Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-21 / 221. szám
4. OLDAL 200 ÉVES A T 0 L N A MEGYEI KÓRHÁZ 2001. Szeptember 21., Péntek || Megyei májbeteggondozás, lázambulancia Megváltozott a fertőző osztály profilja Kétszáz éves fennállását ünnepli idén a szekszárdi megyei kórház. A jubileum alkalmából bemutatjuk az egészségügyi intézmény osztályait, részlegeit, az ott folyó gyógyító munkát, korszerű eljárásokat. Ezúttal az 55 éve létrehozott fertőző osztály mutatkozik be. Névjegy: Dr. Báli Ildikó főorvos Általános orvosi diplomát 1976-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett. Szakvizsgák:- 1981. csecsemő-és gyermekgyógyászat- 1984. fertőző betegségek Munkahelyek:- 1976-77. POTE Közegészségtani Járványtani Intézete- 1977-82. Baranya Megyei Gyerekkórház- 1982-88. Szekszárdi Kórház Fertőző Osztály- 1988-1990 Gyógyinfok, szaktanácsadó főorvos- 1990-től Szekszárdi Kórház, Fertőző Osztály- 1996-tól osztályvezető főorvos Az osztályvezető főorvos a megye klinikai védőoltási szaktanácsadói feladatait is ellátja és a kórház többi osztályának betegei részére szükség szerint konzíliumot is ad. Lakás: Szekszárd Család: férje dr. Vastag Oszkár, a szekszárdi kórház szemészeti osztályának osztályvezető főorvosa. Fiuk, Zsolt 26 éves, jogász-közgazdász, nős, Budapesténél. Lányuk, Eszter21 éves, negyedéves joghallgató Pécsett. Hobbi: olvasás, kertészkedés.- Ha megszakításokkal is, de lassan 20 éve dolgozik a fertőző osztályon. Milyen ma ez az osztály?- A fertőző osztály jelenleg 32 ágyas. 1990-ben megtörtént az osztály teljes rekonstrukciója, a felújításnak köszönhetően ma EU- komfortnak megfelelő modern osztály jött létre, 1-2-3 ágyas kórtermekkel, 5 egymástól független vizesblokkal. Az osztályon két társalgó helyiség van, külön dohányzó és nemdohányzó betegek részére színes televízióval. Ide tartozik még két kezelő, nővérszoba, adminisztrátori helyiség, kislaboratórium, személyzeti, beteg- és tejkonyha, raktárhelyiségek és nővéröltöző.- Ha jól tudom, nem csak külsőleg újult meg az osztály, hanem az évek során bizonyos „profil módosítást" is végrehajtottak.- Mivel a 70-es évektől Magyarországon a klasszikus betegségek előfordulása rohamosan csökkenni kezdett a jobb szociális és gazdasági körülmények, valamint a védőoltások hatására, 1983-ban, a főorvosváltást követően az osztály profilja gyökeresen megváltozott. A fertőző betegségeken kívül az akut és krónikus, alkoholos illetve egyéb eredetű májbetegségekkel, a sárgaságok okának kivizsgálásává és az ismeretlen eredetű elhúzódó lázas állapotok differenciáldiagnosztikájával bővült az osztály profilja. Ezt követően 1984-ben megalakult az osztályhoz tartozó megyei májbeteggondozó, 1990-ben pedig létrejött a lázambulancia. Az osztály éves betegforgalma 800-900 között van. A megbetegedetteknek csak 10- 20 százaléka fertőző beteg, akik olyan betegségekkel, mint hasmenés, vírusos megbetegedések, központi ideg- rendszeri gyulladások kerülnek hozzánk.- Mi indikálta a májbeteggondozó létrehozását?- Az, hogy rohamosan nőtt a megyében a májbetegek száma, ezen belül a krónikus alkoholos májbetegségek előfordulása , valamint a hepatitis „C” vírus hordozók és betegek aránya, ugyanakkor csökkent az akut fertőző májgyulladásos betegek aránya. A megyei májbeteggondozót 1984-ben indítottuk be, ez a megye egészségügyi ellátásában nagy űrt töltött be, mert addig sem a májbetegek sürgős ellátását, sem gondozásukat nem nevezhettük megnyugtatónak. Az évezred utolsó éveiben jelentős szakmai előrelépést tettünk, több területen is. Magyarországon 1995-től van lehetőség a súlyos következményekkel járó krónikus B és C májgyulladás kezelésére, először monoterápiában interferonnal, majd később kombinált interferon + Ribavirin-kezeléssel. Az első években betegeinket kivizsgálás után a távoli központokba kellett küldeni, hogy e világszerte alkalmazott és jelentős százalékban hatékony gyógymód számukra is elérhetővé váljék. Egy éven keresztül a kezelés időtartama alatt havonta kellett felkeresniük a lakóhelyüktől távoli központok egyikét Budapesten vagy Székesfehérvárott. Az 1990-ben már meglévő és működő 19 központ után hat új, köztük kórházunk is hepatológiai interferon-centrum lett, azóta a betegek kivizsgálását és gyógykezelését is osztályunkon végezzük, szép eredménnyel.- Másfél éve újabb feladatot kaptak.- Igen, 2000. január elsejétől a Tolna megyében előforduló gennyes agyhártyagyulla- dásos betegeket kizárólag itt, a fertőző osztályon látjuk el. Osztályunkon kétágyas, intenzív betegellátásra alkalmas részleg működik, Engström Erica-típusú lélegeztető géppel és Propaq vital sings monitorokkal. Az előzmény: az 1999-ben indult országos gennyes agyhártyagyulladás-járvány tapasztalatai nyomán az Infektológiai Szakmai Kollégium és az Országos Tisztiorvosi Hivatal egybehangzó ajánlása az volt, hogy a gennyes agyhártyagyulladásos betegeket kizárólag a fertőző osztályon lássák el. (Addig az ellátásban az ideggyógyászati és fertőző osztályok egyaránt részt vettek.) A központi idegrendszer gyulladásos betegségeinek kezeléséhez szinte minden esetben intenzív ellátási háttérre van szükség az életfontosságú szervek működésének megfigyelése (monitorizálása) és fenntartása céljából.- Aki a fertőző osztály történetét ismeri, az tudja, hogy az osztály megalakulása óta állandó orvoshiánnyal küszködtek, ma is érvényes ez?- Korábban a nagy leterheltség, a sok ügyelet miatt a szakorvosok öt-tíz év után elhagyták az osztályt, más rokon szakterületen helyezkedtek el. Az orvoshiányt mérsékelte a bel- és gyermekgyógyász szakorvosjelöltek kötelező, féléves fertőző gyakorlata, kórházunk 1973-ban a POTE oktató kórháza lett, így a negyedéves hallgatók öt hetet töltöttek itt, ami nem kis terhet jelentett az oktatásba bevont orvosok számára. Sajnos ma is kevesebb orvos van a kívánatosnál, rajtam kívül egy beosztott orvos, dr. Cseh Judit belgyógyász és infektológus szakorvos dolgozik az osztályon. Itt jegyzem meg, hogy az osztályon dolgozó orvosok, nővérek rendszerés résztvevői előadói továbbképzéseknek, kongresszusoknak. Évente két alkalommal kétnapos kred- itpontszerző családorvos továbbképzést tartunk az infektológia tárgyköréből osztályunkon, az elméleti képzést esetbemutatásokkal tesszük teljesebbé. Idén 13 év után ismét megrendeztük az infektológiai szakdolgozók országos kongresszusát,- Mire büszke?- Elsősorban arra, hogy a betegek olyan jól érzik magukat az osztályunkon, hogy aki egyszer itt feküdt, az még akkor is hozzánk fordul, ha más jellegű orvosi problémája van. Örömmel tölt el, hogy állandó a nővérgárdánk, a szakszemélyzet szeret itt dolgozni, és hogy jó a kapcsolatunk a kórház valamennyi osztályával, a családorvosokkal és a mentősökkel. f. kováts éva Betegvizsgálat az osztályon Infekció kontroll A megyei kórház fertőző osztályának orvosai rendszeresen és aktívan részt vesznek a 2000-től elindított infekció kontroliban. Ez a kórházban ápolt betegek ott szerzett fertőzéses eredetű megbetegedéseinek megelőzésére irányuló tevékenység. Ennek célja és feladata a kórházban szerzett fertőzések számának visszaszorítása és a szakmailag helyes és gazdaságos antibiotikus gyógykezelés alkalmazása. A feladat megvalósításában szorosan együttműködünk az infekció kontroll csoporttal, kórházunk mikrobiológusaival és az érintett osztályok orvosaival. Aktívan segítettük a kórházi antibiotikus gyógykezelési protokoll létrehozását is. Megbízható szakdolgozók A beteg gyógyulása nem csak a gyógyító tevékenységén múlik, hanem legalább ugyanilyen mértékben a szakszerű ápoláson is. A kórház fertőző osztályán soha nem volt nővérhiány. Itt még akkor is megfelelő számú ápoló ■ volt, amikor az intézmény 30 százalékos szakszemélyzethiánnyal küszködött. Báli főorvosnő szerint ez annak köszönhető, hogy a dolgozók jól érzik magukat az osztályon, szeretnek itt dolgozni, mert munkájukat elismerik. Ezért van az, hogy itt sorban állnak a felvételre váró nővérek. A fertőző osztály szakdolgozóinak névsora 2001-ben: Andrási Anett szakápolónő, Baloghné Nyúl Ildikó ápolónő, Benczéné Sánta Ildikó ápolási asszisztens, Bognár Barbara ápolónő, Dvorák Rozália (Babi) egészségügyi adminisztrátor, dr Győriné Dávid Stefánia osztály- vezető ápolónő, Králl Krisztina általános ápolónő, Kolep Rita ápolási asszisztens, Kovács Györgyné (Magdi) ápolónő, Lengyel Ilona szakápolónő, Maláti Istvánná (Ancsa) ápolónő, Pánczél Zoltánná (Erzsiké) ápolónő, Potyondi Judit ápolónő, Szebényi Lászlóné (Marika) szakápolónő, Szvoboda Péterné (Tériké) szakápolónő, Thraun Lajosné (Olgi) labor asszisztens, Úri Istvánná (Marika) általános ápolónő, Wolf Ibolya ápolónő , Wolf Lőrincné (Ilonka) gazdasági nővér. Az osztály történetéből nem hagyható ki a volt főnővér, dr, Koczka Mihályné, Kati nővér, Stölkler Erzsébet, Stöli nővér és Csizmadia Vilmosné, Eta nővér, akik közel 40 évet dolgoztak megszakítás nélkül a fertőző osztályon. Legjobb tudásukkal szolgáltak, ápoltak, és nemcsak testi, de lelki gondozást is végeztek. Elméleti és gyakorlati tudásukat, tapasztalataikat és bölcs életfilozófiájukat szívesen átadták kollégáiknak, a fiatal nővéreknek és orvosoknak egyaránt. A fertőző osztály története A kórház fertőző osztályát 1929-ben építették, az akkori követelményeknek megfelelő higiénés előírások alapján. Az 55 ágyas korszerű elkülönítő, a fertőző betegeket látta el, és nem önállóan, hanem a belgyógyászati osztály részlegeként működött, dr. Treer István belgyógyász, kórházigazgató főorvos felügyelete alatt. Abban az időben önálló fertőző osztályt csak Budapesten, a Szent László kórházban találunk. Az épület négy egymástól elkü- gek voltak. Az osztály fennállása löníthető, saját bejárattal is rendel- óta és jelenleg is a megye gyermek kező gyógyító szektorból és egy fel- és felnőtt fertőző betegeit egyaránt vételi egységből állt. Minden szék- hivatott ellátni, tehát vegyes profitorhoz önálló vizesblokk is tartó- lú. zott, a betegszobákba azonban Ebben az időben, a XX. század nem jutott csap, az alagsorban szó- első felében a leggyakoribb és leg- ciális, fertőtienítő és raktárhelyisé- súlyosabb fertőző betegségek a hastífusz, a torokgyík, a rángógörcs, a szamárköhögés, a vör- heny, a kanyaró és a járványos gyermekbénulás voltak. Döntő jelentőségű volt a fertőző betegségek visszaszorításában az 1951-ben megalakított ÁKF (Állami Közegészségügyi Felügyelőség) és az 1954-ben megszervezett KÖJÁL (Közegészségügyi és Járványügyi Állomás) működése. A kórház vezetése 1956-tól rendelte el az önálló fertőző osztály működését, élére dr. Kelemen Margit főorvos asszonyt nevezte ki. A szervezésben és a nővérgárda képzésében hű és nélkülözhetetlen segítőtársa Hladics Györgyné, Juliska néni osztályvezető főnővér lett. Az osztály feladata az egész megye fertőző betegeinek kórházi ellátása volt, a dombóvári járás kivételével. Évente átlagban 800-1000 beteget ápoltak az osztályon állandó, Ids- számú, megbízható nővérgárdával, de visszatérő orvoshiánnyal küszködve. Az 1950-1960-as években nagy vörheny-, járványos máj- gyulladás, leptospirosis (disznó- pásztor-betegség), kanyaró-, vér- hasjárványok zajlottak, alkalmanként 50-100 beteget is az osztályon helyeztek el. Ezért az ágyszámot 1961-ben 65-re emelték, ezzel együtt a szakdolgozók számát is növelték. A fertőző gyógyászat önálló tudományág lett 1960-ban, bevezették a szakvizsgát. Dr. Tánczos Rozália főorvosnő irányításával kórházunkban is kezdetét vette 1968-ban az a higiénés tevékenység, melynek célja és feladata a kórházi fertőzések megelőzése és terjedésének megakadályozása volt. A gyermekosztály hasmenéses részlegének megszüntetése után 1975-ben, a hasmenéses csecsemők elkülönítése és kezelése is a fertőző osztályon folyt. A közel 20 év alatt az osztály elavult műszereit lassan, fokozatosan kicserélték, az épületben kisebb modernizálásra és felújításra került sor. Az 1970-es évek végétől a fertőző betegségek száma fokozatosan csökkent, az 1980-as évek elején a 65 ágyas fertőző osztály már kihasználatlan volt. 1983-ban dr. Kelemen Margit nyugdíjba vonult, elévülhetetlen érdeme az önálló fertőző osztály megszervezése mellett, a magas szakmai színvonalú fertőzőbetegellátás és ápolás volt. Helyébe dr. Témák Gábor főorvos lépett, aki a Baranya Megyei Kórház Fertőző osztályáról érkezett Szekszárdra és belgyógyászatból, valamint fertőző és trópusi betegségekből volt szak- képesítése. A főorvosváltással az osztályon szemléletváltás is lezajlott, nyitottak a határterületi problémák felé, a klasszikus fertőző betegségek mellett felvállalták a májbetegségek és a lázas állapotok differenciál-diagnosztikáját. Az addig csaknem hermetikusan zárt fertőző osztály teljesen nyitottá vált. Tevékenysége hozzásimult a belgyógyászati és gyerekgyógyászati osztályok munkájához, egy év alatt 30 százalékkal nőtt a betegforgalom az előző évek 20 százalékos ágykihasználásával szemben. Az 1980-as évekre elavult, az épület állapota egyre romlott, elkerülhetetlenné vált a gyökeres átalakítás, amire 1990-ben került sor. A szépen felújított osztály berendezését a főnővér, dr. Koczka Mihályné, Kati nővér szervezte. A modernizálás a szervezeti kereteket szinte érintetlenül hagyta, 19 kórteremben 45 ágyon kezdtek dolgozni. Az ágycsökkentés elengedhetetlen volt, a változatlan éves betegforgalom mellett jelentősen javuló ágykihasználást eredményezett, ez általában 70- 80 százalék között mozgott. (A fertőző osztályok ágykihasználtsága 60 százalék körül mondható ideálisnak és optimálisnak.) Dr. Témák Gábor 1996. januárjában visszament Pécsre, azóta dr. Báli Ildikó az osztály vezető főorvosa. (24551)
