Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-22 / 222. szám
■M 2001. Szeptember 22., Szombat HÉTVÉGI MAGAZIN 7. OLDAL ÜÜ? ■ ilipítáMfm Ki volt Pál Eliza? Egy család tragédiája Azt szeretnék, ha mindenki megtudná, ki volt Pál Eliza, pedig ők is tisztában vannak vele, hogy aki számukra volt, azt senki más át nem érezheti, teljes mélységében fel nem foghatja. Azt akarják, tudja meg mindenki, a falu, az egyház, a megye, az emberiség, hogy mit veszítettek. Pedig ezt is csak ők tudhatják igazán. ■ i Pál Elizát 2000. szeptember 13-án Ma- gyarkesziben meggyilkolták, csak azért, mert az előszobában szembe találkozott a gyilkossal. Már berendezték a szolgálati lakást. Odavitték a bútorokat, az édesanya még az ágyneműt is felhúzta. Még két ablakot kellett volna befesteni, a repedt üveget kicserélni. Ezért úgy döntöttek, hogy a lány ne aludjon ott, még töltse az éjszakát az albérletben. Másnap utazott volna haza a hét végére. Hétfőn akarta elfoglalni a szolgálati lakást. Este nyolc után még beszélt a családdal telefonon. Pál Eliza 1978. március 7-én született, a gimnáziumot Báta- széken végezte, majd egy évet járt a református hittudományi főiskolára, de nem tudta megszokni, hogy ki kellett szakadnia a meleg, óvó családi fészekből. Minden este sírva telefonált. Végül úgy döntöttek, jöjjön haza. Visszatért, s különbözeti vizsgával folytatta főiskolai tanulmányait Szekszárdon. Ha nem gyilkolják meg, már diplomás tanító lenne. A lángvörös hajú, sudár kislányt mindenki szerette. Kisugárzása bűvkörébe vonta a gyerekeket, akiknek hitoktatást tartott a szülőfalujában, Duna- szentgyörgyön. Még azok is bejártak az óráira, akiket be sem írattak hittanra. Otthon a nappali minden délután megtelt gyerekkel, fiatalokkal. Kinek a hitről beszélt, kinek a szerelemről, kinek versekről, kinek filmekről, másoknak lelki tanácsokat adott. Édesapja úgy látta, hogy még fiú barátai is támaszkodtak az ő hitére, lelki erejére, sütkéreztek életvidámsága fényében. Kezdő felnőttként az első pofont a saját egyházától kapta. Hitoktatói állását felmondták. A papírok azt mutatják, hogy közös megegyezéssel. De, mint minden, ez is bonyolultabb volt. Az édesanya lánya halála után, a sajtóban is vádolt. A szülők leveleket írtak, de úgy érzik, panaszaik süket fülekre találtak az egyháznál. Pedig hát, mit is tehetnének ma már? Amikor mondom, hogy nem tudhatták mi következik, mindkét szülő bólint. Persze, senki sem sejthette előre a tragédiát. Pál Eliza tanító akart lenni a szó klasszikus értelmében, esetleg újságíró, vagy mindkettő. A lány szerkesztője volt a helyi lapnak, utolsó, már Magyarkesziben írott cikkében, amelyet, szokásával ellentétben, nem mutatott meg a családjának, így írt. Harmadik személyben, de nyilvánvalóan saját magáról. Könnyes szemmel állt az úton, elszoruló torokkal nézte az ismerős vidéket, a falut, az otthonát. Tudta, hogy hamarosan eljön a nap, amikor indulni kell, de az idő túl gyorsan futott. EL KELL MENNI. Elhagyni az otthont, a családot, a szerelmet, mindazt, ami bennünket itt a földön összeköt. Összeköt emberré, összeköt ellenséggé. A nyolcadikos ballagáskor Pál Eliza Miklós ballagásán Eliza és féltestvérük László Laura Ott kavargód fejében a múlt, a keserű és a jövő ismeretlensége. Miért ő menjen, miért neki kell mennie? Itt Született, itt lett kereszténnyé, itt írt és olvasott, itt sírt és nevetett és itt szeretett először.” A lány hitoktatói állásának felmondása miatt el volt keseredve, de nem adta fel. Már augusztus volt, amikor a közlönyben három tanítói állást is talált. Köztük Magyarkesziben. És ekkor ismét megtörtént a csoda. A szülők elmondása szerint Pál Eliza rokon lélekre talált az iskola igazgatónőjében. Ismét kivirult, tele volt tervekkel, ötletekkel. A völgyben fekvő kedves kis faluban felismerte Dunaszentgyörgy testvértelepülésének, az erdélyi Gelencének a szépségeit, ahol szintén voltak akik barátul fogadták, akik szerették. Ismét szárnyalt. Maga volt az élet, mondja az apa. Mély volt a fiatal lány hite, de nem volt bigott. Szerette az életet, a hétköznapi, egyszerű örömöket. Ha néha későn jött haza a •bálból és szülei aggódva kérdezték, hogy nem fél-e? azt válaszolta. - Nem félek, mert velem van az Isten.- Hol volt akkor az Isten? - kérdezi az apa, hol önmagától, hol még ma is őrjöngve, hol meg vádlón. Azt mondja az anya zokogva, akkor is emlékezzenek rá az emberek, hogy ki volt Pál Eliza, ha én már nem leszek. Vád és önvád együtt. Miért engedték el? Hogyan lehet sült kolbászt enni, amit annyira szeretett? Hogyan lehet kedvenc ételeit főzni, s nélküle körülülni az asztalt? Miért kellett ennek így történnie? Megtet- tünk-e mindent érte? Külön, külön és együtt. Külön-külön? Vagy, mégiscsak együtt? A család romokban. A férj és feleség is pontosan, világosan látja a helyzetüket. Csak a fájdalommal nem bírnak. A fiútestvér a tragédia után abbahagyta a budapesti vendéglátó-ipari szakiskolát, ahova érettségi után felvették. Rendőrtiszti szakiskolába készült, a nyár azzal telt el, hogy Budapestre jártak az apával különféle felmérésekre, vizsgálatokra. Talán, nem figyeltem eléggé a lányomra? - kérdezi magától, pedig tudja, hogy őt az édesanyja kísérte Magyar- keszibe, s maga is többször járt a faluban, ahol az emberek szeretettel fogadták az új tanító nénit. Azt mondja Pál Józsefné, jó, hogy nincs halálbüntetés, hiszen akkor annak a másik édesanyának is át kellene élnie ugyanazt, amit ő átél. Talán mégis van még kapaszkodó. A család nyaralót épített Tamásiban azért, ha majd megnőnek a gyerekek, legyen mihez nyúlni. Azon gondolkodnak, mi lenne, ha eladnák a házat és árából alapítványt hoznának létre. A kamatokból minden évben segítenék egy fiatal lánynak. Emlékezzetek Pál Elizára, a szép, okos, tehetséges fiatal lányra, aki végrendeletté lett utolsó cikkében így ír, harmadik személyben, de önmagáról. „Cselekvő, alkotó része akart lenni a közösségnek. Munkája nem öncélú volt. Nem hamis, álelismerésre vágyott, csupán elfogadásra.” IHÁROSI IBOLYA A gyilkosság Egy éve, szeptember 14-én vérbe fagyva, holtan találták meg egy magyarkeszi ház nyári konyhájában a tulajdonost, egy idős asszonyt, fent a házban pedig fiatal albérlőjét. Az úgynevezett hátsó előszobában találta szembe magát a tettes a fiatal lánnyal. Az ő nyakát is elvágta , majd a fürdőszobában, ahova az áldozat indult, megmosakodott, hazament, átöltözött, s visszatért a családja körébe, mintha mi sem történt volna. Azt, hogy a riportunkban megemlített gyilkos azonos-e azzal a személlyel akit a Tolna Megyei Főügyészség nyereség- vágyból és más aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel vádol, a bíróság fogja eldönteni. Valter Ilona és a ciszterciek Magyarországon nincs olyan ciszterci monostor melynek feltárásában ne vett volna részt Valter Ilona régész. Legutolsó munkája megyénkhez köti, hiszen a bátaszéki ciszterci kolostor alapjainak feltárását augusztusban fejezték be. Valter Ilona Budán lakik, ma már nyugdíjas, de még mindig vállal munkát egy-egy nagyobb régészeti feltárásnál. 1964-ben, közvetlenül az egyetem után, került az országos műemléki felügyelőséghez. Első munkája „szakmai belépője” a bélapát- falvai ciszterci monostor feltárásánál volt.- Kádár László ottani káplán által ismertem meg a ciszterci apátságokat. Bélapátfalván 3 évig tartott a munka. Ezt követte 1966-tól 71-ig a pásztói romkert feltárása, majd Szentgott- hárd következett, itt találtuk meg a középkori apátságot, melynek feltárása, helyreállítása gyönyörű feladatot jelentett számomra. A régészeti munkám mellett mindig szakítottam időt az eredmények publikálására is. Nagy élmény volt számomra, hogy megismerkedhettem a ciszterci rend hazánkban élő tagjaival. Zakar Polikárp zirci főapát, aki generális apátja volt 10 évig ennek a rendnek, nagyon sokat segített a feltárások során is. Már a nyolcvanas évek elejétől arra biztatott, hogy keresValter Ilona sem meg a ciszterciek hazai gyökerét. Mind emellett természetesen nagyon sok más munkám is volt, hiszen elkezdtük Zsámbék feltárását és még vagy harminc középkori műemléktemplom helyreállítását. A 90-es évek elején Sümegi József, a bátaszéki gimnázium igazgatója írt nekem egy levelet, melyben arról tájékoztatott, hogy véleménye szerint Báta- széken lesz az az apátság, mely a központja lehetett a hazai ciszterci rendnek. Eltelt néhány év, közben leveleztünk az igazgató úrral, majd 1994-ben kértem ásatási engedélyt. Amikor az első árkot megnyitottuk, biztosak voltunk benne, hogy jól gondolkodtunk. Rá két évre feltártuk az alapokat. Nagyon sok segítséget kaptunk a munkánk során a gimnáziumtól, a diákok ástak, dolgoztak itt nyaranta, de a város teljes vezetése támogatta a munkánkat. Mivel nem volt pénz a romok helyreállítására, vissza kellett temetni az árkokat. Akkor még remény sem volt arra, hogy itt valamikor romkert lehet. Fordultunk mi mindenhová, de a város vezetőin kívül senkit nem érdekelt a bátaszéki kolostor. Nagy fordulatot akkor vett az ügy, amikor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma meghirdette pályázatát, melyen keresztül Bátaszék jelentős támogatáshoz jutott. Ez év augusztusában végre sor került a már elkészült romkert ünnepélyes átadására.- Egy régésznek lehet-e kedvenc kora?- Igen, de nekem az Árpádkori építészet legalább olyan kedves, mint a ciszterciek. Szerencsésnek mondhatom magamat mert sok olyan jelentős munkám volt, mely ma már része a kulturális örökségünknek, ilyen a román-kori falusi templomok feltárása, a zsámbéki és a jáki apátság. Ezért a kettőért külön is hálás vagyok a Jóistennek, hogy ezt megadta nekem.- Ön külföldön is sok előadást tartott, hogyan fogadták a franciák a ciszterciekről szóló kutatási eredményeit, hiszen tőlük indult el ez a rend?- Nagy érdeklődéssel. A XII. század Franciaországban a ciszterciek fantasztikus kora volt. A vízimalmokat, a bronzöntést, a sörfőzést ők indították el. Csodálatos gazdasági épületeket, majorokat építettek. Szegény, de nagyon gyakorlatias rend volt, mely nagy hatással volt korára.- A munkája mellett mire jut ideje?- Lassan egy éve, hogy nyugdíjas vagyok, ennek ellenére a jáki ásatásokon még mindig részt veszek. A férjem néha neheztel is emiatt. Budán lakunk, de Nagymaroson van egy faházunk, kis kerttel. Hétvégéken igyekszem haza, nyírom a füvet, rendbe teszem a lakást, sütök, főzök, ha van időm tévézek. Gyermekünk ugyan nincs, de így is nagy a család. Testvéreim, két nővérem és azok gyermekei, unokái, ülik körbe nálunk is az asztalt. Mind emellett úgy érzem, még sok feladatom van, hiszen szeretnék egy kiállítást létre hozni Jákon, a helyreállított barokk épületben, az elmúlt 10 év régészeti kutatásaiból. MAUTHNER KITE Rt. Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság Használtgép vásárt tart sárbogárdi alközpontjában 2001. szeptember 25-26-án (kedd, szerda) 8-12 óráig Ajánlatunkból: KOMBÁJNOK: CD-105, E-516 TRAKTOROK: JD-4630, JD-4650, Landini. Same, Valmet. MTZ-550 MUNKAGÉPEK: IH-RW ekék, 7,2 tárcsa, IH gabonavetőgépek, szemenkénti vetőgépek FINANSZÍROZÁS: napraforgó, kukorica (napi áron) Hitel, lízing Érdekló'dni: Mónos János 06-30-9355-601 (51332) KONZUMBANK Rt. kamattal KONZUMBANK Szekszárdi Fiók Garay tér 8. telefon: 74/416-944 Bajai és Fia Kft. Tolna, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel./fax: 74/443-215, 443-553 (A VOLT PATEX TERÜLETÉN) VASUDVAR-finom és durva lemezek- zártszelvények akciós áron- idomacélok- koracélok- saválló anyagok- csavarok, anyák, alátétek- hegesztőhuzalok- elektródák Agrometeorológia 06-90-430 110 3 napos előrejelzés kiskert tulajdonosoknak 0rvosmeteorőí6gia 06 "90 “430 111 24 órás előrejelzés Dél-Európa időjárása 06"9Ö"430 112 3 napos előrejelzés nyaralóknak lengerpatlok: 1. spanyol 2. aha 3. lmot, sibmißö§, tórái, tmm Éjjel-nappal hívható! iÁtóÍB l20Tt«tíí/(«( H Információ szolgáltató: Országos Meteorológiai Szolgálat Axd Springer-Budopesl Kiadói Kft Audotex 1539 Bp. Pf: 591 Tel: 202 2577 | OPEL^ Gemenc Autó Centrum Kft. Szekszárd Szekszárdi márkakereskedésünkbe keresünk határozott fellépésű, jó fogalmazási képességű, min. középfokú végzettséggel, felhasználói szintű számítógépes ismerettel, értékesítési igazgató asszisztenst. Valamint keresünk katonaviselt, középfokú műszaki végzettséggel rendelkező, ambiciózus műszaki igazgató asszisztenst. Továbbá autóápoló és fényező munkatársakat Jelentkezését fényképes önéletrajzzal, végzettséget igazoló okiratok másolataival küldje az alábbi címre: Gemenc Autó Centrum Kft. 7100 Szekszárd, Pásztor u. 2. További információk Neumann Katalin 74/528-800 A borítékra írja rá a megpályázott pozíciót. Határidő: 2001.okt.5. DEEDUNÄNIUIJI GÄBQNÄ1 MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK A Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt. a kukorica betakarításnál szárító kapacitással áll az Önök rendelkezésére: Nagyatádon Zalaegerszegen Hőgyészen Taszáron Szabadiban Tel.: 82/553-403 Tel.: 92/550-965 Tel.: 74/488-384 Tel.: 82/575-006 Tel.: 82/377-011 Szárító telepeinken kedvező díjtarifák mellett MSZ minőséget garantálunk. A leszárított terményt a legkedvezőbb napi áron felvásároljuk.
