Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-08 / 210. szám

Tolnai Népújság 2001. Szeptember 8., Szombat Hétvégi Magazin "" 9. OLDAL A tűzoltók titka a jó társaság Nagyon kemény munkát végeztük az érzéssel dolgoztunk reggeltől estig, mert meg - mondta az év szekszárdi tűzoltója. árvíznél, de jóleső falukat mentettünk Szekszárd Az idén először adták át megyeszékhely köz­gyűlése alapította, Az év tűzoltója kitüntető cí­met. Elsőként Kapronczai Imre tűzoltó zászlós­nak.- Mindig felemelő érzés volt, ha láttam, hal­lottam, amint vonulnak a tűzoltók. Abban az időben, amikor idejöttem dolgozni éppen nagy fejlesztés volt tűzoltóságnál, mert indult az atomerőmű.- Mi ebben a munkában a szép?- Rengeteg szépség van benne, a sok nyo­masztó élménnyel együtt. Szép, ha egy közös­séggel együtt megoldunk feladatokat, embert mentünk, életeket adunk vissza. Nagyon ke­mény munkát végeztük az árvíznél, de jóleső érzéssel dolgoztunk reggeltől estig, mert falukat mentettünk meg. Amikor tragédia történik, azt nehéz megemészteni. A legkeményebb a halá­los gyerekbaleset, utána az ember rágódik azon, mit lehetett volna tenni, hogy a baleset ne tör­ténjen meg. Előfordult, hogy négyen bent ma­radtak egy autóban, s nekünk kellett kiszedni a szinte felismerheteüen holttesteket. Amikor egy ilyen eset után bejövünk, csend van, min­denki magába roskad. Idő kell a történtek lelki feldol­gozásához.- Milyennek látja a tűzol­tók társadalmi megbecsülé­sét.?- Régen sokkal nagyobb volt, mára már halványult. Névjegy Kapronczai Imre, zászlós, született 1949-ben Szekszárdon, eredeti foglalkozása bádogos, lakatos, ív- és lánghegesztő. Levelezőn érettségizett, az I. Béla Gimnáziumban, közben a BHG-ban dolgozott, 1979-től 5 évig hivatásos tűzoltó, azóta szerparanc­snok beosztásban dolgozik. Nős, két gyermekük van. Meglátásom szerint nem használtak az össze­vonások sem, hiszen bizonyos mértékig az ön- kormányzathoz, más szempontból a katasztró­favédelemhez tartozunk, úgy istenigazából ko­moly gazdánk nincsen.-Milyen a jó tűzoltó?- Erre nehéz a válasz, de könnyű is. A tűzol­tóságnál parancsok vannak, a parancsot végre kell hajtani, Aki nem ezt teszi, az nem jó tűzol­tó, de ilyen ember itt nincs. Fontos tehát a fegye­lem, a pontos munka. A parancsot egyedül nem lehet végrehajtapi, tehát az a jó tűzoltó, aki tud csapatban dolgozni.- Melyik volt a legemlékezetesebb esete?- Talán a pörbölyi baleset. Éppen mi voltunk a lelépősek, de bent maradtunk készenlétben, s tudtuk, hogy véradásra is szükség lehet. . - Milyen 24 órát együtt tölteni szolgálatban ugyanazokkal az emberekkel?- Ennek nagyobbik része kötött, hiszen van benne tantermi foglakkozás, karbantartás, köte­lező sport, közben, ha kell, káresethez vonul­nunk. Este pedig elbeszélgetünk egymással, té­vét nézünk, viccelődünk, megbeszéljük a tanyabulikat. Jó együtt lenni, ez egy nagyon összekovácsolódott, jó társaság. ihárosi ibolya Izraelbe a háborús helyzet miatt manapság nem igen utaznak turisták. A kevés kivétel közé tartozik néhány Tolna megyei fiatal, akik nemrégiben a zsidó államban jártak. Az egyik lán­nyal beszélgettünk tapasztalataikról.- Hol, az ország melyik részén ml- - Nem, a nyaralók szinte kivétel tatok? nélkül izraeli állampolgárok voltak,- Az egyik leghíresebb tenger- a szállodai alkalmazottak viszont parti üdülőhelyen, Eilatban vol- külföldiek a világ minden tájáról, tunk, az ott dolgozó barátunkat Iá- magyarok, oroszok, ukránok, ro- togattuk meg - mondta Eszter. mánok, afrikaiak, indiaiak.- Sok a külföldi turista? - Nyár közepén voltatok Eilatban, milyen idő volt?- Nagyon meleg, negyven fok felett volt állandóan a hő­mérséklet, de az öt­ven fok sem volt rit­ka, és a szél sem ho­zott enyhülést, az is forró volt, szinte ége­tett. Európaiak azt a klímát csak a tenger­parton, vízben vagy a légkondicionált szo­bákban tudják elvi­selni. A táj egyébként gyönyörű, a szállo­dák csodálatosak.- Mi érdekeset lát­tatok?- Jártunk piacon, obszervatóriumban, voltunk tevegelni és búvárkodtunk. A Vö­rös-tenger gyönyörű és nagyon érdekesek voltak a zsidó szoká­sok is, a sabat példá­A tengerpart gyönyörű ul, amikor péntek dél­utántól szombat estig mindenki pi­hen, még a villanyt is a szállodai al­kalmazott kapcsolja fel. Vagy az ét­kezések, hogy nem keverik a tejes, húsos ételeket, reggelire és vacsorá­ra csak tejterméket fo­gyasztanak, húst dél­ben, ezért külön evő­eszköz van a tejes és a húsos ételekhez.- Lehetett érezni háborús feszültséget?- Az emberek vi­selkedésén nem, az izraeliek nagyon nyugodt, barátságos emberek. A háborús helyzetet a fokozott biztonsági eljárások mutatták. Az üzle­tekbe például csak úgy léphetett be bár­ki, ha előtte fémkere­ső detektorral ellen­őrizték. Vagy hogyha valaki a ház előtti ku­ka mellé kitett példá­ul egy rossz televízi­ót, azt a biztonsági szolgálat emberei azonnal átkutatták. Egyébként nagyon sok fegyvert láttunk, egyenruhás katoná­kat, katonalányokat, de még fürdőruhás Látogatás az eilati piacon strandolok oldalán is volt géppisztoly. Jellemző az otta­ni állapotokra amit az ismerőseink meséltek, hogy az egyik szállodai alkalmazott parkban felejtett cso­Felrobbantották a cipősdobozt A táj gyönyörű, a helyzet kiélezett Áldás a vitában a segítő harmadik Pertől, tartós haragtól óvhat meg a mediáció A magyar lakosság katasztro­fálisnak nevezhető egészségi állapota nagyrészt lelki té­nyezőkre vezethető vissza. A konfliktusmegoldó és -kezelő képesség hiányossága ezen negatív irányba ható lelki té­nyezők közé tartozik. Pedig erre a problémára már létezik több hatékonymegoldás, amelyeknek egyike a mediá- ció.-Mi az mediáríó és mire használ­ható? - kérdeztük Dér Miklósáétól, aki a szekszárdi Babits Mihály Mű­velődési Házban működő „Őszinte Szó” Lélekvédő Szolgálat munka­társa.- A mediáció - ami nem tévesz­tendő össze a meditációval - konf­liktuskezelő lehetőség. A lényege, hogy két fél vitájában a felek bele­egyezésével, egy semleges harma­dik segíti tisztázni a konfliktust és megtalálni a mindkét fél számára, elfogadható megoldást.- Milyen területen alkalmazható ez és kik vehetik igénybe?- Az élet minden területén alkal­mazható és mindenki számára. Természetesen a művelődési ház­ban hétfőn, kedden és szerdán dél­után elsősorban azokat várjuk, akik családjukkal, partnerükkel, közvetlen környezetükkel kerültek olyan konfliktusba, amelyből már nem találják a kiutat. Bizonyára mindenki ismeri azt az állapotot, amikor már a helyzet olyan mér­tékben elmérgesedett, hogy a felek nem tudnak higgadtan, tisz- tán gondolkod­ni és az egymás közötti kom­munikáció is zátonyra futott. Mielőtt végleg megromlana a kapcsolat és a folyamat visszafor­díthatatlanná válna, érdemes a mediációhoz fordulni, felkeresni a „segítő harmadikat”.- Mit tehet a segítő?- Mint közvetítő, semleges fél, abban nyújthat segítséget, hogy a konfliktusra maguk a vitás felek ta­láljanak megoldást. Nyugaton nagy hagyományai vannak a médiádénak, nagyon elterjedt és jól funkcionál. Magyarországon is •vannak már eredmények, gazdasá­gi szervezetek, önkormányzatok, intézmények, sőt, néha bíróságok is használják. Bízom benne, hogy sikerrel működik majd nálunk is. A legnagyobb pozitívum az, hogy a közvetítéses békéltetésben nincs ítélkezés és a közvetítő nem oldja meg a problémát az érintettek he­lyett, vagyis nem veszi át azok fele­lősségét, Szerkezeti keretet ad a tárgyalásokhoz, a felek kommuni­kációját úgy irányítja, hogy a konf­liktus a megegyezés irányába fej­lődjön. Ennek eredményeként nem lelket emésztő tehetetlen be­lenyugvással, vagy éppen perrel, vesztes-nyertes pozícióban zárják a felek vitájukat. VENTER MARIANNA A legveszélyeztetettebbek a fiatal nővérek Szekszárd Infektológus dolgozók tartot­tak országos vándorgyűlést tegnap Szekszárdon. A Babits Mihály Művelődési Ház márványtermében megrendezett tudományos tanácskozás résztve­vőit dr. Almási István, a megyei kórház főigazgató-helyettese kö­szöntötte. Az ünnepélyes megnyi­tó után az ország különböző egészségügyi intézményeinek fer­tőző osztályairól érkezett szakdol­gozók előadásokat hallgattak meg szakterületük legújabb eredmé­nyeiről. Szó volt többek között a kórházi minőségbiztosítás hatásá­ról, az infekció-kontroli módsze­reiről, eredményeiről és a minő­ségbiztosítás hatásáról a betegelé­gedettségre. Előadások hangzot­tak el a nővér-beteg kapcsolattól, az epidemiológiai szakápolók sze­repéről a kórház higiénés műkö­désében, a fekvő- és járóbeteg el­látásról fertőző betegek esetében. A budapesti Szent László Kórház főnővére Tóth Erika, az egészség- ügyi dolgozók által elszenvedett injekciós balesetek okairól és kö­vetkezményeiről szólt. Tapaszta­latai szerint kiemelt kockázati té­nyezőt a vérrel átvihető betegsé­gek, ezek közül is elsősorban a hepatitis B és a HÍV vírus jelent. A Szent László Kórházban elvégzett felmérés eredményei azt mutat­ják, hogy az injekciós balesetek okai között leggyakrabban a siet­ség, kapkodás, ügyetlenség, fi­gyelmetlenség, fáradtság és a gya­korlatlanság szerepel. A legveszé­lyeztetettebbek a kórházban dol­gozó fiatal nővérek. Az injekciós balesetek megelőzésében fontos szerepet játszik a tájékozottság, a higiénés szabályok betartása, gu­mikesztyű használata vérvételkor és az, hogy az egészségügyi dol­gozók a szükséges védőoltásokat megkapják. F. KOVÁTS ÉVA ____EZREDVÁLTÓ VÁLLALKOZÁSOK - EZREDVÁLTÓ VÁLLALKOZÓK___ A vegytisztító mester újra dolgozik Boros László csaknem 4 évtize­de kelmefestő és vegytisztító mester. 1962-ben tett mester- vizsgát, s a következő évben már kisiparosként dolgozott. Az évek során szinte összenőtt a vá­rossal, ahol nemcsak mint szolgálta­tót, hanem mint kedves ismerős jó barátot keresték fel az emberek. Szek­szárdon túl nőtt a Ilire, a környékről is hozzá hordták a tisztítani, festeni való ruhaneműt. Sajnos két éve eltűnt a szemünk elől, s csak a család, a köze­li barátok tudták, mi is történt valójá­ban. Erről kérdezem most, újra a megszokott üzletében.- Két évvel ezelőtt kaptam egy agy­infarktust, ami sajnos megakadályo­zott a munkámban. A feleségem, csa­ládom még egy évig vitte az üzletet, de újabb szerencsétlenség történt. Tüdőembóliát állapítottak meg az or­vosok, ami végképp kényszerpihenő­re juttatott. Ekkor visszaadtuk a vál­lalkozást, s egy másik cég vette át a működtetését. Akkor valóban úgy tűnt, nem dolgozhatok többet szere­tett szakmámban.- Most mégis itt van. Mi történt hát?- Fél éve szinte csodával határos módon meggyógyultam. Újra tevé­kenynek, tetttekésznek éreztem ma­gam. Tudja, aki egész életében sokat dolgozott, nehezen tűri a semmitte­vést. Mindenki biztatott - családom, ismerőseim -, hogy kezdjem újra. Iga­zából én is azt éreztem, nem nekem való még a nyugalmas “nyugdíjkor”.- Alig pár napja van még az üzlet­ben, máris jönnek, örömmel kö­szöntik Önt az emberek. Mi a titka ennek?- A szolgáltatásban mindig első a megrendelő. Ha ő elégedett, akkor visszatér, s ha többször is megteszi, máris kialakul egy jó kapcsolat. Na­gyon szeretem az embereket, szere­tek velük elbeszélgetni. Egy-egy jó szó sokat számít, arra szívesen visz- szaemlékszik mindenki. A jól elvég­zett munka pedig magáért beszél. Mindig úgy bántam a mások holmijá­val, mintha a sajátom lenne. Igyekez­tem csak olyan munkát kiadni a ke­zemből, amivel én is maximálisan elégedett lennék.- Eltelt pár év, kicsit változott a vi­lág. Mivel próbálnak úgymond “piac­képesek” maradni?- Bár fogyasztói társadalomban élünk, azért a magyar fizetések mel­lett az igazán szép holmikat minden­ki igyekszik megbecsülni, minél to­vább mutatósnak megőrizni. Ez pe­dig csak különleges bánásmóddal le­hetséges. A hagyományos szolgálta­tások mellett újakat is bevezettünk. Például ha valaki nálunk tisztíttatja, festeti kabátját, nadrágját, szoknyáját, az apróbb javításokat mi elvégezzzük. Például gombfelvarrás, cipzárcsere, béléscsere, szakadások megvarrása. A festett ruhák már nem fognak, mint régen, fényállóbb, mo- sásállóbb, kopásállóbb anyagokkal dolgozunk, így valóban szinte újjá­varázsoljuk a régi, kopottas ruhadara­bokat. új szolgáltatásunk a mosás is. Asztalneműt, ágyneműt, ingeket, pu­lóvereket, plédet, függönyt mosunk az elfoglalt háziasszonyok helyett.- így nemcsak a nagymosás, de a nagytakarítás is sokkal könnyebb, ké­nyelmesebb és alaposabb, mintha otthon, háztartási méretekben és a kis mosó- vagy takarítógépünkkel végez­nénk. Azért említsük meg, mi min­dent bízhatunk még az Ön gondjaira.- Kabátokat, dzsekiket, bőrkabáto­kat, öltönyöket tisztítunk. Vállalunk szőnyeg, birkabőr, irha, gyapjú mo­sást, vegytisztítást. Minőségi anya­gokkal, sok szín­ben festünk. Úgy gondolom, ami­nek a tisztítása otthon nem meg­oldható, azt mi szakszerűen elvé­gezzük. Ha meg­bíznak bennünk és ránk bízzák kedves kelméiket, azt mi tisztesség­gel megszolgál­juk. Boros László szeptember elejé­től a megszokott helyen - a kisipa­ros udvarban - a megszokott ala­csony árakkal és minőségi munká­val várja régi és új kedves ügyfeleit hétköznap fél 9- től 5-ig. Az üzlet telefonszáma: 06- 20/9982-282 Boros László üzlete előtt magját, egy cipősdobozt, mire visszament érte, felrobbantották a katonák, mert azt gondolták, hogy bomba van benne.- Nem idegesített ez benneteket?- Nem, inkább megnyugtató volt, hogy ügyelnek a biztonsá­gunkra. ___________________________F. KOVÁT» ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents