Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-29 / 228. szám
Tolnai Népújság 2001. Szeptember 29., Szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL A haját három órán át fésülték Sisi megszenvedett szépségéért Erzsébet királyné életét 103 évvel ezelőtt, szeptember 10-én oltotta ki Luigi Lucheni olasz anarchista. Sisit valójában megváltotta a halál, hiszen a Romy Schneider filmben bemutatott boldog házasságnak vajmi kevés köze volt a valósághoz. Arról szintén nem árulkodik a film, hogy a királyné milyen sokat szenvedett legendás szépségéért. Erzsébet királyné szenvedélyesen szeretett utazni. Életének utolsó állomása Genf volt, ahol egy olasz anarchista, világhírnévre vágyva, meggyilkolta az inkognitóban a Genfi-tó partján tartózkodó királynét. Lucheni akkor támadt Erzsébetre és udvarhölgyére, Sztáray Irmára, amikor épp hajóval el akartak utazni a városból. Lucheni nekirohant a. királynénak és egy tűhegyesre köszörült reszelővei szíven döfte. Sisi, bár elesett, azonnal felállt, leporolta magát és továbbment. A fűzője annyira szorosan feszül rajta, hogy a szívén ejtett seb nem vérzett erősen. A királyné a hajón esett össze, az orvosok már nem tudták megmenteni az életét. A járókelők nem tudták, hogy a fiatalember koronás főre támadt, azonnal elfogták és bekísérték a rendőrkapitányságra Luchenit. A hiénaként emlegetett anarchistát azonnal börtönbe zárták, 1910-ben egy svájci cellában követett el öngyilkosságot. A kor szokásai szerint kioperálták az agyvelejét, hogy azt megvizsgálva választ kapjanak tettének indítékára, fejét azóta is formaiinban tárolják. Lucheni elérte, amit áhított, az egész világ megismerte a nevét. Sisi szóban is, verseiben is többször hívta a kaszást, sőt egyszer öngyilkosságot kísérelt meg. Hogy miért? A királyné Ferenc Józseffel kötött házassága az első perctől kezdve boldogtalanul alakult. Erzsébet soha sem szokott hozzá a Burg katonás fegyelméhez, anyósával, Zsófiával gyűlölték egymást, a gyermekei neveléséről le kellett mondania. Sisi Bécsben sokat betegeskedett. „Hivatalosan” tüdőbaj- I ban szenvedett, sokan viszont ideg- gyengésségről és Ferenc Józseftől kapott szifiliszről suttogtak. Tény, hogy Sisinek kihullottak a fogai, de hogy a kezeléstől vagy attól, hogy gyerekkorában nem mosott fogat, rejtély marad... g* Hogy a rossz fogait m takarja, soha nem mo- ' solygott és nagyon zárt r szájjal beszélt. A világ minden táján, többek között Madeirán gyógyíttatta magát. Itt teljesedett ki szépsége is. Addigra már három gyermeket szült, eltűnt kislányos bája, asszony lett. Olyan asszony, akinek kevesen tudnak ellenállni. Megközelítheteüen szépség vált belőle, akit a férfiak korlátlanul, önmaguk feladásával imádhattak, de soha nem érhettek hozzá. Talán csak Andrássy Gyulával tett kivételt. Sokan úgy tartják, hogy a gróf Mária Valéria apja. A Ferenczy Idának írt levelek sok htokról leb- bentenék fel a fátylat, de Erzsébet kedves társalkodónője és barátnője minden írásból ollóval metszette ki az Andrássyra vonatkozó részek nagy részét. Erzsébetet, Madeiráról visszatérve, egyre jobban foglalkoztatta szépsége. Bokáig érő, gesztenyebama hajának kifésülése naponta három órát vett igénybe. Három hetenként konyakkal és tojással mosatta hajzuhatagát, majd egy biliárdasztalra terítette ki. Annyira ragaszkodott fodrászához, Fanny Feifalikhoz, hogy egyszer még egy hivatalos eseményen sem jelent meg, mert Fanny megbetegedett és nem tudta megfésülni. Erzsébet karcsúságáráról legalább olyan legendák születtek, mint hajkoronájáról. 172 centi magas volt (egy centivel magasabb, mint Ferenc József, bár a festményeken mindig Erzsébetet ábrázolták alacsonyabbnak), 50 kiló, dereka 50, csípője 65 centi. A befűzése több, mint egy órát vett naponta igénybe. Hetekig csak narancslevet, tejet és nyers borjúhúsnak a kifacsart levét itta. Kedvenc csemegéjét, az ibolyafagylaltot szintén csak egy cukrász készíthette. Az udvari étkezéseket igyekezett elkerülni, és ez mindenkinek jobb volt így. Erzsébetnek azért, mert nem kellett még egy hivatalos és gyűlölt ceremónián megjelennie, az udvarnak azért, mert nyugodtan és annyit ehetett, amennyi jólesett. Ugyanis, ha a királyné befejezte az evést — ami két falat után megtörtént —, akkor az asztaltársaság elől szintén elvették a tányért. Bőre az állandó éhezéstől 31 éves korában kezdett öregedni. Amikor az első ráncokat észrevette magán, arcát fátylak mögé rejtette és soha többé nem engedett fényképészt a közelébe. Szenvedélyesen szerette a hajózást, még egy horgot is a vállára tető váltatott. Ám akárhova érkezett, sehol sem talált otthonra. Lucheni döfése megváltotta az akkor 61. évében járó királynét. FEKETE G. KATA Nagybánya, ellenfényben A Munkácsy-díjas Tenk László Simontomyán Kritikusai koloristának, vérbeli „piktornak”, a színekkel nagyvonalúan és biztosan bánó festőművésznek mondják, akinek művészetét némi festői akcentus, ritmustalanság teszi egyedivé. Képei mindenesetre mindannak sűrítménye, amit a nagybányai, posztnagybányai magyar festészetről ma ecsettel el lehet mondani. Az idén Munkácsy- díjjal kitüntetett Tenk László most rangos műtermek után a simontornyai Vármúzeum kiállítója. Ami a simontornyai kiállítótermek falait uralja, az az ellenfény. Nem vakító, elkápráztató, hanem szűrőkkel tisztított, sötétített fény, ami színeket „csinál” a kompozíciókban meghatározó, meg nem világított oldalon. Tenk László optikája rendkívül, mondhatni kíméletlenül pontos; nem a rajzolatát, hanem a fénytelenség természetét tekintve. Egyformán méri az alkonyi napfényt, és azt a keveset, ami abból többnyire nekünk, szembenállóknak jut. Fényből kevés, felületből sok. A kőbánya súlyos falai, sikátor végén szűk - égszínkék - fény, fatörzsek, tűzfalak mély sötétje. A nagyméretű olajfestmények sajátos, tekintetet vonzó ereje mindemellett egy-egy, kiegyensúlyozottságot megszakító törés. A kompozíció aritmiája a keresett, vagy keresetlen nézőpontnak köszönhető, ahonnan valami - többnyire fák - sokszor „útban vannak”. A Tavaszi vízfő témája legalább annyira a víz előtt álló két fa törzse, mint maga a víz. A Felhős képet az út melletti, a százharmincöt fokos látószögből kikerülhetetlen, de sötétjével mindent elnyelő fák uralják. A Hazatérés alkonya mélylila, sötétzöld tájat, sötét alakot engedélyez. Tenk László titka, hogy ez a töménytelen árnyék és sötét mitől megnyugtató és igaz. A posztnagybányai kolorizmus tanítása, és mestere, Bemáth Aurél eltagadha- tatlan a vásznakról, ez azonban kevés a magyarázat üdvösségéhez. Mint kritikusa írja, Tenk László a természet hipnózisa alatt áll, nem ismeri a szép, a rút emberi fogalmait. A „föstő”-voltát derűs Tenk László: Ködös temető öniróniával szemlélő művész talán ezzel (is) emelkedik ki nagyságrendekkel a nárcos természet- elvűség tengeréből.___________te Két elismert „fűszeres’ Életműdíjak a „paprikás” munkásságért Tolna Nem akármilyen elismerés dunántúli szakemberként fű- szerpaprika életmű díjat kapni, ha figyelembe vesszük, hogy az ország két legismertebb paprikás fellegvára Szeged és Kalocsa. A Tolnán élő Kiss László Ede és Varga István a kalocsai Magyar Fű- szerpaprika Napok alkalmával mégis megkapta a fűszer- paprika terméktanács által alapított, fent említett magas elismerést, mint olyan szakemberek, akik az ország harmadik jelentős fűszerpaprikás táján, Bogyiszló körzetében alkottak maradandót. Varga István minden bizonnyal a legrégibb „fűszeresek” közé tartozik, hiszen már 13 évesen a bogyiszlói paprikamalom szárítójában dolgozott, 15 évesen pedig a malomban. Ezután tíz éves szünet következett, bár teljesen ekkor sem szakadt el ettől a növénytől, hiszen szülei mindig is termeltek papri__________kát. A fűszernö vény történetében forradalmi változásokat hozó ’60-as évek közepén lett a Paksi Konzervgyár faddi és bogyiszlói telep vezetője. Ebben az időszakban is a „paprika közepében” dolgozott: évente nagy mennyiségű paprikát dolgoztak fel ún. féltermékké Kalocsa részére. A rendszerváltás idején a két telep megszűnt, Varga István és társai, ekkor már nyugdíjasként létrehozták a Bofüpa-t, az ország első paprikafeldolgozó kft-jét. Megfontolva, „kényelmesen” haladtak előre, de így is a bogyiszlói körzet egyik meghatározó cégévé váltak. Idehaza értékesítik az általuk feldogozott paprika zömét, amelyet a szabványnál finomabbra őrölnek, ami akkor a legjobb, ha „úgy szétfolyik, mint ha olaj lenne”. Ezzel a produktummal találkozhatunk a boltok mellett nagy húsipari cégek termékeiben és a Hévíz környéki szállodák éttermeiben is. Ha Varga István a legrégibb, akkor Kiss László a legidősebb fűszeresek közé tartozik, hiszen már betöltötte a nyolcvanadik évét. Laci bácsi nem késztermékben, hanem a „bölcsőnél” alkotott nagyot. Ő ugyanis szakmai pályafutásának egy számára fájdalmasan rövid szakaszában paprikanemesítéssel foglalkozott. Igaz ugyan, hogy előbb - érettségije utáni nyáron - a paprika feldolgozással ismerkedett meg, de 1942-től 44-ig Bogyiszlón, a fővárosi növényne- mesítési kutatóintézet dokomlási kísérleti telepén előbb egyetemi gyakornokként, majd 1946-tól 48- ig telepvezetőként dolgozott, ezt követően 1951-ig Faddon, a várszegi telepen folytatta eredményes nemesítési munkáját. Ő és kollégái a kalocsaiakat és a szegedieket megelőzve állítottak elő jó minőségű csípősség mentes fajtákat, amelyek később az amerikai és a nyugat-európai piacot is meghódították. Más kérdés, hogy ezek a fajták hivatalosan nem Kiss László nevéhez fűződnek. 1951-ben koholt vádak alapján elszakították a paprikától, az általa vetett „magokat” más „aratta le”. Ám a mostani, elégtételt jelentő életmű díjjal a szakmai elit, a terméktanács ismerte el fűszerpaprikás tevékenységét. STEINBACH ZS. Angolkert épül a kastélyparkban Högyész Hamarosan befejeződik a hő- gyészi Apponyi Termál Kastély- szálló rekonstrukciója. A kastély épületének felújítása után a napokban elkezdődött a park rendezése.- A Műemlékvédelmi Hivatal főkertészének, dr. Őrsy Károlynak a tervei alapján olyan angolkertet építünk a kastély parkjában, ami méltó az épülethez. A kastély ugyanis műemlékvédelmi, a park pedig természetvédelmi oltalom alatt áll - tájékoztatta lapunkat a beruházók nevében Piros László, a Hermelin Termál Kastélyszálló Rt- elnök-vezérigazgatója. Az angolpark nem mesterkélt, lényege a tájképi jelleg, kimondottan természetes elemekben gazdag, a beültetett dísznövények aránya mindig kiA 250 éves óriás sebb, mint a zöld, füves térségeké. Lényeges a kerti utak rendje is, nyiladékok vezeük a szemet, az egyik üyen például a hőgyészi templomtornyot láttatja a sétálókkal. A másikon a most kialakított két tóhoz és vízeséshez lehet eljutni. Az angolkert mellett az Apponyi kastély parkjának másik felében franciakért is készül. Külön érdekesség, hogy az fotó: bakó jenő uszoda tetején Jogharmonizáció EU-s léptékkel Interjú dr. Kecskés László tanszékvezető egyetemi tanárral Az Európai Uniós jogharmonizáció nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyes tagállamok jogi szabályai egységessé válnának - hangsúlyozta dr. Kecskés László egyetemi tanár azon a képzésen, melyet a megyei önkormányzat tisztségviselői számára tartott Szekszárdon. A PTE állam és jogtudományi karának professzora alapvetően funkcionális szerepet tulajdonított a folyamatnak. Tolna megye-Szekszárd- A jogharmonizációnak az a célja, hogy a tagállamok jogrendszereinek szabályait összehangolja, s oldja a felesleges különbözőségeket - folytatta dr. Kecskés László. - Egyszerűen fogalmazva az áru, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlásának a biztosítása valósul meg jogi vonatkozásban is. A gazdasággal kapcsolatos szabályok úgy nyolcvan százaléka azért persze benne van a harmonizációs körben, de a maradék húsz százalékot illetően bőven van eltérési lehetőség.- Tehát országunkban egy ártized múlva is hivatkozhatunk a hatályos magyar, nem pedig az EU-s jogrendre?- Természetesen, a magyar jogrendszer mindenképpen megmarad. De azért hozzátenném: az európai bíróság már tíz esztendeje kimondta, hogy tagállamok nemzeti jogrendszerének szabályát az Európai Unió közösségi jogának fényében kell értelmezni. Sőt, ha egy tagállam bírája azt észleli, hogy a saját nemzetí szabáya nincs összhangban a közösségi joggá, akkor ebben az esetben a saját nemzeti szabáya- it nem alkalmazhatja.- Ez azt jelenti, hogy a Magyar Közlöny mellett az EU-s közlönyt is tanulmányoznia kell majd a csatlakozás után a magyar jogászoknak? ■ Már most is, de a csatlakozás után ez elenged- heteüen lesz. Akkor az EU á- tá hozott jogsza- báyok húsz nap után automatikusan érvénybe lépnek minden tagálamban, így nálunk is. Ha figyelemmel kísérjük azokat a jogszabáyokat, ha nem.- Előreszaladva ehhez az időszakhoz, ekkor milyen kihívásokkal kell majd szembenéznie egy pályakezdő magyar bírónak, ügyvédnek?- Először is igyekeznie kell, hogy egyátáán legyen munkája. Ugyanis nálunk óriási jogász túltermelés van. Az Európá Unió persze a maga széles piacává egy kicsit megrázza, széthúzza a mezőnyt, de tőlünk nyugatra a magyar jogásztársadalomnak csak viszonylag kis része lesz működőképes. Ezt a gondot tehát nem az EU-nak, hanem nekünk kell megoldanunk. ___________-száil latkertet alakítanak ki, ahová különböző fűszernövényeket ültetnek aroma-terápia céljából. Az Apponyi kastély körül eredetileg is angolpark volt, amit azonban miután a csáád 1936-ban az OTl-nak eladta az ingatlant, nem kellően gondoztak. Tovább rőntotta a helyzetet, hogy később feldarabolták a parkot és más célra hasznosították egy részét. Szerencsére a kastélykert értékeiből sikerült azért olyan épületeket, növényeket megmenteni, mint a Vénusz-templom vagy Magyarország talán egyik legnagyobb platánja, egy közel 250 éves óriás faóriás, amire az építkezés során külön figyelmet fordítottak -, mondta Piros László, f. kováts éva A Völgység huszadik százada A Völgységi Konferenciák Tolna, Baranya megye Völgység kutatóinak találkozásá, amikor előadásokon másokká is megosztják munkájuk eredményét. A-Völgységi Múzeum szervezésében az elmúlt tíz esztendőben háomszor volt erre lehetőségük. Az elhangzott előadások írásos formában, kötetbe szerkesztve megjelentek. A harmadik, 2000-ben megrendezett konferencia anyagát dokumentáó könyvet most mutatták be Bony- hádon. A Völgység huszadik százada - Struktúrák és konfliktusok című könyv Szita László és Szőts Zoltán szerkesztésében jelent meg. A Völgység történetének utolsó száz esztendejét dolgozza fel többféle megközelítésben. Képet ad annak tásadalmáról, gazdaságáról, politikájáról, az itt élő nemzetiségek történetéről, kábítójáról. A történelmi, néprajzi tematika mellett megjelenik benne a táj és a társadáom viszonya, az a környezeti problematika, amely napjainkra a központi kérdések egyike lett. _________________-pált / \
