására?- ígéretet kaptunk, hogy a közeljövőben megvalósul a lakosság régi vágya, a hatos útra csatlakozás lehetősége a Bikács - Dunaföldvár összekötő út megépítése, amelyre már a terv is készen van. A közlekedés ugyan szerintem jó Paks és Cece irányába is, bár ez utóbbi a munkalehetőségek szempontjából nem bír jelentőséggel. Ha Dunaföldvár irányába is megnyílik a közlekedési lehetőség, a munkahelyeken kívül a fiatalok továbbtanulási lehetőségeit is bővítené.- Továbbá a turizmus fogadására is nagyobb esély lenne. Ismerve Németkér környékét úgy gondolom nem használják ki a környezet adta lehetőségeket.- Ez igaz, valóban nem ismerték fel még az itt élők a falusi túrizmus adta esélyeket. Pedig tudjuk van például egy igen szép környezetben fekvő Látóhegyünk, vagy a közeli bikácsi ár- valányhajas, ami szintén természeti kincs, a Győrimajor évszázados fái, Mihályi Józsefné Németkéren született 1944. december 11-én. Végzettsége egészségügyi védőnő (1966). Budapesten, a Heim Pál Gyermekkorházban védőnő 1966- tól 1977-ig, majd 1981-ig Németkéren képesítés nélküli óvónő, 1981. és 1996. között körzeti ápolónő. 1996-tól előnyugdíjas. 1998. februárjában időközi választásokon polgármesterré választják, tisztségében az 1998. októberi választásokon megerősítették. Férje hivatásos vadász, két gyermekük 1968-ban és 1975-ben született. A költségvetés összege: 160.545 eFt Állami támogatásból: 90.901 eFt Vlelyi adókból: 4.119 eFt Egyéb bevételek: 65.525 eFt ami ugyan már Fejér megye, de nagyon közel van a faluhoz.- Visszatérve a faluba, az oktatás mellett az egészségügy a lakosság --------------'-------ha ngulatát meghatározó tényező. Milyen az ellátás színvonala?- Vállalkozó háziorvos és egy szintén vállalkozó fogorvos dolgozik a községben és egy védőnő is. A kismamák kérésére havonta egy alkalommal Paksról érid Tárgyaltunk Paks önkormányzatával, hogy a hozzájuk tartozó Gyapával közösen építsük ki a hálózatot, erre meg is van készségük. Eredetileg úgy szerettük volna, hogy Németkéren épüljön egy kisebb tisztító, ám a szakvélemények azt mondják, hogy a paksi rendszerre csatlakozzunk, nekünk így Gyapáig kellene kiépíteni a vezetéket. Ez költségesebb ugyan, de elfogadható megoldás, A NEPESSEG ALAKULASA A németkéri katolikus templom kezik egy gyermekorvos, a korábbi gondok, problémák rendeződtek, a helyzet ma ösz- szességében -kiegyensúlyozottnak mondható az egészségügyi ellátás területén.- Az infrastruktúra fejlesztése területén sokáig az elsők között voltak. A térségben az elsők között építették ki például a telefonhálózatot, vezették be a földgázt. A szennyvízhálózat kiépítésében viszont mintha késében lennének, igaz ezt is komoly mértékben befolyásolja a település földrajzi fekvése, hiszen nincs igazán lehetőség társulásra.- Sőt a villamoshálózat korszerűsítésében is az elsők között voltunk, ez már 1991-ben megtörtént. A földgázhálózat 1993 és 95 között épült meg, korábban mint például Pakson. Egy utca kivételével - itt jelenleg építkezések folynak - mindenütt szilárd burkolatú út van. A hiányzó utcában is meg fog épülni, ha a házak készen lesznek. Egészséges ivóvizünk van, Jelenleg folyik a hidroglóbusz teljes felújítása, mintegy kétmillió forintért, valóban egyetlen dolog hiányzik, a szennyvíz. Tavaly megkezdtük az előkészítését ennek is, a tervek vízjogi engedélye meg is van. reményeink szerint a következő évben előreléphetünk ez ügyben. Természetesen a finanszírozás lehetőségei, a pályázatokon elnyerhető támogatások összegei határozzák meg lehetőségeinket, hiszen az nálunk is alapelv, 1990 2001 J hogy a lakossági hozzájárulás nem lehet magasabb százezer forintnál. Még egy nagy gondunk van, a szeméttelep. Bár igyekszünk ezt folyamatosan rendben tartani, mégis sorra hatósági figyelmeztetéseket kapunk. A megoldás egy regionális hulladéklerakóhoz történő csatlakozás lenne, van is ajánlatunk Dunaújvároshoz, persze ehhez is fontos lenne az új út megépítése.- Az elmúlt években saját erőből, pályázati pénzekből történtek kisebb-nagyobb fejlesztések.- Az iskolánál felújítottuk a vizesblokkokat, folyamatosan kicseréljük a nyílászárókat, jövőre a szigetelés problémáit szeretnénk megoldani. A hardi tagóvodát már említettük. Megtörtént az egész településen a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése. Ez azért is nagyon fontos volt, hiszen a két évvel ezelőtti belvízhelyzet emberemlékezet óta nem tapasztalt gondokat okozott a házaknál.- A millenniumi évet két nagyon szép, emelkedett hangulatú ünnepséggel tisztelték meg, a templomban tartott zászlóátadással és a közelmúltban a Mária szobor avatásával. Természetes módon mindkét esemény egyházi szertartás keretében zajlott, hiszen Németkér közismerten katolikus település, amelyet más, szintén szentmisék során bemutatott kulturális rendezvények, kórusok műsorai is fémjeleznek.- Személy szerint is büszke vagyok ezekre az eseményekre, hiszen ezeken keresztül is hírt adhatunk magunkról, a községről, értékeinkről. Ugyanennyire fontos számomra a rendezett, szép falukép kialakítása, hogy az itt élők közérzete jobb legyen, hogy az idelátogatók, keresztül utazók kedvező benyomásokkal távozhassanak. Azt gondolom ebben is sokat léptünk előre. Rákosi gusztáv Németkér címere A község címere hagyományos, nem szűkített, csücskös talpú álló pajzs. A pajzsban zöld alapból növő három arany (természetes színű) gabonaszál kék mezőben. A középső szál fölött ezüst ekevas, a két szélső gabonaszál fölött (csillag alakú) arany korona van. A pajzslap mellől kiinduló indákon természetes színű (arany) kifelé néző ágaskodó oroszlánok tartják a pajzsot. A pajzson ötágú folyondáros arany korona ül. A címer lényege a három gabonaszál, amely a község gazdag mezőgazdaságára, híres gabonájára, az ekevas ugyanerre, és a lakosok szorgalmára utal. Németkér első pecsétjében szintén három gabonacsokor volt, SPK betűk kíséretében. (Sigillum Possession Kiér.) A jóval későbbi címerbe és pecsétbe is átkerül ez a három gabonaszál alakjában. A két korona a királyi parancsra történt betelepítésre mutat, amely a község egyik részének második alapítása volt. Az indás oroszlánok hagyományos késői címertartók, a pajzson ülő korona önálló községet jelent, saját földdel, nemesi birtok nélkül. Életet az éveknek A Németkéri Nyugdíjas Egyesület Mindenkinek - így egy egyesületnek is - magának kell kialakítania az életét, tartalommal feltölteni a kereteket - mondja Kiss András a Németkéri Nyugdíjas Egyesület elnöke. Rendezvények, összejövetelek, de a csendes hétköznapok is azt mutatják, nekik ez sikerült. Hozzátesszük a falu kulturális életéhez, amit mi tudunk - szerénykedik Kiss András. Aki figyelemmel kíséri a Nyugdíjas Egyesület tevékenységét, tudja, hogy ez nem kevés. A rendezvények szinte mindig telt ház előtt zajlanak, Ki mit tud vetélkedők, vagy például a közelmúltban nyugdíjas kórus- találkozó környékbeli klubok részvételével, de a jeles napokat is rendszeresen műsorokkal köszöntik. Az egyesület 1996- ban alakult, 101 fővel, ma már 154 tagot számlálnak, mellette tizennégyen pártoló tagok, akik fiatalabbak és Kiss András 1946. március 4-én született Öregcsertőn. Postai alkalmazott volt 1960-68 között, majd előbb továbbszolgáló később hivatásos katona. 1988 óta nyugdíjas, egy évvel korábban költözött Németkérre. Özvegy, feleségét az idén vesztette el. Két felnőtt fia Németkéren él. anyagilag is hozzájárulnak a klub életéhez. Ugyanúgy, mint az önkormányzat, hiszen ingyenesen biztosítják a közösségi helységet, fizetik annak költségeit. A kezdetektől fogva mindig tettünk valamit - emlékezik az elnök, saját elképzeléseink szerint. Most volt például ez a dalostalálkozó, négy résztvevővel, de máris jelentkezett a paksi Városi Nyugdíjas Egyesület. Nem csak ünnepnapok vannak persze, a hétköznapokon is összejönnek, nem csak egyszer, a meghirdetett klubnapokon, hiszen bárki bármikor elkérheti a kulcsot, ha egy kis kötetlen beszélgetésre, társaságra vágyik. Igénylik is az idősek, pontosabban van egy mag, aki rendszeresen kihasználja a lehetőséget. Gondolnak az idősebb emberek pénztárcájának kímélésre, kedvezményes vásárlási akciókat szerveznek, például a helyi Lavina Kft. tésztáiból. Kiss András Németkérre nősült, 1968. óta ismerős a faluban, ezért túlságosan nem volt nehéz beilleszkednie, mégis most érzi, hogy igazából befogadták. Sokat kell ezért tenni, ezért is tartja különös megtiszteltetésnek, hogy már másodszor választották elnökké. ■ NÉMETKÉRI „GYERMEKEKÉRT” ALAPÍTVÁNY köszönetét fejezi ki támogatóinak, akik az adójuk 1%-át az alapítványnak ajánlották fel. A felajánlott összeget jutalmazásra, és a gyerekek tanulmányi versenyére fordítottuk. Kérjük szíves támogatásukat a jövőben is! Adószámunk: 18856631-1-17 AKCIÓS AJÁNLAT a Kajári Kér. Bt. Dunaszentgyörgy, Széchenyi u. 10. élelmiszer- és háztartási boltban november hónapban termékkel rendkívüli áron akciózunk. Legyen a vásárlónk! Megéri/.3, 39 éve a „Haladás” útján A termelőszövetkezetek az elmúlt évtizedben elég sok változáson mentek keresztül. A “Haladás" Szövetkezet Németkér a ma is fejlődő, életképes szövetkezetek közé tartozik. A jelenről beszélgetünk Reisch József igazgató elnök úrral.- Mi változott az utolsó 10 évben az Önök életében?- Lecsökkent a létszámunk, sajnos a földterületünk is, de hatékonyabban, immár nem “kolhoz” rendszerben működünk.- Mik a fő tevékenységi körök, amivel ma is foglalkoznak? '- Fő profilunk a növénytermesztés, szarvasmarha tenyésztés, tejtermelés. Ezenkívül teljes körű növénytermesztési szolgáltatást nyújtunk szárítással és magtárolással bezárólag. Mindezt a község legnagyobb cégeként 60 összeszokott, többségében lelkiismeretes dolgo- 'zóval tesszük. Az utóbbi években sikerült összekovácsolni ezt az egységes dolgozói állományt, melyet egy kis létszámú, szolgálat- kész, tapasztalt szakvezetői gárda irányít.- A versenyképesség megőrzéséhez fontos a képzett személyi állomány, de önmagában ez még kevés lenne.- Valóban. Elengedhetetlen a műszaki, technológiai színvonal állandó emelése, mellyel szemben korlátokat állít a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége. Ebből adódóan a fejlesztési (beruházási, bérezési) lehetőségeink korlátozottak. 2-3 évente nyílik lehetőség egy-egy nagyobb beruházás megvalósítására.- Mik voltak az elmúlt évek főbb fejlesztései?- A terményszárítónkat földgázüzeművé alakítottuk, építettünk egy 2500 tonnás magtárat, valamint vásároltunk egy új kombájnt.- Ezek elég komoly terhet jelenthetnek Önöknek. Jlti biztosítja az anyagiakat a megvalósításhoz?- A szövetkezet mutatói jók. A 2000. évi árbevétel 250 millió Ft volt. Az őstermelők integrálásával együtt közel 2000 ha szántót művelünk. Kiemelkedően magasak az idei termésátlagok, rekordtermést takarítottunk be búzából, napraforgóból, kukoricából. Sajnos mindez - a napraforgó kivételével - alacsony felvásárlási árakkal párosul.- Mi az, ami a sok változás ellenére mégis a termelőszövetkezetek lét- jogosultsága mellett szól?- A mezőgazdasági nagyüzem termelékenységi, hatékonysági, minőségi és nem utolsó sorban adózási mutatói messze meghaladják a kizárólagosan favorizált családi gazdaságok mutatóit. Sajnos ugyanakkor gazdaságpolitikai megítélésünk továbbra is hátrányos, ami elsősorban a támogatottságban mutatkozik meg szembetűnően. *41340* )