Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-29 / 228. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2001. Szeptember 29., Szombat ifi Hírek TOLNA. Holnap, vasárnap 14 órakor kezdődik a tolnai Selyem óvoda hagyományos szüreti fel­vonulása, amely érinti a Madách és Szekszárdi utcát is. A felvo­nulás után bált rendeznek a ki­csiknek, jó idő esetén az óvodá­ban, rossz időben a művelődési házban. SZEKSZÁRD. A nagy magyar prédikátorokat bemutató soro­zat újabb állomásaként szep­tember 30-án, vasárnap 18 órai kezdettel Szekszárdon, a Bezerédj utcai Református Gyü­lekezeti Házban Cseri Kálmán­nak, Pasarét lelkipásztorának Az ítélkezés című, hangkazettá­ról bejátszott tízparancsolat ma­gyarázása hallgatható meg. DOMBÓVÁR. Hétfőtől megvál­tozik a belváros forgalmi rendje, ugyanis a Bezerédj és a Kölcsey utcák Dombó és Bajcsy-Zsilinsz- ky utcák közötti szakaszát - a képviselőtestület döntésének megfelelően - egyirányúsítják. PINCEHELY. A Pincehelyi Nyári Képzőművészeti Tábor al­kotásaiból nyílik kiállítás ma 15 órakor a pincehelyi közösségi házban. TOLNA. A tolnai önkormányzat jövő héten szombaton, délelőtt 11 órától rendezi a hagyomá­nyos idősek napi programot a városi sportcsarnokban. A ren­dezvényre minden 60 éves és annál idősebb tolnai polgárt vár­nak. A tervek szerint minden érintett személyre szóló meghí­vót kapott volna, ám a szerve­zők szándéka ellenére ez nem történt meg hiánytalanul. Azok a polgárok, akik nem kapták meg az értesítést, meghívójukat a tolnai művelődési házban a jö­vő héten átvehetik, munkaidő­ben, 9 és 17 óra között. SZEKSZÁRD. Az épület külső megújulásáért zajlik istentisz­telet szeptember 30-án, vasár­nap 10 órától Szekszárdon, a Kálvin té'ri református temp­lomban. Igét hirdet Tóth Sán­dor, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspök-helyet­tese, aki egyúttal megáldja a templomban a millennium al­kalmából elhelyezendő nemze­ti és református zászlókat. Az eseményen a nemzeti kulturá­lis örökség minisztériumát Ra­vasz Levente főosztályvezető képviseli. TAMÁSI. A Tamásiban műkö­dő kórusok - a Würtz Ádám Ál­talános Iskola, a 2. számú Álta­lános Iskola, a Béri Balogh Ádám Gimnázium kórusa, a Pro Cultura Humana és az A Cappella -, adnak koncertet a Zenei Világnap alkalmából ok­tóber 1-jén hétfőn 18 óra 30 perckor a Diákcentrumban. Állami támogatás teleházaknak? Kiszámíthatatlan az ugrásszerű bővülés Jelentős bővülés előtt áll a magyar teleházak hálózata: az elkö­vetkező években számuk megsokszorozódhat, a működéssel ugyanakkor gondok vannak. Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség elnöke lát állami hajlandóságot a teleházak finanszí­rozására. Magyarkeszi A szövetség elnöke a teleházak szervezeti kultúráját fejlesztő tréningeket tart a napokban három Tolna megyei teleházban. A pálfai, magyarkeszi és kajdacsi képzésen teleház-munkatársak, pedagógu­sok, diákok vesznek részt, és a helyszínen gyűjt tapasztalatokat a magyar tele­házak működéséről a pretoriai egyetem öt oktatója és diákja, akik a magyar és a dél-afrikai oktatási minisztérium egyezményének keretében érkeztek Magyarországra. Gáspár Mátyás elmondta: a mag­yar teleházmozgalom rendkívül gyorsan növek­szik, egy éven belül várhatóan duplája lesz a tele­házak száma, az elkövetkező években ez a szám is megkétszereződik. Kiszámíthatatian, hogy a gyors növekedés hová vezet. Azt érzékeljük, hogy, ha nem kezdünk el foglalkozni intézményesen a teleház szellemének átörökítésével, nem tudjuk, milyennek kell lennie az új teleházaknak. Á szövetség elnöke hangsúlyozta: az, hogy az internetet, a tudást eljuttatják az emberekhez, ugyanolyan közfeladat, mint a könyvtár. Ezt elvileg az államnak, önkor­mányzatnak kellene bizonyos mértékben finanszírozni, ami ma eseüeges - húzta alá. Van olyan önkormányzat, amely ezt felismeri; az állam csak a létesítést támogatja, a működést pil­lanatnyilag nem. Az egyik kitörési pont, hogy az államot rá kell venni: ha egy minimumnak megfelelő szolgáltatást a teleház ellát, adjon hozzá normatívát. Gáspár Mátyás szerint erre van haj­landóság. - kaptunk halvány ígéretet arra, hogy a támogatást jövőre kísérleti jelleggel, majd módsz- eresen beépíük a költségvetésbe.______________rr. A város jóhírét viszik Hochheimbe Egy hétig a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola vendégei voltak a hochheimi partnerintéz­mény diákjai és pedagógusai. A harmincfős küldöttség hazánk lát­nivalóival és az oktatási rendszer­rel ismerkedett. Három éve született meg a kapcsolat a két iskola között. Kéttannyelvű iskolaként fontos a tanulóink számára a nyelvgya­korlás, amit segített, hogy a né­met intézményben tanórákra is beültek a mieink, és családokat is felkerestek - tájékoztat Somogyi János, a Vörösmarty iskola igaz­gatója. „A 70-es évektől alakítot­tunk ki kapcsolatokat különböző országok iskoláival, s amikor le­hetőség nyílt a keleti államok felé is nyitni, megtettük. Mivel Hochheim környékére sok Bony- hád környéki ember települt, ezért kerestünk itt partnereket ­mondja Werner Fischer matemati­ka-fizika tanár. A német gyere­kek meglepődtek azon, hogy a magyar iskolákban van étkezte­tés, és hogy itt a fegyelem na­gyobb, mint nálunk - mondja Marianne Bakulin angol-bioló­gia tanár. A városaink közötti kapcsolat is fellendülőben van, kulturális csoportjaink több alka­lommal léptek már fel közösen. Az államhoz kötődjön a polgárőrség Az Országos Polgárőr Szövetség kihelyezett ülése Bár az OPSZ elnöksége nem szokott kihelyezett üléseket tar- tatni, hogy az önkormányzatok el- tani, most mégis úgy döntöttek, hogy a helyszínen kérnek tá­jékoztatást a Tolna megyei Polgárőr Szövetség munkájáról. A döntés okáról dr. Túrós Andrást, az Országos Polgárőr Szö­vetség elnökét kérdeztem. ______Dunaföldvár- M iért tettek kivétek?- Célunk az, hogy a helybeli em­berek, a helyi és megyei rendőri ve­zetők és a helyi szövetség vezetői érezzék, hogy figyelemmel kísérjük a megyében működő egyesületek munkáját.- Hogyan minősítené azokat?- Nem tartoznak az élenjárók kö­zé. Úgy tapasztaltuk, hogy az el­múlt években hullámvölgybe került a mozgalom, melynek személyi és szervezeti okai is lehetnek. Tolna megye esetében azonban azt kell mondanom, hogy viszonylag ki­egyensúlyozott a közbiztonsági helyzet, a megyében egy igen jól működő rendőrség van, ami nyil­ván nem generálja a polgárőr mun­ka szükségét.- Elég sok csoport megszűnéséről le­hetett hallani az utóbbi időben, jó len­ne, ha csak ez lenne az oka.- Országosan 1300 polgárőr egye­sület működik. Ez tehát egy igen je­lentős, jól szervezett mozgalom, amely behálózza az egész országot. Mint minden élő szervezetben ter­mészetes, hogy csoportok meg­szűnnek és újak jönnek létre. Öt év­vel ezelőtt 26 ezer tagunk volt, most 44 ezer, visszaesésről tehát nem be­szélhetünk, sőt egy igen jelentős nö­vekedésről. Természetesen vannak olyan megyék, amelyek a polgárőr­ség „fellegvárai”. Borsod Abaúj Zemplén, Szabolcs Szatmár, Hajdú Bihar megyékben található a teljes tagság mintegy 50%-a, ami nyüván összefüggésbe hozható a terület bűnügyi fertőzöttségével. A mi di­lemmánk inkább az, hogy a mozga­lom egyesületi szinten nagyon sze­mélyfüggő. Ha a csoport élén olyan ember áll, akit elismernek és követ­nek, akkor az egyesület működik, ellenkező esetben felbomlanak a csoportok.- Hogyan lehet ezen változtatni, hiszen rívil szerveződésekről van szó?- Remélem sikerül törvénybe ik­lenőrzése alá kerüljenek ezek a szervezetek. Ebben az esetben a tá­mogatás, irányítás és felügyelet rendszere sokkal hatékonyabban működhetne és jóval kevésbé lenne a rendszer személyfüggő. Ez a problémánk egyébként a rendőrsé­gi együttműködésben is. Ott tudnak együttműködni, ahol a rendőrség és a polgárőr szervezetek vezetői köl­csönösen elfogadják egymást. Ne­künk viszont arra kell törekedni, hogy jogszabály írja elő az együtt­működést és ne személyi kérdése­ken múljon.- És ha nem tudják az önkor­mányzatok finanszírozni a szerve­zeteket?- Évente az önkormányzatok kö­rülbelül 500 müüó forinttá támogat­ják az egyesületeket. Az tény, hogy elég differenciált a kép, van ahol mü- liókat kapnak a csoportok, van ahol semmit. Ezért tartom fontosnak, hogy költségvetésében egyre inkább az államhoz kötődjön a polgárőrség és központi pénzekből is részesül­jön. A helybeli feladatokat finanszí­rozzák az önkormányzatok, a tech­nika ellátottság és a hírrendszer ki­alakításához szükséges pénzeket pe- dig központi forrás fedezze, szieol e. Emelkedik a hőenergia díja Gemenci Bőgés, Gyulaji Barcogás SZEKSZÁRD Október 1-től 9,35 százalék­kal növekszik a hőenergia díja a megyeszékhelyen. Az alapdíjak változatlanok ma­radnak. Csütörtökön lapzárta után folyta­tódott a megyeszékhely közgyű­lése. Meghozta a testület a teher­mentesítő út folytatásához szük­séges döntéseket. Megszavazták a saját erőt a gyermekorvosi ügyelet műszerfejlesztéséhez. A város az Egészségügyi Miniszté­rium pályázatán vesz részt. Hoz­zájárult a közgyűlés a területvá­sárláshoz annak érdekében, hogy az Epreskert utcában meg­épülhessen a csapadékvíz-eleve- zetés. A Tolna Megyei Közokta­tás-fejlesztési Közalapítvány pá­lyázatot írt ki a közoktatási intéz­mények előírt eszközállományá­nak és felszerelésének a beszer­zéséhez. A közgyűlés a saját erőt meg­szavazta. Támogatják a Gemenci. Bőgés, Gyulaji barcogás című rendezvényt is félmillió forinttal. Kapcsolt-hő és villamos energia termelésére szolgáló berendezé­sek telepítését tervezi az Alfa No­va Kft, mivel a gázmotorok alkal­mazása olcsóbbá teszi a távhő­szolgáltatást. A közgyűléstől olyan kötelezettségvállalást kér­tek, mely szerint kötelezővé te­szik azok üzemeltetését függetle­nül attól, hogy milyen cég végzi a távhőrendszer üzemeltetését, il­letve előnyben részesíti a város ezt a hőenegriát. Mint annak ide­jén beszámoltunk róla, a pályá­zat egyik vesztese pert indított a város ellen, azzal az indokkal, hogy közbeszerzési eljárást kel­lett volna lefolytatani. Első fokon a bíróság nekik adott igazat, jog­erős ítélet még nincs. Végül a közgyűlés az előterjesztést nem szavazta meg azzal, hogy a kö­vetkező ülésre részletesebb indo­kolást kérnek a távhő-szolgál- tatótól. Elfogadta viszont a közgyűlés az Alfa Nova hődíj-emelési igé­nyét. A rendelet-módosítást már ki is hirdették. E szerint a mért hőenergia díja 9,35 százalékkal növekszik október 1-től. Ez azt jelenti, hogy a mért hőenergia dí­ja 1.147-R/GJ+ ÁFA. >• A zeneiskola új neve Liszt Fe­renc Művészeti Iskola. + Bajban a kisvasutak Kisvasutak, nagy baj? A ma­gyarországi kisvasutakkal a kormányzat keveset törődik, holott megfelelő támogatással jelentős idegenforgalmi ha­szonra lehetne velük szert tenni. A témáról bővebben olvashatnak a Tolnai Népújság Vasárnap Reg­gel holnap megjelenő számában. Ki hinné, hogy az origami ma­tematikai modellezéséről is szól­hat egy diplomadolgozat? Hát még, hogy az így megírt számító- gépes program képes „kismanó” létrehozására. Mi hittük is, meg nem is, úgyhogy utána jártunk. Részletek a lapban. Égből poty- tyant teleházak - ez egy másik írás címe, amelyből kiderül, hogy a teleház-mozgalom Dél-Afriká- ban is ismert. A női rovatban a füstölgő fiata­lokról és az élénk szemek vará­zsáról esik szó, arckép soroza­tunkban pedig Csányi Vilmos professzort mutatjuk be. Gyilkosság Komlón Tegnap délután holtan találtak leltek rá. A szakértői szemle sze- egy 36 éves komlói férfit a bara- rint halálát idegenkezűség okoz- nyai városban - tájékoztatott a ta, ezért emberölés alapos gyanú­megyei főkapitányság szóvivője. * jával indult eljárás az ügyben. Az áldozatra, aki egy faipari beté- Baranya rendőrfőkapitánya fél­ti társaság társtulajdonosa volt, a millió forintot tűzött ki a nyomra- Ferropraktik Kft komlói telepén vezetőnek. _______ ■ Fal uról, falura MEDINA. Októbertől megválto­zik a szemétszállítás időpontja a faluban. Jövő hónaptól minden második kedd helyett minden második szerdán viszi el a sze­metet a Héliosz Kft. Az első októ­beri szemétszállítás időpontja október 3., szerda. TENGELIC. Szüreti felvonulást rendeznek ma, szombaton Ten- gelicen. A menet 14 órakor indul a művelődési ház elől. Este nyolckor kezdődik a szüreti mu­latság, a dombóvári Treff zene­kar közreműködésével, a műve­lődési házban. FÁCÁNKERT. Megvalósulhat a Táncsics utca útfelújítása a me­gyei területfejlesztési tanácstól el­nyert összeg segítségével. A falu vezetése bízik benne, hogy még az ősz folyamán megújul az út. ■ Iskolakerengő, avagy egy nagy múltú intézmény kálváriája Hétfőn hozott előzetes döntést a tolnai képviselőtestület a helyi Széchenyi iskola elhelyezésével kapcsolatban. Alábbi összeállításunk a nagy múltú intézmény legújabb kori kálváriájának stációit mutatja be időrendi sorrendben, kom­mentár nélkül, a rendelkezésre álló dokumentumok és a kollektív emlékezet alapján. 1948. január 1-jétől a Kossuth utca 10. szám alatti, a templom­mal szembeni emeletes isko­laépület (a későbbi Széchenyi iskola fő épülete) az egyház tulaj­donából kártalanítás nélkül álla­mi tulajdonba került. 1991: az akkor még I. számú iskolának (a későbbiekben Széchenyi) felajánlják a volt pártház épületét oktatási célokra, néhány osztály oda költözik. 1994. augusztus: egy 1991-es törvény, ületve 1993-as kormány- határozat alapján, a város és az egyház által kötött szerződés szerint az egyház tulajdonába kerül az emeletes iskolaépület, az önkormányzat egyidejű kárta­lanítása fejében. Kártalanítás gyanánt a város iskolaépítés céljára a volt laktanyában épületeket és 178 millió forintot kap. 1994. augusztus. Megkötik az építési szerződést a laktanyai iskola építéséről, amelyben akkor már konkrétan az új gimnázium megépítése szerepel. (Több visz- szaemlékezés alapján a - városközpontban levő Széchenyi iskola vezetése nem tartotta megfelelőnek a város szélén levő laktanyát, mint helyszínt, ezért épült ott gimnázi­um. A lehetőség így adva volt arra, hogy a későbbiekben esetleg a Széchenyi költözik a régi gim­náziumi épületbe.) 1994. augusztus 29-től egy­házi tagozat indul az önkor­mányzati fenntartású Széchenyi iskolában. 1995. nyara: felépül az új gim­názium, az intézmény a régi, a központban található épületből átköltözik a volt laktanyába. 1995. szeptember: az akkor még 1. iskola öt osztálya (három a volt pártházból, kettő a templom mögötti földszintes épületből) átköltözik a volt gimnázium üre­sen álló épületébe. 1995. október 17.: szülői tiltakozás nyomán (balesetveszé­lyes közlekedés, nagy zaj) elren­delik az osztályok vissza- költöztetését. 1997: a város eladja a volt gim­náziumot, az épületet lebontják, a telken Penny Market áruház épül. 1997. szeptember: az egyházi oktatás leválik a Széchenyi iskoláról, az egyházi fenntartású tolnai Szent Mór Katolikus Általános Iskola a templom mögötti, önkormányzati tulajdon­ban levő iskolaépületben megkez­di önálló működését. Az egyház és a város előbb egyéves, majd 1998-ban 2000. július 30-ig szóló ún. ingatlancsere szerződést köt, mely szerint a két iskola tanu­lólétszámának figyelembevételév­el a Szent Mór használja az ön­kormányzat (kisebb) földszintes épületét, a Széchenyi pedig az egyház (nagyobb) emeletes épületét. A két épület közötti értékkülönbözetért a város bérleti díjat fizet az egyháznak. A Széchenyi iskola néhány osztálya a helyszűke miatt az immár egy­házi iskola udvarán levő, koráb­ban politechnikai műhelyként használt lapostetős épületbe költözik. 1999: a katolikus iskola kinövi a földszintes épületet, közös meg­egyezés révén a Szent Mór egy évvel korábban beköltözhet az emeletes iskolaépületbe. 1999. nyara: A Széchenyi isko­la kiköltözik az emeletes épület­ből. Az udvaron levő torna- csarnokot megállapodás alapján mindkét iskola igénybe veheti, a lapos tetős épületet a délelőtti oktatás céljára használhatja a Széchenyi iskola. Az udvaron drótkerítést húznak fel, ami jelzi a határt a két iskola diákjai részére. 2001. tavasza: az egyház kéri, hogy a 2001. nyarán lejáró megál­lapodás alapján a Széchenyi isko­la költözzön ki a lapostetős épületből. A polgármester ké­résére az egyház egy év hala­dékot ad, a lapostetős épületet 2002. nyaráig használhatja a Széchenyi iskola. 2001. szeptember 24.: dön­tenek arról, hogy a lapostetős épület kiváltására négy tantermet építenek a művelődési ház mel­lett. 2002. nyara: a költözés foly­tatódik.-i 1 k »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents