Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2001-08-05 / 31. szám
A FŰSZERPAPRIKÁT ÁLLAGJAVÍTÓNAK HASZNÁLJÁK, BORAINK NINCSENEK AZ ÉTTERMEK LISTÁJÁN ISMERETIEN HUNGARICUMOK A nyári turistaszezonban Magyarországra látogató külföldiek többsége nem csak kóstolgatja hazánk jellegzetes ételeit, italait, hanem ha módjában áll, visz is haza a jellegzetes magyar termékekből. Ezek a különlegességek nem kis bevételt jelentenek, s az EU-csatlakozás után is profitálhat az ország az évszázados szakértelemmel készült hungaricumokból. Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy a patinásnak tartott magyar termékek némelyike valójában csak nekünk, magyaroknak „világhírű”. Kozma atya borárverésen: sokszor csak mi hiszünk a világhírben- Azokra a termékekre, amelyek jellegzetesen magyar áruk, szívesen használjuk a hungaricum szót. Ám emögött nincs pontos definíció, és külön csoportként sincsenek még összegyűjtve azok a termékek, amelyek jellegzetesen magyar produktumok - jelentette ki Famadi Éva, az Agrármarketing Centrum témavezetője. Az AMC két évvel ezelőtt indított el egy programot Hagyományok, ízek, régiók címmel, amelynek célja, hogy a honi hagyományos és tájjellegű élelmiszereket összegyűjtsék, s könyv formájában a külfölddel is megismertethessék. Erre bizony szükség is van, mivel a legtöbb kiváló hazai termékről sok esetben csak a külföldi importőrök és mi magyarok tudjuk, hogy valóban nincs párjuk. És persze azok a turisták, akik saját maguk tapasztalják a minőséget. A kalocsai és szegedi fű- szerpaprika a külföldi boltokba legtöbbször állagjavítóként kerül - állítja dr. Márkus Ferenc, a Fűszerpaprika Terméktanács elnöke. A kevésbé jó minőségű spanyol, marokkói paprikához keverik a magyar fűszert, s ezt gyakran ki is írják a csomagolásra. A régebbi paprikahamisítási botrány ez már lecsengett, ám az árral még mindig gondok vannak. Ugyanis a paprika nagy kiszerelésekben kerül ki, így a fogyasztók nem mint magyar terméket kapják kézhez. Hasonló a gond a libamájjal is. Mind termelésben, mind exportban elsők vagyunk, sőt a világhírű francia pástétomok elengedhetetlen alapanyaga a magyar libamáj - tudtuk meg Takács Lászlótól, a Baromfi Terméktanács elnökétől. Ám hiába az évente világszerte exportált 1400 tonna, az igazi babérokat a franciák aratják le. A fogyasztók nem is sejtik, hogy az alapanyag magyar termék.- Méltán vagyunk büszkék a borainkra, ám hiába ismerek csak én 10-12 olyan kistermelőt, akik világszínvonalú termékeket állítanak elő, képtelenek külföldön érvényesülni - állapította meg Zwack Péter. Szerinte az ok egyszerű: a magyar borok nem tudnak felkerülni a minőségi borlistára, mivel nincsenek magyar vendéglők, amelyek megalapoznák a hírijevet. Az Ország- imázs Központ ugyan elhatározta, hogy nyitnak magyar vendéglőket, ám az eddigi próbálkozások nívójáról nem sok jót hallani. Az ismeretlenség átka a presztízsveszteségen túl az is, hogy a magyar áruk tömegcikként ki vannak téve a felvásárlási árak változásának. Példaként felhozható az általunk világhírűnek tartott akácmézet, amelyből 10 ezer tonnát exportálunk, de az árát mégiscsak a piac befolyásolja - mondta Illés Kálmán, a Méhészeti Termék- tanács ügyvezetője. Persze lenne lehetőség a hazai mezőgazdasági termékek jobb eladására, de ahhoz erőteljesebb marketingre, tetszetős csomagolásra lenne szükség. S arra, hogy a külföldi fogyasztóban tudatosuljon: ha a magyar terméket választja, a jobb minőséget kapja - állítja Lux Róbert, a Zöldség- Gyümölcs Terméktanács főtitkára. A magyar étkezési meggy ízben verhétné a németet. Hasonló a helyzet a spárgával és a görögdinnyével is. Ám a már meglévő minőség, és a tradíciók tudatosítása rengeteg pénzbe kerül. A jelenlegi, hazai agrárviszonyokat ismerve az áttörésről egyelőre csak álmodozhatunk. M. L. A magyar méz eladási adatai 1996 1997 1998 1999 2000 (Az elfekvő készletek miatt a korábbi év termése Is kerülhet a külpiacra) Kisvállalkozások fiktív számlái Az idei év első felében főleg a kisvállalkozások próbálkoztak fiktív számlákkal illegális bevételhez jutni - derült ki az APEH felméréséből. Az adóhivatal június végéig összesen negyedmillió ellenőrzést végzett, amiből 92 ezer volt az adó- és járulékellenőrzés. Ennek során a revizorok 46,7 milliárd forint eltitkolni szándékozott adót tártak fel, s 24 milliárd forint bírságot szabtak ki. Az APEH idén különösen nagy figyelmet fordít a kisvállalkozásokra, egyéni vállalkozókra, s ■közülük is főleg azokra, amelyek már hosszabb ideje veszteségesek. Azok is nagy valószínűséggel számíthatnak az adóhivatal érdeklődésére, akik nem tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek. Ebben a körben általánosak a félrekönyvelések, mivel a kisvállalkozások jelentős része - főleg az egyéni vállalkozók - úgy spórolnak, hogy nem költenek könyvelőre, s inkább maguk intézik ügyeiket. „Szerényen” fizetett topmenedzserek A magyar topmenedzserek csupán a töredékét keresik annak az összegnek, amelyet nyugati vagy tengerentúli kollégáik évente hazavihetnek - derül ki Pintér Zsolt Hogyan csináljunk karriert című könyvének friss adataiból. Jelenleg a magyar csúcsvezetői réteg mindössze néhány tízmillió forintot kap egy esztendő alatt, miközben az európai menedzserek éves juttatásainak értéke 100-200 millió forint között mozog. Hazánkban a legjobban az 500 főnél többet foglalkoztató külföldi érdekeltségű vállalatok vezetői keresnek: 19,5-33,8 millió forintot tehetnek zsebre egy évben, s erre még általában 30-45 százalék prémium is rakódik. Magyar viszonylatban ez óriási összegnek számít, ám az amerikai topmenedzserek 200-400 milliós keresményéhez képest mindez szinte csak aprópénz. Nálunk a 100 fő alatti létszámú, külföldi tulajdonú vállalatoknál mindössze 8,7-14,7 millió forintra számíthat évente egy vezető. A magyar nagy- vállalatoknál ez az összeg 14,3-19,3 millió forint (40-70 százalékos prémiummal megfejelve), míg a 100 fő alatti hazai vállalkozásoknál az évente megkereshető topmenedzseri fizetés 6,1-12 millió forint, 45-75 százalékos prémiummal. Ez ugyan elmarad a nyugati juttatásoktól, ám a kelet- közép-európai régióban jónak mondható. hírmix Milliárdokat érő márkanevek Az év tíz legértékesebb nemzetközi márkaneve közül kilenc amerikai - derült ki a Business .Week című üzleti lap, valamint az Interbrand tanácsadó cég felméréséből. Az egyedüli nem tengerentúli „kakukktojás” a Nokia. A legértékesebb márkanév a Coca-Cola 68,95 milliárd dollárral, ezt követi a Microsoft és az IBM. A rangsort aszerint állították össze, hogy mekkora a cég bevétele, s ez mennyiben köszönhető a névnek. Itthon kell forintot váltani Nem sokat lendített a forint külföldi megítélésén nemzeti valutánk konvertibilissá tétele. A forintot ugyanis külföldön továbbra sem váltják, ahol pedig foglalkoznak vele - a szomszédos országokban -, nagyon rossz az árfolyama. Szakértők szerint továbbra is itthon érdemes valutát váltani, méghozzá a határ menti helyeken, ahol jobbak az arányok. Bioerőmű épül Miskolcon Bioerőművet épít egy német beruházó Miskolcon. A Farmatic International még az idén megkezdi a telepítést, s egy év múlva már áramot termel az évente 450 ezer tonna, a városi csatornarendszerből, a vágóhidakról származó biológiailag bontható hulladék hasznosításával működő erőmű. Kelet-Kö- zép-Európában ez lesz az első létesítmény. Terjeszkedik a Tesco A Tesco áruházlánc Győrben nyitotta meg legújabb hipermarketjét. Az angol cégnek hazánkban ez a 18. áruháza. A Tesco legközelebb november végén Tatabányán nyit áruházat. Paul Kennedy, a Tesco magyarországi vezérigazgatója elmondta: cégük évente 5-6 hipermarket nyitását tervezi. Segítségre váró napelemgyár Másfél millió dollárt költ gyártósorának fejlesztésére a Dunasolar Napelemgyártó Rt. A cég ezzel a beruházással a világ napelemgyártásának egy százalékát mondhatja magáénak. A vállalat vezetői szerint hazánkban még nem elterjedt ez a technológia, mivel nagyon drága. Állami segítséggel vonzóvá lehetne tenni a környezetbarát energiaforrást. Agonizál a magyar tőzsde A Budapesti Értéktőzsdén 2001 júliusában 26,9 százalékkal csökkent a forgalom az előző hónaphoz képest, a határidős piac forgalma pedig 29,6 százalékkal maradt el a júniusi forgalomtól - derül ki a BÉT összesítéséből. Az állampapírok forgalma júniusról júliusra 71,5 százalékot esett, a tavaly júliusi 153,7 milliárdos forgalomnak pedig az egy- tizedét sem éri el. Ezt a trendet már előre je- . lezte Debreczeni Kálmán is, akinek cége, a Dunainvest már kivonult a tőzsdéről. 2001. augusztus 5. A GAZDASÁG -k 5 Mi lesz veled, intervestor? Ha a legkorszerűbb értékpapír-vásárlási fonnák iránt érdeklődik valaki, hamar rátalál az internet- kapcsolatot felhasználó, úgynevezett on-line brókercégekre. Idehaza eddig hét vállalkozás építette fel ezt az üzletágát, amelyek közül a Caibon.hu a hét elején bejelentette szolgáltatásának megszüntetését. A cég nyilatkozata szerint az „intervestoroknak” - a CAIB szellemes szóalkotása szerint az internetre szoktatott befektetőket hívják így - hamarosan újra biztosítják ezt a kényelmes kereskedési formát, addig azonban vissza kell térniük a hagyományos módszerekhez. Személyesen, faxon vagy telefonon adhatnak vételi és eladási megbízásokat. A váratlan döntés azt jelzi, hogy a világ fejlett piacain már korábban megfigyelhető nadrágszij- húzás elérte a magyar on-line bróker-szolgáltatókat is. A CAIB ugyan az európai on line szolgáltatásainak egységesítésével indokolta a magyar - és vele egy időben a lengyel - internetes kereskedés megszüntetését, de a közelmúltban még ezeknek a portáloknak a fejlesztéséről beszéltek. A fordulat tehát mindenképpen váratlan, s nem zárható ki a gazdasági kényszer sem a döntés lehetséges indokai közül. A héten a hagyományos módon üzemelő értékpapír-kereskedők is újabb jelzést adtak a piac zsugorodásáról. A Budapesti Értéktőzsde a cég kérésére szüneteltette a Credit Suisse First Boston (CSFB) Rt. kereskedési jogát. A CSFB a közelmúltban jelentette be, hogy több kelet-közép-európai kirendeltségén megszünteti a részvénykereskedelmet. Budapesten a jövőben csak vállalati tanácsadást folytat a londoni központú cég. Nagy kérdés, hogy a befektetési piac - remélhetőleg átmeneti - zsugorodását az on-line-szolgál- tatók miképp vészelik át? Képesek lesznek-e az alacsonyabb élőmunka-igény révén hozzájárulni a hét szűk esztendő átvészeléséhez, vagy a szakma hagyományos ágával együtt zsugorodnak, mielőtt közönségük, az intervesztorok tábora megizmosodhatna. Gyors hitel Hitelkártyával sokáig csak amerikai filmekben találkozhattunk. Nem csoda, hogy amikor megjelentek hazánkban az első bankkártyák, sokan azt hitték: ez már az. Holott a bankkártya és a hitelkártya legfeljebb külalakban hasonlít. Az előbbihez egy folyószámla tartozik, míg a gyors és olcsó pénzhez jutást biztosító hitelkártya fedezetét a bank adja. A hitelkártyát pénzügyi szakértők univerzális elektronikus hitelnek is hívják. Lényege, hogy a fedezete valamilyen lekötött betét vagy állandó fizetésátutalás legyen. A hitelkártyával annak tulajdonosa a számára megszabott hitelkereten belül szabadon költekezhet (azaz egyenlege tartozást mutat a bank felé), amit meghatározott időben visz- sza kell fizetni. Tehát a bank megelőlegezi a pénzt a vásárláshoz. Fejlett országokban a hitelkártyák jó ideje bevált fizetőeszközként működnek, magyarországi elterjedésükre azonban sokat kellett várni. Ennek több oka is volt, a legjelentősebb: a hitelkártyák csak jól működő gazdaságokban tudnak működni, azaz gazdasági stabilitás - és ezen keresztül fizetés szempontjából megbízható ügyfelek - kellenek hozzá. A hitelkártyákat bevezető hazai bankok többnyire olyan konstrukciót kínálnak, amely mögött egy rugalmas visszafizetésű áruhitel felvételének a lehetősége áll. A kártya igénylése egyszerű, mivel a szükséges dokumentumok csatolása után a bank megállapítja a hitelkeretet, amely aztán szabadon felhasználható. Az igénylő általában két lehetőség közül választhat: számlát nyit, és fizetését a pénzintézethez utaltatja, vagy óvadéki letétet helyez el. Élső esetben a hitelkeret összege a fizetés többszöröa mellényzsebben sét (általában 2-3 szorosát) is elérheti, míg a második esetben általában az óvadéki letét 90 százaléka a hitel nagysága. Á felhasznált hitel visszafizetésére vonatkozóan például a CIB Banknál a havi felhasználás 10 százalékát kell minimálisan visszafizetni, A fennmaradó összeg görgethető (következő hónapra átvihető). A hitel havi kamata 2,5% (a teljes évre számított kamat 34,56%). Amennyiben meghatározott időn belül nem fizetünk, úgy további büntetőkamatokat számítanak fel. Viszont ha a 30 nap múlva esedékes elszámolási időponttól számított 10 napos türelmi időn belül visszafizetjük a hitelt, akkor lényegében 40 napig kamatmentesen használhatjuk a bank pénzét. A bankkártyákhoz a legtöbb esetben társkártyát is lehet igényelni, azaz a hitelkártya-tulajdonos családtagja is kihasználhatja a kártyában rejlő lehetőséget. (Vásárolhat, pénzt vehet fel, stb.) Bizonyos esetekben a konstrukciókhoz „extraként” jár például 24 órás ügyfélszolgálat, ahová fordulhatunk PIN kód változtatása, kártyaletiltás, egyenleg lekérdezése céljából. A mobiltelefon-tulajdonosok sms-ben értesülhetnek, illetve kaphatnak visszajelzést a kártya használatáról (vásárlásról, pénzfelvételről, egyenlegről, hitelkeretről, stb.). A kártyák mellé biztosítás is járhat, külföldi tartózkodás esetén utas-, pogy- gyász-, baleset- és betegség- biztosítás. A kártya elvesztése esetén a legtöbb bank a bejelentést követően azonnal vállalja az illetéktelen felhasználásból eredő károk felelősségét. A hitelkártyák hazai elterjedésének záloga a jó gazdasági helyzet, a fizetőképes és jó minősítésű hitel- igénylők. A fenti kondíciókból is látszik, hogy jelenleg a hitelkártyák használói a tehetősebb emberek közül kerülnek ki. Az ilyen kártyák szélesebb körben való elterjedésére azonban valószínűleg még várni kell. K. Á.
