Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-12 / 239. szám

* 2001. Október 12., Péntek MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét IHÁROSI IBOLYA Elveszett emberek? A számok, a statisztikák egyre javuló helyzetet mutatnak. Azt jel­zik, hogy csökken a munkanélküliség. Nem szólnak viszont azok­ról az emberekről, akik nem tudnak mit kezdeni magukkal. So­kan egy pillanat alatt elveszítették korábbi egzisztenciájukat, s képtelenek visszakapaszkodni. Lelkileg váltak alkalmatlanná ar­ra, hogy újra munkát találjanak. Hogy hányán vannak, kik ők, azt nem mutathatja a statisztika. De, valóban elvesztek-e? Az ember azt gondolná, hogy akik kiestek a regisztrációból, el­veszett emberek. A szakember azonban azt mondja, hogy ez nin­csen így. Egy részük nyilván időközben nyugdíjba megy, mások fe­kete munkát vállalnak. Lehet ma már hivatalosan is alkalmi munkát végezni. Nem kétséges, hogy van közöttük reményveszett munkakereső is, aki már feladta, s nem keres tovább munkát. Pél­dául azért, mert kis településen lakik nem nagyon közel a város­hoz, s az elérhető kereset többségét elvinné az utazási költség. Ő maga nem számolja, de igazság, hogy a háztartásban, kertben megkeres annyit, még többet is, mint amennyi tisztán megmarad­na a minimálbérből. Van aki azért nem keres munkát, mert a csa­ládnak nincs rá szüksége, hogy minden tagja dolgozzon. S létezik az ellenkezője is, mert van aki úgy gondolja, elég neki a rendsze­res szociális segély, amit a helyi önkormányzattól kaphat. Nincsenek a társadalom által leírt, végképp elveszett emberek, mondja a hozzáértő szakember, hiszen az elmúlt 10 év alatt egyet­len ember fagyott meg Szekszárdon, ő is a hajléktalan szálló lakó­ja volt. Senki sem tudja, hogy azon az éjszakán miért nem ment vissza a szállóra. Kis településeken hajléktalanok nem igen van­nak, pedig van ahol több, mint 30 százalékos a munkanélküliség. Még a hajléktalan szállóról is közvetítetnek ki embereket közhasz­nú munkára. Nem csak a pár forint számít, hanem az is, hogy még ebben az elesett helyzetben is végezhet az ember a köz számá­ra is hasznos munkát. Az biztos, hogy nem kaphat mindenki képzettségének és igényeinek megfelelő nyolc órás, nyugdíjas ál­lást, de igen színes ma már a megélhetési lehetőségek palettája. Felröppen a Cinege Madár Országos válogató is egyben a megye rendezvénye Tolna megye A Bogár István emlékére rendezett Cinege madár népdaléneklési és népi hangszeres verseny a megye nemes hagyomá­nyai közé tartozik. Ebben az évben is felröppen a Cinege madár, a megmé­rettetésre kizárólag Tolna megyében lakó, tanuló, illetve dolgozó személyek nevezhetnek be. A verseny egyben válogatója A népdal évezredei elnevezésű mohácsi országos és a székesfe­hérvári „Pesovár Ferenc Dunántú­li Népdaléneklési Versenynek”, valamint az „Országos Népdal­éneklési Verseny Középiskolások­nak” címet viselő rendezvénynek. A Cinege madár ve­télkedőn egyéni in­dulók, 2-3 fős, illetve 10 vagy annál több fős csoportok vehet­nek részt, mégpedig három kategóriában: gyermek (14 éves ko­rig), ifjúsági (15-20 éves korig) és felnőtt (21 éves kortól). A je­lentkezés határideje november 12. A versennyel, a jelentkezéssel, illetve a lebonyolítással kapcsola­tos információkat az érdeklődők a Tolna Megyei Önkormányzat Hu­mán Szolgálatok Központjában kaphatnak Mátis-né Orsós Julian­nától -személyesen, illetve a 74/501-073-as, valamint a 06-20- 982-61-67-es telefonon. ■ Nincs sikeres megyei pályázó Tolna megye Önkormányzatok, illetve egy­házak részesülhetnek állami támogatásban bérlakások, nyugdíjas házak, idősek ottho­na és garzonházak létesítésére. A támogatásra pályázat útján le­het szert tenni, az Állami Támo­gatású Bérlakás Program kereté­ben az idén 66 pályázó részesült vissza nem térítendő állami tá­mogatásban, amelynek felhasz­nálásával főbb mint 5.400 bérla­kással gyarapodik és közel 200 települési önkormányzat terüle­tén élők juthatnak bérlakáshoz a Széchenyi Terv segítségével. Az eddig támogatásban részesült 66 pályázó között nem szerepel Tol- na megyei illetőségű. _________■ A szaxofonoslány sikere Ungváron Már hatévesen nyúzta a mamát, mert zenélni akart Ungváron rendezték meg a II. Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Művészeti Versenyt, az Ezüstharangot. Hazánkat a bonyhádi Seleljo Erzsébet képviselte. Bonyhád- Több mint 200 résztvevője volt a versenynek. Jómagam a fúvósok kategóriájában indultam, ahol .egymással vetélkedtek a klarinétosok, fuvolások, trombitások és szaxofonosok - mond­ja. A harmadik korcsoportokba kerültem, a főiskolások közé. Huszonhármunk közül 12-en jutottak tovább az első fordulóból, így én is, és a pontozás alapján végül a 10. helyet szereztem meg.- Milyenek voltak a verseny körülményei?- Hatalmas teremben játszottunk, remek volt az akusztika. Ha nagyobb a visszhang, könnyebb játszani is. Jó lecke volt az október végi országos zeneiskolai szaxofonhangverseny előtt. Seleljo Erzsébet 18 éves, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gim­názium végzős diákja. Szülei a bonyhádi Városi Zeneiskola tanárai, húga, Irén „szintén zenész". Hobbija a zenélés.- Tanulságos volt számunkra az ungvári erőpróba - veti közbe az édesapa, Seleljo Jaroszlav. - Ott a tehetségekkel kicsi koruktól kiemelten foglalkoznak, a 10-11 évesek már fantasztikusan zenélnek.- A nemzetközi megmérettetés előtt önálló hangversenyeket is adtáL- A pécsváradi zeneiskolában, a bonyhádi gimnáziumban, illetve a művelődési házban volt hang­versenyem, mintegy gyakor­latként a verseny előtt. A 45 perces folyamatos zenéléshez sokat kellett gyako­rolni, hogy elő tudjam hozni, ami bennem van.- Hogyan kezdődött a zeneszereteted?- Már hatévesen nyúztam anyut, hogy mikor kezdhetek zenélni. Akkor még Ungváron éltünk, ott négy évig zongoráztam. Már Bonyhádon lak­tunk, amikor apu megkérdezte, lenne-e kedvem szaxofonozni? így kezdődött. Minden nap gyakorolok, a szaxofon kvartettel hetente kétszer próbálunk. Érettségi után pedig a Zeneművészeti Szakkö-zépiskolában szeretnék tovább­tanulni. MÁ-RÉ Kerékpárút Pécs és Szekszárd között Az őcsényi reptéren először a kifutópályát teszik rendbe Versenyképesség, infrastruktúra-fejlesztés, a humán erőfor­rás alapvető bázisának kialakítása: a gazdasági élénkülés alappillérei. Megvalósításukhoz pénz kell, a pénz jó része pedig különböző pályázatokon nyerhető el. A tükörrégiós programhoz benyújtott pályázatokat értékelő szakértői bi­zottság létrehozásáról is döntött a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tegnapi kaposvári ülésén. Összesen 111 igény érkezett, ami többszörösen lefedik a rendelkezésre álló összeget. Kaposvár Koltai Tamás, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács el­nöke elmondta:- Négy területre lehetett októ­ber 1-jéig pályázni: a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a ré­gió humán erőforrás bázisának, valamint a vállalkozások verseny- képességének erősítésére, illetve az idegenforgalom fejlesztésére.- A három megye repülőterei és a régióban található egyetemek pályázatai megérkeztek, várják a bírálatokat. A szakértői bizottság­ba Somogy, Tolna és Baranya te­rületfejlesztési tanácsai javasol­tak tagokat, emellett a finanszíro­zásban részt vevő minisztériu­mok is delegáltak szakembere­ket. A Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítő munkálataiban a regi­onális fejlesztési ügynökség kht­Tükörprogram n keresztül folynak bele. Megtudtuk: elkészült a helyzetértékelés, mely­ben ez a térség markán­san jelen van. Döntött a tanács az ausztriai Stájer- ország szövetségi tarto­mány és a régió közötti együttműködésről. Koltai Tamás hangsúlyozta: a jövő év elejére eurorégiót szeretnének ki­alakítani Délkelet Európában. Az olaszokkal már megszületett a megállapodás, még a horvátok és a szlovének vannak hátra. Juhász Tibor Kaposvár alpolgármestere elmondta: 270 millió forintot igé­nyeltek a taszári reptér polgári hasznosításához.- 2002. elején az első ütemet megvalósítjuk, megépül a foga­dóépület, melyet később fejlesz­tünk - fogalmazott az alpolgár­mester. - A Kaposvár-Szigetvár Az elnevezés egy olyan kezdeményezést takar, mely a kor­mány nevéhez fűződik. A kabinet két esztendeje döntött arról, hogy a PHARE-pénzekben nem részesülő régiók - s ezek közé tartozik a dél-dunántúli térség is - kapjanak a PHARE- kerethez hasonló támogatást. Idén 1,5 milliárd forint bevételt könyvelhet el Baranya, Somogy és Tolna. A források hatékony felhasználása érdekében a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. kidolgozta a Dél-Dunántúl három éves, előzetes regionális fejlesztési programját. közötti kerékpárút kialakításá­nak előfeltétele az a 24 millió fo­rint, amit a tanácstól kértünk. Az önrészt a két önkormányzat fele­fele arányban vállalja. Ez az út idővel Pécset és Szekszárdot is összekötheti. A tanács elnökétől megtudtuk: Őcsény a repülőtér fej­lesztésére 150 millió forintot igényelt. A pénzből az infrastruk­túrát fejlesztenék, ezek közül is előnyt élvez a füves kifutópá­lya rendbetétele. Dr. Kovács Katalin, a Dél-Dunántúli Regi­onális Fejlesztési Ügy­nökség Kht ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a PHARE által meghirdetett két programra összesen 104 pályázatot küldtek ki Brüsszelbe. A megszavazott öt- milliárd forintot ki is osztották, a tegnapi ülésen arról hallgatott meg a tanács tájékoztatót, hogy mindenki olyan célra költötte-e el, amelyre kérte. Ez a régió az egyetlen az országban - derült ki -, amelyik mindkét PHARE-prog- ramra sikeresen pályázott. Mind a három megyében működtetnek irodát, ahol minden kérdésre tud­nak válaszolni, nem differenciál­ták a hatásköröket. Úgy vélték: így a térségekre jellemző sajátos problémákkal is szembe találják magukat, egyúttal ezekre a meg­oldásokat is kidolgozzák. Döntés született arról, hogy pályázatot írnak ki a fejlesztési ügynökség ügyvezető igazgatói posztjára. Dr. Kovács Katalin mandátuma lejárt, megbízatása három évre szólt. XIII. Illyés Gyula szavalóverseny A Pálfai Illyés Gyula Emlékbizott­ság 2001. november 6-án rendezi meg a XIII. Illyés Gyula szavaló­versenyét és IV. Gyermekrajz­versenyét a helyi általános iskolá­val közös szervezésben. A szavalóversenyt két kategó­riában: általános és középiskolás tanulók számára hirdetik meg. Nevezéseket október 25-ig le­het elküldeni az alábbi feltételek­kel: Iskolánként 1-1 tanulót nevez­hetnek egy Illyés Gyula verssel és egy bármelyik másik költő versé­vel. A gyermekrajzver-senyre sza­badon választott témával, techni­kával és mérettel - kiállításra kész állapotban - várják az alkotásokat október 25-ig. Díjazás: Kategóri­ánként 30.000 forint értékű tárgy, illetve könyvjutalom, a zsűri dön­tése szerinti elosztásban az első 3 helyezett között. A gyermekrajzverseny kiállítá­sának megnyitására és ered­ményhirdetésére november 6- án, 15 órakor a Pálfai Művelődési Házban kerül sor. A szavalóver­seny a Felsőrácegresi Iskolamú­zeumban 9 órakor kezdődik. ■ Szüreti fesztivál Tamásiban Október 13-án, szombaton ren­dezi a Városi Művelődési Köz­pont az idei szüreti fesztivált Ta­másiban. A program délután fél­kettőkor kezdődik a Kossuth té­ren, ahol a polgármesteri köszön­tő után a helyi óvodások, a Würtz Ádám és a 2. számú Általános Is­kola tanulói, valamint az Iglice népdalkor, a dzessz-balettcso- port, és a hőgyészi Táncika együttes lép fel. Négy órakor a Fa­bula bábszínház Óriásbábok és marionettek címmel ad műsort, majd a Bon-bon együttes játszik.' A Kossuth téri programot a Los Andinos koncertje és dél-ameri­kai táncház zárja, este nyolc óra­kor a Lord együttes ad koncertet a művelődési központban. __ ■ Er dők Kínában, Mongóliában A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület Tolna me­gyei csoportjának októberi ülé­sén Kósa Géza dendrológus tart előadást. A Babits Mihály Műve­lődési Házban 12-én, pénteken 17 órától hallható előadás címe: Er- dők Kínában és Mongóliában. ■ Könyvbemutató Paks Német Nemzetiségi Kisebb­ségi Önkormányzata szervezésé­ben Ungamdeutsche Volksbräu­che in Kimling und Kiér című könyvét mutatja be a szerző, Hor- váthné Miszlai Katalin a kisebbsé­gi önkormányzat Dózsa György út 2. szám alatti irodájában október 12-én, pénteken 16 órakor. ■ ______________________________Megkérdeztük olvasóinkat______________________________ Mi t operáltatna át önmagán? Az idei szépségkirálynő átoperáltatta az orrát, megkérdeztük tehát olvasóinkat, hogy mijüket operáltatnák át? Imreh Alpárné, nyugdíjas:- Szerintem a szép akkor szép, ha természetes. Ha valaki tomászik és törődik az alakjával, meg szereti, ha a megjelenés tiszta, rendes, az­zal teljesen egyetértek. De operáci­ót végrehajtatni valami apró eltérés miatt, azt nem támogatom, a ma­gam részéről nem vállalnám. Dr. Kiss Albert, ügyvéd:- Én semmit sem operáltatnék át magamon, így vagyok jó, nem? Sze­rintem úgy természetes, ahogy az ember megszületett. Azt nem kifo­gásolnám, hogy ha valakinek prob­lémát okoz valamilyen feltűnő testi jellegzetessége, hogy azon változ­tasson. Csak azt tudom elképzelni, hogy például baleset folytán lehet szükségem korrekciós műtétre._______________ ■ Amai ri Edit, banki tanácsadó:- Már át is operáltattam az óno­mat, mert nagy volt és zavart. Úgy gondolom, ha az ember gátlásait feloldja egy ilyen műtét, akkor mi­ért ne tenné. Nagy átszabászati operációknak nem vagyok a híve. Ákinek szembetűnő hibája, orra, elálló füle van, ami gátlásokat okoz, azon lehet sejteni. Dr. Polgár Ferencné, nyugdíjas pedagógus:- En nem vállalkoznék ilyesmi­re, mert úgy gondolom, hogy mint minden műtétnek, ennek is meg­van maga orvosi kockázata. Előfor­dulhat, hogy maradandó nyoma marad. Ha már valakit szépségki­rálynőnek megválasztottak, akkor ő a műtét nélkül is szép volt, feleslegesen kockáztatott. Kövér László, híven önmagához „Akkor hozom a legjobb formámat, ha felmérgesítenek” A polgári kormánynak a jövő évi választásokon várhatóan nem kell mitől tartania - adott előrejelzést Szekszárdon Kövér László, aki egy lakossági fórumon tartott előadást dr. Aszódi Pállal, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnökével együtt. A Fidesz-MPP alelnöke derűlátását a kormánypolitika azon eredményeire alapozta, melyeknek meglátása szerint gyakorlatilag az egész magyar társadalom hasznát látja. Szekszárd Az elhíresült kijelentései miatt az ellenzék többsé­ge által rendszeres kriti­kában részesített Kövér László, miként azt a vele készített interjúban is le­szögezte, továbbra is vál­lalja önmagát és megállapításait.- Pillanatnyi ihlet, avagy kiszá- mítottság? Melyik jellemző önre egy- egy utóbb megbírált mondat meg­születésekor?- Egyik barátom a mi­nap azt mondta nekem, hogy akkor hozom a leg­jobb formámat, ha felmér­gesítenek. Ez talán azt is mutatja, hogy mikor hasz­nálom a keményebb stí­lust: ha valami bántja az igazságérzetemet, vagy erkölcsi érzékemet. Azon jelzések, melyeket nem az ellenzéki politiku­soktól, hanem a velünk szimpatizá­ló polgároktól kapok, mindenesetre megnyugtatóak számomra: kijelen­téseimet ugyanis az őszinteség szükséges mértékű megnyilvánu­lásának tekintik.- Tehát úgy ítéli meg, hogy célra­vezetőnek, hasznosnak bizonyult az önre jellemző stílus?- Én nem tudok és nem is aka­rok más ember lenni, mint amilyen vagyok. Lehet engem szeretni, vagy nem szeretni, ha valaki el tud fogad­ni, annak örülök, ha pedig nem, ak­kor számos más politikus létezik.- Mostanában mintha keveseb­bet hallanánk önről... "- Nem is nagyon bánom, hogy ez a figyelem némileg lanyhult. Ugyan­is így újfent nehéz helyzetbe hoztuk politikai ellenfeleinket: most már nem az én stílusomról kell, hogy vi­tázzanak, hanem a polgárokat érin­tő kérdésekről. De kiderül, hogy nincs igazán mondanivalójuk, -szá-

Next

/
Thumbnails
Contents