Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-17 / 243. szám

(IJIB 2001. Október 17., szerda HAZAI 3. OLDAL T U KOR A romani nyelv megújul __ Budapest Né gynapos nemzetközi ta­nácskozás kezdődött a fővá­rosban a cigányságot érintő kulturális kérdésekről. A hagyományok ápolása minden kulturális fejlődés alapja; a ki­sebbségek önazonosság-tudata erősítésének, a közösség fenn­maradásának legfontosabb kul­csa a nyelv ápolása, megőrzése - így köszöntötte levelében a köz- társasági elnök a Cigány Tudo­mányos és Művészeti Társaság (CTMT) IX. nemzetközi konfe­renciájának résztvevőit. Mádl Fe­renc kiemelte: büszke arra, hogy a magyarországi cigányság ma már úgy vállalja önmagát, hogy mindenki elé tárja kulturális, nyelvi értékeit. Az államfő annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a cigány nyelv ápolása nem a magyarságtól való elszige­telődést, hanem a két kultúra termékeny kölcsönhatását ered­ményezi. Pokomi Zoltán, a Fi­desz elnöke ugyancsak levélben köszöntötte a konferencia részt­vevőit. Úgy látja: sikerült a társa­dalom nagyobb részével elfogad­tatni, hogy a cigányság jövője szempontjából - ahogy Magyar- ország jövője szempontjából is - az oktatásnak kiemelt szerepe van. Rostás-Farkas György, a CTMT elnöke, aki anyanyelvén szólt az egybegyűltekhez azt emelte ki, hogy a tanulás az egyetlen kitörési pont és lehető­ség a cigányok számára a társa­dalmi felemelkedésre. A konferenciára meghívták Srimati Lakshmi Maharani Puri indiai nagykövet asszonyt is, aki szerint ma egyetlen bizonyíték van India és a romák közötti kap­csolatra: a nyelv, amely által ma a cigányok globális közösséget alkotnak a világban. A péntekig tartó tudományos konferencián a romani nyelv megújításának lehetőségeiről tanácskoznak a résztvevők. ■ Új gyógymódokat támogatnak Agydaganhtok génterápiája Budapest Az onkológia legkorszerűbb gyógymódjainak bevezetésére a Széchenyi-tervhez kapcso­lódó program keretében 457 millió forintos támogatást nyert az a konzorcium, amely a daganatos betegeket ellátó hazai intézmények többségét tömöríti. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program keretében olyan diag­nosztikai és terápiás módszerek kidolgozására jut pénz, amelyek segítségével csökkenthető a da­ganatos megbetegedések száma. Az Országos Onkológiai Intézet szakemberei szerint a kutatók még nem fejtették meg annak az okát, hogy miért olyan gyakori a magyar lakosság körében a rák. Éppen ezért a szűrővizsgálatokat is mind szélesebb körben kellene elvégezni. A pályázat útján nyert pénzből és az intézetek saját for­rásaiból olyan eljárások kidolgo­zását tervezik, amelyekkel a vas­tagbélrák kimutatása még hatáso­sabbá tehető. Az új gyógymódok hazai bevezetésének sorában vár­hatóan a legnagyobb jelentősége az agydaganatok génterápiájának bevezetése lesz. A Széchenyi-terv pályázatán 73 millió forintos támogatást nyert a hosszú élettartamú hu­mán-ízületi protézisek kifejlesz­tését szolgáló kutatási program. Ugyancsak támogatást kapott a népbetegségnek számító magas vérnyomás mérését és korszerű kezelését továbbfejlesztő eljárás. Ennek lényege az, hogy olyan könnyen kezelhető, korszerű eszközöket fejlesztenek ki, ame­lyek segítségével az orvostól távoli helyeken is megoldható a kontroll és gyógykezelés. Erre a célra 35 millió forint kaptak a pályázók. _________ n. zs. Al kalmasak a bírák _________ Budapest__________ Va lamennyi bírónak - kineve­zése előtt - pályaalkalmassá­gi vizsgálaton kell részt ven­nie, amelyen az elmúlt három és fél évben mindössze egy személy akadt fenn. Az ítélkező tevékenységhez, a bí­rói munkához különleges pszi­chés adottságok kellenek. A ki­nevezés előtt végzett egészségi, fizikai és pszichés vizsgálat fel­tárhatja a pályára való alkalmat­lanságot - fogalmazott lapunk­nak Baloginé dr. Faiszt Judit, az Országos Igazságszolgáltatási Ta­'nács Hivatalának főosztályveze­tő-helyettese. A birák jogállásáról szóló törvény három és fél éve te­szi kötelezővé a bírósági titkárrá, valamint a bíróvá történő kineve­zés előtt a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését. Már ítélkező bíró esetében is felmerülhet, hogy egészségi, vagy pszichés állapota miatt nem képes a továbbiakban ellátni munkáját. Ebben az esetben is sor kerülhet az orvosi vizsgálat­ra, amelynek eredménye dönt az ítélkező további sorsáról. . _____________________________________ H. M. KIN CSÜNK A NEMZETÉ. A fenti címmel nyílt kiállítás a fővárosi Iparművészeti Múzeumban abból az alkalomból, hogy újra nyilvá­nosan működik a Múzeum Baráti Kör. - Megmutatjuk a múlt értéke­it azért, hogy erősítsük a jelent - mondta a megnyitón Simon Károly, a múzeum főigazgatója. fotó: europress/kallus györgy A vén Duna a legjobb határőr Csütörtöktől folyamatos les? az átkelés FOTO: RAFAEL BALAZS Vajon milyen változást hoz Esztergom és Párkány mindennapjaiban az október 11-én felavatott régi-új híd? Erről kérdeztük az ille­tékes szakembereket. Esztergom - Párkány Dr. Bognár Ferenc, az Esztergomi Rendőrkapi­tányság vezetője és Szabó Gábor helyettes veze­tő, alezredesek:- A mi munkánk többlete, a fokozott rendőri feladatok elvégzése már a hídépítés kezdetén je­lentkezett. Azóta egyre keményebben kell helyt- állnunk. Rendkívüli odafigyelést igényelt a múlt heti hídavatás, és alig szusszantunk egyet, máris kezdődik az október 19-21. között megrende­zendő párkányi Simon Júda Vásár. Október 23- án, nemzeti ünnepünkön szintén nagy tömeggel számolunk.- Új közlekedési rendje lett Esztergomnak. Bí­zunk abban, hogy az emberek gyorsan megszok­ják majd a fokozott rendőri ellenőrzéseket. Tu­domásul veszik, hogy a hídavatás pillanatától nem csupán közrendvédelmi, hanem fontos bűnügyi, idegenrendészeti feladatot is ellátunk. Az esztergomi határőrizeti kirendeltség veze­tője, Kiss Sándor főhadnagy:- Szobtól Süttőig őrizzük a Duna-szakaszt. Ami az új hidat illeti, elsősorban előszűrő felada­tot látunk; elsősorban a külföldiek „izgalmasak” számunkra, ám a belföldi embercsempészeket is ki kell szűrnünk. A vén Duna a legjobb határőr...- Az új híd őrizetét a szlovák hídfőnél állandó jelenlétünkkel biztosítjuk. Nagy változást jelent, hogy folyamatossá váíik a szolgálatunk, hiszen a határátkelőhely nemzetközi, itt bizony nem le­het fennakadás. Olyan emberi és technikai állo­mánnyal, eszközökkel láttak el bennünket, hogy a határforgalom-ellenőrzés a híd megnyitásának első percétől bármelyik hazai, nagy forgalmú nemzetközi határátkelő színvonalának megfelel. Baják Zoltán százados, az esztergomi vám­hivatal parancsnoka^ Németh György hadnagy, parancsnokhelyettes is a forgalmat említi:- Kirendeltségünk továbbra is Párkányban marad, de a hídfőnél lévő új helyen dolgozha­tunk. A legnagyobb változás, hogy október 11-től folyamatos lesz a határátkelés. Mostantól már a kereskedelmi forgalmú vámkezelés is ránk vár. MÉSZÁROS ISTVÁN Reflektorfényben a villanyáram Az Országgyűlés tegnapi ülésén Matolcsy György gazdasági miniszter expozéját követően megkezdte a villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Ez alkalommal sem si­került megválasztani a parlament harmadik alelnökét; a poszt­ra a független kisgazdapárt Bánk Attila képviselőt jelölte. Budapest A villamos energiáról szóló tör­vényjavaslat alapvető célja, hogy a magyar gazdaságban erősítse a versenyt - hangsúlyozta Matolcsy György tegnapi parlamenti expo­zéjában. A törvény nyomán elő­ször a nagyfogyasztók esetében nyílna meg a versenypiac, a lakos­sági fogyasztók továbbra is köz­üzemektől kapnák az áramot, hatóságilag megállapított áron. A nagyfogyasztók szabadon választ­hatnának ellátót, ami a költségek fokozatos csökkenését eredmé­nyezné. A javaslat szerint 2003. ja­nuár 1-jétől történne meg a piac­nyitás. A miniszter hangsúlyozta a fogyasztóvédelem fontosságát, rámutatva, hogy a javaslat értel­mében megerősítenék az energia- hivatalt. Az Országgyűlés érintett bizottságai általános vitára alkal­masnak találták a javaslatot. A MIÉP-frakción kívül vala­mennyi képviselőcsoport vezér­szónoka egyetértett a villamos energiáról szóló törvényjavaslat alapvető céljaival és a liberalizá­ció tervezett időpontját is meg­felelőnek tartották. A MIÉP vezér­szónoka szerint azonban a piacot csak az EU-csatlakozáskor kelle­ne megnyitni. Braun Márton (Fidesz) szerint a korábbiaknál kiérleltebb, ár­nyaltabb, az iparág biztonságo­sabb,működését megalapozó elő­terjesztés kerül a Ház elé. A kép­viselő elmondta: a 2003-as piac­nyitás után Magyarországon nem várható rövid távon az árak csök­kenése, de hosszabb távon erre lehet számítani. Podolák György (MSZP) alá­húzta, hogy frakciója a javaslat alapvető céljával, vagyis a villa- mosenergia-piac megnyitásával egyetért, de kritizálta, hogy az előterjesztés csak keretjellegű, és lényeges- kérdéseket a kormány jogkörébe utal. Horváth Béla (FKGP) a szabá­lyozási javaslatot egységesnek, eurokonformnak és stabilnak minősítette, amely méltó a ma­gyar történelmi hagyományok­hoz. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: hiába lesz jó a villa- mosenergia-törvény, ha nincs összhangban például a bánya-, illetve a gáztörvénnyel. Herényi Károly (MDF) frakció­ja részéről szintén támogatásá­ról biztosította az előterjesztést, amely viszonylag nyugalmas pia­ci átmenetet biztosít a szektor­ban. A képviselő kezdeményezte, hogy a kormány vizsgálja meg a hagyományos erőművek környe­zetvédelmi állapotát. Bakzó Zoltán (MIÉP) elmond­ta, hogy Kaliforniában is megbu­kott a liberalizált rendszer, bár annak terveit hozzáértők dolgoz­ták ki - az állam végül kénytelen volt beavatkozni a kaotikus piaci folyamatokba. A képviselő közöl­te: a piacnyitás következtében az árak egyértelmű növekedésére kell számítani. A hozzászóláso­kat követően az elnöklő Áder Já­nos az általános vitát elnapolta. Este ismét napirendre került a parlament alelnökének megvá­lasztása, Bánk Attila kisgazda képviselő személyében, ám a honatyák száma - hat fő híján - nem érte el a határozatképesség­hez szükséges küszöböt, így most sem sikerült betölteni az üres alelnöki posztot. ■ Étkezési jegy: falatnyi segítség Szakmai szervezetek mellett fideszes politikusok is szorgal­mazzák, hogy emeljék meg az étkezési jegyek adómentes ha­tárát, vagyis az eddigi 1400 forintos étkezési utalványok he­lyett 2600, vagy akár 4200 forint értékben kapjanak az alkal­mazottak étkezési jegyet. A pénzügyminisztérium nem támo­gatja az ötletet. Az Étkezési Utalványforgalmazó Egyesülés igazgatója azt javasol­ja, 4200 forintra emeljék fel a je­lenleg 1200 forint értékű étkezé­si utalványok értékét. Bessenyei Bálint szerint a melegétkeztetési hozzájárulás adómentes határát- 2200 forintról 6600 forintra kel­lene emelni. A minimálbér-tár­gyalások során felmerült ötletet a pénzügyi tárca azzal söpörte le az asztalról, hogy a javaslat megvalósítása többmilliárdos adó- és járulékkiesést vonna maga után. Koltai Ildikó fideszes képviselő egy párttársával közösen elkészí­tett módosító indítvánnyal állt az egyesülés mellé. A politikusok véleménye szerint azért szüksé­ges az utalványok reálértékének emelése, mert azok a nettó átlag- keresetekhez viszonyítva az euró­pai országok közül nálunk a leg­alacsonyabbak. Az Utalványforgalmazási Egyesülés igazgatója fontosnak tartja, hogy a minimálbér-tár­gyalások lezárultával se menjen feledésbe az utalványok adó­mentes határának emelési ötle­te. Bessenyei Bálint szerint az elmúlt tíz évben az utalványok vásárlóereje jelentősen vesztett értékéből. Míg a rendszerváltás után havonta 7-8, addig ma már csak 3-4 étkezést fedeznek a je­gyek. Az utalványok tervezett emelésével vásárlóértékben, re­álértékben körülbelül az 1990-es évek szintjét érhetnék el. Mind­emellett az egész gazdaságra élénkítő hatása volna az étkezé­si jegyek adómentes határának felemelésének, a kis- és közép- vállalkozások mellett a költség- vetés is jól járna - állítják a szak­emberek. Mindezt cáfolja a pénzügyi tár­ca, szerintük többmilliárdos adó- és járulékkieséssel járna az étke­zési jegyekkel kapcsolatos új el­gondolás. Számításaik szerint ha az étkezési utalvány értékhatárát 400 forinttal emelnék, az állam- háztartás több mint 3 milliárd forintos bevételtől esne el, ezer- forintos emelés esetén pedig 6,5 milliárd forint lenne a költség- vetés bevételkiesése. _________ MR-HM Hír ek__________ EL ÉGEDETTSÉG. Nem tér vez változtatást az egészség- ügyi tárca élén Orbán Viktor. A miniszterelnök a Fidesz frakcióülése után elmondta, elégedett Mikola István mun­kájával, igaz, nem mindenben ért vele egyet. A miniszter kétségkívül nem könnyű ember, de mégis jól lehet vele dolgozni, mert energikus, nyílt és vállalja a vitákat - mondta a kormányfő, aki szerint a kórház-privatizációs törvény a német modellre épül és jó irányt jelöl. KORRUPCIÓ. Magyarország a vizsgált 91 állam között a 31. a korrupciós állapotokat feltérképező rangsorban. A sorrendet Finnország veze­ti, azaz a jelentést elkészítő Transparency International (TI) vizsgálata szerint ebben az észak-európai államban lelhető fel legkevésbé a kor­rupció. A felmérést közzétevő civil szervezet független az egyes államoktól. A jelentés bírálja a Magyarországon tapasztalható átláthatatlan közbeszerzési eljárásokat, az autópályák pályáztatás nélküli építtetését, de foglal­kozik a Székely-üggyel, vala­mint a parlamenti olajbizott­ság tevékenységével is. (M) NÖVEKEDÉS. A reálkerese­tek 4,6 százalékkal nőttek az első nyolc hónapban a ta­valyi hasonló időszakhoz ké­pest. A Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta, hogy a bruttó nominális átlag- kereset a január-augusztusi időszakban 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,2 szá­zalékkal volt magasabb, mint 2000 első nyolc hónapjában. Augusztusban a teljes munka­időben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 97495 forint volt, 17,2 százalékkal magasabb, mint tavaly augusztusban. CSÖKKENÉS. Négyszáz fő­vel csökkent a regisztrált mun­kanélküliek száma szeptem­berben, így a hónap végén közel 345 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok - közölte a Gazda­sági Minisztérium. Ez az egy évvel korábban regisztrált számhoz képest több mint 24 ezer fős csökkenés. EGYÜTTÉRZÉS. Nancy Goodman Brinkerrel folytatott keddi budapesti megbeszélé­sén Medgyessy Péter átadta az amerikai nagykövetnek azokat az üzenőlapokat, amelyeken - az MSZP Üzenet a terrorizmus ellen című akciója keretében - a főváros lakói kifejezésre jut­tatják a terrorizmus elleni tilta­kozásukat, s üzeneteket külde­nek New York és Washington i polgárainak. SZEGÉNYSÉG. Magyarorszá­gon a gyermekek harmada szegény családba születik, és a kisgyermekek vannak leg­inkább kitéve a szegénység kockázatának - közölte Lévai Katalin szociológus az Egyen­lő Esélyek Alapítvány vezetője a Szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából rende­zett keddi budapesti tanács­kozáson. Az ENSZ 1992-ben nyilvánította a szegénység elleni küzdelem világnapjává október 17-ét. ÁRVÍZKÁROSULTAK. Mint egy száz tarpai lakos kivételé­vel fűtött helyre költöztették át a sátrakból a saját otthon­nal még nem rendelkező káro­sultakat az árvíz sújtotta szat- már-beregi falvakban - mond­ta el kedden Istenes Sándor ezredes, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents