Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-11 / 238. szám
H 2001. Október 11., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Afgánok a pabtánál Falat húztak fel néhány évvel ezelőtt egy csehországi város „fehér" lakói a romák lakta negyed határán. A modernkori gettósüás híre kisvártatva bejárta a fél világot, s olyan sötä szégyenfoltjává vált az országnak, hogy a legrosszabb időkre emlékeztető tákolmányt csakhamar le kellett bontani. Az ilyen jellegű, valóságos falak tartós fenntartását ma már egyre kevesebben merik megkockáztatni, ám óriási tévedés lenne azt gondolni, hogy a lelkekben nem emelkednek bár képzeletbeli, de annál erősebb, mélyen beágyazódott falak. Ezt példázza az elszomorító kalocsai eset, a tiltakozás a még nem is létező afgán menekülttábor, ületve az afgán menekültek tervezett elhelyezése ellen. Még magyar viszonylatban is szokatlan elem, hogy a hírek szerint maguk a város vezetői, polgármestere és képviselőtestületének tagjai szerveznek protestáló nagygyűlést, aláírásgyűjtő kampányt, tehát azok a hivatalos személyek - a legnagyobb és őszinte tisztelet a kivételeknek -, akiknek a tűz olajjal való locsolgatása helyett példát kellene mutatniuk toleranciából Jellemző, hogy az ellenérzéseket alátámasztandó indoklások között olyanok is akadnak, melyek Woody Allen abszurdjaiban is megállnák a helyüket: a kalocsai polgármester például nem átalbtta azt is hangsúlyozni, hogy a menekültek befogadása már csak azért is elfogadhatatlan, mert az elhelyezésre szolgáló laktanya - még kimondani is szörnyű! - az érseki palota kerítésétől hozzávetőleg harminc méterre húzódik... Az ellenzők kórusához közben új hangok csatlakoznak, már a Kalocsával átellenben fekvő kis Tolna megyei település polgármestere is úgy érezte, hogy bizony a helyi viszonyok ismeretében meg kell értenie a kőzett város tiltakozását. Feszültség, romló közbiztonság, turisták elmaradása -, s egyfajta Szodoma és Gomorm előszelét érzi máris a gyanútlan állampolgár, akik között turbános, vad hegylakók ólálkodnak, görbe késekkel öveikben. Egyébként ismeretes, hogy hazánk amúgy - és természetszerűleg - a jelenlegi helyzetben is részt vállal a rászorulók, a földönfutók felkarolásában - ahogy egykoron a magyar menekülteket is segítették a külországok. S teszi ezt még akkor is, ha egyesek ezt a szolgálatot imigyen fordítják le a maguk számára: megértjük az afgán menekülteket, segélyezzük az afgán menekülteket, támogatjuk az afgán menekülteket, de az afgán menekültek akkor a legjobb menekültek, ha el sem menekülnek Afganisztánból HÁMORI ZOLTÁN Egy város fellázadt Igazuk van a kalocsaiaknak. Félnek. Féltik önmagukat és vámsukat. Felhábomdásuk is jogos, hiszen elegük van már abból, hogy mindig rájuk jár a rúd Kétezer afgán menekült befogadásáról döntött hétfőn a Nemzetbiztonsági Kabinet, elhelyezésüket az üresen álló kalocsai laktanyában, annak szupergyors átalakításával látják ideálisnak. Később módosították a számokat, amennyiben kevesebb és nemcsak afgán menekültek kerültek szóba Martonyi János külügyminiszter egy rádióinlerjújában ama célzott, hogy ez a döntés összefügg szövetségesi feladatainkkal, az ellencsapás humanitárius részének egyik eleme. Jó. De miért pont Kalocsa? Ez a gyönyörű, jobb sorsa érdemes kisváros ötven éve úgy él a Duna partján, mint valami elítélt. Érseki székhelyként az elmúlt rendszerben a „klerikális reakció” fellegvárának számított, minek következtében, ha egy döntéshozó jól belerúgott, az bizton számíthatott hatalmi dicséretre. A váms fejlesztése így szóba sem került. Ha nem vesszük annak a váms közepén lévő börtönt. Aztán a forradalom után itt állomásozott az úgynevezett „forradalmi ezred", alig titkolt csendőri szerepkörben is. A rendszerváltás után a helyőrség viszont fontos munkahelynek számított. Erre megszüntették.- Nekünk már csak az afgánok hiányoznak, s ott vagyunk, ahol a Duna-part szakad -, mondja egy kalocsai polgár, a sokat próbált emberek keserűségével. A kormányfő és a titkosszolgálati miniszter szerint azért telepítik Kalocsára a tábort, mert itt van egy építmény. Ez igaz, érvnek viszont kevés. Különösen, ha szembeállítjuk a kalocsai polgármester - történelmi, gazdasági, szociális, egészségügyi, biztonsági - érveivel S azzal az érzelmi viharmi, mely a - döntésből teljesen kihagyott - kalocsai polgárokban dúL Úgy érzik, mintha a Tartós szabadság nevű hadművelet kiterjedt volna Kalocsám is. Demonstrációm készülnek, aláírást gyűjtenek, tittakoznak, ahol csak tudnak így utólag már csak ehhez van joguk. Az illetékesek viszont leszögezték: a döntés végleges. Igen. Végleges és mssz. Solymosi az MSZP-nél marad? „Az Agrárszövetség nem szekció szerint válogat” A jelenlegi állás szerint az MSZP országos listáján indul az Agrárszövetség MSZP-frakcióban működő országgyűlési képviselője, a bonyhádi dr. Solymosi József. Bonyhád- Az Agrárszövetség vezetője nyilatkozta a napokban, hogy a Zöld Demokratákkal, és a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesülettel valószínűen választási pártot alapítanak. Hogyan alakul az Ön politikai jövője? 2002-ben az MSZP, vagy esetleg ennek a választási pártnak a színeiben indul?- Ez még korai stádiumban van. Az Agrárszö- • vétség négy éve az MSZP-vel kötött választási szövetséget, és ez ma is érvényben van, egészen a következő választásig. Most is ezen dolgozunk, és úgy gondolom, néhány héten belül az egyezség létrejön. Az Agrárszövetségnek most is az a véleménye, hogy az MSZP-vel fogunk választási szövetséget kötni. Hogy egy kicsit bonyolódjon a helyzet, a szocialista párt nemcsak az Agrárszövetséggel szeretné ezt a szövetséget, hanem más politikai szervezettel, többek közt a zöldekkel, és a Harmadik Oldallal. Ez az alku most van kialakulófélben.- Ezek szerint még nem tisztázott, hogy lesz országos MSZP-listás helye, vagy egyéni képviselő-jelöltként az említett agrárszövetség-zöld párt színeiben indul...- Pillanatnyilag úgy van, sőt ez biztos, hogy én az MSZP országos listáján szereplek a következő választáson.- Az Agrárszövetség úgy ismert, hogy az agrárértelmiség pártja, a korszerű nagyüzemi technológiák híve a mezőgazdaságban, a zöldek pedig az ökológiai szemléletet képviselik, bár hozzáteszem, több, másképp gondolkodó zöld szervezet van. Nincs ellentétben ez a két szemlélet egymással?- Erről Nagy Tamást (a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke -a szerk.) kellene megkérdezni. Az Agrárszövetség egy korszerű magyar agrárágazat híve, és, amikor én voltam az elnöke, nem aszerint válogattunk, hogy ki milyen szekcióban dolgozik, hanem, hogy kinek mi a véleménye az agrárágazat jövőjéről és a vidék helyzetéről. A mi sorainkban szövetkezeti emberek, gazdasági társaságok emberei, magángazdálkodók és humán területről érkezett emberek vannak. Olyan agrárágazat hívei vagyunk, amelyben a nagy- gazdaság és a kisgazdaság békésen megférnek egymás mellett. A lényeg, - és a gondunk mindig itt volt -, hogy ezek tisztességesen meg tud- janak élni._______________________________tf. A csatornák és a földtulajdonosok Érdekeltségi hozzájárulás: elvileg eddig is kellett volna fizetni A bogyiszlói polgármesteri hivatalban a napokban szinte egymásnak adták a kilincset a 2 hektárnál nagyobb földdel rendelkező magángazdák, akik nem tudták mire vélni, hogy idén először érdekeltségi hozzájárulás befizetését kérték tőlük a Bogyiszlói-főcsatorna, mint vízgyűjtő után. Tolna megye Milyen jogszabály alapján kell fizetni, és ha valóban kötelező, miért csak ettől az évtől kezdve? - merültek fel a kérdések a bogyiszlói - és valószínűleg a megye más településein élő - gazdákban. A választ dr. Vida György, az FVM Tolna megyei hivatalának munkatársa adta meg lapunk számára. Mint mondta, az érdekeltségi hozzájárulás elvi alapja, hogy a termőföldeken is keletkező belvíz elvezetése érdekében szükség van vízgyűjtő csatornákra, méghozzá jó karban levő művelőé, amelyek be tudják tölteni funkciójukat. (Éppen a Bogyiszlói-főcsatorna korábbi elhanyagolt állapota miatt alakult ki komoly belvízveszély néhány évvel ezelőtt Bogyiszlón - a szerző.) Ami konkrétan a bogyiszlói gazdák problémáját illeti: a Bogyiszlói-főcsatorna - további 27 megyebeli vízgyűjtőhöz hasonlóan - korábban az állam tulajdonában, a vízügy kezelésében volt. Dr. Vida György hangsúlyozta, hogy az érdekeltségi hozzájárulást elvileg már ekkor is kellett volna fizetniük a földtulajdonosoknak, de a vízügyi igazgatóság ettől eltekintett. 2000-ben azonban a forgalomképes állami műveket - így a Bogyiszlói-főcsatornát is - átadták az FVM hivataloknak, ezeknek az ún. közcélú vízfolyásoknak a kezelését pedig a hivatalok kiadták a vízitársulatoknak. A konkrét esetben a Szekszárd-Paksi Vízitársulat rendbe tette a Bogyiszlói- főcsatornát, ezért, illetve a folyamatos karbantartás érdekében a törvény alapján kéri a gazdáktól a hozzájárulást. A szakember elmondta, hogy az érdekeltségi hozzájárulást minden évben kötelezően kell fizetni, ez a díj adók módjára behajtható. A 2 hektár alatti tulajdonosok a küldöttgyűlés döntése alapján azért mentesülnek a fizetés alól, mert a számos kis birtok esetében a járulékos adminisztrációs és postaköltségek magasabbak lennének, mint az ilyen címen a gazdáktól befolyó összeg. Hatszáz forint hektáronként Az érdekeltségi hozzájárulás kiszabását a vízitársulatokról szóló, a rendszerváltás táján megszületett törvény írja elő. Ennek értelmében minden földtulajdonos egyben az adott területen működő vízgazdálkodási társulat tagja is. A társulat kezelésében levő vízfolyásokat a társulatnak karban kell tartania, ez pénzbe kerül, ezért van szükség az anyagi hozzájárulás befizetésére. Hogy mekkora ez az összeg, azt az adott földterületek képviselőiből álló küldöttközgyűlés határozza meg. A Szekszárd-Paksi Vízitársulathoz tartozó területeken az érdekeltségi hozzájárulás ebben az évben szántó esetében 600 Ft, egyéb művelési ágú földek után 300 Ft hektáronként. A tulajdonosok befizetésein felül az állam a nem állami tulajdonban levő vízfolyások karbantartási költségeihez is hozzájárul. Azok a gazdák is kötelesek a hozzájárulás fizetésére, akik több, egyenként 2 hektárnál kisebb földdel rendelkeznek, de ezek a parcellák összesítve 2 hektárnál nagyobb területet alkotnak. Megyei Mentősnap A hét Tolna megyei mentőállomás dolgozói közül száznegyvenen vettek részt a hétvégén első ízben rendezett megyei Mentősnapon Tamásiban. A sportrendezvényt és az azt követő bált a szakszervezet és a Tolna Megyei Mentőalapítvány finanszírozta. Jövőre, 2002-ben Hőgyész ad otthont a találkozónak. ■ Jubiláló erdei iskola A mözsi I. István Általános Iskola 7-8. osztályosai immár ötödik éve minden ősszel és tavasszal néhány napot a természetben, „erdei iskolában” töltenek, ahová mindig kerékpárral mennek. A „tananyagból” a természeti és a tábori körülmények kihasználásával soha nem hiányzik a rovargyűjtés, a madármegfigyelés, a térképkészítés, a helyi kulturális értékek megismerése, a gyalog, vagy kerékpárral tett csillagtúrák, vagy a vidám dalolás a tábortűz körül. Az együtt töltött néhány nap kiválóan alkalmas a közösségformálásra és az önállóságra szoktatásra. Az önellátás a gasztronómia rejtelmeibe is bevezeti a gyerekeket. A horgászok által fogott zsákmány például mindig jó falatnak bizonyul. Az esti vetélkedők, bátorságpróbák és persze a bulik felejthetetlen emlékek maradnak a diákok és a tanárok számára egyaránt. Az erdei iskolákat szülők és vállalkozók évről évre támogatják^ ____________________ ■ Az o rvosi ügyeletről Dombóváron A dombóvári önkormányzat bizottságai közül csütörtök délelőtt kilenc órától az oktatási, délután négytől a vagyongazdálkodási, városfejlesztési és - üzemeltetési, hatvan perccel később pedig az egészségügyi, szociális és foglalkoztatási ülésezik. A szakértők és a képviselőtestületi tagok a szőlőhegyi utcák közvilágításának korszerűsítéséről, az orvosi ügyelet vállalkozási formában történő üzemeltetéséről, valamint a helyi autóbusz-közlekedés koncessziós pályázatáról tárgyalnak. ______■ Ny ugdíjasok ünnepe Attalán Attalán a falu kultúrotthonában péntek délután két órakor kezdődik a Nyugdíjasok Ünnepe, melyen előbb Kalocsa Jenő polgármester köszönti a község idős lakóit, majd helyi óvodások, iskolások, a Pávakör és a dombóvári Nosztalgia Klub tag- jai adnak műsort.___________■ Meg kérdeztük olvasóinkat Ön mit tenne a korrupció ellen? Elsült a keze” a rendőrnek Zádori József nyerte a koronglövészetet Hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de szinte mindenütt a világon létezik. Mármint korrupció. Magyarország sem kivétel, még akkor sem, ha gyakorta halljuk a csökkentését célzó terveket. Ön mit tenne a korrupció ellen? - kérdezte meg lapunk az utcán a járókelőket. Patócs Lászlóné, nyugdíjas:- Ha én olyan helyzetben lennék, akkor békességet és egyenlőséget próbálnék teremteni, s nem engednék ekkora különbséget a bérek között. Biztos csökkenne a korrupció, nem kellene pénzt elfogadni a jogtalan előnyök biztosításához. Pesti János Pesti János, szerszámkészítő:- Nem tudom, mit lehetne tenni. Biztos, hogy a korrupció ellen nehéz küzdeni, hiszen akik gyakorolják, azok meglehetősen okos emberek. Persze, ha én nem is, azért a hozzáértők megtalálhatják a módját a hatékony ellenlépéseknek. Valkay Béla, autószerelő:- Szerintem elég nagy korrupció van Magyarországon, a saját bőrünkön érezzük a hatását. Hogy mit tehetünk ellene? Talán elsőként a fejekben kellene rendet teremteni, mert amíg ez nem történik meg, addig nem lehet jelentős előrelépésre számítani. Kovács Gyula, színművész:- El sem tudok képzelni olyan társadalmat, ahol ne lenne - több-kevesebb - korrupció. Tenni ellene rendkívül nehéz, az előnyszerzésben érdekelt emberi természet miatt. Már bizonyos keretek között tartása is nagy sikernek könyvelhető el, erre kellene törekedni. ■ Második alkalommal rendezték meg azoknak a rendőröknek a koronglövő versenyét, akik a szabadidejükben szívesen vadásznak. meg a vetélkedőt. Az egyéni verseny győztese az aranyérem, a Szombathely Közel ötvenen álltak rajthoz a Hungaro Arms elnevezésű megmérettetésen, melynek fővédnöki tisztét dr. Orbán Péter altábornagy, országos rendőr-főkapitány vállalta magára. A különböző helyekről felröppenő hetvenöt korongból kellett a puskás zsaruknak minél többet szétlőniük. XA legjobban Zádori József, a Dombóvári Rendőrkapitányság munkatársa célzott. A dalmandi körzeti megbízott hatvanhárom találattal maga mögé utasította a teljes mezőnyt és - nem kis meglepetésre - fölényesen nyerte Zádori József hatalmas serleg és a fővédnök által felajánlott dísztőr mellé még jónéhány értékes tárgyjutalmat is kapott a szervezőktől. A szolgálatok közti szabadidejében a falu környéki erdőkben és mezőkön gyakran vadászó főtörzszászlós érdeklődésünkre elmondta, hogy nem készült külön edzésekkel a megmérettetésre, ám az elmúlt években számtalan alkalommal lépett a mostanihoz hasonló vetélkedés során lőállásba és végre „elsült a keze”.
