Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-04 / 181. szám

ÜSfliH 2001. Augusztus 4., Szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét MAUTHNER ILONA Hétköznapi történetek Van egy történetem, a felháborító az benne, hogy igaz. A szekszárdi borvidéken az egyik borászt 17 millió forintra büntették meg a vámosok. Nem csalt, nem hamisított bort, nem játszotta ki a törvényt. Egyszerűen csak arról van szó, hogy magánvállalkozóból átalakult kft.-vé. Ugyanazt a tevé­kenységet folytatta addig is, és azután is. Amikor megrendel­te a zárjegyeket a boraira, akkor még magánvállalkozó volt, tehát nem is rendelhette volna meg a kft.-je nevében. Amikor megkapta, már kft. volt, de jóhiszeműen azt gondolta, mivel se a bor mennyisége, se a minősége, se annak tárolási helye, telephelye és semmi más nem változott, felhasználhatja a borzárjegyeket. Be is fizette ezek után az adót. Kapott egy el­lenőrzést (azóta két hetente, folyamatosan) és 17 millió fo­rintra büntették. Van egy másik történetem, a felháborító az benne, hogy ez is igaz. Reggel, takarítás közben hallgattam az egyik tévé műsorát, éppen a Magyar Nemzeti Bank elnökét kérdezgették erről-arról. Szóba került a Postabank ügye is, pontosabban az, hogy 140 milliárd forinttal nem tudtak a bank vezetői elszámolni. Kicsit felelőtlenül gazdálkodtak, mondta erre Járai Zsigmond, nagy nyugalommal. Az igazga­tótanács tagjai ellen meg is szüntették a nyomozást, bűncse­lekmény hiánya miatt. Á.z embernek az a rossz érzése támad, hogy az egyszerű ál­lampolgáron a törvény betűje szerint járnak el, ami rendjén is lenne, hiszen azért vannak a törvények, hogy legyen mihez igazodnunk. De a törvények miért csak az egyszerű állampol­gárokra vonatkoznak?! Megkérdeztük Olvasóinkat Elmenne-e önként tanúskodni? A tanúskodás adott esetben ugyan állampolgári kötelesség, mégis, időnként egyesek - a kedvezőtlen tapasztalatok mi­att - csak húzódozva tesznek eleget egy-egy ilyen felkérés­nek vagy idézésnek. Vajon Ön elmenne-e önként tanúskod­ni? - ezt a kérdést tettük fel az utcán a járó­kelőknek. Csurgai Lajos műszaki tanár: - Elmennék szíve­sen, ha közérdekű helyzetről, vagy valakinek az éle­téről lenne szó. Nem tartana vissza az sem, ha tud­nám, hogy hosszadalmas procedúrának nézek elé­be. El kell menni, mert ha ezt nem tesszük meg, ak­kor csak a maffiózók, a bűnözők fognak boldogulni. Nyárai Sándor vállalkozó: - Ha közügyben kér­nének és biztos lennék a mondandóm igazságá­ban kötelességemnek érezném, tehát igen. Nem szívesen ugyan, ismerve a hatóságok magatartá­sát, hiszen nem tesznek különbséget az ügyekben szereplők között, a tanúkkal hasonlóan bánnak mint a vádlottakkal. Tárnái Antal műszaki ellenőr:- Nem. Elsősorban az előre látható hosszadalmas procedúra, a beidézések miatt. Volt már részem sajnos bírósági eljárásban, szerencsére csak pol­gári peres ügyben. Hát ez nem az én világom! Te­le van a hócipőm a hatóságok eljárásrendjével! Dr. Kaiser Katalin jogász: - Ha a bíróság be­idéz, akkor állampolgári kötelességem annak eleget tenni. A tanúskodásnak persze lehet hát­ránya, gondolok például a büntető ügyekre. De mint tudjuk, a tanúvédelem terén is készül ná­lunk valami, ami remélhetőleg biztonságot ad­hat. Megkezdték az éjszakai járőrözést A tolnai polgárőrség készen áll a kitűzött feladatok ellátására Tegnap éjszaka megkezdte a járőrszolgála­tot a márciusban megalakult, de csak júli­usban bejegyzett tolnai polgárőrség. A köz­hasznú egyesület negyven tagja közül idén húszán vállalnak a város közterületein egyenruhás szolgálatot - tájékoztatta lapun­kat Sipőcz György, nyugalmazott rendőr al­ezredes, a tolnai polgárőrség szakmai irá­nyítója. Tolna Sipőcz György elmondta: bár a szervezet március 12-én alakult, a cégbírósági bejegy­zés négy hónapot vett igénybe, ezért a pol­gárőrség csak most tudja megkezdeni a konkrét munkát. A hosszú hetek-azonban nem teltek haszontalanul. Ez idő alatt hozták rendbe a megyei rendőr-főkapitányságtól ka­pott Ford szolgálati gépkocsit Schuck István, Schuck Dezső, Tauker Péter és Dóczi László vállalkozók közreműködésével; megtörtént a tagság alapfokú oktatása, amelynek végén az alapfokú polgárőr vizsgát is letették; négy mobiltelefonnal szerelték fel az egyesületet; időközben pedig már a megyei polgárőr ta­lálkozón is kovácsolódhatott a tolna-mözsi csapat. A bejegyzést követő július 30-i közgyűlésen a szervezet tagjai (egyelőre, ebben az évben negyven fővel működik az egyesület) elfogad­ták az éves feladattervet. Ennek alapján Tolna és Mözs biztonsága, a bűncselekmények meg­előzése érdekében elsősorban a hétvégéken járőrszolgálatot szer­veznek. Idén 20 fő vállalta a az egyenruhás közterületi szolgála­tot. A járőrözés során nagy fi­gyelmet fordítanak az illegális hulladéklerakás, a közterületi parkok rongálása, falfirkák, a tol­nai holtágon - a halőrökkel kö­zösen - az orvhorgászat és orvhalászat meg­előzésére, de tervezik, hogy a faddi polgárőrök­kel együtt Domboriban is tartanak közös ellen­őrzéseket. Törekednek arra, hogy a polgárőrség állományának minél gyorsabban sikerüljön el­sajátítania a szolgálat ellátásához szükséges el­méleti és gyakorlati tudást. Együttműködési megállapodásokat kötnek a település rendjét, biztonságát védeni hivatott szervekkel (rendőr­ség, tűzoltóság, polgári védelem, stb.) Szeptemberben a rendőrséggel közösen a tolnai iskolák környezetében részt vesznek a közleke­désbiztonsági és bűnmegelőzési akciók végre­hajtásában. Az iskolák gyermekvédelmi felelő­seivel is felveszik a kapcsolatot, a drogmegelő­zés, a polgárőrség népszerűsítése tárgyában. Az első járőrözést megelőzően tegnap este a tolnai rendőrőrssel közös eligazításon vett részt a szolgálatot teljesítő nyolc polgárőr. Ma éjsza­ka ketten, vasárnap hárman, hétfőn pedig ket­ten járőröznek a városban. A polgárőr premier tapasztalatairól lapunkban később beszámo­lunk. Közgazdász alapképzési szak indul Személyes pártfogók a vállalkozási menedzsernek készülőknek Újabb, de már korábbról akkreditációs engedéllyel bíró szak, illetve szakirányú kép­zés indítását tervezi a Pécsi Tudományegyetem Közgazda­ságtudományi Kara: közgaz­dász alapképzési szakot Szek- szárdon, vállalkozási mene­dzser szakirányú továbbkép­zési szakot Pécsett. SZEKSZÁRD-PÉCS Az ötből három éven keresztül fo­lyik a PTE Közgazdaságtudomá­nyi Karának (KTK) gazdálkodási szakára felvett hallgatók alapkép­zése, amit kétéves szakképzés követ a szakirányú diploma meg­szerzéséig. Mivel a KTK-n az alapképzés befejezése után csak kivételesen kaphatnak főiskolai szintű végzettséget igazoló diplo­mát azok, akik az egyetemi kép­zést folytatni nem tudják, s a munkaerő-piaci igények megnőt­tek a főiskolai képzést és diplo­mát nyújtó oktatási forma kialakí­tására, a PTE Illyés Gyula Főisko­lai Karán (IGYFK), Szekszárdon a gyakorlatiasabb tantárgyi szerke­zettel közgazdász alapképzési szakot hoznak létre. Ez nem je­lenti azt, hogy Pécsett a KTK-n megszűnne az alapképzés. A má­sik újdonság a nappali tagozatos, de a távoktatásra alapozott virtu­ális elemeket is tartalmazó szend­vics-rendszerű szakközgazdász (vállalkozási menedzser) szak. Ennek indításához egy PHARE- program ad támogatást a karnak. Dr. Farkas Ferenc dékán elő­terjesztésére mindkét szakindí­tást jóváhagyta az egyetem sze­nátusa. Ezek szerint a 2002/2003-as tanévre az IGYFK hároméves nappali tagozatos fő­iskolai képzést hirdet gazdálko­dási szakon erős környe­zetgazdálkodási hang­súllyal. A becslések sze­rint 60 fős induló hallga­tói létszám kell, ebből 15-20 férne bele az álla­milag finanszírozott nappalis létszámba. A főiskolai gazdálkodási szakon közgazdász dip­lomát szereznek a hallgatók, akik tovább folytathatják tanul­mányaikat Pécsett az okleveles közgazda egyetemi diploma megszerzésért. Vagy főiskolai diplomával megpróbálhatnak el­helyezkedni a kistérségi irányí­tás és fejlesztés területén az ön- kormányzatoknál, illetve non­profit szervezeteknél. Az IGYKF adja az intézményi hátteret is a gazdálkodási szak­hoz, továbbá a felvételi jelentke­zés fogadása és a vizsgáztatás is a feladata lesz. Az okleveles közgazdászok ré­szére meghirdetendő pécsi egye­temi szintű szakirányú tovább­képzésének természetesen más a célja. A kar olyan szakközgazdá­szokat akar kibocsátani, akik kor­szerű, elméletileg és módszerta­nilag megalapozott, de a gyakor­latra összpontosító ismeretek megszerzésével képesek lesznek alkotó közgazdasági és menedzs­ment munkát végezni. A képzés­ben legfeljebb 2-3 éves közgaz­dasági egyetemi diplomával ren­delkezők vehetnek részt. A kar fontolgatja a régebben diplomát szerzettek számára a képzés levelező válto­zatának kidolgozását is. A programban há­rom szakirány van: a vállalkozási menedzs­ment az általános, de a hallgatók megszerezhetik a jogosultságot a marketing és a pénzügy szakirá­nyú oklevélre is. A képzési idő három félév: a már említett szendvics-képzés szerint két el­méleti félév között egy gyakorlati szemeszter lesz. Ekkor szakvá­lasztásuknak megfelelően válla­lathoz lesznek kihelyezve a hall­gatók. A gyakorlati félév külföldi cégnél is teljesíthető. Érdekesség, hogy már az első félév során minden hallgató mel­lé tutort, afféle oktatói gyámot, pártfogót állít a kar. Személyre szólóan ugyanilyen szakmai segí­tőt kapnak a gyakorlat helyén is. Segíthet az atomerőmű A Paksi Atomerőmű Rt. a Dél-Dunántúl gazdasági központja kíván lenni. A lapunkban megjelent hír­ről megkérdeztük olvasó­inkat, és internetes honla­punk látogatóit. A válaszolók nagy többsége örömmel fogadta a hírt. Negyven­négy százalékuk szerint ez jóté­kony hatással lesz a térség életé­re, 31 százalékuk szerint pedig a változás megszüntetheti a térség elmaradottságát. Kilenc százalék gondolja úgy, hogy a bejelentés nem más, mint szemfényvesztés, 16 százalék pedig úgy vélekedett, hogy az erőmű már eddig is a ré­gió gazdasági motorja volt, így nincs jelentősége a bejelentés­nek. A szavazás eredménye meg­tekinthető internetes honlapun- kon: www.tolnainepujsag.hu . ■ Táncparádé Gunarasban Gunarason, a strandfürdőben lé­vő szabadtéri színpadon tartanak bemutatót szombat délután há­rom órától azok a hagyományőr­ző együttesek, melyek a hét vé­gén a Bonyhádon megrendezésre kerülő XII. Bukovinai Találkozá­sok elnevezésű nemzetközi folk­lórfesztiválról jönnek el a Dom- bóvár melletti üdülőhelyre. ■ A Vadrózsák Murgára mennek A szekszárdi Vadrózsák Hagyo­mányőrző Néptánc Egyesület ez évben is megrendezi hagyomá­nyos tánctáborát augusztus 9 és 12 között Murgán a faluházban. A csoport Toláczi József művé­szeti vezető irányításával új kore­ográfiákkal készül a Szekszárdi Szüreti Fesztiválra, a gyermekek előadásokon ismerkednek a nép­tánc hagyományaival. A murga- iak vendégszeretetét augusztus 12-én, vasárnap 17 órakor a falu­ház előtti téren színes műsorral köszöni meg az együttes. ■ A régi igazgató az iskola élén Decs Újabb öt évig Kern László igaz­gatja a decsi általános iskolát - döntött rendkívüli ülésén a helyi képviselő-testület. A posztra egyedüli jelöltként pályázó Kern László mindössze egy hónapig nem érezhette magát az intéz­mény igazgatójának, kinevezése lejártát követően ugyanis átme­netileg Papp Józsefné irányította az intézményt. A képviselőtestü­leti tagok egyhangúlag támogat­ták a jelölt pályázatát, aki immár több mint egy évtizede áll a decsi általános iskola élén. (rónak a hazai kutya-törzskönyvek A Legfőbb Ügyészség a na­pokban levelet írt a Magyar ’ Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) amelyben felszólította, hogy fejezze be a törzskönyvek kiadását, mert jogszabályba ütköző ez a tevékenysége. Ha viszont a MEOE nem ál­lít ki több bizonyítványt, akkor nem lesz Magyaror­szágon olyan szervezet, amely nemzetközileg elis­mert iratot adhat az ebek gazdáinak. SZEKSZÁRD, PÉCS Az 1999. július elsején életbe lé­pett állattenyésztési törvény ebek­re vonatkozó végrehajtási rendele­té azt írja elő, hogy bármely szer­vezet kiadhatja a bizonyítványt, melynek alapszabálya a törzs­könyvezést tartalmazza, és ame­lyet a Magyar Állam és a Nemzet­közi Kinológiai Szövetség (FCI) is elismer. Ilyen szervezet jelenleg Magyarországon nincs. Nagy Ist­ván, a MEOE elnöke elmondta, két évvel ezelőtt ők is pályáztak a törzskönyv-kiadási engedélyre, de számukra ismeretlen okból a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium a pályázat-be­adási határidő lejártát megelőző napokban visszaküldte a beadvá­nyukat arra hivatkozva, hogy az nem megfelelő. Hatvanöt éve az FCI csak a MEOE-t ismeri el a ma­gyarországi szervezetek közül, az állam viszont csak másik negy­venhat szervet fogad el. Az elnök hozzátette, senkinek nem szárma­zik hátránya abból, hogy tőlük igényli a bizonyítványt, sőt, kül­földön csak a MEOE ál­tal kiadottat fogadják el. Éppel János, a MEO Szekszárdi Önálló Jogú Szervezetének elnöke, valamint a Német Vizsla Klub elnöke a napok­ban kirobbant törzs­könyvezési anomáliák­ról a következőket mondta: - A szekszárdi szervezetnél a tenyésztő úgy jut­hat törzskönyvhöz, ha alombeje­lentő lapot tölt ki, valamint a két szülő törzskönyvének másolatát leadja. Akkor kap a kiskutya teljes értékű törzskönyvet, ha mindkét szülő rendelkezik a megfelelő mi­nősítésekkel, tenyészszemlékkel. A MEOE központ törzskönyvezés­sel foglalkozó osztálya tölti ki a la­pokat és küldi el a kutya gazdája által megjelölt tetováló mesterhez, ahol a kiskutyák fülébe, haskorcába „gravíroz­zák” a törzskönyv szá­mát. A törzskönyvezésnek ez a módja nem felel meg az Európában szo­kásosnak. Például Ausztriában és Németországban az a gyakorlat, hogy a különböző fajták tulajdonosai tenyésztő szervezetekbe tömörülnek, és a különböző szervezetek alakítják meg az országos szövetséget. Ezt a rendszert nálunk is fel kellene építeni, hiszen a jelentősebb faj­táknak Magyarországon ma már megvannak az önálló szervezetei és így a törzskönyvezést megfele­lő szakmai kontroll alá lehetne vonni. Ezáltal az egész témát nem kellene érzelmi és anyagi alapo­kon kezelni, mint ahogy most van. Ehhez persze a MEOE-nek is szövetséggé kellene átalakulnia, melyet ma már lehetővé tesz az egyesületi törvény. Farkas Tamás, a pécsi Misina Természet és Állatvédő Egyesület elnöke úgy véli, hogy sokszor a tenyésztők nem az igazi szülőket tüntetik fel a törzskönyvben, mi­vel egy többszörös díjnyertes állat kölykét az alapárnál akár száz­ezer forinttal drágábban is el lehet adni. Ha egy alomban több kan is van, akkor a kis eb eredetét teljes hitelességgel senki sem tudja megállapítani, még az avatott szakértő sem. Az elnök szerint Magyarországon kíméletlenül ki­zsigerelik a szukakutyákat, és nem a minőségi, hanem a meny- nyiségi tenyésztés a fontos. Ellentétben a külföldi gyakor­lattal, ahol tíz százalékkal keve­sebb ebet tenyésztenek mint ha­zánkban, de sokkal jobb a négylá­búak egészségi állapota, és maga­sabb a piaci áruk. A hazai mód­szer agresszívabb állatokat „ered­ményez”, és - az állatok idegrend­szeri terheltsége miatt - a kutya­balesetek elszaporodásához is ve­zet. GOTTVALD KAROLY t 4

Next

/
Thumbnails
Contents