Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-28 / 227. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I 2001. Szeptember 28., péntek T U K O R RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. szeptember 27.) Borsodchem 3250R A Egis 11200 Ft ű Matáv 735 Ft ö Mól 4150 Ft ü OTP 13 250 Ft A Richter 15 300 Ft Ű TVK 2 205 Ft ff Zalakerámia 1360 Ft BUX: 6089,49 +0,25% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 6000 INDEX IX. 21-274G ,^00» 5900 _ : 6074,38 6089'4! 5800 : #5974.53> 5700 5600 ^5779,96 5670.88 pont- 1 3 & -o "E IS AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 412,01 Cseh korona 7,60 Euró 257,52 Német márka 131,67 Osztrák schilling 18,71 Lengyel zloty 66,82 Svájci frank 173,99 Szlovák korona 5,90 USA-dollár 279,12 Népszerűtlen közraktározás Az idén termett 5,1-5,3 millió tonna búzából eddig a három közraktárba mindössze másfél millió tonnát tároltak be - mond­ta el Szabó László, a Hungária Közraktározási Rt. ügyvezető igazgatója csütörtökön. Hozzá­tette: figyelembe véve, hogy ed­dig csupán 392 ezer tonna búzát exportáltak, 3 millió tonna még a termelőknél van. ■ Erősödik a nonprofit szektor Közép-Magyarországé a legtöbb szervezet, a legnagyobb bevétel A magyar gazdaságnak az elmúlt tíz évben az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a nonprofit szektor volt. Az ilyen típusú szerve­zetek száma az országban meghaladta a 48 ez­ret. Szerepvállalásuk már nem csak a szociális és oktatási területre szorítkozik, gyakran ke­rülnek ki köreikből nagyfoglalkoztatók, illetve tekintélyes vagyonkezelőként is jelentkeznek. A KSH nyilvántartása szerint a nonprofit szerve­zetek száma már két évvel ezelőtt meghaladta a 48 ezret. A regisztráltak 49 százaléka alapítványi formában, fennmaradó részük pedig tagsági vi­szonyon alapuló társas nonprofit szervezetként működött. Érdekes képet mutat a szektor szereplőinek területi megoszlása. Az ország nonprofit szerve­zetének több mint egyharmada a közép-magyar­országi régióban működik, Budapesten található a szervezetek 27,1 százaléka. A többi régió 10-12 százalékkal részesedik a nonprofit szervezeti formákból. Kisébb területi egységeket tekintve a szervezetek mintegy 38 százaléka a megyeszék­helyeken, további 27 százalékuk pedig városok­ban tevékenykedik, míg a fennmaradó hányaduk kötődik a kisebb településekhez. A KSH adatai szerint a működő nonprofit szervezetek legnagyobbrészt a szabadidős, okta­tási, kulturális és sport szolgáltatást végzők cso­portjába tartoznak, amelyek az összes szervezet több mint 55 százalékát alkotják. Ezenkívül a szociális ellátás, illetve a szakmai, gazdasági ér­dekképviseletek területén működik nagyobb számú szervezet. Az utóbbi évek jelensége, hogy ritkán már nagyobb foglalkoztatóként - az ága­zat egyébként nem tartozik a magas foglalkozta­tású szektorok közé -, gazdaságfejlesztő kezde­ményezésként, tekintélyes szervezeti vagyonok működtetőjeként is megjelentek a nonprofit szervezetek. Számos területi gazdasági kamara működtet például eredményesen helyi és térségi gazdaságfejlesztő tevékenységet ellátó nonprofit szervezetet, leggyakrabban közhasznú társasá­got. A példájukon felbuzdulva más gazdasági ér­dek-képviseleti szervezetek is alapítottak non­profit társaságot. A működés lényege, hogy an­nak minden hozadékát az alaptevékenységben lefektetett profilok finanszírozására fordítják. A szektor növekvő gazdasági súlyát jól jellem­zi, hogy az országban működő nonprofit szerve­zetek teljes bevétele 1999-ben mintegy 416 milli­AZ 1000 LAKOSRA J TERŰ Közép-M agyarország Kőzépüunántúl UTÓ NONPR0E1T-SZERVEZETEK SZÁMA LET SZERINT. 1999-BEN 5Í) *3] Nyugat-Ounántúl OétOunántúl si) 5,2| Észak-M agyarország Észak-Alléid 3.7) DéWUfötó i?J Fottáa KSH árd forint volt, három és félszerese a hat évvel korábbi bevételnek. Ezen források 70 százaléka a közép-magyarországi régióra, ezen belül 65 százaléka a fővárosra koncentrálódott. KASZÁS E. Háttér Nyereség nélkül Az 1980-as évek végétől és főként a rendszerváltás utáni egy­két évben gombamód szaporodtak el az alapítványok, egye­sületek és más nonprofit szervezetek. A legtöbbször alulról építkező, a piaci és az állami szektoron kívül működő szerve­zetek, civil kezdeményezések a társadalom demokratikus működésének elengedhetetlen tartozékai. Nonprofit szervezeteknek nevezzük azon szervezeteket, amelyek egyidejűleg felelnek meg az alább felsorolt három feltételnek: 1. Nem profitcélok által vezérelt szervezetek. Az esetlege­sen megtermelt proftot eredeti céljaik elérése érdekében használják fel. 2. A kormányzattól közvetlenül nem függő szervezetek. Ez nem zárja ki az állami támogatások lehetőségét, de sem intéz­ményesen, sem jogilag nem tartozhatnak az állami szférába. 3. Formális szervezetek, vagyis intézményesültek és szabályozottak. Ezen három kitétel mellé néhány nemzetközi nonprpfit- kutató csoport a következő további két kritériumot teszi: 4. Önkormányzó, azaz képes kontrollálni saját tevékeny­ségét. 5. Önkéntes, azaz működésében jelentős szerepe van az önkéntes részvételnek, ami a mindennapi működésben és a vezetésben játszott szerepet egyaránt jelentheti. Megújult a Világgazdaság E héttől átalakított szerkezet­ben, megújított külsővel jele­nik meg a Világgazdaság cí­mű üzleti napilap. Az újság a korábbinál több vállalati, pia­ci hírt, tényt, elemzést közöl, s profilja változatlanul kiter­jed a gazdaság, a társadalom eseményeinek, az üzleti élet szereplőinek nézőpontjából történő kommunikálásra. A lapban megszaporodtak a portréfotók, valamint a kor­szerű közléstechnikai ele­mek: infografikák, grafiko- A lap weboldala ( www.vilaggazdasag.hu ) nők, didaktikus táblázatok, s lehetőség van színes hirdetések esélyt lát az előfizetők számának elhelyezésére is. tetemes növelésére, elsősorban a A piacvezető üzleti napilapot vállalati döntéshozók körében. A kiadó Zöld Újság Rt. - amelyben Világgazdaság ennek a célközön- a közelmúltban többségi tulaj- ségnek információs igényeit kí- dont szerzett az Axel Springer vánja jobban kiszolgálni a lap Magyarország Kft. - komoly megújításával. _______________■ A félelem alakítja az árakat A nemzetközi gabonapiacon a közeljövőben erősen áralakító té­nyező lehet a küszöbönálló ame­rikai megtorlás és a gazdasági re­cessziótól való félelem - prog­nosztizálja az Agrograin Rt. elő­rejelzése. A chicagói tőzsdén a múlt hé­ten helyreállt a kereskedés. A ku­koricapiacon a gazdasági bizony­talanság miatt a befektetési ala­pok eladásba kezdtek, ami még tovább csökkentette az amúgy is alacsony árakat. A hét második felében azonban némi változás következett be a tőzsdén, ami a fizikai piac felfutásával párosult. A kukoricát - FOB Mexikói-öböl­ben - tonnánként 88-97 dollárért kínálták. A búza piacán viszonylag élénk volt a kereskedés. Egyip­tom a múlt heti nagy vásárlása után még mindig jelen volt vételi szándékával a piacon. Tovább növelte az optimista hangulatot az a hír, hogy Kínát az év végén beválasztják a Kereskedelmi Vi­lágszervezetbe (WTO). A világ­méretű recessziótól való félelem TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.38. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 119-116 Ingadozó Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 97-88 Csökkenő Ingadozó FOB Mexikói-öböl Napraforgó 504 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 205 Csökkenő Ingadozó CIF Rotterdam ugyanakkor elbizonytalanította a kereskedőket s így az árak hamar visszaestek az elmúlt heti szint­re. A búza ára - FOB francia kikö­tőben - tonnánként 116 és 119 dollár között mozgott.-UG­október 3-tól . $ ITS* w"^ Beépült az állami támogatás Több pénzből gazdálkodhat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) költségvetésébe új elemként beépült az állami támogatás, amelynek mértéke az idén 120 millió forint. A pénzek egy részének felhasználására bizonyos esetekben a megyei kamarák tehetnek javaslatot. Budapest Az MKIK tegnapi küldöttgyűlé­sén módosították a szervezet idei költségvetését - annak nyomán, hogy a kormány a kamarával kö­tött nyári megállapodás alapján 120 millió forint költségvetési tá­mogatást folyósít az MKIK részé­re. E többletforrások révén a ka­mara az idén összesen 757,3 mil­lió forintos-bevétellel számol, amely összegen belül 140 millió forintot - a korábban tervezettnél tízmillióval kisebb összeget - képviselnek a tagdíjbevételek. Az említett állami támogatás­ból 40 millió forintot elkülönítet­tek projektfinanszírozási keret­ként, amelynek konkrét felhasz­nálására a kétoldalú tagozatok, a kollégiumok és országos jelentő­ségű rendezvények szervezése esetén, egyes területi (megyei) kamarák tehetnek javaslatot. A támogatás mértékéről végül az MKIK elnöksége hoz döntést. A módosított költségvetésben nö­velték a befektetések, támogatá­sok összegét, valamint - 23 millió forinttal - azt a keretet, amely a saját részt biztosítja a pályázati formában igényelt pénzekhez. (Utóbbiak további több tízmillió forinttal bővítik a rendelkezésre álló forrásokat.) Parragh László, a kamara elnö­ke a küldöttgyűlésen elmondta: folyamatosan javul az együttmű­ködés a megyei kamarák és az országos szervezet között, ami egyebek mellett az egységes ar­culat, szolgáltatás és informatika kialakulásában ölt testet. E törek­vések körvonalazódnak az MKIK nemrég elfogadott 2001-2004. évi stratégiájában is, amely a kiemelt feladatok között jelölte meg a tag­létszám növelését és az országos „lefedettség” elérését, valamint a szolgáltatás- és vállalkozásbarát kamara megvalósítását. O. L. Kinyílik az energiapiac A Közép- és Kelet-Európai államoknak a piacok megnyitása felé vezető úton nem kellene „védőkerítést húzniuk” villamos- energia-termelésük és -ellátásuk köré - mondta Berthold Bonekamp az R. W. E. Rheinbraun A.G. igazgatóságának elnö­ke a második európai barnaszén-konferencián Budapesten. Budapest Az elnök - a privatizáció és a piacnyitás eddigi visszafogott üte­mével kapcsolatban - ugyanak­kor érthetőnek nevezte a félel­met, hogy az ország az energia- gazdaság, mint stratégiai szektor fölött esetleg elveszíti a nemzeti ellenőrzést. Hegedűs Éva a Gazdasági Mi­nisztérium közgazdasági helyet­tes államtitkára elmondta: ma je­lentős barnaszén-kitermelés a Mátrai Erőmű Rt. visontai és bükkábrányi bányájában folyik. Noha ma kevesebb energia fel- használásával több GDP-t terme­lünk, mint tíz éve, még mindig kétszer annyi energiát haszná­lunk fel fajlagosan, mint az Euró­pai Unió tagállamai, tehát ezt a hatékonyságot tovább kell javíta­ni. Másik kiemelt feladat az egyol­dalú importfüggőség mérséklése, tekintve, hogy Magyarország a fel­használt energia 56 százalékát külföldről szerzi be. Hegedűs Éva véleménye szerint a piacnyitás kedvezőbb energiaárakat teremt a jövőben. A kormány törvényja­vaslata értelmében 2003 elején az energiapiac egyharmadát liberali­zálják, majd az elképzelések sze­rint 2005-től teljes mértékben megnyitják a honi energiapiacot, amit egy állami felügyelet alatt álló szervezet irányít majd. Emst Schwanhold, Észak- Raj na-Vesztfália gazdasági mi­nisztere kijelentette: barnaszén­ből legalább 200 évre elegendő készlet áll rendelkezésre, s ennek egyharmada Európában találha­tó. A német tapasztalatok szerint a barnaszén kitermelése bizo­nyos mértékig függetlenít az im­porttól és az árak hullámzásától. A barnaszén állami támogatás nélkül teremt bizonyos ellátási biztonságot anélkül, hogy a kör­nyezetvédelmet és a klímáról va­ló gondoskodást elhanyagolnánk. A miniszter szerint e tapasztala­tokat Magyarország is hasznosí­tani tudja abba az Európai Unió­ba haladva, amelynek szintén az egyik biztató és stratégiai ener­giahordozójának ígérkezik a bar­naszén. DÓCZY LÁSZLÓ <

Next

/
Thumbnails
Contents