Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-27 / 226. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I T Ü KÖR 2001. Szeptember 27., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. szeptember 26.) Borsodchem 326ÖR Ű Egis 11100 Ft O Matáv 760 Ft ff Mól 3 985 Ft ű OTP 13 495 Ft O Richter 15 095 Ft ü TVK 2 255 Ft ff Zalakerámía 1385 Ft ff BUX: 6074,38 +1,67% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 412,00 7,58 257,90 131,86 18,74 66,22 175,34 5,88 279,66 HÍREK LASSULÓ INTEGRÁCIÓ? Magyarország európai uniós csatlakozását csak 2004 után tudom elképzelni, az amerikai események következtében az integráció folyamata lelassulhat - jelentette ki Otto Graf Lambs­dorff német szabaddemokrata gazdaságpolitikus, volt gazda­sági miniszter egy szerdai, bu­dapesti rendezvényen. Hozzá­tette: nem hisz abban, hogy Magyarországot mint a legfel­készültebb jelentkezőt egyedül felvennék az EU-ba. KÖZLEMÉNY. Egyetértési kö­zös közleményt írt alá szerdán Matolcsy György gazdasági miniszter és Valgerdur Sverris- dóttir izlandi ipari és kereske­delmi miniszter asszony. A do­kumentumban a geotermikus energia hasznosításával kap­csolatos kölcsönös tevékenység körvonalait rögzítették. Matolcsy György gazdasági mi­niszter kiemelte, hogy Izland előttünk jár a geotermikus energia felhasználásában, a lakóházak 80 százalékát közvetlenül ezzel fűtik. BIZTOS KÖRNYEZET. Ma gyarország biztos környezet­nek számít a külföldi befekte­tések szempontjából a mostani világgazdasági helyzetben - je­lentette ki Skultéti Vilmos, az ITD Hungary vezérigazgatója szerdán. Hangsúlyozta, hogy a folyamatban lévő befektetési tárgyalások egyikét sem mond­ták le a szeptember 11 -ei ame­rikai terrortámadások után. Az ITDH közreműködésével tavaly 808 millió dollár értékű külföldi befektetés valósult meg Magyarországon, amely révén 14 400 új munkahely létesült. HIRDETMÉNY. A Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett meg az agrár- vállalkozók európai uniós jog­szabályokkal kapcsolatos, teljes körű információval való ellátására - derül ki a Közbe­szerzési Értesítőből. A beszer­zés magába foglalja az EU na­ponta megjelenő agrárirányítá­si rendeletéi teljes szövegének napi összegyűjtését és adatbá­zisba helyezését is, egy éven keresztül. Sebezhető-e a magyar gazdaság? A magyar gazdaságban az első félévben tovább folytatódott a növekedés, azonban némi átren­deződés mutatkozott az egyes ágazatok sze­repvállalásában. A korábbiakkal szemben mérsékeltebb volt az ipar húzóereje, kifejezet­ten jó félévet zárt viszont az építőipar. Orszá­gunk gazdaságára is hatást gyakorolhatnak a terrorcselekmények, illetve egy esetleges há­borús válaszlépés. Egy évvel korábban az első és második negyed­évben is 20-20 százalékos növekedést mutatott a magyar ipari termelés. A kimagaslóan magas bá­zisértékekhez viszonyítva az idei növekedés 10, illetve 5 százalékos volt az első és a második ne­gyedévben, ami összességében 7 százalékos átla­gos gyarapodást eredményezett. A korábbi évekhez képest mérsékeltebb fejlő­dés ellenére a magyar gazdasági növekedésben az ipar szerepe egyre jelentősebbé válik. Az ága­zat súlya mellett közrejátszik ebben a benne le­zajló változások dinamizmusa is. A KSH legfrissebb elemzése az idei első félév­ben rámutat a növekedési folyamat lelassulására. Ebben meghatározó szerepe volt a már említett igen magas bázisszámoknak, az exportdinamika visszafogottságának - a tavalyi első féléves pro­dukciónak alig fele az idei 14 százalékos növek­mény -, illetve ezzel összefüggésben az igazán meghatározó nagy cégek szerényebb teljesítmé­nye. Az ipari termelés csaknem 70 százalékát adó 300 fő felett foglalkoztató cégek ugyanis nem tudták megismételni a tavalyi 21 százalékos teljesítménynövekedésüket, ennek a mutatónak kevesebb mint egynegyedét produkálták. A mezőgazdaság teljesítménye egyértelműen csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az első félévben 3,7 százalékkal kevesebb terméket vá­sároltak fel az országban. A visszaesés egyaránt jellemezte az állattenyésztést és a növényter­mesztést. Igazán szép produkcióval rukkolt elő azonban az építőipar. Az ágazat első féléves átlagos 9 szá­zalékos növekményét is meghaladta a második negyedévben mutatott 11 százalékos pluszt hozó teljesítmény. Tartalmát tekintve a fejlődés egyér­telműen a lakások, lakóépületek építésének gya­koriságával függ össze. Elemzők szerint a magyar gazdaság nem men­tesülhet az USA ellen elkövetett terrorcselekmé­nyek negatív hatásaitól. Ez egyrészt a begyűrűző árváltozásokban - a biztosítási költségek megnö­vekedése miatt a napokban várható a repülője­gyek árának drágulása - mutatkozhat meg, illet­ve egyes ágazatok, multinacionális érdekeltségek visszafogott termelésében jelentkezhet. A gazdaság reagálása egyelőre bizonytalan, ennek ellenére a kormányzat bízik a fenntartha­tó növekedésben. Ennek alapját központi szakér­tők szerint nagyságtól függetlenül a tisztán ma­gyar cégek produkciójának fejlődése, a hazai fo­gyasztás további növekedése, illetve az építőipar­nak az idei első félévihez hasonló teljesítménye adhatja. kaszás e. Másfél milliárd a borászoknak A mezőgazdasági bizottság vezetője derűlátó a kilátásokat illetően Az Alföld egyes térségeiben szinte leállt a szőlő felvásárlása. Egyes szakértők szerint minden nap késedelem milliós veszte­séget okoz az ágazatnak. Nem látja ilyen súlyosnak a gondo­kat a parlament mezőgazdasági bizottságának vezetője. Budapest Farkas Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke szerint nem szükséges a bortörvény módosítása. A Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal történt egyezte­tés alapján a tárca megfelelő tá­mogatást fog nyújtani a szőlészek és borászok megsegítésére. A kö­vetkező mezőgazdasági bizottsá­gi ülésen visszatérnek a kérdésre, nevezetesen, hogy az FVM mi­lyen intézkedéseket tett az ágazat ügyében. Farkas Sándor elismerte, hogy az ágazatban vannak gondok, de - mint mondta - nem olyan sú­lyosak és nem jellemzőek az egész országra jellemző. Vannak térségek, ahol valóban alacsony a szőlő cukortartalma, felvásárlási gondokkal küszködnek a terme­lők, míg más borvidékeken ez nem ölt aggasztó méreteket. Azok a gazdák, akik kellő időben megfelelően elvégezték a növény- védelmi munkákat, gondozták a szőlőtöveket, azoknál korántsem oly mértékűek a bajok. Az ágaza­ti problémák rendezése az FVM kompetenciája. A mustfok javítá­sával kapcsolatosan legfeljebb ideiglenes szabályozásról lehet szó, nem pedig a bortörvény mó­dosításáról. Az FVM agrárpiaci rendtartási tárcaközi bizottsága (artb) ked­den tárgyalta a szőlő- és borága­zat helyzetét. A piaci gondok eny­hítésére az artb jóváhagyta a bor­lepárlás, a sűrítmény és a művi raktározás támogatását. Százezer hektoliter must exporttámogatá­sának ügyében konkrét döntés még nem született. A szőlő- és bortermelők megsegítésére az év végéig 1,5 milliárd forint támoga­tást kap az ágazat. Urbán And­rás, a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitká­ra elmondta: az agrártárca jóvá­hagyta 250 ezer mázsa szőlőből készült must besűrítését, illetve a sűrítmény­gyártás állami támogatását. Ugyancsak jóváhagyta 250 ezer mázsa fehér és kék szőlőből szár­mazó seprős újbor brandy-alap- anyagként történő lepárlásának támogatását. A lepárlási hozzájá­rulás mértéke 16 cukorfokos sző­lőből származó borra literenként 31 forint, 15 mustfoknál 38 forint. A fehér- és vörösborok művi közraktározása annyiban segít a felvásárlók gondjain, hogy nem kell azonnal értékesíteni a bort. Az artb keddi döntése szerint a betárolt készletek 540 ezer hek­toliteres kvótája 50 százalékkal, 740 ezer hektoliterre emelkedhet. ÚJVÁRI GIZELLA Gépjármű-kereskedelem - hegymenetben A kiskereskedelmi forgalom júliusban az előző háromhavit meghaladó mértékben növekedett. A kiskereskedelmi üzletek száma jóval kisebb mértékben nőtt az első félévben, ugyanak­kor több szűnt meg közülük, mint az előző év azonos időszaká­ban - ami a kiskereskedelem további koncentrálódását jelzi. kék értékesítése az előző évi szin­ten alakult. A kiskereskedelmi üzlethálózat az év második negyedében 1100, az első félévben pedig összesen 1500 üzlettel bővült - 7200 üzlet­Budapest A kiskereskedelmi forgalom júli­usban 5,6 százalékkal bővült az egy évvel korábbi szinthez ké­pest, s az első hét hónap átlaga is hasonló növekedést mutat. Ósz- szegszerűen 484 milliárd forintot ért el júliusban a kiskereskedelmi forgalom - közölte a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) szerdán. A korábbi időszakot meghala­dó növekedés főképp a gépjármű­vek, járműalkatrészek és üzem­anyagok kiskereskedelmének di­namikus, 11 százalékos növeke­déséből adódott. Szintén dinami­kusan, 17 százalékkal bővült a kultúr- és egyéb iparcikkek for­galma, elsősorban a mobiltelefo­nok és a számítógépek keresett­sége révén. Az élelmiszertermé­KISKERESKEDELMI ÜZLETEK SZÁMA 2001. JÚNIUS 30. Megye, főváros, régió Kiskereskedelmi üzletek száma összesen 10 000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma Budapest 28783 160 Komárom-Esztergom 4 956 159 Baranya 6815 170 Somogy 7 279 221 Tolna 4214 173 Borsod- Abaúj-Zemplén 9610 132 Heves 4 977 155 Nógrád 2 939 136 Jász-Nagykun-Szolnok 5901 144 Bács-Kiskun 8815 166 Békés 5772 148 nyitás és 6100 bezárás egyenlege­ként. A staüsztikai hivatal adatai­ból kitűnik, hogy a legnagyobb számban a közép-magyarországi régióban nőtt a működő üzletek száma s emellett jelentős bővülés mutatkozott a dél-dunántúli és az észak-alföldi régióban is. Legki­sebb ütemben az észak-magyaror­szági és a közép-dunántúli régió üzlethálózata nőtt. Mint Süveges Éva, a KSH szol­gáltatásstatisztikai főosztályának helyettes vezetője lapunknak el­mondta, a kiskereskedelmi forga­lom növekedése szoros kapcso­latban áll a reálkereset alakulásá­val - amely utóbbi az első fél év­ben 4,4 százalékkal növekedett. Az a tény, hogy a kiskereske­delmi egységek számának lassuló emelkedésével egyidejűleg az ál­taluk értékesített áruk mennyisé­ge nagy mértékben növekszik, a piaci koncentráció fokozódását mutatja - elsősorban a bevásárló- központok és a hipermarketek térhódítása révén. d. l. Őszi határszemle Budapest A szántóföldi zöldségfélék betakarítása végéhez közele­dik, a gyümölcsösökben je­lenleg az almát szüretelik a gazdálkodók - derül ki a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium tájé­koztatásából. Hagymából az idén várhatóan 140 ezer tonnát takarítanak be a termelők, ez a mennyiség hatvan százalékkal több az előző évinél. Végéhez közeledik az uborka be­takarítása is, a termés mennyisé­ge a vártnál húsz százalékkal ke­vesebb lesz. A felvásárlók - mi­nőségtől függően - kilónként 20-100 forintot adnak az uborká­ért. Konzerv minőségű paradi­csomból a tavalyihoz hasonló mennyiség termett, átvételi ára kilónként 12-15 forint között mozog. A baktériumfertőzések és a kedvezőtlen időjárás miatt csak közepes termésre számíta­nak a termelők pritamin- és fű- szerpaprikából. A káposztafélék és gyökérzöldségek terméskilátá­sai viszont kecsegtetőek. Őszibarackból közepes volt az idei termés, viszont jó áron lehe­tett a piacon értékesíteni. A szilva szüretelése is lassan a végéhez közeledik Az étkezési minőségű szilva felvásárlási ára az elmúlt hetekben 35 forint alá csökkent. A gyengébb minőségűt 15-20 fo­rintért veszik át a feldolgozó- üzemek. Az almaültetvényekben a gaz­dák folyamatosan védekeznek a lisztharmat és a molykártevők el­len. A nyári almáért kilónként öt­ven forintot kapnak a termelők. Augusztus végén az étkezési Gála alma átvételi ára kilónként 60-80 forint között mozgott. A nem öntözhető ültetvényekben egyes fajtáknál a gyümölcshullás és napégés csökkentette a minő­séget, így az össztermés a tava­lyinak a hetven százalékát sem fogja elérni. A léalmáért mind­össze 15 forintot fizetnek a felvá­sárlók. Körtéből a zalai termőtá­jat ért fagykár miatt az átlagosnál kevesebb termett. Ára fajtától függően kilónként 80 és 100 fo­rint között mozog. A faiskolákban szépen fejlőd­nek a gyümölcsoltványok, így - a szakemberek szerint - biztosítva van a szaporítóanyag az állami támogatással létesülő ültetvé- nyek telepítéséhez. ________-ug­Sz árnyakat kapott a reptér Sármellék A kormány a múlt év végén ha­tározatba foglalta, hogy a sár­melléki és a debreceni repülő­tereket nemzetközi légibázis­sá kell fejleszteni. Ehhez a se­gítség is megérkezett: a légi forgalmat és az utasbiztonsá­got segítő eszközöket kapott a Balaton Airport. Zóka István, a Balaton Airport ügyvezetője elmondta: több mint tízmillió forint értékben kaptak segítséget. Olyan eszközöket ve­hettek át a Maiévtől és az LRI-től, amelyeket eddig bérelniük kellett az utasok színvonalas kiszolgálá­sa érdekében. A légi forgalom biztonságát szavatoló berendezé­sek abban is segítenek, hogy új partnereket találjon a repülőtér.- Nemrégiben a német légitár­saság vezetői jártak nálunk és ép­pen ezeknek az eszközöknek, a beszerzésétől tették függővé, hogy két új járatot indítsanak a jövő szezonban - mondta Zóka István. - Mivel ezekhez most a közlekedési tárca segítségével si­került hozzájutnunk majdnem bizonyos, hogy két új charter- járatunk indulhat Frankfurtból és Nürnbergből a jövő tavasszal. A Malévnál feleslegessé vált berendezéseknek egyébként már az év elején meg kellett volna ér­kezni. Eddig azonban nem sike­rült megegyezni az eszközök értékében. Manninger Jenő, a szaktárca államtitkára azonban a napokban egyezségre jutott a nemzeti légitársasággal és a lég­ügyi igazgatósággal. Ennek kö­szönhetően a sármelléki utasbiz­tonság megegyezik már a nagy repülőterekével.- Az amerikai események óta Sármelléken is fokozott az ellen­őrzés és a repülőtér védelmét is megerősítettük - mondta Zóka István -. A Malév segítségének köszönhetően egy csomagrönt­gent és egy mágneses kaput is munkába állíthattunk, ami meg­nyugtatóan szavatolja utasaink biztonságát. fábos erika Valenával Korzikára Vásároljon most egy kisbőröndnyi Valena kapcsolót és a kedvezőbb ár mellett még egy sorsoláson is részt vehet, melyen 10 db kétszemélyes korzikai utazást sorsolunk ki. A nyereményakció részletei a márkaboltokban! KONTAVILL* OMgrand MÁRKABOLTOK: Dombóvár: Elektro-Uno Márkabolt Bezerédi u. 6. Tel: 74/467-906 Szétszórd: Elektrolit Kft. Rákóczi F. u. 107 Tel.: 74/418-5 17 i ( <

Next

/
Thumbnails
Contents